Ady Endre nagyváradi újságírókollégáival, 1908
A SAJTÓ
Szomorú dolog, hogy nálunk még a sajtó folytonos védelemre szorul. Mindenki lenézheti, mindenki öklelhet egyet rajta, s ezt - itt Debrecenben legalább - mindenki természetesnek tartja. A sajtóban keresni a hibát, a legnagyobb helytelenség volna. A debreceni sajtó legjobb tehetsége szerint teljesíti kötelességét, s bírálatra hivatott emberek nagy elismeréssel szólnak arról az eredményes misszióról, melyet a debreceni sajtó újabb időben teljesített, s jelenleg is teljesít. Mi hát az a jogos kifogás, mellyel a debreceni sajtó ellenesei álláspontjokat megokolhatják?...
A végrehajtóban Procatel ügyvéd egy szóról beszél, mely ajkán lebeg, s mely minden félreértést elenyésztene.
- Mi az a szó? - kérdi tőle az apósa.
- Magam sem tudom - mondja Procatel, s mondhatnák a fent jelzett urak.
Debreczeni Hírlap 1899. február 8.
---------------------------------------------
MORALISTÁK
Unalmassá lesz már a folytonos panasz. ,,Korunk hibái", ,,társadalmunk betegségei", ezek újabban a vesszőparipák. Ezeken lovagol boldog-boldogtalan, s el lehet mondani, hogy soha annyi szociológus nem botránkoztatta az emberiséget, mint manapság. Minden esetből morált vonni le, mindenkit megítélni, s az egyéni szabadság elveit csak magunkkal szemben tartani tiszteletben - ezek az újabb moralisták alapelvei. Az igazság pedig az, hogy ezek az urak rendszerint a legnagyobb hipokraták [!] és ha semmi egyebet, de az ő hibájukat fel lehet róni ennek a kornak, melynek egy régi anekdota a legjobb jellemzője:
A cigány lopott a vásáron, s üldözőbe vették.
- Fogjátok meg - kiáltják az üldöző atyafiak.
- Fogjátok meg - kiáltja leghangosabban a cigány...
...Felesleges a mesét tovább mondani. Sok cigány van a mi moralistáink között!
Debreczeni Hírlap 1899. február 8.
