Hangoskönyv:

Zsoldos Péter - s egyben a Gregor Man-trilógia - második regénye szinte példátlan módon feszegeti a science-fiction műfaji határait. Míg a Viking visszatérben Gregor Man a tau Ceti második bolygójának paleolit kori dzsungelében küzdött a túlélésért, ebben a könyvben az ókori városállamok korának nagyon is földi, katonai-politikai útvesztőiben kell helytállnia. A mintegy három évtized eseményein átívelő első négy fejezet során szinte együtt élünk, együtt lélegzünk Avana lakóival – hogy azután az ötödik újra ráébresszen minket: az egyes emberi sorsok csupán mikroszkopikus epizódok a történelem sodrásában. --- Írta: Zsoldos Péter --- Felolvasta: Lantos István

A Távoli tűz a történet folytatása. Ahogy valaki fogalmazta: áltörténelmi regény. Gregor Man Avanában marad, és az előző főpap-király meggyilkolása után ő lett az uralkodó. Az eredeti szakmája szerint geológus, nem foglalkozott államvezetési tudnivalókkal, ehhez képest nagyszerűen helytáll. Igaz, a legjobb adottsága az, hogy képes kiválogatni a megfelelő embert a neki legjobban megfelelő feladatra. Ráadásul ott van Numda, a szervezőzseni, a jobbkeze, aki mindig a város érdekeit nézi, Igaz, az első év sima, a gondok később jönnek, akkor viszont mindjárt háború formájában.

Miután Gregor Man nem hadvezér, az előrelátása mellett nagy szerencséje is van. Sikerül megtalálnia azt a két embert, akikre nyugodtan rábízhatja a háborúskodást. Ezek egyike a saját városából, másika a nomád állattartók közül kerül ki, de mindkettő egyaránt fontos és valóban sorsfordító szerepet játszik a város életében. Igaz, Gregornak is van egy jó ötlete a védelemmel kapcsolatban. A győztes csata után a szomszédjukban élő nomádokkal is baráti viszonyt alakítanak ki, és egy, számukra eddig ismeretlen fém, a vas monopóliuma által megszerzik a környező városok fölötti elsőbbséget. Ezért aztán némi fosztogató hadjáratot terveznek, és Gregornak sehogy sem sikerül ezt meggátolnia. Sajnos, ennek következtében támad a legnagyobb ellenség: egy súlyos járvány. Ezt is leküzdik, nagyrészt Gregor Man földi ismeretei alapján kísérletezik ki a védőoltást.

Az Isteni Úr, azaz Gregor Man megreformálja az írást és a számolást is, és expedíciókat indít a környező területek felderítésére. Sajnos, nem talál olyan helyet, ahol új várost lehetne alapítani. Talál viszont olyan nyomokat, amik arra vallanak, hogy egy másik kontinensen egy olyan civilizáció él, ami jóval fejlettebb az övékénél, és alighanem hódító szándékai vannak. Erre újabb bizonyítékot is rátalál, egy hajótörés egyetlen túlélője, egy kamaszlány személyében.

Nem akarom az egész cselekményt elmondani, aki eddig nem tette, annak érdemes most elolvasnia. Csak a történelmi párhuzamokra emlékeztetek, ezért egy kritikusa találóan nevezte áltörténelmi regénynek.
Avana és a naunik viszonya a szkíták és a görögök kapcsolatára emlékeztet, a vöröshajú hódítók a vikingekre, a társadalmuk szerkezete a kasztrendszerre, vallásuk a kereszténységre.

Hogy némi romantikus szál is legyen a történetben, a hajótörést túlélő lány, Enit, és Gregor között szerelem szövődik.
Tényleg nem akarok hosszadalmas lenni, de az utolsó fejezet finoman ironikus voltát ki kell emelnem. Ebben a Gáma régészei a kiásott tárgyak és feljegyzések alapján jó néhány érdekes, de sokban téves következtetésre jutnak. Azonkívül egy pár mondat erejéig mintha kapcsolódna a Feladat című regényhez. Az Idősebb Testvérek (A földlakók) üzenik a Gáma kérdezőinek.
Ezeket most idézem: Saját, töredékes adataink szerint az időszámításotok előtti ötödik század végén két űrhajónk kereste fel bolygótokat, két egymást követő ciklusban.
Úgy érzem, az első csillagközi expedíció dokumentumait minden civilizáció megőrizné, tehát, ha valami okból hiányos az információ, annak komoly oka van.
A könyv azt a kérdést isfelveti, hogy mi a helyes: beavatkozni, vagy sem. Az Idősebb Testvérek nagyon is beavatkoznak a Gáma életébe. Hogy ezt helyes vagy sem, azt az olvasó feladata eldönteni.

https://www.scifi.hu/2017/08/09/klasszikusok-zsoldos-peter-regenyei/