Zsiday: Magyarországon véget ért a hét bő esztendő

A magyar gazdaságban megtört a lendület, amit nehéz lesz újra beindítani, nagyon komoly versenyképességi és államszervezeti változásokra, és a független demokratikus intézményrendszer visszaépítésére lenne szükség, hogy hosszú távon ne szakadjunk le. Ettől még lehet útépítés, sőt a beszállítói láncokban is bent maradunk, de nem lesz AI, biotech meg űrtechnológia, bennragadhatunk a huszadik században, Magyarországon véget ért a hét bő esztendő, véli Zsiday Viktor, akivel a koronavírus-járvány kezeléséről, a pandémia második hullámának gazdasági hatásairól, home office-ról, az ingatlanpiacról és természetesen a részvénypiacokról is beszélgettünk. Az ismert tőkepiaci szakember azt is elárulta, miben tartja most a megtakarításait.

Azok a befektetők, akik elkapták a nagy tőzsdei emelkedést, a koronavírust a társadalom nagy részére nem tartják veszélyesnek, és nem számítanak további érdemi gazdasági és tőkepiaci hatásra, akik pedig a medve piac folytatódására és új részvénypiaci mélypontokra számítanak, halálos második hullámról beszélnek. Úgy tűnik, a járványhelyzetről is mindenki pozícióból beszél.

Gyakran jellemző a pozícióból beszélés, de a tények elég egyértelműek: nagyjából a fertőzöttek 1%-a meghal, de ez 70 év felett mondjuk 10%, 50 év alatt meg 0,1%. Azt is tudjuk, hogy korlátozás híján irgalmatlanul gyors a terjedés. Úgy tűnik, hogy vannak szuperfertőzők, akik különösen tömegrendezvényeken, nagyvárosokban tudnak gyorsan fertőzni. Szintén tudjuk, hogy széles körű teszteléssel és nyomkövetéssel visszaszorítható a járvány. A gond az, hogy nem tudjuk mit tesznek a jövőben a politikusok, sőt ők maguk sem tudják, illetve az, hogy mit tesznek, attól függ, hogy mi lesz a helyzet, az pedig, hogy mi lesz a helyzet, attól függ, hogy mit tesznek. Így igen nehéz előrejelezni bármit.

Egyre több országban van visszaszorulóban a koronavírus-járvány, folyamatos a gazdaságok újranyitása, a tőzsdék emelkednek. Mindenki hátra dőlhet, nincs itt semmi látnivaló?

Őszintén szólva én teljesen le vagyok döbbenve. Miután visszavertük a vírus első támadását és kellően lecsökkentettük az esetszámokat, azt gondoltam, hogy kellő óvatosság mellett, nagyon erős kontaktuskutatással és teszteléssel kordában tartható lesz a járvány. Ehelyett azt látjuk a legtöbb helyen, hogy megpróbálunk minden komolyabb védekezés nélkül visszatérni a korábbi életünkhöz, azt remélve, hogy majd valami csoda folytán ez nem okozza ismét a vírus gyors terjedését. Tehát ugyanazt tesszük, mint régen, de más eredményt várunk tőle. Ez minimum meglepő. Remélem van valami titkos faktor, amit nem veszek észre, különben ebből komoly baj lehet.

Korábban megfogalmaztad, hogy a túl gyors és erőteljes felszabadítás elkerülhetetlenül a járvány erőteljes felfutásával fog járni Nyugat-Európában. Továbbra is így látod?

Teljes mértékben. A legújabb ismeretek/elméletek fényében azt gondolom, hogy zárt térben történő kötelező maszkviseléssel és a 10-20 fő feletti rendezvények betiltásával viszonylag egyszerűen kordában tartható lenne a helyzet, de abszolút nem ebbe az irányba megyünk, és félő, hogy a mozik, lagzik, és egyéb sok résztvevős események révén néhány szuperterjesztő ismét, bármikor berobbanthatja a vírust.

Hogy nézhet ki járványügyi szempontból a második hullám? Milyen lefutása lehet, milyen korlátozásokkal kell számolnunk?

Majdnem biztos vagyok abban, hogy a gazdaságot ilyen mélyen érintő korlátozás nem lesz, mert az elfogadhatatlan károkat okozna, inkább ismét a pár hétig tartó digitális oktatás, a kötelező maszkviselés, a tömegrendezvények tiltása jöhet, ami vagy elég lesz, vagy nem.  

Ezek alapján a második félévre hogyan látod a koronavírus elleni védekezés gazdasági költségeinek várható alakulását?

Attól tartok, hogy a vírus visszatérésével a bizalom elillan, mindenki óvatosabb lesz, emiatt a lakossági fogyasztás ismét visszaesik, a megtakarítási ráta pedig megugrik, és a most kinéző V alakú fellendülés helyett egy W lesz belőle. A második félévben gazdasági lecsorgást, szenvedést várok, de nem sokkszerű helyzetet, hanem mocsarat, dagonyát.

Szerinted kulcskérdés a járványhelyzet kezelése szempontjából egy hatásos vakcina?

Abszolút. Ha van vakcina, akkor szinte minden visszaáll oda, ahol korábban volt, bár például a digitális oktatásban, és a távmunkában szerintem tartós változások lesznek még így is. Ez egyben azt is jelenti például, hogy strukturálisan negatív az irodapiac, de pozitív a zöldövezeti lakások vagy a raktárbázisok piaca. Illetve fontosnak tartom megjegyezni, hogy a hatékonyság helyett a biztonság lesz a fő jelszó minden cégnél és országnál, ami erősen a globalizáció ellen hat. Leegyszerűsítve: nem biztos, hogy az lesz a fontos, hogy az utolsó centet is kifacsarjuk a beszállítói láncból, hanem az, hogy tuti megérkezzen az alkatrész. Ez rövidebb láncokat, nagyobb raktárkészleteket, és hosszabbtávon kisebb profitot és nagyobb inflációt jelent.

A fejlett országokra és Magyországra is elképesztően szórnak azok a becslések, amelyek a válság mélységét mérik fel. Az idei magyar gazdasági teljesítményre például -8 és +3%-os előrejelzések is vannak. Mi az oka ennek a bizonytalanságnak?

Természetesen az, hogy lehetetlen megítélni, hogy alakul a vírushelyzet, illetve az erre adott válasz. Nincs olyan modell vagy tudós, aki megmondaná, különösen, hogy a vírushelyzet változása nyilvánvalóan járványügyi-gazdasági lépéseket indukál, ami viszont megváltoztatja a vírushelyzetet, és így tovább, komoly visszacsatolásban.

Mi lehet ideális járványügyi és gazdaságpolitikai stratégia a következő 2 évre idehaza?

Szerintem a lezárások alatt ki kellett volna építeni a nagyon komoly tesztelési-nyomkövetési kapacitásokat, és nem lenne szabad tömegrendezvényeket engedélyezni. Ami a gazdaságot illeti, tartok tőle, hogy megtört a lendület, amit nehéz lesz újra beindítani. Nagyon komoly versenyképességi és államszervezeti változásokra, és a független demokratikus intézményrendszer visszaépítésére lenne szükség, hogy hosszú távon ne szakadjunk le – de erre sok esélyt nem látok. Úgyhogy majd gondolom naponta tízszer elmondjuk, hogy a világon mindenben a legjobbak vagyunk, miközben próbáljuk stimulálgatni a lakossági/vállalati hitelezést, gyengítgetni a forintot, és megpróbálni beszippantani minél több EU-s pénzt. Ebből lehet útépítés, sőt a beszállítói láncokban is bent maradunk, de nem lesz AI, biotech meg űrtechnológia. Bennragadhatunk a huszadik században. Magyarországon véget ért a hét bő esztendő.

A koronavírus-járvány előtt világszerte rendkívül feszes munkaerőpiac alakult ki, a járvány miatti sokkhatással azonban meredeken emelkedett a munkanélküliségi ráta. Mire számítasz általában a munkaerőpiacon, mennyire lesz gyors a visszarendeződés? Maradhatnak tartósan munka nélkül a társadalom szélesebb rétegei?

A visszaállás lassú lesz, idehaza is megtört szerintem a reálbérnövekedés, a gyorsan bővülő fogyasztás trendje. Szerintem 2-3 év mire visszaállunk a 2019-es szintekre.

Spanyolországban feltétel nélküli alapjövedelmet vezetnek be. Elképzelhető, hogy ez egy globális trend kezdete? Van az alapjövedelem bevezetésének realitása Magyarországon?

Én nem hiszek ebben. Azt látom, hogy az embereknek dolgozniuk kell valamit, különben bekattannak, haszontalanoknak érzik magukat, lézengők lesznek. Ebből a szempontból a munkaalapú társadalomban hiszek: mindenkinek szüksége van arra, hogy valamit tevékenykedjen, alkosson, dolgozzon.

Hogyan látod a hazai ingatlanpiaci helyzetet? mennyire gyorsan állhat helyre az Airbnb-piac? Velünk marad a home office?

Az irodák piacán többéves megtorpanásra számítok, hiszen jön a kínálat, de egyre inkább úgy tűnik, hogy a gazdaság lassulása illetve a növekvő távmunka miatt nem lesz ennyire szükség. De a turizmus – ha lesz oltás – nagyon gyorsan visszaáll majd.   

Inflációs vagy deflációs környezetre számítasz a következő években?

Először deflációs hatások lesznek, de a monetizálással átléptünk a Rubiconon, és a következő évtizedben egyre komolyabb lehet az infláció, ahogy egyre bátrabban nyúlnak probléma esetén ehhez a megoldáshoz. A pénznyomtatás kellemes drog, és egy ideig nagyon jól fogjuk érezni tőle magunkat.

Látszólag teljesen elváltak egymástól a reálgazdasági folyamatok és a részvénypiaci árfolyamok. Te ezt hogy látod?

A tőkepiaci mélypontok szinte mindig a legsúlyosabb helyzetben alakulnak ki, és az emelkedés első szakasza is meglepő szokott lenni: a gazdasági adatok borzalmasak, de a tőzsde emelkedik, és senki sem érti, hogy mire fel. Ugyanezt láttuk 2009 tavaszán is, de 1998 őszén vagy 1974-ben is ez volt.

Mennyire lepett meg, hogy a március közepi után nem volt újabb mélypont a részvénypiacokon?

Eredetileg azt gondoltam, hogy március az elsődleges mélypont, amelyet hamar követ egy másik, de viszonylag gyorsan módosítottam az elképzelésemet. Ugyanakkor nem tartom ezt lejátszott meccsnek, simán jöhet még idén új esés.

Május közepén írtál arról, hogy a nyári megnyugvás és pénzbőség hatására a korábbi következtetéseddel szemben a részvénypiacok is kapnak még több hét, akár több hónap haladékot. Mennyire volt fájdalmas ez a felismerés?

Meglehetősen óvatos és pesszimista voltam nagyjából februártól, és nehéz volt átállítani magam egy optimistább világképre – azt hiszem az interjúból látható, hogy még most sem sikerült. Körülbelül 2% pluszban vagyok idén az alapommal, az elmúlt 12 hónap hozama pedig majdnem 10%, ami nem kiemelkedő, de azért fájdalmasnak sem nevezném. Tény, hogy sokkal többet is kihozhattam volna ebből a helyzetből, pláne, hogy elég hamar felismertem a járványveszélyt…

Mennyiben tudható be a részvénypiacok emelkedése a globális monetáris és fiskális stimulusnak, és mennyiben a járványhelyzettel kapcsolatos jó vagy vártnál jobb híreknek?

Szerintem mindkettő nagyon fontos. Számítottam arra, hogy a következő években a válságkezelésben egyre agresszívabbak lesznek az államok, és elindulunk a totális monetizálás felé, de nem gondoltam, hogy ez ilyen hamar jön el. A monetáris és fiskális politika összefonódása 2008 óta egyre gyorsul, és ennek hosszútávon súlyos következményei lehetnek, de egyelőre lehetővé tette a nagyon gyors és hatékony beavatkozást, ami azonnal hatott a piacokra is.

Van múltbeli analógia arra, ami az elmúlt hónapokban a részvénypiacokon történt?

Én a 2001 szeptemberi támadásokat használtam analógiaként. Akkor egy elképesztő pánikmélypontot láttunk, az amerikai tőzsde is napokig fel volt függesztve. Ezután egy sok hónapon át tartó megnyugvás kezdődött, de fél év múlva újra lejtőre kerültek az árak, és új mélypontok alakultak ki. Ez egy lehetséges forgatókönyv most is.

Mennyire drágák szerinted általánosságban a részvények? A befektetési döntéseidnél mennyire veszed figyelembe a részvénypiaci árazást? Van értelme az idei, jövő évi részvényárazásokra figyelni?

Középtávon az árazás irreleváns, a mozgásokat a hangulat, a percepció változása mozgatja, és nagyban függ a fiskális-monetáris politikai lépésektől. Az árazással párhónapos távon felesleges foglalkozni. Ráadásul lövése sincs senkinek arról, hogy mennyi lesz az idei gazdasági növekedés, nem hogy a jövő évi, így a profitelőrejelzéseket jelenleg viccnek tekintem.

Mi ronthatja el a jó hangulatot a tőkepiacokon?

Ha kiderül, hogy nincs V alakú fellendülés, és tartós gazdasági nehézségek lesznek, elhúzódik a válság.

Melyik most a legvonzóbb eszközosztály?

Hosszútávra egy olyan világban, ahol a pénzből láthatóan bármennyit hajlandóak és képesek teremteni az államok, csakis reáleszközt szabad tartani: részvény, arany, ingatlan. Esetleg ide sorolhatjuk az inflációindexált kötvényeket is. Ezen belül ország- és devizafüggő, hogy hol, melyik a vonzóbb.

Te miben tartod a megtakarításaidat, befektetéseidet?

Próbálok kialakítani egy inflációvédett mixet: inflációindexált kötvények, ingatlanok, részvények. De tőkepiaci kereskedőként azért a többségnél sokkal gyorsabban tudom és szoktam is változtatni a pozícióimat, akár egy nap alatt megfordulva nettó shortból nettó longba.

Te személyesen hogy élted meg a karantént, a korlátozásokat?

Én egyébként is főleg otthonról dolgozom, nagy változás csak annyi volt, hogy a megbeszélések még inkább áttevődtek az online térbe, a gyerekeknek segíteni kellett a háziban, és nem tudtam kártyázni a barátaimmal. De szerencsére ez utóbbi azóta megoldódott.

https://www.portfolio.hu/uzlet/20200612/zsiday-magyarorszagon-veget-ert-a-het-bo-esztendo-436608?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link