A magyar munkaerő termelékenysége jelentősen elmarad az uniós átlagtól az Európai Bizottság jelentése szerint, amit azzal lehetne orvosolni, ha az innovatívabb ágazatok és vállalatok fejlődnének. Csakhogy az erőforrások nem ezekhez a cégekhez érkeznek.

Ha kiszűrjük a Magyarországra jellemző alacsonyabb árszint és hosszabb munkaidő hatását, egy itteni dolgozó átlagosan 32 százalékkal kevesebb hozzáadott értéket teremt egy átlagos uniós munkavállalónál – mutat rá a magyar gazdaság egyik fő problémájára az Európai Bizottság napokban közzétett, Magyarországról szóló jelentése a Népszava cikke szerint.

Az elmúlt években a gazdasági növekedés a munkaerőállomány, vagyis a foglalkoztatás növekedésének volt köszönhető – írja a bizottsági elemzés. A 20–64 évesek foglalkoztatási aránya a 2010-es 62 százalékról 2021-re 78,8 százalékra nőtt, ami jóval meghaladja a 73,1 százalékos uniós átlagot. A foglalkoztatás bővülése azonban már 2019-ben lelassult: sok vállalkozás számára nehézséget jelentett a szakképzett munkaerő felvétele. 

A foglalkoztatással ellentétben a munkatermelékenység uniós átlaghoz viszonyított elmaradása viszont 2010 óta nem csökkent. Ennek eredménye, hogy egy magyar munkavállaló bármely átlagos uniós társánál harmadával kevesebb hozzáadott értéket állít elő.

Ezért a magyar kormánynak a hosszútávú növekedés biztosításához a termelékenység növelésére kell összpontosítania – javasolják a brüsszeli szakértők. A jelentés szerint a magyar gazdaságnak a munka- és erőforrás-igényes összeszerelési tevékenységek helyett egyre fejlettebb és termelékenyebb feladatokat kellene végeznie a világ értékláncain belül. Ehhez több innovációra és jobban működő piacokra, képzett és egészségesebb munkaerőre lenne szükséges. 

Az Európai Bizottság szerint a magyar gazdaság termelékenységének lemaradását a 2010-es években nagyrészt az okozta, hogy lelassult az erőforrások hatékonyabb vállalkozásokhoz irányítása. Vagyis a kormányzati beavatkozások következtében az uniós és hazai támogatások nem az arra érdemes, versenyképes cégekhez, hanem  kormányközeli vállalkozókhoz kerültek, akik azt nem tudták hatékonyan felhasználni.

A belterjes támogatásokon túl a magyar gazdaság versenyképtelenségnek másik oka, hogy európai versenytársaikkal összehasonlítva a magyar vállalkozásokra kevésbé jellemző az innováció vagy a digitális eljárások alkalmazása. A kis- és középvállalkozásoknak csak a harmada vesz igénybe legalább háromféle informatikai megoldást, szemben az 55 százalékos uniós átlaggal.

Magyarország az innovációs eredmények alapján is a lemaradók közé tartozik, a magyar gazdaság ebbéli teljesítménye az uniós átlaghoz képest csökken. Alacsony képességeink egyik oka a munkaerő nem megfelelő képzettsége, az oktatási rendszer gyenge teljesítménye.

Magyarországon a felnőttkori tanulásban részt vevők aránya éppen csak meghaladja az uniós átlag felét. A digitális készségek is hiányosak, különösen a szegényebbek körében. A magasan képzett munkavállalók iránti növekvő kereslet kielégítéséhez pedig nincs elegendő diplomás. A felsőoktatásba jelentkezők száma 2011 és 2021 között évi 102 ezerről 69 ezerre, a felvettek száma pedig 67 ezerről 51 ezerre csökkent – jegyzi meg az Európai Bizottság jelentése. 

Magyarország nem teljesítette az Európa 2020 stratégia korai iskolaelhagyás csökkentésére és a felsőfokú végzettségűek arányának növelésére vonatkozó céljait sem – jegyzik meg. 2010 óta nálunk nőtt a korai iskolaelhagyók aránya, a felsőfokú végzettségűeké pedig továbbra is jóval elmarad az uniós átlagtól. Bár 2010 óta nőtt a felsőfokú végzettségű 25–34 évesek aránya, az továbbra is EU-szerte a legalacsonyabbak közé tartozik

https://www.hrportal.hu/c/termelekenyseg:-egy-magyar-dolgozo-az-unios-atlag-harmadat-allitja-elo-20220530.html