Mily szégyen élni s nem kiáltani,hogy minden, ami történik velünk,csak álom-film, káprázat-valami,mely eltûnik, ha jõ a reggelünk!Mily szégyen megnyugodni s nézni csak,vagy nézni sem, csak tudomásul venni:ez ágyú, ez kard, ez rohamsisak,gyerünk tovább, majd más segít rajt; nem mi!