"Most, hogy ismét összegyűlt egy könyvnyi írásom, meg kellett nézni, mit vállalok ma is és mit nem. A nem politikai témájú írások kevésbé romlandóak, azokat nyugodtan vállalom most is, legfeljebb kisebb korrekciókkal. Politikai nézeteim azonban akarva akaratlanul is változtak, így ezek az írások alapvető újragondolást igényeltek.
Bármennyire érdekesnek is találom mostanában a politikát, valójában azt szeretném, ha a közbeszédnek ugyanúgy legfeljebb a negyedét tenné ki ez a téma, mint ennek a könyvnek. Annyi minden van, ami ennél sokkal érdekesebb. A másik háromnegyed akármi lehet, kit mi érdekel – engem például mostanában elsősorban az élet egyszerű dolgai, emellett a gazdaság és persze továbbra is a pszichológia. Így alakultak ki e könyv többi részei."

Mérő László (a szerző az ELTE Pszichológiai Intézetének egyetemi tanára, jelenleg fő kutatási területe a gazdaság-pszi­cho­lógia.) új tárcái kicsit Örkény egyperces novelláira emlékeztetnek. A szerző ezúttal is olyanról ír, amit érdekesnek talál: az élet dolgairól, a gazdaságról, a lélek dolgairól, sőt politikáról is. A könyvet Miltényi Miklós szellemes rajzai illusztrálják.

(23 idézet)

A tolerancia azt jelenti, mi tudjuk, hogy az ismereteink, tudásunk, eszközeink az igaziak, de elviseljük, toleráljuk, ha mások ezt esetleg nem tudják, és nem ennek megfelelően látják a világot, nem eszerint viselkednek, gondolkodnak, érvelnek.

17. oldal

A tolerancia akaratlanul is együtt jár valamiféle felsőbbrendűség-érzéssel, és ezért nem is becsülöm nagyon sokra, bár kétségtelenül jobb, mint az intolerancia, ami ugyanennek az életérzésnek egy agresszívebb kifejeződése.

17. oldal

Ha birtokunkban van a bölcsek köve, akkor mindenkit, aki más irányban keresi a boldogulását, jogosan nézünk le. Becsületbeli kötelességünknek érezzük, hogy az ilyen embertársainkat megtanítsuk a bölcsek kövének alkalmazására, ha kell, akár megtérítsük rá. A mi kultúránkból hiányzik a "sok út vezet a Nirvánába" bölcsessége - éppen ezt helyettesítettük a tolerancia erényével.

17-18. oldal

Ha nem vagyunk meggyőződve a mi ismereteink, módszereink magasabbrendűségéről, ha komolyan el tudjuk képzelni, hogy másokéi ugyanolyan értékűek lehetnek, akkor a tolerancia értelmét veszti, és helyére a kíváncsi érdeklődés lép a másfajta bölcsességek, másfajta viselkedések, másfajta gondolkodásmódok másfajta mondanivalói iránt.

18. oldal

A matematikus nem attól matematikus, hogy tud számolni, ugyanúgy, mint ahogy egy futballista sem attól focista, hogy tud futni. Persze, ezt is megteszi, ha kell, hozzátartozik a szakmájához, de azért a focista nem egy futó, aki előtt időnként ott pattog egy labda. Azért focista, mert tud mit kezdeni a labdával, ha az éppen elébe kerül. A matematikus nagyjából ugyanígy van ezzel, csak az ő labdája valamiféle végletekig absztrakt objektum.

44-45. oldal

Ami kétséget kizáró tudományos tény, abban nem érdemes feltalálni a meleg vizet.

55-56. oldal

Ahhoz, hogy valaki értelmesen tudjon nem egyetérteni, először is érteni kell az alapdolgokat.

56. oldal

Talán éppen ezért volt szükség a szépirodalom kitalálására, így tudunk egy-egy történetet úgy elmondani, hogy akkor is érdekes, gondolkodásunkat akár alapvetően meghatározó lehessen, ha a szereplők vagy a szerző gondolkodásmódja alapvetően idegen tőlünk.

57. oldal

Éppen azért kellenek újabb és újabb könyvek, mert a többezer éves örök dolgok is másmilyenek egy olyan ember számára, aki már tudja, hogy volt egy római birodalom, aztán össze is omlott, volt francia felvilágosodás, majd Napóleon, volt fasizmus, volt kommunizmus, azok is összeomlottak, csak azt nem tudja, hogy akkor most, ma mi van. Ezt nem a regényekből fogja megtudni, de azt igen, hogy az élet ma miképpen nagyszabású dolog.

59. oldal

Casanovát nem azért tekintette mindenki nagy nőcsábásznak, mert ilyen irányú diplomája volt, hanem mert látszott rajta, hogy valamit nagyon tud a nőkről. Üzleti gondolkodó sem azért lesz valaki, mert elvégzett egy ilyen irányú iskolát. Pont fordítva, azért megy valaki esetleg egy ilyen iskolába, mert amúgy is mindenki érzi róla, hogy valamit nagyon tud a gazdaságról.

63. oldal

Majdnem mindegy, hogy valaki a szaktudását konkrétan milyen területen szerezte, azt élete folyamán úgyis néhányszor valami egészen másba kell konvertálnia gyorsan változó korunkban. A 21. századi oktatás lényege egy jó minőségű alaptudás megszerzése valamiben és a konvertálás képességének kialakítása.

67. oldal

A legtöbben nem vagyunk vezérigazgatók, és ezt hajlamosak vagyunk azzal kompenzálni, hogy bunkó menedzsereknek tekintjük őket.

68. oldal

A középvezető önbizalma attól nő meg, ha úgy érzi, ismeri a jól bevált módszereket. A vérbeli döntéshozó vezető viszont eleve nem bízik a kész módszerekben, mert pontosan tudja, hogy ezek mindig tegnapi áruk, ma már valami más kell.

71. oldal

Aki emberekkel kísérletezik, az sohasem lehet biztos benne, hogy a vizsgálni kívánt jelenség helyett nem a kísérleti alanynak a kísérletről való elképzeléseit méri-e valójában.

171. oldal

A tartalmas hallgatás a világ legkifejezőbb nyelve.

180. oldal

https://www.citatum.hu/konyv/Mit_gondol_a_golyo

Ja, mielőtt pszichológus lett 10 évig mesterségesintelligencia-kutatással foglalkozott.

Valamikor Orica így ajánlotta: Kedvcsinálónak egy kis részlet.
Alapkönyveim

D.R. Hofstadter: Gödel, Escher, Bach című könyve alapvetően változtatta meg a gondolkodásmódomat, mindmáig egyik legnagyobb olvasmányélményem, miközben az alapgondolatának éppen az ellenkezőjében hiszek.
A könyv amellett érvel 777 oldalon keresztül, hogy a logika Gödel által felfedezett mechanizmusa tökéletesen alkalmas teljes értékű mesterséges intelligenciák létrehozására
Hofstadter ráadásul van annyira krakéler, hogy könyve bevezetőjében világosan kimondja: " Ez a könyv bizonyos értelemben a vallásom kifejezése."

Nos, ha úgy tetszik,én "más vallású" vagyok, miközben amit a dologról tudok, annak nagy részét éppen Hofstadtertől tudom.
.
.
Csányi Vilmos kémikusból lett biológus, majd etológus, és egészen más szempontból nézi a világot, mint Hofstadter.
.
.
Csányi "vallása" nagyjából megegyezik H-vel, azzal az alapvető különbséggel, hogy H. ugyan az evolúció tényét magától értetődő igazságnak tartja, de a szerepét az intelligencia létrejöttében mellékesnek tekinti.

Csányi számára viszont Darwin gondolatai jelentik azt a kályhát, ahonnan az elméről szóló összes okfejtésnek ki kell indulnia - akár az állati, akár az emberi elméről beszélünk.

Régebben talán inkább H .véleményével szimpatizáltam volna, de Csányi oly mértékben változtatta meg a látásmódomat, hogy ma már egyformán fontos magyarázó elvnek tartom a logikát, amire Cs. épp csak utal, és az evolúciót, amire viszont H. épp csak utal.

Cs-hez képest is "más vallású" vagyok, mert nem gondolom, hogy az emberi gondolkodás és viselkedés minden jelenségét vissza lehet vezetni a biológiai evolúcióra.
Cs. a társadalmi, kulturális környezetet többé-kevésbé mesterségesen alakíthatónak feltételezi, szerintem ez is a darwini evolúció terméke.

Nem közvetlenül a biológiai evolúcióé, hanem másfajta, de ugyanezen a logikán alapuló evolúcióké, például a mémek evolúciójáé.
Ezért Cs.-vel ellentétben én úgy vélem, hogy a társadalmi vagy kulturális környezet alakulásába ugyanúgy nem lehet büntetlenül mesterségesen beleavatkozni, mint a biológiai evolúcióba."