"Csütörtök reggel jelennek meg az érintett vállalatoknál a honvédelmi irányító csoportok – jelentette be a honvédelmi miniszter, a koronavírus-járvánnyal összefüggésben létrehozott, létfontosságú magyar vállalatok biztonságáért felelős akciócsoport vezetője az M1 aktuális csatornán szerda este. Benkő Tibor elmondta: néhány száz olyan magyar vállalat van, amely különleges jogrendben olyan infrastruktúrát képvisel, ahol a Magyar Honvédségnek szerepe lehet. Feladatuk, hogy a létfontosságú magyar vállalatok üzemelését, biztonságát elősegítsék. Példaként említette az energetikai, a távközlési, a közlekedési és az egészségügyi szektort." (MTI)
Ebből nem csak fékezés lesz, nagyot zakózhat a magyar gazdaság
Szinte teljesen leállhat idén a magyar gazdaság, de jelentős visszaesésre is van esély a GDP-ben – vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. A becslések szinte naponta változnak az újabb és újabb bejelentésekkel, a legfontosabb kérdés most az, mennyire húzódik el a válság.
A fékezésből kézifék lesz
Hetek óta a koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos becslések tartják lázban az elemzőket, első körben mindenki arra számított, hogy alaposan behúzza a féket a magyar gazdaság. Aztán naponta jöttek az újabb és újabb fajsúlyos bejelentések, ami már biztosnak tűnik:
- A szállodák, vendéglők szinte teljesen kiürültek, sorra mondják vissza a foglalásokat. Ahogy nemrég Orbán Viktor fogalmazott: „Az idei szezon kampó”.
- Sorra zárnak be átmenetileg a gyárak, mostanra mindhárom autógyárunk leállt.
- Az autógyárak bezárása a beszállítókra, alvállalkozókra is hatással lesz.
Egyelőre az egyetlen pozitívumnak a kiskereskedelem robbanásszerű növekedése tűnik, a koronavírus-járvány miatt a magyarok átmenetileg megrohanták az üzleteket, korábban soha nem látott forgalomnövekedésről számoltak be.
A percről percre változó helyzet kihívás elé állítja az elemzőket is, hiszen folyamatosan kellene újraszámolni becsléseiket az újabb és újabb bejelentésekkel. Szerda délutánig öten válaszoltak a Portfolio villámfelmérésére, az általuk adott előrejelzések alapján az idén a magyar gazdaság mindössze 0,5%-kal bővülhet.
Nagy kérdés, hogy az előrejelzésekben szerepel-e már az összes eddigi bejelentett intézkedés, a Suzuki például csak ma közölte, hogy teljesen leáll az esztergomi gyáruk. Vagyis ezekben a becslésekben még inkább „lefelé mutató kockázatok vannak”.
Ugyanezt lehet elmondani az eurózóna kapcsán is: a magyar elemzők most 1,5 százalékos visszaesést várnak, miközben szerdán az EKB bejelentette, hogy akár 5%-os visszaesést is elképzelhetőnek tart. Ez pedig a magyar gazdaságra nézve is sokkal rosszabb lenne.
Az utóbbi hetekben egyébként a kormány is pesszimista lett, Varga Mihály pénzügymiszter nemrég arról beszélt, hogy legrosszabb esetben akár 0,3%-os gazdasági visszaesés is elképzelhető.
Mi a legrosszabb forgatókönyv?
Az elemzők véleménye egyelőre széles sávban szóródik a magyar növekedésről, korábban az Erste Bank anyagával már részletesen foglalkoztunk, Nyeste Orsolya most azt erősítette meg kérdésünkre, hogy alapesetben 1,1%-os gazdasági növekedéssel számolnak idén. Ugyanakkor kiemelte, hogy a sorra érkező újabb és újabb negatív hírek fényében ez talán már enyhén optimistának tűnik.
„Különösen az autógyárak bezárásáról érkező mai újabb hírek miatt, azt gondoljuk, hogy nem kizárt, hogy még nagyobb lesz a lassulás, és a gazdasági növekedés végül az év egészére nézve is 1% alá lassul” – véli Nyeste.
Hasonlóan fogalmazott Virovácz Péter, az ING Bank elemzője is, aki 0,5%-os növekedést vár még, de már abban sem biztos, hogy „ez még helytálló”.
Most már egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy 1-1,5 százalékos gazdasági recessziót lássunk Magyarországon
- fogalmazott.
Az ING szakembere szerint a károk tehát nagyok lesznek, de mindez lehetőséget is teremt, hogy új alapokra helyezzük a gazdaságunkat.
A kikényszerített digitalizáció az oktatásban, az egészségügyben, a munkaerőpiacon hosszú távon akár a javunkra is válhat.
Persze ezért sokan nagy árat fognak majd fizetni. Kérdés, hogy a költségvetés mennyire tudja ezeket a károkat enyhíteni és mennyire képes fékezni a szabadesést.
Jelenleg a legpesszimistábbnak Török Zoltán tűnik, a Raiffeisen Bank szakembere 3,5%-os gazdasági visszaesést vár Magyarországon 2020-ban. Ráadásul szerinte ez egy optimista forgatókönyv, amelyik azzal számol, hogy egy negyedévnyi zuhanást gyors fellendülés követ, illetve az MNB eddig bejelentett és várható további intézkedései mellett a kormány nagyon jelentős gazdaságélénkítő csomagot vezet be.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője még bízik a növekedésben, 0,9%-os bővülésről szóló becslése mellé azonban odatette, hogy ez csak akkor lehet reális, ha a nyár elején már csillapodik a járvány Európában és nálunk, májusban érné el a mélypontot a gazdaság, a nyár második felében pedig felpattanás jön az elhalasztott fogyasztás, megrendelések teljesítése miatt. Szerinte a leginkább érintett ágazatokat „lélegeztetőgépre kell állítani”, hogy minél kevesebb kapacitás sérüljön. Azonban, ha a járvány tovább tart, súlyosabb lesz, a támogatások lassabban jutnak el az érintettekhez, lassabb lesz a kilábalás is, így az éves növekedés is.
Suppan szerint az eurózónában megbecsülhetetlen, mekkorát zuhan az olasz gazdaság, ennek mértéke akár lehet 10-20% is.
Arra számítunk, hogy a gazdaság teljesítménye idén kismértékben visszaesik. A visszaesést mérsékli, hogy a magyar gazdaságot jó állapotban támadta meg a vírus, illetve talán az is szerencse ebben a helyzetben, hogy a turizmus az év elején nullázódott le, és nem nyáron, amikor a legnagyobb a forgalom – emelte ki Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató elemzője.
Vagyis a legfontosabb kérdés most az lehet, meddig tartanak a leállások, illetve milyen gazdaságpolitikai válaszokat ad a kormány a kihívásokra. Az első konkrét intézkedéseket szerda délután bejelentette Orbán Viktor, de biztosan szükség lesz továbbiakra is.
kép: Getty Images
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200318/ebbol-nem-csak-fekezes-lesz-nagyot-zakozhat-a-magyar-gazdasag-420399?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link
Több munkanélküli segély, nyugdíj- és családipótlék-emelés kell – állítja az MNB volt alelnöke
Riecke Werner, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke szerint ezermilliárdokban mérhető hatása lesz a magyar gazdaságra a járványügyi intézkedéseknek, ezért a szociális krízis és a munkanélküliség elkerülése érdekében drasztikusan hozzá kell nyúlni az adó- és járulékfizetési rendszerhez is.
A magyar gazdaság nagyon súlyos kihívás előtt áll, hiszen az EU gazdasága recesszióba süllyed az idén: a növekedés akár 4 százalékkal is elmaradhat a járvány kitörése előtt készített előrejelzéstől.
Riecke Werner közgazdász, az MNB volt alelnöke szerint Magyarország számára mindez konkrétan leálló gazdasági növekedést, növekvő munkanélküliséget és kiszélesedő szociális krízishelyzetet jelent, nemcsak a legkiszolgáltatottabb rétegek esetén, hanem a munkavállalók széles körében, az úgynevezett középosztályban is.
A volt alelnök a 24.hu-nak kifejtette: ebben a helyzetben nem lehet elkerülni a költségvetési szektor közvetlen szerepvállalását a kis- és középvállalatok terheinek enyhítésében és a lakosság közvetlen megsegítésében.
A szerepvállalás fedezetét három forrásból lehet előteremteni: elsősorban jelentős költségvetési átcsoportosításból – többek között a honvédelmi beszerzések leállításával –, másodsorban nagyobb hiány elfogadásából, harmadrészt az ezentúl beérkező EU-s források hatékony, céltudatos felhasználásából.
Riecke Werner szerint minél előbb szükség lenne a következő intézkedésekre:
- a szociális és egészségügyi hozzájárulás fizetése alóli felmentés a járványügyi intézkedések által érintett kis- és középvállalatoknál legalább 3 hónapos időtartamra,
- ezt a nagyvállalati körben is lehetővé kell tenni, ha vállalják, hogy nem építik le a dolgozói létszámot,
- a NAV 3 hónapos időtartamra függessze fel a vállalkozókkal szembeni számlazárolások és inkasszók végrehajtását azon esetekben, ahol nem merül fel bűncselekmény gyanúja,
- a munkanélküli ellátás időtartamát háromról kilenc hónapra való növelése,
- a nyugdíjprémium korábbi kifizetése,
- egyszeri soron kívüli nyugdíjemelés,
- és az egyik legfontosabb, a családi pótlék érdemleges növelése, akár az adórendszeren keresztül nyújtott gyermekneveléssel összefüggő kedvezmények visszavonásával egyetemben,
- a helyi önkormányzatok a járványügyi intézkedésekből fakadó többletfeladatok költségeinek fedezésére három hónapon keresztül kapjanak létszámarányos többletforrást a központi költségvetésből.
Nagyon hozzávetőleges számítás szerint ezen intézkedések végrehajtása 2020-ban 2000 milliárd forint többletkiadással és bevételkieséssel járna, amelyből legalább a felét átcsoportosítással, illetve többlet bevételi források megteremtésével kellene előteremteni – állítja Riecke.
Ez a válsághelyzet más típusú, mint a korábbi, nem a pénzügyi szektorból ered, de hatással lesz rá. A volt alelnök szerint az MNB által a növekedési hitelekre és a bankok által nyújtott üzleti hitelekre javasolt törlesztési moratórium, valamint a teljesítő nagyvállalati hitelek fedezetként való elfogadása adekvát lépésnek tűnik a kis- és középvállalatok megsegítésére, valamint a bankok hitelezési képességének fenntartására vagy akár növelésére.
Ugyanakkor a közlés módja és a kikényszerítés lehetőségének felvillantása nem tűnik túlzottan professzionálisnak
– fogalmazott.
Ez nem jelent egyben garanciát a szektor hitelezési hajlandóságának növelésére, és mindenképpen érzékenyen rontani fogja mind a bankszektor, mind a jegybank ez évre várt nyereségét. Ez önmagában – az elmaradó adóbevételek és a kisebb MNB-nyereség révén – rontani fogja a költségvetés pozícióját, de ennek össztársadalmi költsége jóval kisebb lehet egy, a vállalati hitelek bedőlése okozta csődhullámnál.
Ma még nem látható, hogy mindez hogyan fog hatni az inflációra és a forint árfolyamára. Első megközelítésben az valószínűsíthető, hogy az áremelkedést az egyes áru- és szolgáltatáscsoportok drámai keresletnövekedése táplálja, miközben az általános keresletcsökkenés inkább tompítja az inflációt.
https://24.hu/fn/gazdasag/2020/03/18/mnb-alelnok-riecke-werner-intezkedesek/
Nincs már olyan gazdaságpolitikai lépés, ami túl radikális lenne
A koronavírus-járvány elsősorban közegészségügyi probléma, azonban egyúttal nagyon komoly gazdasági hatásai is vannak. A vírus ellen harcoló kormányoknak egyszerre kell helyt állniuk egy rég nem látott súlyosságú egészségügyi válságban, ami egyben egy olyan gazdaságpolitikai kihívás is, ami a II. Világháború óta semmihez nem hasonlítható.
A járvány egyszerre zilálja szét a gazdaság termelési oldalát azzal, hogy az ellátási láncokban áruhiány keletkezik a kieső termelés miatt, valamint a keresletet azzal, hogy a földig rombolja a fogyasztói hajlandóságot, sőt, a munkaerőpiac várható mélyrepülése miatt az elkölthető jövedelmeket is. Az emberek egy része beteg, ezért nem tud dolgozni, a másik részük pedig karanténba kerül, ami szintén jelentős kapacitásokat vesz ki a munkaerőpiacról, hiszen nem tud mindenki home office-ból dolgozni. És válsághelyzetben, lezárt bevásárlóközpontokkal az sem a vásárolgatásra gondol, aki egyébként megengedhetné magának.
A kínálati oldallal nem tudnak sokat tenni a gazdaságpolitikusok, a keresleti probléma ellensúlyozására azonban vannak megoldások.
A probléma igazából az, hogy a járvány jövőbeli alakulásának részletes ismerete nélkül senki nem tudja, hogy mekkora sokkot jelent a gazdaságnak a válság, és hogy milyen időtávon kell tervezni. A gazdaságpolitika célja nagyon rövid távon a tűzoltás, középtávon pedig a gazdaság lélegeztetőgépen tartása lehet, ameddig sikerül megszüntetni a járványt. De milyen irányok között választhatnak?
A költségvetési politikán múlik minden
Az utóbbi napokban számos jegybank döntött kamatcsökkentés és újabb mennyiségi lazítás mellett, azonban az alapkamatok a világban közelednek a nullához, így ezek az eszközök egyrészt nem állnak a végtelenségig rendelkezésre, másrészt nagyon korlátozottan jelentenek csak megoldást a problémákra.
A jegybanki lazítás következménye alapesetben az, hogy olcsóbbá válnak a hitelek. Csakhogy a mostani helyzetben az embereknek és a cégeknek nem az a fő gondjuk, hogy mennyiért vehetnek fel új hiteleket (persze a járvány a pénzügyi rendszerben is sokkot eredményez, így a likviditás biztosítása most fontosabb jegybanki feladat, mint a kamatpolitika). Sokkal nagyobb probléma az, hogy a meglévők törlesztőit hogyan fizessék, ha nincsenek bevételeik, vagy ha nem kapnak fizetést.
Erre jelentene megoldást a Magyar Nemzeti Bank javaslata, hogy a bankok törlesztési moratóriumot vezessenek be, és ha ez nem történik meg, akkor a kormány kötelezze őket erre. A jegybank ugyanezt megteszi a Növekedési Hitelprogram keretében folyósított saját hiteleinél is. Szerdán a jegybank a lakossági hitelek esetében is törlesztési moratóriumot javasolt.
A pénzpolitika nagyjából ennyire képes, jóval hatékonyabb lehet viszont a költségvetési politika. A gyors és határozott reakciót a 2008-as válsághoz képest most nem nehezíti olyan mértékben a válságkezelésről mikéntjéről szóló vita, amiben a gazdaságpolitikusok közötti zsigeri ideológiai ellentétek nehezítik a döntéshozatalt.
Most fel sem merül ugyanis annak a lehetősége, hogy a válság megszorításokkal lehetne kezelhető.
Az eddig meghozott intézkedések alapján látszik, hogy a világban nem riadnak vissza a hatalmas költségvetési kiadásoktól: az Egyesült Államokban például a teljes nemzeti össztermék 5 százalékát, Spanyolországban 20 százalékát kitevő gazdasági mentőcsomagot jelentettek be a napokban. De még az utóbbi években hírhedten szűkmarkú Németország is masszív költekezésre készül. Ezek a költségvetési élénkítő csomagok összegében lényegesen nagyobbak annál, mint amivel ezek az országok a 2008 utáni válságra válaszoltak.
Mit lehet tenni?
Mivel a járvány egyik hatása, hogy alulról indulva megáll a pénz cirkulálása a gazdaságban, ezért muszáj valamit tenni a hitelekkel. Az első lépés a meglévő hitelek törlesztésének elhalasztása lehet. De valahogyan pótolni kell a cégek kieső bevételeit is. Erre jelent megoldást, ha állami hitelprogramokat jelentenek be, ami ideiglenesen helyettesíti a bevételeket. Franciaországban és Németországban már döntöttek is erről, a francia hitelkeret a GDP 12 százalékát teszi ki, és minden cég számára elérhető, Spanyolországban ugyanez a hitelkeret a GDP 10 százalékát teszi ki, az USA-ban pedig a GDP 2,5 százalékának megfelelő forrás áll a kis- és középvállalkozások rendelkezésére.
Egy másik irány lehet az, amit a brüsszeli Bruegel kutatóintézet javasol: egy bizonyos időszakra, például 3 hónapra le lehetne felezni a cégek járulékait. Ennek alternatívája lehet a járulékfizetések felfüggesztése. Ez szintén segítene a cégek cash-flow helyzetének javításában, és arra ösztönözné a nagy foglalkoztatókat, hogy minél kevesebb alkalmazottat bocsássanak el. A kis- és középvállalkozásoknak különösen nagy szüksége van erre, ráadásul a járvány által leggyorsabban és legsúlyosabban érintett iparágak többsége (turizmus, vendéglátás) jelentős mértékben ilyen méretű vállalatokból áll. Probléma a járulékmentességgel vagy más adókedvezményekkel, hogy ezeknek a hatása csak később jelentkezik, miközben a cégeknek most azonnal van szüksége a pénzre.
Mindez felveti azt is, hogy indokolt lenne-e külön iparágakra célozni támogatásokat. Orbán Viktor eddigi nyilatkozatai alapján Magyarországon ez a megközelítés várható, Donald Trump is többek között a légitársaságok – sőt, a palaolajcégek – kimentéséről beszélt. Azonban vannak amellett is érvek, hogy az intézkedések lehetőleg inkább a teljes gazdaságra terjedjenek ki. Az egyik ilyen érv a gyorsaság. A másik pedig a tovagyűrűző hatások kérdése: ki lehet segíteni például a légitársaságokat, de az idő előrehaladtával ezeknek a beszállítói is bajba kerülnek majd a rendelések elapadása miatt.
Olyan országokban, ahol erősek a szakszervezetek és hagyománya van a munkaügyi érdekegyeztetésnek, a szakszervezetek, munkaadók és kormányok közösen kezelik a helyzetet. Dániában például a megegyezés értelmében az érintett iparágakban ideiglenesen a kormány fizeti a munkavállalók bérének 75 százalékát, a munkaadók 25 százalékot vállalnak, a munkavállalók cserébe lemondtak 5 fizetett szabadnapról, a munkaadók pedig vállalták, hogy a járvány alatt nem bocsátanak el senkit.
Dönteni kell, hogy gyors, vagy részletes legyen a reakció
Ahogy arról részletesebben is írtunk, az elbocsátási hullám már elkezdődött, és ahogy Orbán Viktor is fogalmazott nemrég, “komoly munkanélküliségi hullám fenyeget”.
A költségvetésnek az elbocsátottakon kívül azokra is gondolnia kell, akik nem tudják megoldani a gyerekük felügyeletét, és emiatt nem tudnak dolgozni menni. Emellett ott vannak az egyéni vállalkozók, a feketén dolgozók, akik nem jogosultak munkanélküli segélyre, és azok, akiket fizetés nélküli szabadságra küldenek.
Az ő helyzetükre több megoldás is lehetséges. Az Egyesült Államokban, Hong Kongban és Szingapúrban ideiglenes alapjövedelem bevezetése mellett döntöttek. Az USA-ban például a tervek szerint fejenként 1000 dollárt (nagyjából 320 ezer forint) utalnának ki a lakosságnak. Az egyelőre még nem biztos, hogy mindenkinek, vannak olyan tervek, ami alapján a leggazdagabbak kimaradnának a mentőcsomagból.
Az ideiglenes alapjövedelem, vagy “helikopterpénz” előnye, hogy gyors, a hátrány, hogy nehéz úgy célozni, hogy olyanok ne kapjanak pénzt, akiknek nincs rá szüksége. Ennek egy alternatívája a rezsiszámlák elengedése a válság idejére, ezt Franciaországban és Olaszországban is meglépték például.
Ha külön kezeljük a bajba jutottakat, akkor lassabb, de jobban célzott megoldások vannak:
- A munkájukat elvesztők esetében Magyarországon szükséges lehet munkanélküliségi segély hosszának és feltételeinek megváltoztatása: indokolt lehet a mostani 3 hónapnál hosszabb időtáv, a feltételeknél pedig értelmét vesztheti, hogy csak aktív munkakeresés esetén nyújtják a segélyt, hiszen a járvány miatt nem könnyű dolog munkát keresni.
- Az alkalmazásban állók esetében elképzelhető átmeneti jövedelmi támogatás bevezetése (Németországban Kurtzarbeit, Cassa Integrazione Guadagni Olaszorszában és chômage partiel Franciaroszágban, és a spanyol mentőcsomagnak is van egy ilyen része). Ennek az a lényege, hogy ha a cégek vállalják, hogy leépítés helyett csökkentett munkaidőben foglalkoztatják tovább az alkalmazottaikat, állami jövedelem támogatást kapnak a bérköltségeik csökkentéséhez.
- A gyerekükre vigyázó, fizetés nélküli szabadságon lévők esetében értelemszerűen ugyanez a támogatás nagyobb összegű kell, hogy legyen.
- És végül szükség van a munkanélküliségi segélyre különböző okok miatt nem jogosultak támogatására (feketén alkalmazottak, elegendő jogosultsági idővel nem rendelkező egyéni vállalkozók) is valamilyen módon.
- Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban pedig a lakossági hiteltörlesztők fizetését is felfüggesztették, ahogy erre Magyarországon is javaslatot tett az MNB.
A munkerőpiaci és vállalati hatások tompításának sok módja van tehát. A kormányok döntésén fog múlni, hogy milyen kombinációban használják ezeket. Az ugyanakkor teljesen biztos, hogy az egészségügyi kiadásokat mindenhol jelentősen és gyorsan növelni kell. Szükség van ideiglenes kórházak létrehozására, felszerelések beszerzésére, az orvosok és nővérek túlórájának kifizetésére és új személyzet toborzására is.
A költségvetési páncélököl: a kormány, mint végső fogyasztó
Vannak olyan közgazdászok, akik szerint ennél is radikálisabb, gyorsabb és egyszerűbb reakcióra van szükség. Mivel van rá esély, hogy pár hónap múlva a korlátozások feloldhatóvá válnak, Gabriel Zucman és Emmanuel Saez, kaliforniai Berkeley Egyetem két közgazdásza szerint a legjobb lenne teljesen elkerülni az elbocsátásokat,
bonyolultabb és költségesebb is lehet ugyanis most mindenkit elküldeni és pár hónap múlva felvenni, mint valahogy átvészelni ezt az időszakot.
A francia közgazdászok szerint a kamatmentes állami hitelek segíthetnek, de ennél többre van szükség, mert azt is el kell kerülni, hogy a cégek működése veszteségessé váljon és a lakosság jövedelme csökkenjen. Az ő megoldásuk gyors és egyszerű is lenne, hiszen nem kellene az iparág vagy a lakosság helyzetétől függően mérlegelni az intézkedéseket.
Zucman és Saez szerint az lenne a legegyszerűbb megoldás, ha
a kormányok a válság idejére a költségvetésből egész egyszerűen kipótolnák a cégek kieső bevételeit.
A kisvállalkozók vagy önfoglalkoztatottak, például taxisofőrök esetében az állam a kieső jövedelmet pótolná ilyen módon, a nagyobb cégek pedig azért cserébe kapnák a bevételpótlást, hogy ne építsék le a munkavállalóikat. Így a járvány után egyből helyreállna a gazdaság, és nem lenne olyan felépülési időszak, mint a 2008-as válság után.
Bármit is húznak a gazdaságpolitikai reakcióval a kormányok, fontos figyelembe venni, hogy gyors intézkedésekre van szükség. Ahogy Henrik Müller, a Dortmundi Egyetem professzora a Voxeu.com-on megjelent cikkében fogalmaz: “A nyomás alatt hozott döntésekről nyilvánvalóan kiderülhet, hogy helytelenek voltak, és a szakpolitikai hibáknak ára van. Csakhogy azt is érdemes észben tartani, hogy a bizonytalankodás és a habozás is nagyon költséges lehet. Ha túl későn teszünk túl keveset, és közben növeljük a bizonytalanságot, hosszú távú hatással lehetünk a gazdaság egészére és az emberek életére is.
Az biztos, hogy a költségvetési hiánytól nem kell félni. És nem csak azért, mert történelmi léptékben sose volt még ilyen olcsó az államadósság finanszírozására. Ahogy Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász, a Columbia Egyetem közgazdásza – aki egyébként szintén ideiglenes alapjövedelem, “helikopterpénz” mellett érvelt – fogalmazott,
“A költségvetési hiánnyal ráérünk a jövőben foglalkozni. Akkor sem merült fel, hogy miből lesz erre pénzünk, mikor a II. világháborúra készültünk. Elköltöttük a pénzt, mert szükség volt rá.”
