Csak az uniós oltásból többet be lehetett volna adni, mint amennyit eddig összesen sikerült
1941. július 10-én, a Pravdában megjelent cikkében Rákosi ezt írta: „A magyar nép a lelke mélyén teljesen a szabadságáért küzdő Szovjetunió oldalán áll”.
Révai nem távolodott el ennyire a valóságtól, ügyelt rá, hogy kijelentései ne legyenek a röhögségig hamisak. Híres mondata, „élni tudtunk a szabadsággal”, azt fejezi ki, na, jó, a szabadságunkat persze a szovjet hadseregnek köszönhetjük, de történelmi érdemünk, hogy jól használtuk a szabadság adományát: 1945-ben, a Kisgazda párt 57 százalékos választási győzelme ellenére négypárti koalíciós kormány alakult, 1947-ben szervezett választási csalással a kommunista párt 22 százalékos eredményt ért el. Éltünk a szabadsággal, és az oroszok dominálta Szövetséges Ellenőrző Bizottság jótékony segítségével.
Vajon Orbán a színtiszta hazudozás vagy a sumák csúsztatás módszerét használja-e?
Melldöngető
2020. február 28-án Orbán Viktor ezt mondta a rádióban: Most ugyan a koronavírus minden figyelmet magához von, de azért a történelmi kihívás, amivel együtt élünk, továbbra is a migráció. Pedig addig a napig szerte a világon 120 millió embert betegített meg a koronavírus. Március 10-én miniszterelnökünk ráerősített. Kapcsolat van a migráció és a koronavírus járvány között, mondta. Számos bevándorló Iránból vagy Iránon keresztül érkezik.
Március 16-án azt ígérte, élénkíteni fogunk, munkában tartjuk az embereket. Ez történetesen igaz volt, az ablakommal szemben az ukrán vendégmunkások, maszk nélkül, távolságtartás nélkül, szorgosan dolgoztak a déli Klotild palota tatarozásán, amely már egy török milliárdos tulajdona volt. Történetesen Szulejmánnak hívják, akár a szultánt, aki 1541-ben csellel, harc nélkül elfoglalta Budát.
Április 3-án Orbán kijelentette, az EU bürokráciára várni, rájuk számítani – ideológiai vakság. Mi, magyarok ellenben ingyenessé tettük a parkolást, ami a járványt nem állította meg, de nyomasztó közlekedési káoszt idézett elő. Május 16-án elérkezettnek látta az időt győzelmi jelentés kiadására: a járvány megfékezéséért vívott első csatát fényesen megnyertük. Azért május 28-án Gulyás Gergely hozzátette: a készültség fenntartására szükség van.
Július 10-én Orbán ismét próbálkozott: Magyarország rendben van, a behurcolás a probléma. Aztán mégis be kellett ismernie, hogy a fényes győzelmet nem követte boldog béke. Szeptember 4-én hadvezéri biztonsággal jelentette ki: állig felfegyverkezve várjuk a vírus második hullámát. Tízezer kórházi ágyunk van, hallottuk szeptember 16-án, ahol el tudunk látni koronavírusos betegeket.
Valamivel korábban, 2020 áprilisában Kásler Miklós emberminiszter utasítására folyamatos ápolásra szoruló betegeket tettek ki a kórházakból, hogy helyet csináljanak a koronavírusos betegeknek. De sem akkor, sem most nem jutott eszébe egyetlen kormányzati hatalommal rendelkező tisztségviselőnek sem, hogy az amúgy is üresen álló szállodákban rendezzenek be szükségkórházakat.
Hazánk, mondta Orbán Viktor október 21-én, a védekezés sikerességét emberéletekben méri. Akkor az elhunytak száma 1142 volt. Vajon megismételné ezt a kijelentését Orbán Viktor 2021. március 10-én, amikor az elhunytak száma 16325-re emelkedett?
Október végén Orbán még úgy vélte, hogy a védekezés kulcsa a maszkviselés. November 7-én kijelentette, a megoldás az oltás. Minthogy azonban egy héttel korábban, október 31-én azt állította, hogy Brüsszel a járvány közepette is csak a piacot védi, rögtön hozzátette, hogy Magyarország európai, orosz és kínai vakcinát is beszerez. Erre az Európai Unió országainak is joguk van, de az európai bizottság szakértője elmondta, az olyan oltóanyag, amely nem ment át az unióban előírt ellenőrzési folyamaton, növelheti a bizalmatlanságot az oltóanyagokkal szemben. December második felében megérkezett az első adag oltóanyag a Pfizer cégtől, és a karácsony utáni első munkanapon, azaz december 27-én megkezdődött az oltás.
Tíz nappal korábban, december 18-án Orbán még fogadkozott, ha lenne elég oltóanyag, egyetlen hétvégén az egész országot be lehetne oltani. Ez olyan szintű blöff volt, mint Rákosinak az a kijelentése a második világháború kezdetén, hogy a magyar nép a lelke mélyén a Szovjetunió mellett áll. Az első szállítmány oltóanyag megérkezése előtt a magyar nép a lelke mélyén már be volt oltva. Amikor megérkezett az oltóanyag, akkor az ütem Orbán fantáziájában is lassult.
Január 15-én az operatív törzs úgy látta, egy hétvégén másfél millió embert lehetne beoltani. A valóságban december 27 és január 15 között, vagyis három hét alatt 105 ezer embert oltottak be.
A melldöngetésével Orbán Viktor nem is Rákosira vagy Révaira emlékeztet, hanem János vitézre. János vitéz, miután megmentette a francia király lányát és kettőbe vágta a török basát, eljutott az óriások királyának a várába. Az óriáskirály éppen kősziklát ebédelt, egy ötfontos sziklával a vendéget is megkínálta: „Nesze, galuskának elég lesz e darab, / Aztán gombócot kapsz, hanem összeharapd.” Jánosunk azonban nem kísérletezett a kőszikla elfogyasztásával, hanem a sziklát hozzávágta a királyhoz: „ A kő ugy a király homlokához koppant,/ Hogy az agyveleje azonnal kiloccsant.”
Orbánnak az effajta kijelentései, hogy az első csatát fényesen megnyertük, meg hogy egy hét végén be lehetne oltani az egész országot, a galuska-hajigáló János vitéz gesztusaira emlékeztetnek. Az ilyesmikből mintha már a híveinek is elege lenne. Jobb lenne, ha a kórházak fő-fő igazgatója orvos lenne, nem rendőr, mondta Győr nemrégiben megválasztott fideszes orvos-polgármestere. A dolgok nem úgy történnek, ahogy Orbán vezényel. Orvos-csoport járja a hajléktalan-szállókat, hogy beoltsa a kormány által bűnözőknek tekintett, mellőzött hajléktalanokat.
A hétvégi tömeges oltást le kell mondani, mert kiderül, a kormányzati nyilvántartások használhatatlanok, Pokorni Zoltán egyedüli polgármesterként soron kívül beoltatja a XII. kerületi családsegítő szociális munkásait. Enyém a hadvezéri pálca, / Mely megveré Napoleont!”– kiáltja a magát vezénylő tábornoknak képzelő bolond Arany János versében.
Vakcina-verseny
A 2021-es év 8. hetéig, azaz február végéig (kerekítve) egy millió egyszázezer adag, az EU hatóságai által engedélyezett oltóanyag érkezett Magyarországra, ennek a 30 százalékát azonban tartalékba helyezték; 176 ezer embert keleti vakcinával oltottak be, főképp a Kínából származó Sinopharmmal. Az oszlopdiagramm, amelyet Hadházy Ákos tette közzé, ezt ábrázolja:
Az Európai Unió egyik független intézménye, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) március 12-i adata szerint Magyarországon 100 felnőtt lakosra 25 adag, részben már felhasznált, részben raktárakban tárolt oltóanyag jut. Az Európai Unióban jelenleg ez a legjobb arány.
Persze ennek a mennyiségnek 35 százaléka főként kínai, illetve orosz vakcina, amely nem ment át az Európai Unióban kötelező engedélyezési eljáráson, a hosszabb távú hatásosságáról nincsenek laboratóriumi körülmények között ellenőrzött adatok. Ennek a 35 százaléknak a híján 16 adag oltóanyag jutna 100 lakosra. Franciaországban 15 adag jut 100 emberre, Németországban 14,9. Az ECDC adata szerint március 12-én Magyarországon a felnőtt lakosság 12 százaléka kapta meg az első oltást.
Ez nem rossz arány, de ennyinél éppenséggel többet is be lehetett volna adni nemcsak a 100 lakosra jutó 25 adagból, de még az Európai Unióban engedélyezett 16 adagból is.
A Sinopharm elölt vírusokat tartalmaz, ez a védőoltások előállításának régóta ismert módszere. A Magyar Állatorvosok Lapjának 2020. júniusi számában terjedelmes írás jelent meg egy kísérletsorozatról. A Covid 19-hez nagyon közel álló Sars-Cov-2 elnevezésű koronavírus gyakran betegít meg háziállatokat: a kutatók ez ellen a kórokozó ellen kerestek védőoltást, figyelembe véve természetesen a nemzetközi szakirodalomban megjelent nagyszámú cikket. Közleményükben ezt olvassuk:
„Noha a szövettenyészetben előállított, és kémiailag inaktivált vírusokat tartalmazó vakcinákat viszonylag könnyű előállítani, és sok vírus esetében ezek nagyon hatékonyak is, az így készült humán és állati coronavírus-vakcinák hatékonysága és ártalmatlansága (nem csak az elégtelen inaktiválással járó hibalehetőség miatt) sok esetben problémásnak bizonyult. Inaktivált sertés-coronavírus elleni vakcinák csak részleges védelmet adnak még homológ törzsek ellen is.”
Megkérdeztem a kutatócsoport egyik tagját, mi a helyzet most, és mi a véleménye a Sinopharm oltóanyagáról. Ezekre a kérdésekre nem tud válaszolni, felelte a kutató. A kísérlet-sorozat idején a Sinopharm oltóanyaga még nem létezett, ők csak azt vizsgálták, hogyan hat az inaktivált vírusból készített oltóanyag egy vírusra, amely közeli rokona a Covid 19-nek. Nem kizárt, hogy a kínai gyártó olyan adalékanyagot adott hozzá a vakcinához, amely megnövelte a hatékonyságát. Minderről nem sokat lehet tudni, hiszen a gyártó nem hozta nyilvánosságra az oltóanyag előállításának a dokumentációját.
A Sinopharm megrendeléséről és használatáról Magyarországon nem tudományos testület, hanem a kormány döntött. Orbán Viktor azt mondta, ha a kínai vakcinát három országban már sikerrel alkalmazták, és a három ország közül az egyik az Európai Unió tagja vagy tagjelöltje, akkor az Magyarországon is alkalmazható.
A tagjelöltként említett ország Szerbia. Déli szomszédunk a tagjelölti státust 2012-ben kapta meg, tényleges taggá leghamarabb 2028-ban válhat. A kínai oltóanyagot más országok mellett Algéria, Argentína, Belarusz, Bolívia, Paraguay, Törökország, Türkmenisztán, Venezuela használja, az unió tagjai és tagjelöltjei közül csak Magyarország és Szerbia. Az Európai Unió 446 millió állampolgárából, csak mintegy másfélmillió magyar lesz, akit kínai vakcinával oltottak be. Szerbiában már két millió ember kapta meg az oltást, köztük Újvidéken 120 ezer.
Ennek ellenére március 14-én délelőtt Ana Brnabić kormányfő azt jelentette be, hogy a járványhelyzet romlik (akárcsak Magyarországon), napi négyezer fölé emelkedett az új fertőzöttek száma, a szabadkai kórházban száz beteget kezelnek. Joggal jelent meg a Pannon RTV oldala március 15. alkalmából magyar kokárdával és a Most is összetartozunk! felirattal.
Világ magyarjai: Orbán mindenkit beolt!
A Portfolio március 2-i cikke szerint Magyarország három nyugati gyógyszergyártónál 9 és fél millió személy számára elegendő oltóanyagot kötött le. Magyarország népessége a KSH adata szerint 2021-ben 9 és fél millió fő ebből 18 éven felüli 8 millió, azaz a lekötött vakcina-mennyiség akkor is elegendő lenne a teljes felnőtt lakosság beoltásához, ha mindenki kérné az oltást. Mi indokolta tehát, hogy további 3,5 millió adag orosz és kínai vakcinát rendeltünk, egy millió 750 ezer ember beoltására?
Orbán Viktor persze készen volt a válasszal: be tudunk oltani 16,5 millió embert, a világ összes magyarját. Csakhogy az erdélyi magyarokat amúgy is oltják az uniós oltóanyaggal, a vajdaságiakat meg a kínaival. A három, persze már rég felnőtt gyerekem közül kettő az Egyesült Államokban él, az első oltást már megkapták, a másodikat március végén kapják meg: az Orbán-féle magyaroltást aligha igénylik. Az Egyesült Államokban péntektől vasárnapig (12-től 14-ig) öt és fél millió embert oltotta be. Biden azt reméli, hogy május végére minden felnőtt amerikai megkaphatja az oltást, a Függetlenség napjára, július 4-re pedig megszűnhetnek a korlátozások.
Kőszeg Ferenc
https://koszegferenc.atlatszo.hu/2021/03/16/csak-az-unios-oltasbol-tobbet-be-lehetett-volna-adni-mint-amennyit-eddig-osszesen-sikerult/
Egyre hatékonyabban oltunk, bár a vakcinák trükkös számolása is segít
Az utóbbi időben rendszeresen beszámoltunk arról, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint Magyarország milyen arányban használta már fel az országba megérkezett vakcinákat. Mivel az ECDC felé minden tagállamnak adatközlési kötelezettsége van, ezek az – aktuálishoz képest néhány napos lemaradásban lévő – adatok a legalkalmasabbak arra is, hogy összehasonlítsuk az egyes országok oltási hatékonyságát.
Az adatokból az látszik, hogy Magyarország a mezőny hátuljáról indulva fokozatosan javul a hatékonyságban. Míg múlt hétfőn még azt írtuk, csak a beérkezett vakcinák 56,04 százalékát használtuk fel, a hétvégére ez az arány már 65,29 százalékra javult.
Mostanra pedig elértük a 72,4 százalékot. Ezzel a 29 tagú mezőnyben a 25. helyről a 20.-ra jöttük fel, ahol Horvátországgal holtversenyben állunk.
Oda számoljuk bele, ahol jól néz ki
A magyar kormány előszeretettel hivatkozik arra, hogy a lakosságarányos átoltottság terén az uniós mezőny második-harmadik helyén állunk. Ez így is van, ami valóban nagy siker. Ebben a sikerben nagy szerepe van a nagy számú keleti, de főleg kínai vakcinának.
Érdekesség, hogy az operatív törzs a saját összesítésébe már a legutóbbi, március 11-i közléskor is beleszámolta azokat az orosz és kínai vakcinákat, amelyek érkezésének az elmúlt hetekben nagy hírverést csapott a kormány, ezeket az adagokat azonban az ECDC-nek még mindig nem jelentette le: a hazai táblázatban 425 600 orosz és 1 millió kínai vakcina szerepel, míg az európaiban csak 146 ezer és 550 ezer. Ez annyiban érthető, hogy ezeket a szállítmányokat a Nemzeti Népegészségügyi Központ még valószínűleg vizsgálja, csak ezután lesznek bevethetők. Felmerül azonban a kérdés, hogy akkor az operatív törzs táblázatában miért szerepelnek.
Ez a különbség feltehetően abból adódik, hogy a hazai tájékoztatásra szánt táblázatban a megrendelt/megérkezett mennyiségek vannak feltüntetve, és itt jól mutat a megérkezett keleti vakcinák magas százaléka. Az ECDC összesítésében azonban látszik a beérkezett adagok felhasználási hatékonysága, így itt kevésbé nézne ki jól az a mennyiség, amelyet még fel se lehet használni.
A különféle gyártmányú vakcinákra és korcsoportokra lebontott adatokkal a hétvégi cikkünkben foglalkoztunk részletesebben.
https://telex.hu/koronavirus/2021/03/17/vakcinak-oltasok-oltasi-program-hatekonysag-felhasznalt-beadott-vakcinak-aranya-ecdc-magyarorszag