A hivatalos látogatáson Kínában tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnök koszorúz a pekingi Tienanmen téren 2017. május 13-án.Fotó: Szecsődi Balázs/Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI/MTVA

"Szagos a Fudan egyetem beruházása"

Sokkal inkább gazdasági problémát jelent a kínai Fudan egyetem Budapestre tervezett kampusza, mintsem nemzetbiztonsági kockázatot – fejtette ki Dunay Pál, a George C. Marshall európai biztonságpolitikai központ professzora. A külügyi szakértő szerint Magyarország súlyos eladósítását jelenti, ha kínai hitelből és kínai munkaerővel építtetik az egyetemet. Kína szerinte akkor is behajtja az adósságot, ha 2022-ben új kormány alakul. Így szerinte az egész ügylet "szagos".

 "Alapvetően kockázatot jelent a kínai Fudan egyetem Budapesten tervezett kampusza, de az nem nemzetbiztonsági jellegű" – mondta a Klubrádiónak Dunay Pál külügyi szakértő, a George C. Marshall európai biztonságpolitikai központ professzora. A szakembert többek közt Palkovics László korábbi kijelentéséről kérdeztük. Az innovációs és technológiai miniszter a kínai egyetemmel kapcsolatban azt mondta: "a titkosszolgálatokhoz nem értek, de ha egy nagy ország titkosszolgálati tevékenységet akar végezni Magyarországon, ahhoz nem kell egyetem, mert macerás is, bonyolult is és drága is".

Dunay Pál sem tart attól, hogy Magyarországon kínai kémek jelennének meg. A problémát abban látja, hogy ezzel a beruházással folytatódik Magyarország "szélsőséges eladósítása". Érthetetlennek tartja, hogy miért kell Magyarországnak hitelt felvennie: "ha a kínaiak ide akarnak hozni egy egyetemet, azt kínai munkaerővel akarják megépíttetni, akkor miért mi fizetjük?" – tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy a magyar állam ezen felül 100 milliárd forintot ad hozzá saját költségvetéséből, aminek szerinte a hazai felsőoktatásban jobb helye lenne. "Érthetetlen, hogy kínai érdekek megvalósulásáért Magyarország fizet" – mondta. Ráadásul ezt az adósságterhet Kína akkor is behajtja, ha 2022-ben esetleg új kormány áll fel.

A Direkt36 oknyomozó portál korábban azt írta, egy minisztériumi előterjesztés szerint a Fudan pesti kampuszának 540 milliárd forintra becsült építési költségeiből 100 milliárdot a magyar állam állna, mintegy 450 milliárdot pedig Kína hitelezne – hasonló konstrukcióban, mint a Belgrád-Budapest vasútbővítésnél.

Dunay Pál a Kínától felvett hitelek miatti túlzott eladósodás figyelmeztető példájaként Montenegrót említette, amely infrastruktúrális beruházásra vett fel 1 milliárd dolláros kölcsönt a kommunista országtól, és amely összeg meghaladja a kis balkáni ország teljes külső adósságának egynegyedét. Később az új montenegrói kormány felvetette ugyan, hogy az Európai Unió segítsen visszafizetni a kínai hiteleit, de erre az EU nemet mondott. És bár Magyarország uniós tagállam, hasonló esetben a magyar kormány is ilyen válaszra számíthatna. Dunay Pál szerint az EU azt mondaná, hogy ha bármely magyar kormány felvett hitelt kínai befektetőtől, akkor azt az adott országnak kell visszafizetni, legyen bárki is kormányon.

Hozzátette, mivel a beruházással kapcsolatos információk jó része jelenleg nem nyilvános, és ezek az adatok várhatóan hosszú évekre el is lesznek zárva a nyilvánosságtól, nem szeretné kimondani, hogy ez egy velejéig korrupt üzlet, de az kijelenthető szerinte, hogy az eddigi ismeretek alapján az  ügy "szagos".

Az egyetemen négy szakot terveznek indítani, amely közül kettő, a műszaki és az orvosi politikasemleges, a másik kettő azonban sokkal kevésbé, ezek a Master of Business Administration (MBA), valamint a nemzetközi kapcsolatok szak. Dunay szerint azonban attól így sem kell tartani, hogy az egyetemről majd magyar hallgatók jönnek ki,hogy Hszi Csin-ping képével meneteljenek a Nagykörúton. A Fudan nemzetközi kapcsolatok szakjáról megjegyezte, Kínának nincs saját nemzetközi kapcsolatokat érintő tudása, az egyetemen folyó képzés nagyjából megfelel a nyugati egyetemek tananyagának.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

https://www.klubradio.hu/adasok/szagos-a-fudan-egyetem-beruhazasa-117386

Idemásolok adalékként és a Fudan egyetem háttereként egy kivonatot Róna Péter (ápr. 18.) interjújából. (Az összefoglalást nem én csináltam, csak lemásoltam.) Íme:

"Ha Kína hitelt nyújt

Azt mondja Róna Péter professzor (Klubrádió, 13.10), hogy az afrikai, de európai vagy akár dél-amerikai országoknak nyújtott kínai hitelek közös jellemzője, hogy:
- rendszerint olyan célra nyújtják, amit a beruházás saját tevékenységének eredményéből nem tudnak visszafizetni,
- a szerződéseknek rendre van egy titkos záradéka, amely azt tartalmazza, hogy amennyiben a hitelezett ország nem tudja visszafizetni a hitelt, akkor jelentős nemzeti vagyon kerül át kínai tulajdonba.

Utánanéztem, a nemzetközi sajtóból néhány példa:

- Sri Lanka a legfontosabb kikötőjét kénytelen "bérbe adni" Kínának, amit Kína hadikikötőként használ,
- Görögországban a legfontosabb kikötő került többségi kínai tulajdonba, ("Pireusz kikötője lesz a kínai sárkány feje" )
- Venezuelában a teljes olajkitermelésre tette rá Kína a pecsétjét,
- A legújabb: az Észak-Macedóniában kínai hitelből épített autópályára felvett kínai hitelt az EU-val akarja visszafizettetni. Ez nem sikerült, így jelentős földterületek kerülnek Kína tulajdonába.
A szakirodalom ezt "rabló hitel"-nek nevezi.

A magyar és a kínai kormány között létrejött (Belgrád - Budapest vasút), és létrehozandó(?) (kínai egyetem) hitelszerződéseknek nemcsak a záradéka, de a teljes szerződés titkos ... sőt, az is titkos, hogy miért titkos."