Orbánék akkor fűzik szorosabbra a viszonyt, amikor más államok egyre távolságtartóbbak Kínával szemben

Az kevésbé egyértelmű, hazánk hogyan profitál ebből, az EU viszont mindenképpen veszít.

Orbán elkezdett Kína és Oroszország ügynökeként viselkedni

Szél Bernadett szerint hatalmas a tét.

Mégsem jön össze könnyen a Fidesz új pártszövetsége?

Ha a lengyel kormánypártnak talán nem is lenne gond érdekszövetséget kötni olyan politikai erőkkel, amelyek élvezik Moszkva támogatását, csökkenő népszerűségüket figyelembe véve azonban végzetes lehetne a számukra, ha emiatt veszítenének további támogatókat.

Novák Katalin a portugál porcelánboltban

Lisszabonban ekézte a portugálokat.

Palkovics nem hagyja, hogy népszavazást írjanak ki a Fudanról

Kiemelt beruházásnak minősíthetik a kampuszépítést.

Baranyi Krisztina gyorsan reagált: igenis lesz népszavazás

Attól, hogy kiemelt beruházássá nyilvánítják, lehet népszavazást tartani. A kettőnek nincs semmi köze egymáshoz.

Nem árulják el, kik újítják fel Mészáros szállodáit

Pedig a vissza nem térítendő állami milliárdokat is felhasználva dübörög a renoválás.

Az ATV 72,6 millió forint támogatást kapott a kormánytól a műszaki eszközeinek megújítására

Az ATV beruházásáról a címén kívül nem sok konkrétum derül ki a kormányzati honlapról: a projekt összefoglalása nevet viselő menüpont teljesen üres.

Iványi Gábor a Klubrádió-ítéletről

Ez szomorú, és ez szégyen. 

„Nincs felső korlátja a gazdagabbak támogatásának”

A Fidesz társadalompolitikája a legalsóbb rétegeket, leginkább a legalsó tizedet bünteti, és díjazza a jobb helyzetűeket.

Te János! Szerinted várható még, akármi … akármi felülről?

A kamupártoknál segédkező Zuschlagék egy biztosítási alkusztól loptak személyes adatokat az ajánlásokhoz 2018-ban.

Vallási bíróság elé idézik Köves Slomót

Heisler András, a Mazsihisz elnöke kezdeményezett vallási bírósági eljárást az EMIH vezető rabbija ellen. Ő áll elébe.

Tizenhárom másodperc

Ennyivel csúszott le a heccről a szélsőjobboldali trollpárt, amely meg akarta akadályozni a Budapest Pride területfoglalását.

Fotó: MTI Archív (2015.)

Magyarország megvétózta, hogy az EU külügyminiszterei közösen bírálják a vitatott hongkongi választási reformot – erről számolt be számos más sajtóorgánum mellett a Der Spiegel, többnyire tényszerűen, hírügynökségi jelentések alapján.

A bírálók Kína magyarországi befektetéseit látják a háttérben. Mint több hírügynökség megtudta, az ország egyetlen uniós tagállamként kategorikusan elzárkózott a tervezet támogatásától. Ezért azt az eredeti formájában nem lehet a külügyminiszterek hétfőn, Brüsszelben tartandó értekezlete után közzétenni, ahhoz ugyanis konszenzus lenne szükséges.

A magyar képviselet nem volt elérhető, amikor az újságírók állásfoglalást kértek.

Értesülések szerint azonban Budapest azzal indokolta a döntését, hogy

az EU-nak nem kell Kína minden egyes lépésére válaszolni…

Az EU-ban az adott háttér előtt évek óta aggodalommal figyelik, hogy Kína gazdasági projektek útján igyekszik növelni a befolyását a kelet- és dél-európai tagállamokban, és ennek érdekében költséges infrastruktúra-projekteket kínál fel az ottani tagállamoknak az „Egy övezet, egy út” – más néven Új selyemút projekt – keretében. Magyarország volt egyben az első uniós tagállam, is, amely a kínai vakcinákat használja.

Az EU és Kína közötti viszony az utóbbi időben egyértelműen megromlott. Az EU szankciókat vezetett be Hszincsiang tartomány több párt- és állami vezetője ellen a muzulmán vallású ujgur kisebbség elleni fellépés miatt, és Peking erre az EU parlamenti képviselői és európai tudósok elleni szankciókkal reagált.

Válaszként az EU jégre tette az Európai Parlamentben a Kínával kötött befektetési megállapodás ratifikálását.

“Az unió abszolút következetlen Kína politikája szempontjából tipikus, hogy Magyarország két napja egymaga megvétózta a 27-ek nyilatkozat-tervezetét, amely megbélyegezte volna a hongkongi választójog további korlátozását” – írta a Die Presse.

A közlemény, amelyet a külügyminiszterek hétfőn hagytak volna jóvá, a szervezet geopolitikai bénultságáról árulkodik. De miután Stelbaczky Tibor nagykövet ellene voksolt, az Európai Tanács három nap múlva egy árva szót sem ejt arról, hogy a kínai kommunista pártgépezet Hongkongban megfojtja a demokráciát.

Az újságíró kérte a magyar EU-képviseletet, hogy az adjon magyarázatot, milyen szakmai megfontolások állnak a döntés hátterében, ám választ ő sem kapott. Pedig az Orbán-kormánynak általában nem kell keresgélnie a szavakat, ha igazolnia kell politikáját.

Ugyanakkor Brüsszelben egyre nagyobb az aggodalom, hogy Magyarország trójai falóként szolgál Kína számára. De már az a szervezet bajairól tanúskodik, hogy az unió kénytelen tétlenül nézni, amint Budapestből Peking csatlósa lesz – írta a lap az előfizetők számára elérhető cikkében..