Külföldről hazatérő embert tesztelnek Baden-Württemberg tartománybanFotó: Christoph Schmidt/dpa Picture-Alliance via AFP
Más országok ingyen kínálják, mi súlyos tízezreket fizetünk a koronatesztekért
Magyarországon nehéz megfelelni az ingyenes teszt feltételeinek. Ezért fordulhat elő, hogy egész Európában mi végezzünk a legkevesebb tesztet. Pedig a védekezéshez muszáj bővíteni.
Magyarországon továbbra sem egyszerű hozzáférni az aktuális koronavírus- fertőzöttséget kimutató PCR-teszthez. Pedig a kormánynak is tanácsot adó szakértők, például a matematikus Röst Gergely, vagy az epidemiológus Oroszi Beatrix is a tesztelés bővítését szorgalmazza.
Aki nem teljesíti a protokollban előírt kritériumokat, legfeljebb pénzért teszteltetheti magát. A Nemzeti Népegészségügyi Központnál 30 ezer forintba kerül egy teszt, kivéve annak, aki még aznap szeretne eredményt, vagy szombaton teszteltetné magát, mert akkor 45 ezerbe. A PCR-tesztet végző magánszolgáltatóknál is hasonló árakkal találkozhatunk: van, ahol 25 ezer egy teszt, máshol 30 ezer, vagy akár 40 ezer.
Könnyen lehet amellett érvelni, hogy ha egy munkahelyen semmi sem utal a fertőzés jelenlétére, a munkáltató mégis biztosra akar menni, ne az állam fizesse a tesztelés költségeit. Persze ebben az esetben is kérdés, mennyire kell a zsebébe nyúlnia. Csak egy példa: Ausztriában, ahol jobbak a jövedelmi viszonyok, ez a bécsi labor ugyanúgy 30 ezerért kínál tesztet, mint a magyar állami népegészségügyi központ.
Összességében szinte minden uniós országban sokkal könnyebb ingyenes tesztet csináltatni, mint Magyarországon. Az Our World in Data térképe szerint csak a bolgár szabályozás hasonlít a mienkhez.
Magyarországon ahhoz, hogy valakit kötelezően, ingyen teszteljenek, több feltételt is teljesíteni kell. Először is, koronagyanús tüneteket kell produkálni (köhögés, láz, nehézlégzés, szaglásvesztés, ízérzés hiánya vagy zavara). Ezt kiválthatja, ha valakinél már kimutatták a „COVID-19 fertőzésre jellemző radiológiai eltérést”, amihez külön vizsgálat kell, illetve ha valakinél a háziorvos koronavírus-fertőzést gyanít.
De önmagában egyik sem elég, legalább egynek teljesülnie kell az alábbiak közül is:
- az illető erősen fertőzött területen járt,
- kontaktusba került fertőzött személlyel,
- járó- vagy fekvőbeteg-ellátásra szorul bármi miatt,
- közvetlen betegellátásban résztvevő egészségügyi dolgozó,
- kockázati csoportba tartozó személyeket gondozó, bentlakásos intézményben lakik vagy dolgozik.
Ezért nem tesztelik például a koronavírus-fertőzöttek szoros kontaktjait, ha tünetmentesek. Az ő esetükben legfeljebb „a rendelkezésre álló kapacitásnak megfelelően” lehet tesztet kérni, kivéve az egészségügyi és bentlakásos szociális intézmények dolgozóinál, akiket a karantén elején és végén is tesztelnek.
Ehhez képest más országok igyekeznek úgy alakítani a szabályozást, hogy minél többen hozzáférjenek a tesztekhez, mielőbb azonosítva ezzel a fertőzötteket, akiket aztán el lehet különíteni, és meg lehet szakítani a fertőzési láncokat. Íme, néhány példa:
A francia egészségügyi miniszter július végén jelentette be, hogy a korábbiakkal ellentétben már orvosi recept és tünetek nélkül is lehet majd PCR-tesztet kérni, a költségeket pedig vállalja az állam. Olivier Véran elismerte, hogy vannak kapacitásbeli gondok, de azért a minták 80 százalékát 36 órán belül sikerül kielemezni. Főleg a személyzet szűkös, ezért az orvostanhallgatókat, a gondozó személyzet tagjait és a labortechnikusokat is bevonták. Sőt, a miniszter felhívott 30 Párizs környéki magánlabort, amelyek eddig nem vettek részt a munkában, hogy csatlakozzanak ők is.
Néhány napja az eddig is működő, és ingyenesen igénybe vehető magánlaborokon túl minden párizsi kerületben felállítottak egy-egy tesztállomást, miközben még két mobillabor járja a várost. A mintavétel ezekben is ingyenes, azok számára is, akiknek nincs társadalombiztosításuk. Azoknak, akik gyanús tüneteket észlelnek magukon, azt tanácsolják, hívják a háziorvosukat, aki soron kívül be tudja juttatni őket.
Németországban elég a teszthez, ha az orvos enyhe tüneteket lát a páciensén. A fertőzöttek kontaktjait tünetek nélkül is tesztelik, a gócpontokban pedig, ahol egy héten át legalább 50 fertőzött jut százezer emberre, nagyobb tömegben is tesztelhetik az embereket.
Kötelezően és ingyen tesztelik azokat, akik a járvány szempontjából különösen veszélyesnek ítélt területről érkeznek Németországba. Tőlük lehetőség szerint még a reptéren mintát vesznek, aminek az eredményét házi karanténban kell megvárniuk, és persze továbbra is otthon kell maradniuk, ha ez pozitívnak bizonyul.
Akik nem kockázatos területről érkeznek, nem kötelesek teszteltetni magukat, de ingyen megtehetik, az egészségügyi minisztérium honlapja szerint egyszerűen azért, mert
a tesztelés elmaradása még több pénzébe kerülne az államnak.
Az ország több pontján, például Bajorországban is tesztállomásokat állítottak fel a határhoz közeli autópályák mellett, akárcsak a pályaudvarokon. A tartományi kormány 200 millió eurót költött a tesztelés bővítésére, írta néhány héttel ezelőtti cikkében a New York Times. Igaz, augusztus végén már pedzegetni kezdték, hogy a veszélyes területről érkezőket inkább egyszerűen karanténba kellene helyezni, mert nincs kapacitás ilyen sok tesztre.
Hollandiában ehhez hasonlóan ingyen jár a teszt azoknak, akik gyanús tüneteket produkálnak. Van, ahol „drive through” módszerrel, vagyis autóban ülve lehet mintát adni, hogy a mintavételre érkezők biztosan ne adják tovább a fertőzést. Németországban már tavasszal felállítottak ilyen állomásokat.
Mivel más országokhoz képest nagyon szigorúan határozzuk meg, kinek jár ingyenes teszt,
európai összehasonlításban még mindig alig végzünk teszteket.
Ez az ábra népességarányosan, ezer főre vetítve mutatja a naponta elvégzett tesztek számát az uniós országokban (a napi adatok a megelőző hét nap átlagát jelentik). A legalsó, zöldes vonal Magyarországé (ha jobb oldalon az országok neve fölé mozgatja a kurzort, mindjárt áttekinthetőbbé válik).
Az utóbbi napokban a szokásoshoz képest valamelyest növekedésnek indult a tesztek száma Magyarországon, ami akár biztató jel is lehet, de egyelőre nem tudni, hogy ez egy tudatos bővítés kezdete-e. Küldtünk ezzel kapcsolatban kérdéseket a Népegészségügyi Központnak, ha választ kapunk, beszámolunk róla.
https://444.hu/2020/09/03/mas-orszagok-ingyen-kinaljak-mi-sulyos-tizezreket-fizetunk-a-koronatesztekert
Nem kéne nyerészkedni a Covid-teszteken…
Bana Tibor független országgyűlési képviselő tegnap éjjel határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek annak érdekében, hogy az európai uniós országokból hazaérkező magyar állampolgárok és családtagjaik számára fogadják el az Európai Unió tagállamaiban a beutazást megelőző 5 napban, legalább 48 órás különbséggel készített két koronavírus-tesztet.
Saját és a szakemberek véleménye szerint az EU-ban használt koronavírus-tesztek megbízhatósága semmiben sem különbözik a Magyarországon végzettekétől, ezért nem lehet kizárólagossá tenni az itthoni tesztelést a hazaérkezőkkel szemben.
“Lehetséges, hogy az itthon készített teszteken szeretne nyerészkedni a kormány? Az egészség és a járvány nem lehet üzlet!” – zárta az MTI-hez eljuttatott közleményét.
Információink szerint ingyenes a tesztelés Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban – vagyis a hanyatló Nyugaton.
Fotó: “Drive thru” tesztelés Angliában
Szerző: Huppa, MTI OSForrás: Huppa
Balra Rahói ZsuzsannaFotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs/MTI/MTVA
VálaszOnline: Orbán főtanácsadójához köthető cég is érintett a lélegeztetőgép-bizniszben
Egyetlen olyan céget talált a külügyminisztérium nagy, legalább ezer lélegeztetőgépet szállító partnerei közt a VálaszOnline, amely teljesen magyar tulajdonú. Ez a Fourcardinal Tanácsadó Kft., amely április 20-án írt alá 48,1 millió eurós (több mint 17 milliárd forintos) szerződést a minisztérummal. Erről mi is írtunk abban a cikkünkben, amelyben bemutattuk, hogyan rendelte túl magát a kormány lélegeztetőgépekből a koronavírusjárvány első hullámakor.
A VálaszOnline utánajárt a 2014-ben alapított cég hátterének, és kiderítette, hogy a vállalkozás első ügyvezetője Szegi Ildikó volt, akkoriban egyben a Balázs Gyógyulásáért nevű alapítvány kurátora. Az alapítványt Rahói Zsuzsanna, Orbán Viktor nemzetközi főtanácsadója hozta létre, aki a jelentősebb külföldi tárgyalásokon mindig ott ül a kormánydelegációban. Rahói már 2012-ben a miniszterelnök nemzetközi stábjában dolgozott főosztályvezetőként, és a Magyar Narancs megírta, hogy részt vett Orbán Ráhel és Tiborcz István Adnan Polat török üzletemberrel folytatott tárgyalásain is.
Egy évvel a Fourcardinal indulása után Szegi átadta a cég irányítását Tóthné Rahói Juditnak, Rahói Zsuzsanna testvérének, aki azóta már nem ügyvezető. A többségi, 90 százalékos tulajdonos azonban a kezdetek óta Szegi Ildikó lánya, Nagy Beatrix. 2016-tól a Fourcardinal működtette a Magyar Nemzeti Kereskedőház egyiptomi partnerirodáját.
Április 20-án - aznap, amikor a Fourcardinal aláírta a szerződést a minisztériummal - két ügyvéd, Veréb Balázs és Vámosi-Nagy Zsolt létrehoztak egy vagyonkezelő részvénytársaságot, az SRF Silk Road Fund Holding Zrt.-t (magyarul: a Selyemút Alapot). Vezérigazgatója Szeverényi Márk gyógyszerkereskedő lett.
Néhány órával később a Fourcardinal taggyűlésén arról döntöttek, hogy a vagyonkezelő társaság tíz százalékos üzletrészt vásárolhat a cégben. A lap szerint arról is döntöttek, hogy bizonyos kereskedelmi tranzakciók után a pénz 7/8-ad része az aznap létrehozott részvénytársaságé lesz. Vagyis Veréb Balázs és ügyvédtársa jelentős részt szakítottak a lélegeztetőgépes bevételből.
Veréb személye pedig azért érdekes, mert a VálaszOnline szerint éppen vádlott egy vesztegetési bűnügyben, ami a Gyurcsány-korszakban privatizált ferihegyi reptér-üzemeltetőhöz, a Budapest Airporthoz kapcsolódik. Veréb munkahelye ráadásul a Dr. Klesics-Dr. Tuller Ügyvédi Iroda, Tuller Andrásról pedig az Index is az MSZP bizalmas ügyvédjeként írt 2015-ben.
Vagyis: egy 2010 előtti korrupciós ügy egyik vádlottja egy olyan céggel bizniszelt a lélegeztetőgépekről, amelynek korábbi ügyvezetője Orbán Viktor főtanácsadójának testvére volt. A főtanácsadó pedig Szegi Ildikón keresztül ma is kapcsolatba hozható a céggel.
Ráadásul a Szegi Medical Center Kft., Szegi Ildikó fiának cége is 400 milliós szerződést kötött a külüggyel lélegeztetőgépekre. A VálaszOnline kérdéseire egyik érintett fél sem válaszolt.
A külügyminisztérium összesen 16 ezer lélegeztetőgépet vásárolt 300 milliárd forintért, többszörösét annak a mennyiségnek, amennyire a szakértők vagy akár Orbán Viktor korábbi nyilatkozatai szerint szükség volt. A Direkt36 által összegyűjtött és elemzett nemzetközi kereskedelmi adatok szerint az egész Európai Unióban Magyarország kötötte a legrosszabb üzletet. Március óta Magyarország fizeti a legmagasabb kilogrammonkénti egységárat a Kínából érkező lélegeztetőgépekért. A szerződésekről szóló cikkünkben pedig megírtuk, hogy a külügy a magyar állami kórházellátóhoz képest is drágán szerzett be lélegeztetőket.
Menczer Tamás külügyi államtitkár arcátlannak nevezte a vádat, hogy a kormány túl sok lélegeztetőt szerzett be túl drágán, de egyetlen egy számot sem mondott az árról.
https://444.hu/2020/09/04/valaszonline-orban-fotanacsadojahoz-kotheto-ceg-is-erintett-a-lelegeztetogep-bizniszben
