Kövér László a családok 92 százalékát zárta ki a jó magyarok közül
Meglehetősen szigorú kategóriát állított fel a jó magyarokra Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton, amikor Gyergyószentmiklóson ezt mondta:
„Rá kell ébreszteni az embereket arra, hogy nem az a jó magyar, aki magyarul beszél, hanem az, akinek három-négy gyermeke, 9-16 unokája van, valamennyien magyarul beszélnek, és elkötelezettek a nemzet ügye iránt.”
A Központi Statisztika Hivatal - még 2011-es, de ebben a kategóriában a legfrissebb - adatai ezek:
Fotó: Forrás: KSH
A gyerek nélküli, egygyerekes vagy kétgyerekes családok száma 2 495 126 volt 2011-ben.
Vagyis Kövér László a jó magyarok közül kizárta a magyarországi családok 92 százalékát.
Hogy a maradék 8 százaléknál megvan-e a Kövér által elvárt további 9-16 unoka, arról nincsenek adatok.
Vannak frissebb trendek is a 2011-es adatoknál. A KSH „Demográfiai Portré 2018” című kiadványa - ami innen letölthető - a 2016-os mikrocenzus adataival dolgozik.
A Gyermekvállalást elemző szerzők, Kapitány Balázs és Spéder Zsolt összefoglalója szerint
„mind a gyermektelenek, mind az egygyermekesek aránya növekedett, a kétgyermekes családmodell népszerűsége csökkent, a nagycsaládosoké pedig stabil maradt”.
Azt írják, hogy „igazán radikális «baby-boom» a 8 osztályt, vagy azt sem végzett nők gyermekvállalási kedvét jellemezte a 2011–2016- os időszakban”, különösen a fiataloknál.
A tanulmány szerint
- egyértelműen nő gyermektelenség, hiszen az első gyermeküket vállalók aránya az ezredfordulós 92 százalékról 84 százalékra csökkent.
- 8 százalékról 16 százalékra emelkedett a gyermektelenek aránya.
- 78 százalékról 67 százalékra csökkent azoknak a száma, akik az elsőt követően második gyermeket is vállalnak. Azaz egyértelműen nőni látszik az egy gyermeket követően „megállók” (stopping) aránya. (Ez egy általános jelenség a régióban)
- Egyértelműen növekszik a kétgyermekesből nagycsaládossá válók valószínűsége. A rendszerváltáskori 25 százalékról az ezredfordulóra 27 százalékra, majd 2016-ra 35 százalékra nőtt a két gyermek után harmadikat is vállalók részaránya.
- Mivel azonban általánosan csökkent a kétgyermekesek aránya, a kétgyermekesek növekvő gyermekvállalási hajlandósága alig érzékelhető a népmozgalmi statisztikákban.
A probléma tehát sokkal inkább az, hogy az első és a második gyerekek nem születnek meg.
A KSH éves statisztikáiból az derül ki, hogy tavaly 90 ezernél kevesebb gyerek született Magyarországon. Ez ötéves negatív rekord.
https://444.hu/2019/08/12/kover-laszlo-a-csaladok-92-szazalekat-zarta-ki-a-jo-magyarok-kozul
Minden egyes hívő után tízezreket fizet az állam az egyházaknak
A magyar állam bőkezűen támogatja az egyházakat, a 2009-es 40 milliárdról tavaly 150 milliárdra nőttek a közvetlenül az egyházaknak juttatott költségvetési források. Ez azt jelenti, hogy minden egyes hívő után több tízezer forintot fizetett az állam az egyházaknak — írta meg a G7.
Az egyházi támogatások elköltéséről különösen keveset lehet tudni. A lap szerint az utolsó, 2011-es népszámlálás alapján a megkérdezettek 42,1 százaléka vallotta magát valamilyen egyházhoz tartozónak, 28 százalék nem válaszolt, míg 19,9 százalék egyházhoz nem tartozónak vallotta magát. Ebből az jön ki, hogy
2018-ban 27 ezer forint jutott minden hívőre.
A lap számításai szerint a rendszeres vallásgyakorlókra évi 90 ezer forint állami támogatás jut.
Megjegyzik: hiába emelkedtek a bérek az utóbbi években jelentősen, a személyi jövedelemadó 1 százalékából az egyházaknak jelentősen csökkent a bevétele. Az állam azonban bőságesen kárpótolta őket: tavaly 145 milliárd forintot kaptak. A Fidesz első kormányon töltött évében, 2010-ben még visszaesés volt, de aztán gyors növekedés kezdődött. A nagy megugrásokat 2016-ban és 2018-ban alapvetően a nagy egyházi építkezések támogatása okozza. Tavaly a 145 milliárdból 99 milliárd beruházásokra ment. Ez azt is jelenti, hogy az egyházakon keresztül a kormányzat elsősorban az építőipart támogatja.
Kiemelt kép: MTI / Szigetváry Zsolt
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/08/13/egyhazak-allami-tamogatas/
