Alig múltam tíz, apám elment messze.
Majd felnő valahogy - anyám bízott benne.
Mindenkitől féltem. Megvénültem hamar.
Ha lehetett, ittam - ahogy minden magyar.
Feleségem csúnya. Feladta életét.
Gyereket szült, hármat. Összetörte testét.
Keserű a szava. Szeme szürke, fakó.
Nem alszunk már együtt. Az egész mire jó?
Uram, csak félve nézek sötét egedre!
Uram, hozz szerencsét a részegekre!
Korán cserben hagytak. Élek hitetlenül.
Tudom, ki van alul és sosem leszek felül.
Senkit meg nem bántok, de senkit meg nem védek.
Józanul nem bírom. Ezért vagyok részeg.
A gyerekek lusták. A tévé előtt ülnek.
Ha kapnak valamit, nem nagyon örülnek.
Játszani kell velük, mesélni. De miről?
Amit ma túléltem, az majd holnap megöl.
Hobo: Részegek indulója :-)
2019.09.23. 05:57 guma
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr4215033356
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.