Igaza volt Varga Judit dekázó hegedűművésznek abban, hogy április 3-án mindent felülíró felhatalmazást kaptak arra, hogy azt csináljanak, amit akarnak, merthogy mimagyarok visszamenőleg és előremenelőleg is felhatalmazták őket erre. Tényleg azt csinálnak, amit akarnak, és semmit nem szégyellnek.

Miután a Pegasus-botrány miatt kínos pillanatokat kellett átélnie a mindent felülíró választás előtt, és szánalmasan nevetséges testcselekkel, az alászolgái gyűrűjében kellett menekülnie a lehallgatások engedélyezésével kapcsolatos kínos kérdések elől, megoldotta a problémát: titkosították az Igazságügyi Minisztériumnál a francba, hogy pontosan ki írja alá tisztességes állampolgárok megfigyelésének engedélyezését.

És nemcsak ebben jár élen a hajdobáló influenszerként működő miniszter, hanem a tizedik fideszes alaptörvény-módosításához is adta a nevét, ma pedig be is értek a fáradozásai gyümölcsei: a sorban tizedik fércmű is átment a fideszes szavazógépezeten. Ez arra vonatkozik, hogy ezentúl akkor is veszélyhelyzet, lesz ha egy MÁSIK országban van háború vagy humanitárius katasztrófa. Egyelőre beérték a szomszédos országgal, de várjuk ki a végét.

Pontosan láttuk, hogy mit műveltek a járvány ideje alatt, hogy mit jelent számukra a veszélyhelyzet, amikor egyes törvények alkalmazását felfüggeszthetik, törvényi rendelkezésektől eltérhetnek, és egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhatnak. Tökmindegy, hogy egyáltalán van valódi veszély, vagy nincs, tökmindegy, hogy a törvények önkényes fércelésének van bármi köze a veszélyhez, vagy a világon semmi, és az ingyenes parkolás adja a másikat. Hadházy éppen ezért nagyon helyesen emlékeztetett arra, hogy 

Kövér László már 2013-ban (!) arról álmodozott, hogy ki kellene herélni az Országgyűlés jogköreit, a parlament csak fölösleges cirkusz, rendeleti kormányzás kell, teljhatalmat Orbánnak. Ezt végül a járványra hivatkozva tudták megcsinálni, de annyira megtetszett nekik, hogy most ismét kitaláltak egy lehetőséget, mert a járvány már ciki, mint ok.

Erről van szó. Meg arról is, hogy ha eddig nem volt, akkor ezután végképp jelentéktelen bolhacirkusszá züllik a parlament, a moszkvai nagybeteg ügyködését látva, alighanem gondoskodni fog arról, hogy a háború akár évekig elhúzódhasson Ukrajnában. A humanitárius katasztrófát már most tartósan biztosította, úgyhogy budapesti csatlósai a brutális kétharmadukon túl még rendkívüli jogrend mellett is uralkodhatnak újabb hosszú évekig. Tényleg érthetetlen, hogy minek futják ezeket a felesleges köröket, amikor már rég megkoronázhatták volna a vezért.

A kormány veszélyhelyzetet hirdethet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is – döntött az alaptörvény tizedik módosításával kedden az Országgyűlés.

A képviselők 136 igen, 36 nem szavazattal fogadták el a kétharmados támogatást igénylő módosítást.

A parlament ugyancsak elfogadta – 136 igen, 45 nem szavazattal – az alaptörvény-módosítással összefüggésben a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Fontos változás az alaptörvényben, hogy az orosz-ukrán háborúra hivatkozva 2023. július 1-je helyett már idén november 1-jén hatályba léptetik a különleges jogrend új szabályait. Ezeket az alkotmány kilencedik, 2020 decemberében elfogadott módosítása tartalmazta, ez alapján a különleges jogrendnek csak három esete lesz: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet.

A most elfogadott tizedik módosítást Varga Judit igazságügyi miniszter kezdeményezte, és a javaslat indoklása szerint minden esetben meg kell valósulnia háborús cselekményeknek ahhoz, hogy a veszélyhelyzetet ki lehessen hirdetni.

A fegyveres konfliktus fogalma alá sorolnak minden fegyveres összetűzést, például a polgárháborús konfliktust is. Humanitárius katasztrófának pedig háborús helyzetből,  fegyveres konfliktusból vagy más okokból – például elemi csapás, természeti katasztrófa miatt – kialakuló, az emberi életet tömegesen veszélyeztető súlyos élethelyzet számít.

Az indoklás hangsúlyozza: különleges jogrend kihirdetésére kizárólag akkor van lehetőség, ha a szomszédos államban bekövetkezett eseményeknek ténylegesen van súlyos – különösen humanitárius, gazdasági – hatása Magyarországon, illetve ezen súlyos hatások bekövetkeztének veszélye reális.

A katasztrófavédelmi törvényben rögzítették, hogy a kormány a szomszédos országban fennálló háború miatt kihirdetett veszélyhelyzetben az élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonság, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat.

A kormány ezt a jogkörét a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan a háborús helyzet magyarországi következményeinek megelőzése, kezelése, felszámolása céljából gyakorolhatja.

A törvényjavaslat indoklása szerint a szabályozással kapcsolatos garanciális szabály, hogy a kormány által hozott veszélyhelyzeti intézkedéseket – erre irányuló indítvány esetén – az Alkotmánybíróság köteles felülvizsgálni. (via MTI)

https://kolozsvaros.com/rovidek/vegtelenitett-veszelyhelyzet-teljhatalom-onkeny/