2006 forró őszén szembesült azzal az ország, hogy még tömeges, olykor jól dokumentált rendőri erőszak esetén sem lép fel az állam kellő súllyal a bántalmazó rendőrökkel szemben. A civil jogvédők már korábban is tudták, hogy erősen lejt a pálya, és a rendőri erőszak áldozatai csak alig remélhetnek elégtételt a hazai igazságszolgáltatástól.

Pedig nem csupán maga a rendőri bántalmazás és kínzás sérti az emberi jogokat, hanem az is, ha az állam nem tesz meg mindent azért, hogy kivizsgálja az ilyen ügyeket, és megtalálja a felelősöket. Ezt mondta ki a strasbourgi bíróság a Magyar Helsinki Bizottság bántalmazott ügyfele perében már 2003-ban is.
Államunk azonban évtizedek óta adós a rendőri bántalmazás és kényszervallatás hatékony megelőzésével, többnyire nem nyomozza ki és nem szankcionálja az ilyen bűncselekményeket. A Helsinki Bizottság egy másik ügyfelének hasonló indokkal ítélt kártérítést a strasbourgi bíróság még 2020-ban is.
100 feljelentésből átlagosan csak 3-6 esetben emelnek vádat bántalmazó rendőrök ellen, amiből mindössze 2-4 esetben hoznak marasztaló ítéletet, az elítéltek pedig főleg pénzbüntetést kapnak, és többnyire ők is rendőrök maradhatnak.
A Magyar Helsinki Bizottság mostani videofilmje nem vitatja el, hogy 2006 őszén szükség volt határozott rendőri fellépésre a garázdákkal és erőszakos zavargókkal szemben. A szükséges és törvényes erőszak jogszabályi határait a rendőrök azonban tömegesen és következmények nélkül léphették át. Mindezt a rendőri vezetés palástolta, és például az azonosítók levételét lehetővé tevő utasítással bátorította is. Az ügyészség pedig nem tett meg mindent a bántalmazásban részt vevő vagy azt elnéző rendőrök felelősségre vonása érdekében.
A film főleg azokról a strukturális problémákról szól, amelyek a 2006-os erőszaknak megágyaztak, és amelyek pár éves átmeneti javulástól eltekintve ma is itt vannak velünk. Mert a közhiedelemmel ellentétben nem 2006-ban volt az utolsó tömeges rendőri erőszak Magyarországon.
2016 óta tömegesen vernek össze külföldieket, köztük gyerekeket, nőket, akik Szerbiából érkezve a déli határzárat lépik át szabálytalanul. Öt év alatt 100 ezer ilyen "visszakényszerítés" történt, és az önkényes rendőri erőszak áldozatainak száma óvatos becslés szerint is ezrekre tehető. Ezek az áldozatok még annyi nyilvánosságot, segítséget és együttérzést sem kapnak, mint 2006-os sorstársaik. Az állam pedig itt egyenesen megrendelőként lép fel.
Az Erőnek erejével című videofilmet a Magyar Helsinki Bizottság teljes egészében a saját forrásaiból forgatta. Fel kívánjuk hívni ugyanis a figyelmet arra, hogy a rendőri erőszak megelőzése, nyomozása és szankcionálása máig megoldatlan probléma Magyarországon.