Orbán Viktor: Az európai eliteknek az a problémája, hogy nem hisznek a személy, a vezető személyiség erejében

A kormányfő ma fogadja Heinz-Christian Strache osztrák alkancellárt, ebből az alkalomból interjút adott az osztrák Kleine Zeitungban. A magyar fordítást a kormany.hu oldalán is közzétették. Ebből többek közt kiderül, hogy Orbán Viktor úgy gondolja, hogy 

• ő volt az egyetlen, aki kiállt Ausztria mellett;
• a hagyományos európai elit dekadens;
• ha az ember magyar, akkor alapérzés az, hogy elárulták;
• egész Európát átszövi egy hálózat, amit liberális hálózatnak nevez;
• a Brexit Jean-Claude Juncker hibája is;
• a magyarok gyógyíthatatlanul Európa-pártiak;
• Magyarország protestáns ország is, és ezért a pápa véleménye itt nem annyira meghatározó, mint egy katolikus országban.

A miniszterelnök beszélt az Ausztriához fűződő viszonyáról, bevándorlásról, kereszténydemokráciáról, a magyarok meg nem értettségéről és a pápáról is.

Orbán azt mondta, amikor Wolfgang Schüssel úgy döntött, hogy az FPÖ-vel alakít kormányt, a bajorok mellett ő volt az egyetlen miniszterelnök, aki akkor nyíltan kiállt Ausztria mellett. A lap kérdésére, miszerint árulásnak érzi-e, hogy eléggé eltávolodtak egymástól Sebastian Kurz kancellárral, azt felelte, 

„Ha az ember magyar, akkor alapérzés az, hogy elárulták”.

Válaszában a magyarok hatalmas szívéről, romantikus hajlamáról és naivitásáról értekezett, de hozzátette, érti ő, hogy osztráknak sem könnyű lenni. Nem hálát várt Ausztriától, de a két ország kapcsolatának szerinte a történelem ad különleges értéket. „Ezt semmilyen európai konfliktusért nem szabad feláldozni” - mondta a miniszterelnök.

Arról, hogy miért keresi a szövetséget a nacionalistákkal, azt mondta, tudja, hogy ebben benne van a végleges szakítás kockázata az európai kereszténydemokratákkal, de szerinte a kereszténydemokraták Európában balra tolódnak, ami nem jó, sőt, nagyon rossz. Ausztria viszont jó példa, legalábbis Magyarországról nézve. A kérdésre, hogy arról mit gondol, hogy az FPÖ neonáci őrjöngései miatt Kurznak naponta kell magyarázkodnia, azt válaszolta, 

„Mondtam, hogy Ausztria nehéz hely. Ugyanakkor az sem tagadható, hogy egész Európát átszövi egy hálózat. Én ezt liberális hálózatnak nevezem”.

Ez a hálózat szerinte civil szervezetekből, think-tankekből, a médiából, baloldali értelmiségiekből, egyetemekből és politikusokból áll, és a fasizmus, nacionalizmus, populizmus kifejezéseket politikai bunkósbotként használják. „Lehetetlenné teszik, hogy a haza szeretetére vagy Jézus tanainak követéséről beszéljenek”.

Orbán szerint a hagyományos európai elit dekadens, és az európai eliteknek az a problémája, hogy 

„nem hisznek a személy, a vezető személyiség erejében. Veszélyesnek tartják azokat a vezető személyiségeket, akik képesek lelkesíteni az embereket”.

Orbán Viktor szerint Európa óriási veszélyben van, és bár ő egy olyan Európáról álmodik, ahol a nyugat- és közép-európaiak egyaránt jól érzik magukat, még nem talált választ rá, ez hogyan lenne lehetséges. Tudja, hogy hideg fejjel gondolkozik a bevándorlásról és a vízbe fulladt menekültekről, de szerinte a migráció olyan ellenzői, „mint mi, olyan politikát folytatnak, amely jóval kevesebb emberéletbe kerül.” A lap felvetésére, miszerint Ferenc pápa véleménye szerint ez a politika nem elég keresztényi, Orbán azt válaszolta, „Magyarország protestáns ország is, és ezért a pápa véleménye itt nem annyira meghatározó, mint egy katolikus országban. Ennek ellenére tiszteljük a Szentatyát, és fontos számunkra, amit mond.”

A miniszterelnök szerint nem hiányzik Magyarországról és Közép-Európából az a fajta sokszínűség, amit a bevándorlás hozna magával, ugyanis 

„mi itt hatalmas kulturális sokszínűségben élünk szerbekkel, szlovákokkal, horvátokkal, ukránokkal, zsidókkal, románokkal és magyarokkal. Itt nincs hiány kulturális sokszínűségből. Vannak latinjaink, vannak kálvinistáink és ortodoxaink. Ez egy lelkileg és kulturálisan fantasztikus sokszínűség, amely azonban egyetlen, keresztény civilizáción belül jelenik meg. Ezt nem érezzük elkülönülésnek és bezárkózásnak sem.”

Magyarország 15 éve lépett be az Európai Unióba, a lap kérdésére, hogy az ebből erősen profitáló Magyarország mit ad vissza, Orbán azt felelte,

„van valami, amit nem is kell adnunk, mert úgyis elveszik. Én szigorúan számolok, falusi ember vagyok, szeretem tudni, mi van a kasszában.”

Úgy véli, a magyarok szerelmesek abba szóba, hogy Európa, az Európai Unió felé pedig Magyarországon nagyon erős a lelki elköteleződés. „Ezért itt nincs esélye Európa-ellenes politikának. A magyarok gyógyíthatatlanul Európa-pártiak”. Bár emberileg kedveli, de a Brexitben részben sárosnak tartja Jean Claude Junckert, és azt is nehezményezi, hogy nem kínált megoldást a migrációra.  

Arról, hogy szenved-e a kitaszítottságtól, azt mondta, a magyar sors részének tartja. 

https://444.hu/2019/05/06/orban-viktor-az-europai-eliteknek-az-a-problemaja-hogy-nem-hisznek-a-szemely-a-vezeto-szemelyiseg-erejeben

A Kleine Zeitung Orbán-interjújából

A hagyományos európai elit dekadens, mert nem hisz a politikai cselekvés erejében, hanem csak szeretné tovább tekerni a pedált, és elzárkózik, ha valami új merül fel – mondta Orbán Viktor egy interjúban, amelyet abból az alkalomból adott az osztrák lapnak, hogy hétfőn Budapestre érkezik Heinz-Christian Strache alkancellár, az Osztrák Szabadságpárt elnöke.

Strachéról szólva visszanyúlt odáig, hogy az FPÖ-t akkor ismerte meg, amikor Wolfgang Schüssel akkori kancellár koalícióra lépett a jobboldali populista párttal, Ausztria ellen „visszataszító” nemzetközi kampány kezdődött, és ő (Orbán) volt a bajor mellett az egyetlen kormányfő, aki fogadta Schüsselt. Egyben megállapította, hogy Strache „kiemelkedik az európai politikai mezőnyből”.

Arra a kérdésre, hogy vajon nem azért tartanak-e attól, amit Orbán újnak nevez, mert régi göncökben jön, a magyar politikus azt válaszolta: „Az európai elitnek az a problémája, hogy nem hisznek a személyiség, a vezető személyiség erejében, veszélyesnek tekintik az ilyen vezető személyiségeket, akik fel tudják lelkesíteni az embereket”. Ám Orbán szerint Strache nem illik ebbe a sorba, bizonyosan nem dekadens, nem azt a nyelvet beszéli, amelyet politikailag korrektnek „kereszteltek”, azt mondja, amit gondol, néha veszít ezzel, néha nyer.

Az újságírók felvetették, hogy Sebastian Kurz kancellár eltávolodott Orbán Viktortól, és megkérdezték, úgy érzi-e, hogy elárulták. Orbán kijelentette: „Az elárultság alapvető érzés, ha az ember magyar. (…) A magyaroknak nagy szíve van, és gyakran indulnak ki a szívükből, nem az eszükből, de ez a politikában csalóka lehet. Meglepődnek, ha valaki, akivel korábban jó volt a viszony, elkezdi nem a szívét, hanem az érdekeit követni”. Orbán Viktor nagy elismeréssel szólt az osztrák kancellárról azzal, hogy nagyon fiatalon nagyon nagy bizalmat szerzett, és a választáskor merészen lépett – „ez bekerül a miniszterelnökök tankönyvébe” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy Orbán a nacionalistákkal keres szövetséget, és ezzel nem kockáztat-e végleges szakítást ez európai kereszténydemokratákkal, Orbán Viktor kifejtette: a kockázat létezik ez is lehet a történet kifejlete, de ezt nem szeretnénk. „A kereszténydemokraták, különösen Németország, balra tolják Európát, és ha ez így megy tovább, elveszítik identitásukat, értékeiket, hiszen képviselniük kellene a a családdal és a nemzeti identitással kapcsolatos keresztény felfogást” – mondta. Hozzátette: ő a szélen feljövő új pártokban lát nagy lehetőségeket: ezek ugyan nem nevezik magukat kereszténydemokratának, de keresztény értékeket képviselnek.

Arra a kérdésre, vajon tényleg úgy hiszi-e, hogy Marine Le Pen keresztény értékeket képvisel, Orbán kifejtette: rokonszenvez Le Pen politikájával, de a néppártban bírálatokat vált ki, mert az EPP balra akar menni. „Ennek két következménye lesz: egyrészt az identitás elvesztése, másrészt az, hogy gazdasági szempontból szocialista Európát fognak építeni, ahol el fog veszni a nemzetközi versenyképesség” – mondta, hozzátéve, hogy ezzel nem érdemes kísérletezni. „A Macronnal és a baloldallal való együttműködés egyre több szocialista elemet von be, és ennek árát a németek és a franciák fogják megfizetni”.

Az újságírók megkérdezték: attól nem tart-e, hogy a kereszténydemokraták a jobboldali pártokkal való együttműködésben veszíthetik el identitásukat, Orbán kijelentette: Európának az osztrák példa követését javasolja. „Ugyanakkor nem tagadható, hogy egész Európára ráterült egy politikai háló, amelyet én liberális hálózatnak nevezek. Ez a hálózat civil szervezetekből, kutatóintézetekből, médiából, liberális akadémikusokból, egyetemekből és politikusokból áll. Ha ezek elővesznek egy politikust, akkor nagyon megnehezítik az életét. Ezért is figyel oda a jobboldali politikusok egy része, hogy ne vívja ki ezeknek a szervezeteknek az ellenszenvét, és e taktika miatt tűnt el az európai politikából az, hogy a szíve szerint beszéljen valaki. Minden szót mérlegelni kell. Ezzel szemben én a politikai szabadság luxusában élek, azt mondhatom, amit gondolok, mert erősen támogat a magyar nép. A fasizmus, nacionalizmus és populizmus kifejezéseket politikai bunkóként használja a liberális hálózat, és lehetetlenné teszi, hogy a hazaszeretetről, vagy Jézus tanításának követéséről beszéljen az ember. De nem lehetett minket megbuktatni Brüsszelből sem” – fejtette ki.

Kérdésre elmondta: politikai pályafutásában nincs törés: 1990-ben is szabadságot akart, és akkor ezt a lehetőséget a liberalizmus kínálta, és most is szabadságot akar, de most a liberalizmus ezt akadályozza. Orbán elmondta: a liberálist az illiberális demokráciától három pont különbözteti meg: először is az a meggyőződés, hogy a család az alap, és a család alapja egy férfi és egy nő. Másodszor: a kultúrában azt mondjuk, hogy ugyan minden ország kultúrája sokszínű, de mindenhol van vezető kulturális hagyomány, ezt német szóval Leitkulturnak (vezető kultúrának) nevezik. A többi kultúrát tiszteletben tartjuk, de a sajátunk kiemelkedő szereppel bír, és a mi felelősségünk ennek fenntartása. A harmadik pedig az, hogy a liberális demokraták támogatják a bevándorlást, mi illiberálisok pedig ellene vagyunk.”Az illiberálisokat lehetne kereszténydemokratának is nevezni, de itt harci nyelvezettel van dolgunk” – mondta. „Nekünk a liberális jogállamiságot, az illiberális tekintélyelvűséget jelent, vagyis azt, hogy valaki a szabad sajtót, a független igazságszolgáltatást és a szabad tudományt a politika befolyása alá helyezi.

Ön erre gondol?” – kérdezték az újságírók, és Orbán erre igenlő választ adott. „A szabadság, a sajtószabadság, nem liberális kategória, hanem mindenkié, a demokrácia alapfeltételei, csak a liberálisok elfoglalták, és itt nálunk ez még sokkal durvábban érvényesül, mint Önöknél. Ha a liberálisok elvesztik a választást, egyből a demokrácia végéről beszélnek. Itt csak akkor lehetsz demokrata, ha liberális vagy, Ez a szellem megerőszakolása” – mondta Orbán Viktor. Figyelmeztetett: ébernek kell lenni, mert ha most nem figyelünk, különválhat Nyugat- és Közép-Európa sorsa, nem holnap reggel, de úgy 10-15 év múlva, a migráció és következményei miatt.

Ugyancsak kérdésre kifejtette: a magyarok gyógyíthatatlanul Európa-barátok, itt egy Európa-ellenes politikának nincs esélye, csak a magyarok nem szeretik Európa vezető politikusait, mert úgy érzik, nem tisztelik kellően a nemzetállamokat, és „azt látják, hogy a brüsszeli migrációs politika lerombolja azt az Európát, amelybe egykor beleszerettünk”. Kifejtette: Brüsszelen a bizottságot és néhány tagállamot ért: a franciákat, németeket, a skandinávokat és a Benelux-államokat, amelyek kezelni akarják a migrációt, míg „mi megakadályozni akarjuk” – mondta egyebek között Orbán Viktor a rendkívül terjedelmes interjúban.

Szerző: Huppa-értesülés
Forrás: Huppa

Az Orbán-interjú margójára: túl a liberálbolsizáson

"Magyarnak lenni annyit tesz, mint elárultnak lenni" – ez is egy megfejtés. Meg az is, hogy annyit tesz, hogy megpróbálni normálisan beszélni a NER ellenében is.

A miniszterelnök interjút adott az osztrák Kleine Zeitungnak. Többek közt arról beszélt, hogy létezik egy liberális hálózat, mely a fasizmus, nacionalizmus, populizmus szavakat politikai bunkósbotként használja. „Lehetetlenné teszik, hogy a haza szeretetére vagy Jézus tanainak követéséről beszéljenek", mondja Orbán, aki az interjú egy másik pontján azt is hozzáteszi, ”ha az ember magyar, alapérzés, hogy elárulták”. De beszél a családról, ami ugye, mint tudjuk egy férfi és egy nő, és a kultúráról, ami – azon túl, hogy „a többi kultúrát tiszteljük” – természetesen a keresztény kultúra.

Na, akkor itt álljunk meg egy szóra.

Ha felsorolnánk, mi mindennel és hogyan teszi tönkre az életünket a NER, hogyan helyezi egy teljesen abszurd és lehetetlen kommunikációs térbe az itt-és-most létezést az orbáni rendszer, a listán előkelő helyre kerülne az a beszédmód, ahogyan és amellyel azokat a dolgokat fogalmazza meg, értelmezi, sajátítja ki, sőt, kannibalizálja, amelyek éppen létezése fundamentumát, világmagyarázata lényegét jelentik.

Nem a végtelenül fárasztó és elképesztően unalmas liberálisozásról, endzsiózásról, genderezésről (szigorúan g-vel az elején) van szó elsősorban, amelyekkel Orbán tényleg olyan, mint egy monomániás dödögő nagypapa, és amiket, meg az amikről való beszéd tónusát és mikéntjét a tányérnyaló holdudvar természetesen már ügyesen elsajátított egy ideje (meg azt is, hogy hogyan kell kicsiket köhécselgetve, fejet orbánosan félrehajtva, úgy hangsúlyozva azt mondani, amit), hanem sokkal inkább azokról az öndefinitív ideológiai panelekről, amikre a NER – meg előtte már az ellenzéki Fidesz is – úgy, ahogy van, teljes súlyával ráfeküdt.

Arról van szó, hogy a NER-ben már rég óta képtelenség Istenről (vallásról, hitről, spiritualitásról), hazáról vagy családról beszélni, oké, persze lehet, hiszen beszélni elvileg bármiről bármikor lehet, de valójában mégsem: az, ahogyan a rendszer szellemi-érzelmi-tartalmi értelemben kutat mérgez, lehetetlenné tesz minden valóságos diskurzust. Többek közt éppen erről szól a deklarációk szintjén nemzeti bokrétát, a nemzet, az Isten vagy a család szót, mint vezérlő izét lobogtató NER leglényege.

Ja, igen, és persze láttuk, ahogy ez felépül: ez volt már before it was NER, a 2002-es kokárdás hisztériakeltéssel, és így tovább, és így tovább.

Szóval, hogy zárjuk a kört, a NER maga az, ami lehetetlenné teszi, hogy „a haza szeretetéről vagy Jézus tanainak követéséről beszéljünk", vagy hogy azon a toxikusan és szánalmasan coelhói magyarázaton túl, miszerint magyarnak lenni annyit tesz, mint elárultnak lenni, próbáljuk értelmezni azt, hogy mi így együtt, akik itt és most ebben az országban élünk, mik is vagyunk és mit akarunk az élettől egy 9-től 99 évesig korig értelmezett társasjáték kontextusában. Vagy hogy egyáltalán bármiről beszéljünk. És akkor még ott van az is, amit az elmúlt napokban, az emlékezetes patkánygate során láthattuk, hogy ez a kommunikációs képtelenség, a monomániás diskurzusoknak ez a lehetetlensége nem csak mélységében, de széltében-hosszában, a közéleti spektrum teljes kiterjedésében mérgez.

Innen szép nyerni.

https://hvg.hu/itthon/20190506_tul_a_liberalbolsizason_orban_kleine_zeitung

Ne legyen párbeszéd, ne beszéljünk a közös dolgokról, sőt valójában ne legyenek közös dolgok, ne legyen nemzet sem, ami a dolog intellektuális és érzelmi megközelítését egyaránt illeti. A NER, ami annyit járatja a száját a közösségről, valójában éppen, hogy szétbombázza a közösséget, a közösségeket. Legyenek forró vízben könnyen és gyorsan oldódó, tasakos, instant világmagyarázatok, legyen tömeg és rajongói klub (és nem közösség), úgyis mint törzsbázis, legyen visszaböfögés, aztán kuss, ül és emészt.