"Elmentek az oroszok? Elmentek. Szabad országban élünk? Igen. Miért ne építenénk meg? Mondjon egyetlen okot rá!

- szegezte a kérdést pár napja Nagy Ervin, Makovecz Imre hajdani alkotótársa a Hír TV riporterének. A riporter nem tudott ilyen okot mondani, ami nem csoda, mert a 20 perces műsor kívánatos, egyben egyre reálisabb lehetőségként számolt be Makovecz egyik utolsó munkája, a XII. kerületi Apor Vilmos térre tervezett templom megépüléséről.

Érvként az alábbiak hangzottak el:

• Makovecz a múlt század egyik legjelentősebb magyar építésze volt, akinek épp a fővárosban nincs egyetlen középülete sem.
• A templom Makovecz főműve, az életmű “koronaékszere”, egyben “esszenciája”.
• A templom a magyarság, az európai kereszténység "spontán pasztorizációs helyszíne" lehet.
• Egy olyan időben, amikor az ember félve vallja be, hogy keresztény, jelet kell hagyni, és a templom egy ilyen jel lesz, hogy ez a mi hitünk.
• “Egyre többen” támogatják a templom megépülését.

Az ambíciózus terv előtt azonban komoly akadályok tornyosulnak. A legjelentősebb az, hogy

a templom nem tud az Apor Vilmos téren megépülni.Makovecz terve a XII. kerületi önkormányzat 2004-es meghívásos tervpályázatára készült, az 1941-ben megkezdett, de a háború miatt soha be nem fejezett felső-krisztinavárosi nagy plébániatemplom alapjaira. A pályázatot meg is nyerte, ami nem okozott nagy meglepetést, mivel a kerület akkori főépítésze, egyben a bírálóbizottság elnöke a bevezetőben is említett Nagy Ervin volt, aki évek óta dolgozik a templom terveinek befejezésén.

A területet az önkormányzat még 1996-ban adta el százmillió forintért az elővételi jogával élő egyháznak, egész pontosan a plébániának. A plébánia a főegyházmegyétől kapott kölcsönt, ám a törlesztés a padlóra küldte, és csak évekkel később tudott hozzákezdeni a templom alapjaira a 60-as években épült szolgáltatóházból kialakított szórakozóhely (egy időben a Hully Gully diszkó) eltakarításához, és a környék rendbe tételéhez.

Makovecz Imre 2005 januárjában tudta meg, hogy a megnyert tervpályázat ellenére a templom megépítésére kicsi az esély. Ezt Rényi András művészettörténész mesélte, aki a Mindentudás Egyeteme című tévés előadássorozat külsős szerkesztőjeként épp Makovecznél járt, hogy előkészítsék a februári szereplését, amikor az építész értesült a hírről.

A 444-nek úgy emlékezett vissza az esetre, hogy

a dühöngő Makovecz “pallérozott, tájnyelvi ékítményekkel földíszített magyarsággal” küldte el melegebb éghajlatra Erdő Pétert és a magyar püspöki konferenciát.

Rényi szerint Makovecz, akit egyébként nagyon tehetségesnek tartott, elszállt a szereptől, amit magára vett. "Én nem voltam vele korábban kapcsolatban, de azonnal barátkozott, úgy érezte, hogy elengedheti magát, és a hírtől olyan dührohamot kapott, hogy kútba esett a beszélgetés."

Makovecz dühöngésének Rényi András szerint volt egy olyan olvasata, hogy egyházpolitikai játszma áldozatának érezte magát. “Az volt a benyomásom, hogy azt gondolja, a katolikus egyháznak fontosabb a Gyurcsányékhoz való törleszkedés, mint az ő vállaltan jobboldali idealizmusának támogatása.”

Amikor Makovecz Imre 2011 szeptemberében meghalt, a templom megépítésének ügye rögtön előkerült. A CÖF félmilliós kezdőtőkével gyűjtést indított, a Heti Válasz pedig októberben nagy cikkben foglalkozott vele. Innen lehet tudni, hogy kormányváltás ide vagy oda, az egyház továbbra sem támogatta az ötletet: a püspöki kar közleményt adott ki, mely szerint templom építéséről, sőt, ilyen célú pénzgyűjtésről is kizárólag az egyház dönthet.

A püspöki karnak a Makovecz-templommal kapcsolatos ellenérzéseiben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai kampuszával kapcsolatos rossz tapasztalatok is közrejátszottak.

A funkcionalitás szempontjait nélkülöző, drágán fenntartható és gyorsan pusztulásnak induló Makovecz-épületek nem teremtettek bizalmat az építész felé.Budán amúgy sincs hiány katolikus templomból, hiszen az Apor Vilmos téren kicsit feljebb eleve ott van a kis plébániatemplom, de nincs túl messze a Krisztina körúti, a városmajori, a farkasréti és az istenhegyi templom sem. Ráadásul egy ekkora templomot nehéz beilleszteni az egyházi templom-hierarchiába: püspöki trón hiányában nem lehet székesegyház, a mérete és a költségei miatt viszont nagyon kilógna a plébániatemplomok sorából.

Az Apor Vilmos térre álmodott Makovecz-templom sorsa akkor pecsételődött meg végleg, amikor az egyház eldöntötte, hogy a régi templomalapokra közösségi házat épít. Az új épületet 2017 nyarán avatták fel.

Az építész fia, egyben a szellemi hagyatékát gondozó Makovecz Alapítvány elnöke, Makovecz Pál kérdésünkre megerősítette, hogy a Hír TV-nek szándékosan fogalmazott úgy, hogy “a templomnak Budapesten van a helye”, mivel tisztában van vele, hogy az eredeti helyszínen már nem épülhet meg. Mint mondta,

most az "ihletett pillanatot" várják, hogy "megszülessen a politika, az egyház vagy a Jóisten döntése".A középületek, pláne templomok tervezésekor azonban illik tekintetbe venni a telek lejtését, tájolását, a környező házak méretét és stílusát, a fákat, a tájat. Egyrészt így biztosítható, hogy az épület illeszkedjen a környezetébe, de az is, hogy megfeleljen a legalapvetőbb funkcionális elvárásoknak. Például hogy lehessen tudni, melyik napszakban mennyi fény jut be az ablakokon.

Az, hogy az ügy támogatói most azt szeretnék, hogy a máshova tervezett templom mindenképpen megépüljön valahol a fővárosban, arra utal, hogy számukra ezek a szempontok másodlagosak, ahogy az is, hogy Makovecz Imre terve a kiírás miatt eleve az 1941-es templomkezdemény alapjaival kalkulált. Ám van egy, még ennél nagyobb probléma is: a pénz.

“Előre dolgoztunk, elkészültek a tervek, és ha valami csoda folytán jönne egy angyal, lenne helyszín, építési engedély és a pénz is rendelkezésre állna, akkor megindulhatna az építkezés" - mondta a 444-nek Makovecz Pál. A kérdésre, hogy mennyi pénznek kéne rendelkezésre állnia, azt válaszolta, nem tudja pontosan, hiszen közbeszerzést kéne kiírni, de sok milliárd forint lehet, mivel egy Mátyás-templom méretű épületről van szó. Kalkulációjuk szerint mindenesetre az üzemeltetési költségek ötödét visszatermelné a kolumbárium.

Makovecz Imrét személyes szál is fűzte a helyszínhez, amiről a templomterv pályázati anyagában így írt:

“A felső-krisztinavárosi templomban 1942-ben volt első áldozásom. Fehér bocskaiban, sapkánkon fehér toll, fehér kesztyû, a lányokon fehér tüll menyasszonyi ruha, fehér fátyol, koszorú.”Hogy ez a látomásszerű emlék mennyiben befolyásolta a templom terveit, azt csak az életmű avatott ismerői tudnák felfejteni, de azt nem lehet mondani, hogy Makovecz visszafogta volna magát. A funkció nélküli ornamentikában amúgy is gazdag épületre például 200 kőangyalt álmodott, melyeket - a szobrász Melocco Miklós rajzai alapján - egyenként kell fehér mészkőből kifaragni. Ugyanez a helyzet az épületdíszekkel. (Meloccóval kapcsolatos érdekesség, hogy ő is tagja volt a Makoveczet győztesnek kihozó 2004-es tervpályázat bírálóbizottságának).

A templom belseje sem ígérkezik spórolósnak:

"A pillérek, falak hőszigetelt betonból készülnek és nyersen maradnak. A templomhajó és a tornyok ragasztott faszerkezettel készülnek. A héjazat természetes pala. A templomhajó padlója fényezett feketegránit és üvegfödém. A mélytemplom keresztfala, ahol az altemplommal határos, belül tükörrel van borítva"

- írta Makovecz a pályázatban. 

2011-ben tízmilliárd forintra becsülték a költségeket, és 5-10 évre a jelentős részben kézimunkával építendő templom kivitelezését. A tervek befejezésén évek óta dolgozó Nagy Ervin ezzel kapcsolatban a Hír TV-nek kifejtette, hogy a chartres-i és a reimsi katedrális, meg a párizsi Notre Dame szobrain, díszein is "száz évekig" dolgoztak.

Az építőipari árak elszállása miatt az építkezés ma valószínűleg többször ennyibe kerülne, ami még nyilvánvalóbbá teszi, hogy a Makovecz-templom a már említett akadályokat leszámítva is csak akkor valósulhat meg, ha azt a kormány hajlandó finanszírozni.

A tény, hogy a Hír Tv anyaga a teljes kormánymédián végigdübörgött, akár arra is utalhatna, hogy a kezdeményezés mögött a kormány áll. Valójában azonban roppant valószínűtlen, hogy Orbán a sajtón keresztül akarná presszionálni a katolikus egyházat. Ha mégis ez volna a helyzet, biztosan megszólalna például Semjén Zsolt, aki a Heti Válasz 2011-es cikke szerint egyszer magával Makovecz Imrével is beszélgetett az összmagyarság szellemi szentélyének szükségességéről.

Több irányból is puhatolóztunk a kormánynál, de senki sem válaszolt. Végül valaki annyit jelzett vissza, hogy fogalma sincs, ami szerinte annak a jele, hogy nem a kormány áll a mozgolódás mögött, mert ellenkező esetben feltehetően tudna róla.

Próbálkoztunk az egyháznál is, de onnan sem kaptunk hivatalos választ. Egy, a főegyházmegyéhez közeli forrás szerint az egyháznak továbbra sem kell a Makovecz-templom, mert túlzónak, rossz üzenetűnek, a fenntartását meg drágának tartják, hisz a meglévő ingatlanállomány is túl nagy terhet jelent. Viszont mielőtt ezt deklarálnák, Erdő Péter prímás szerinte ki akarja puhatolni, hogy tényleg nem a kormány áll-e a kampány mögött, mert az azért bonyolítana a helyzeten.

Arra a kérdésre, hogy honnan lehet tudni, amiről a Hír TV beszámolt, hogy "egyre többen szállnak síkra" az épület megvalósulása érdekében, a Makovecz Alapítvány elnöke azt válaszolta, hogy az építész halála óta a honlapjuk és a Városkúti úti Makovecz-ház látogatói közül is sokan érdeklődnek, hogy mikor épül meg a templom, a Hír TV adása óta pedig “már óránként több, mint tíz levelet” kap.

A cikket illusztráló rajzokat a Makovecz Alapítványtól kaptuk.

https://444.hu/2021/01/06/mondjon-egyetlen-okot-miert-ne-epitenenk-meg