Mérföldkő az EU történetében – botránykő Orbánéknak és a lengyeleknek
A német nyelvű sajtó rendkívül széles körben adott hírt arról, hogy csütörtökön az Európai Parlament és a német soros elnökség tárgyalói között létrejött a megállapodás az úgynevezett jogállamisági mechanizmusról, míg az angol nyelvű sajtó egyelőre csekélyebb figyelmet szentelt ennek.
A Deutschlandfunk közszolgálati rádió a megállapodást mérföldkőnek minősítette az unió történetében, mert azt teszi világossá, hogy az Európai Unió több, mint egy bankautomata, amely kifizeti a szubvenciós milliárdokat.
Magyarország és Lengyelország ennek megfelelően már zsarolásról és az EU szerződésszegéséről lamentál.
A szerződés 7. cikkelyét Jose Manuel Barroso, az EU Bizottságának volt elnöke nevezte el „atombombának”, mert meggyőződése volt, hogy ez a cikkely minden tagállami kormányt észre térít, amely akár csak gondol is arra, hogy megsérti az unió alapvető értékeit. Barroso azonban nagyot tévedett. Ugyanis csupán két, egymással összeesküvő kormány szükséges ahhoz, hogy megússzák a 7. cikkelyben kilátásba helyezett szankciót, a szavazatmegvonást. Lengyelország és Magyarország pedig éppen ezt tette az elmúlt években. Kölcsönösen fedezték egymást a liberális demokrácia elleni hadjárataikban, az EU pedig nem tehetett mást, mint hogy ezt tétlenül szemlélte, mert ez egyik védte a másikat a 7. cikkely következményeitől.
Ezért a düh és a tehetetlenség évei után a jogállamiságról megszületett megállapodás mérföldkő az EU történetében. A jövőben az uniós támogatások kifizetését a jogállamiság működéséhez kötik, és arról is megállapodtak, hogy mi tekinthető működő jogállamnak.
A mechanizmus nem hibátlan.
Csak akkor érvényesült, ha az alapvető jogok bizonyítható megsértései felvetik az uniós költségvetés károsodásának veszélyét. Vagyis nem alkalmazható egy kormány minden aljas húzása ellen, nem alkalmas arra, hogy ennek alapján szankcionáljanak minden beavatkozást a sajtó, az igazságszolgáltatás és a művészet szabadságába. Ám teljesen világossá teszi, hogy az EU nem bankautomata. Varsóban és Budapesten a kormányon lévők felismerték, hogy mi történt. Már arra panaszkodnak, hogy zsarolják őket és hogy az EU szerződést szeg.
Végtére is nyitva áll előttük az út az Európai Bírósághoz, de meglehetős biztonsággal előre látható, hogy a testület hogyan dönt majd.
Így Kaczynski és Orbán számára csak egy opció marad: ahogyan kilátásba is helyezték, vétóval blokkolhatják a júniusban elfogadott 1800 milliárd eurós költségvetést és újjáépítési csomagot.
Mindkét politikus csakis azért tud hatalmon lenni, mert pénzzel tudja boldogítani a klientúráját – brüsszeli pénzzel.
Ez a pénz pedig elmarad, ha vétót emelnek.
Szerző: Huppa-értesülés„Az új jogállamisági mechanizmus tehát védekezésre képes jogi közösséggé teszi az Európai Uniót. Ám azt kizárólag a két ország szavazói döntik el, hogy országaikat továbbra is féldemokráciák kormányozzák-e majd” – írta a szerző.
Forrás: Huppa
Orbán belengette a vétót az EU-s vezetőkhöz írt levelében
Orbán az uniós költségvetés vétójával fenyeget
Orbán nem akarja, hogy a jogállamisági feltételekhez kössék a kifizetést.
, amennyiben jogállamisághoz kötik az egyes tagállamoknak szánt források kifizetését - értesült a Mandiner.hu. Erről levelet is írt a jelenlegi, valamint a jövő évi soros uniós elnökséget ellátó országok, azaz Németország, Szlovénia és Portugália vezetőinek, továbbá Charles Michelnek, az Európai Tanács és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének.
Az Európai Tanács és az Európai Parlament a héten állapodott meg arról, hogy a jogállami értékeket összeköthetik az uniós kifizetésekkel, ráadásul a tagállamok eredeti elképzeléséhez képest tágabb körben lehet alkalmazni a szankciókat.
A mechanizmus beindításához arra van szükség, hogy az Európai Bizottság megállapítsa, egy tagállamban megsértették a jogállamisági alapelveket, és hogy ez az uniós forrásokkal való visszaélést okoz vagy okozhat. Az Európai Bizottság által javasolt szankciót a tagállamok tanácsának miniszteri szinten, minősített többséggel kell jóváhagynia, a magyar kormány kezében tehát nincs jogi lehetőség arra, hogy egy ilyen folyamatot leállítson.
Éppen ezért fenyegetett korábban Varga Judit, most pedig Orbán Viktor miniszterelnök is a teljes, hét évre szóló költségvetés (benne az úgynevezett járványügyi csomag, a "Next Generation EU" program) vétójával.
A Mandiner információi szerint Orbán az uniós vezetőknek azt írta,
bár Magyarország elkötelezett az együttműködésben, a fejlemények tükrében a júliusban elfogadott csomaghoz szükséges egyhangúságot nem tudja biztosítani.
A lap ráerősít, hogy a "kormányfő ezzel lényegében belengette a vétót".
Tudomásuk szerint Orbán azzal érvelt, hogy a jogállamisági feltételrendszer beemelése
veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat és Magyarország érdekeit is.
Orbán hozzátette azt is, azt a magyaroknak kell megítélniük, mennyire érvényesülnek itthon a jogállamisági feltételek. Orbán emlékeztette a vezetőket, hogy "a magyar jogrendszert az unió illetékesei korábban teljes mértékben átvilágították az európai standardok szempontjából, és valamennyi vitás kérdésben megegyezés született." Orbán szerint az EU legutóbbi jogállamisági jelentése nem a tényeken alapul, a "Soros György által finanszírozott szervezetek vádjai" szerepelnek benne.
Orbán szerint egy olyan eszköz lehet az EU kezében, amivel akár egyes országok demokratikus választási folyamataiba is be lehet avatkozni. Orbán a lap információi szerint a levélben kifogásolta azt is, hogy a szankciós mechanizmus jogilag homályos definíciókon alapul, ami lehetőséget teremt politikai visszaélésre. Több javaslatot is tett, például hogy a feltételek csak azokra az esetekre vonatkozzanak, amelyek ténylegesen és közvetlenül érintik az EU pénzügyi érdekeit, illetve felvetette azt is, hogy teremtsék meg a jogorvoslat lehetőségét az érintett tagállamok számára. Vagyis, a Tanács által hozott döntéseket meg lehessen támadni az Európai Bíróságon, mindennek pedig legyen halasztó hatálya.