Bálint gazda világhírű lett: a Reuters készített videót a 100 évesen is aktív kertészmérnökről
Bálint György, Magyarország kedvenc kertésze ebben a hónapban ünnepli a 100. születésnapját, de a tanácsaira nagyobb szükség van most, mint eddig bármikor.
Ezzel a mondattal indul a Reuters hírügynökség cikke Bálint gazdáról, a növénytermesztés és a kertészkedés különböző trükkjeit, tippjeit évtizedek óta kutató és tökéletesítő kertészmérnökről.
A Reuters megjegyzi, hogy a jubileumi születésnap ellenére Bálint gazda napi rutinja nem igazán változott az elmúlt években. Most is minden napot azzal kezd, hogy válaszol, tanácsot ad, segít azoknak, akik hozzá fordulnak a kertészkedéssel kapcsolatos kérdéseikkel. A világ hiába változott sokat, Bálint gazdát ez csak annyiban érinti, hogy már nem postai úton érkeznek a levelek hozzá, hanem a 430 ezer követővel rendelkező Facebook-oldalán keresztül kapja a megkereséseket.
"Ha visszatekintek erre a 100 évre, elmondhatom, hogy a környezet ápolása a legcsodálatosabb foglalkozás, amit egy ember kívánhat magának az életben" – mondja Bálint, és bátorításul hozzáteszi, hogy akármekkora lehet a megművelhető földterületünk, az a lényeg, hogy valamennyi zöldséget, vagy gyümölcsöt mindenképp termesszünk magunknak. "Azok, akik maguknak termelnek, több zöldséget és gyümölcsöt szoktak fogyasztani, mint azok, akik egyáltalán nem termesztenek semmit" – mondja.
Bálint gazda szerint a klímaváltozás miatt különösen fontos, hogy minél több ember önnellátó közösségekbe szerveződjön.
Amikor a Reuters arról kérdezi, hogy mi a titka annak, hogy 100 évesen is makkegészséges, és még dolgozik is, csak annyit felel, hogy az egész életében egy olyan dologgal foglalkozhatott, amit szeretett, és amiben mindig megtalálta az örömét:
Egy kertésszel minden egyes nap történik valami, kinyílhat egy virág, kihajt az első gyökér a magból, megérik a paradicsom.
(Borítókép: Bálint György 2019. július 16-án. Fotó: Szabó Bernadett / Reuters)
https://index.hu/belfold/2019/07/20/balint_gazda_vilaghiru_lett_a_reuters_keszitett_videot_a_100_evesen_is_aktiv_kerteszmernokrol/
Bálint gazda 100 éves: „Mi még egy hétig ettük a kenyeret, manapság már a tegnapi is a kukában végzi”
Néhány órán belül saját kezűleg válaszolt az e-mailemre, amikor interjút kértem tőle, azonban sietett leszögezni: a következő 10 napban egy szabad órája sincs.
Már ez az apró történet is mindent elmond Bálint gazdáról, aki továbbra sem lassít – pedig egészen hihetetlen, de a 100. születésnapját ünnepli július 28-án.
Végül sikerült időpontot egyeztetnünk, de elöljáróban elmondta, hogy nincs sok ideje, hiszen délután már az ország másik részében kell lennie, ahová egy kajszibarack-termelő ismerőse hívta meg tanácsadásra. Családi házának teraszán ültünk le beszélgetni, immár harmadik alkalommal.
– Először is nagyon boldog születésnapot! Milyen érzések vannak önben, amikor arra gondol, hogy napokon belül betölti a 100-at?
– Nagyon vegyesek az érzelmeim. Egyrészt 100 évesnek lenni nem érdem, inkább a körülmények szerencsés összjátékának eredménye, ha valaki megéri ezt a kort. Emlékszem, amikor 40 éves korom környékén nyugdíjjal kapcsolatos kérdésekről beszélgettünk, azt mondtam: engem ez nem érdekel, úgyse fogok addig élni... Mégis úgy adódott, hogy eljutottam idáig.
Ebben a korban sok minden letisztul, már csak azért is, mert egy 100 éves embernek nincs túl sok értelme a jövőn gondolkodnia.
Persze ez hátrány is lehet olyasvalakinek, aki hozzám hasonlóan tevékeny. Ha például elültetek egy fát, érdekel, vajon milyen lesz mondjuk 20 év múlva.
De ilyenkor az ember gondolkodásának középpontjában már akaratlanul is az elmúlás áll. Engem is foglalkoztat, mi lesz a családommal és mindazzal, amit az életem során alkottam. Sosem voltam meditáló típus, de mostanában szívesen leülök a kényelmes fotelomba, és miközben látszólag nem csinálok semmit, valójában ilyen dolgokon jár az agyam.
– Amikor két és fél éve utoljára találkoztunk, azt mesélte, még mindig 6-8 órát dolgozik naponta. Azóta sem lassított?
– Sokat dolgozom, de az igazság az, hogy mindennek az elvégzéséhez több időre van már szükségem. Például a Kisalföld című napilapnak minden második héten írok egy cikket, régebben ez megvolt 2-3 óra alatt, mostanában viszont egy egész nap kell hozzá. Persze ennek is vannak előnyei: úgy érzem, alaposabb vagyok, mint fiatalabb koromban. Akkor könnyebben kijött belőlem egy-egy vélemény, amiről később bebizonyosodott, hogy nem igaz
.Nemrég egy francia lap is részletes cikket közölt róla
– Az utóbbi időben sorra dőlnek a hőmérsékleti rekordok, a hírek szerint ez a július lehet minden idők legforróbb hónapja. Ön hogy látja, melegebbek a nyarak, mint gyerekkorában, vagy akár 30-40 éve voltak?
– Az biztos, hogy sokkal több kánikulai nap van, mint régen. És a mérsékelt égövhöz képest aggasztóan eltűntek az átmenetek. Hozzá voltunk szokva, hogy négy évszak van, amelyek nagyjából egyenlő hosszúak. Ma viszont már a tavasz rendkívüli módon lerövidült, és ugyanez a helyzet az ősszel is. Egyik nap még nyár van, másnap pedig már a meleg ruhákat kell keresnie az embernek. Sokáig azt hittem, hogy a klímaváltozás igazából csak időjárási rendellenességekből áll. Most viszont már tudom, hogy ez egy rendszer, ami ellen a társadalomnak védekeznie kell. Megváltoztatni nem tudjuk a természet erőit, de alkalmazkodni lehet hozzá.
– Mekkora felelőssége van ebben a politikusoknak?
– Nagyon nagy. Sokszor csodálkozom rajta, hogy a vezetők mennyire nem ismerik fel időben, mit kellene tenniük. Például Magyarország Európa földrajzi középpontjában fekszik, rendkívül kedvezőek a hőmérsékleti viszonyok, és magas a napfényes órák száma is. Ennek következtében kitűnően alkalmas lenne vetőmagok termesztésére, de az eddigi kísérletek nem vezettek kellő eredményre, ugyanott tartunk, mint száz évvel ezelőtt.
Az ENSZ-nek minden esztendőben van egy jelszava, a tavalyi (amit idénre is meghosszabbítottak) az önellátás. A föld lakossága jelenleg 7 és fél milliárd, de ha a tendencia folytatódik, 30 év múlva 10 milliárd lesz. Ennyi embert kellene tehát ellátni élelmiszerrel, ami óriási kihívás.
Nagyon fontos lenne, hogy minden talpalatnyi földterületen termeljünk valamit. Az én gondolkodásom középpontjában mindig is a kiskertek álltak: egy dolog, hogy ezek szépek és pihenésre szolgálnak, de az is feladatuk volna, hogy hasznot hajtsanak.
És a kettő nem zárja ki egymást, gondoljunk csak egy virágzó cseresznyefára. A haszonnövények is lehetnek szépek, és a szépek is hasznosak.
– Hétköznapi emberként mit lehetne még tenni ezen kívül?
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/balint-gazda-100-eves-interju-klimavaltozas-fenntarthatosag-muanyagmentes-julius/?utm_source=ajanljuk-lista
