Annak a bizonyos, az ellenzék jelentős hátrányát mutató felmérés eredményének a kiszivárogtatása túlmutat a közvélemény-kutatási szakma iránti bizalomvesztésen.
Erről Hann Endre szociálpszichológus, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója beszélt a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.
Általános bizalomvesztés figyelhető meg az országban nagyon sok tekintetben, és ezen belül konkrétan a közvélemény-kutató szakmát sokan megkérdőjelezik, aláássák – fogalmazott Hann Endre.
„Már ’94-ben, és azóta is, a választások előtt megjelennek, megjelentek szinte a semmiből kutató cégek – amelyek aztán el is tűntek –, amelyeknek az lett volna a feladatuk, hogy zavart keltsenek, és rombolják a szakma hitelét. Most is van több olyan, amelyik csak a választások idején aktivizálja magát.”
Ha minden a legnagyobb rendben történik, ha szakmailag mindenki felkészült és morálisan is támadhatatlan, akkor is – mivel statisztikai valószínűségekről van szó - mindig voltak és lehetnek különbségek – magyarázta az egyes közvélemény-kutató cégek eltérő eredményeit. „Általában a médiát az érdekli, ha valami rendkívüli, szokatlan, ha valami negatívum jelenik meg – akkor arra ugranak.”
„A közvélemény-kutatásban az a negatívum, ha eltérnek egymástól az adatok.”
Vannak statisztikai szabályok, hogy száz esetből ez négyszer, ötször előfordulhat, de azt, ha teljesen mellémegy a másik, mindenképpen ellenőrizni kell – tette hozzá.
2021-ben a stabilitást kibillentette az előválasztás
„Addig magabiztosan vezetett a Fidesz. Az volt az egyetlen fejlemény az évben, amikor az ellenzék átvette a napirend diktálását és ezzel sikerült is valamennyire fordítani. A stabil Fidesz-vezetést meg tudták állítani vagy inkább ki tudták billenteni.”
„Ha most lennének a választások, a Fidesz nyerne, de nem kétharmaddal, sőt, azt is határozottan állíthatom, ha tavasszal nyer a Fidesz, akkor sem lesz meg a kétharmad. Most az is kijelenthető, hogy a békés karácsonyi időszak előtt annyira megnőtt a feszültség, annyira felerősödtek az ellentétek, hogy úgy érzem, nem lehet optimista az ellenzék.”
Voltak Magyarországon is kilengések az elmúlt 30 évben, de ezek mostanra teljesen eltűntek. Azért is emeltem ki az előválasztást, amely megmozdította a közvéleményt – mondta a szociálpszichológus. „Nem tanul az ellenzék abból, hogy a reaktív politizálás nem vezet sikerre. Ez azt jelenti, hogy általában a Fidesz diktálja a napirendet, vagy ha nem is, akkor az ellenzék általában a Fidesz kritikájával tudja önmagát kifejezni.”
Vegyük például a Pegasus-ügyet, amely nemzetközi botrány, és amelynek rendkívül súlyos magyarországi jelenségei voltak – utalt az egyik olyan esetre, amelyet erősen kritizált az ellenzéki oldal. „Egy normális nyilvánosság mellett, normális demokráciában ezek mindenképpen súlyos következményekkel jártak volna. Az ellenzék hiába próbálkozik vizsgálóbizottságot felállítani, eredménytelen. Csak akkor van esélye, amikor maga veszi kézbe a kezdeményezést valamilyen gazdasági programmal, szociális elképzeléssel. A Völner-ügyről pedig korai bármit is mondani, nem tudjuk, hogyan fog továbbgyűrűzni.”
Megismételte, hogy nem lehet csak reaktívnak lenni, ezek a válaszok a botrányokra bebizonyították, hogy nem tudnak sikeresek lenni. „Nehéz általánosítani akkor, amikor az előválasztás sikeres volt, de azóta még mindig erősebb az egymás közti rivalizálás, mint a feltétel nélküli együttműködés.”
Fidesz-túlsúly
Van egy nagyon elkötelezett, nagyon szilárd és megingathatatlan tömb, a Fidesz-szavazók kétmilliós magja – mutatott rá Hann Endre. „Ők a korrupciót is tudomásul veszik, azt mondják, ha a mieink csinálják, akkor rendben van, tehát ilyen ügyekkel őket nem lehet megmozdítani.”
„Ugyanakkor a médiában olyan túlsúlya van a Fidesznek, olyan eszközei vannak, hogy a sajátjaikhoz el sem jutnak bizonyos hírek. Például az előválasztásról a közönségük nagy része csak valami homályos, zavaros, negatív képet alkot.”
Óriási különbség van, és ez egyre növekszik, az urbanizáltság mértéke szerint – emelte ki a másik fő tényezőt, amiért a Fidesznek óriási a támogatottsága. „A fővárostól a nagyvárosokon át, meredeken csökken az ellenzéknek nemcsak támogatottsága, hanem az ismertsége is. Ebben nemcsak a tájékozatlanság, hanem a kiszolgáltatottság is szerepet játszik. Pontosan azokhoz a Fidesz-szavazókhoz, akik a leginkább kiszolgáltatottak, részben nem jutnak el az információk. Ők nem aktív hírfogyasztók, nem böngésznek a neten azért, hogy megismerjék a világ fejleményeit és a hazai politika eseményeit.”
Ott vannak a közmunkások – emelte rá. „A kisebb településeken ők a legkiszolgáltatottabbak és valószínűleg nem is hiszik el, hogy szabadon, titkosan arra szavazhatnak, akire akarnak. És elemzések kimutatták, hogy minél több közmunkás van egy-egy településen, annál valószínűbb, hogy ott a Fidesz nyeri a választást.”
Problémát jelent, hogy a mintavétel során eljutunk-e mindenkihez, de ennek ellenére a közvélemény-kutatásokban a Fidesz általában mintha kicsit túl lenne reprezentálva, de ezt nehéz kimutatni, ezt a választás fogja eldönteni – tette hozzá.
„2018-ban, pont mi, a Medián volt az, aki az utolsó tíz napban a választás előtt mutatta ki, hogy a kistelepüléseken sokkal hatékonyabban mozgósított a Fidesz és ennek köszönhette a kétharmadot. Most, ebben a kampányidőszakban is kérdés, hogy a kistelepüléseken meg tudja-e vetni a lábát az ellenzék.”
Az ellenzék célközönsége a fiatalok
Egyértelműen és egyre jobban kimutatható, hogy a fiatalok azok, akiket a Fidesz nem tud megszólítani. Egészen drámai különbség van az idősek pártpreferenciáihoz képest – mutatott rá Hann Endre.
„Ha csak a fiatalok szavaznának, akkor fölényesen nyerne az ellenzék.”
Tehát elsődleges kérdés, hogy mennyire lehet elvinni a fiatalokat szavazni, mire lehet őket mozgósítani, mert alaphelyzetben nem jellemző, hogy ők aktívan vennének részt a politikában – tette hozzá.
„Teljesen új helyzet állt elő, amikor a fiatalok észrevették, hogy egy új arc, egy teljesen más politikai gondolkodás, fellépés jelent meg Márki-Zay Péter személyében és kiderült, hogy nagyon sok fiatal a második fordulóban ezért ment el szavazni. Ők el is döntötték az eredményt. Kérdés, hogy egy ilyen lendületet lehet-e újra generálni a választási kampányban.”
Sajátos helyzet, hogy Márki-Zay Péter párton kívüli, a hat párt pedig pártszerűen és pártérdekeket követően működik. Egyelőre nagyon fontos, hogy mikorra és hogyan sikerül egy közös listát felállítani – beszélt Hann Endre az ellenzék előtt álló feladatokról.
„A közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy megtorpant az ellenzék stabilizálódása, sokan arra számítottak, hogy meg tudja előzni a Fideszt, de egyelőre erről nem beszélhetünk. A mi méréseink azt mutatják, hogy nagyon szoros versenyben inkább a Fidesz vezet. De ez is igen ellentmondásos, mert az ellenzéki szavazók körében viszont nagyobb az elszántság, sokkal többen mondják, hogy elmennek szavazni, mint a Fidesz-voksolók közül.”
„Régen nem így volt. Ez is új helyzet, valószínűleg az előválasztás adott lendületet. Én azért látok esélyt” – nyilatkozta a KlikkTv-nek Hann Endre, a Medián közvélemény-kutató intézet ügyvezető igazgatója.
