Könyörtelen igazság a magyar minimálbérről - erről hallgat a kormány
Az Eurostat nemrég közzétette a tagországok 2019-es bruttó minimálbér-statisztikáját, amely fontos adatsor ugyan, de nettó bérek ismerete nélkül nehéz összevetni, hogy mely országban mennyit is ér a legkisebb bér. Ennek számoltunk utána.
Ország | Bruttó saját devizában | Bruttó forintban | Nettó saját devizában | Nettó forintban | Elvonás mértéke (%) |
Bulgária | 560 leva | 90 832 | 435 | 70 484 | 22,4 |
Románia | 2 080 lej | 139 027 | 1 263 | 84 419 | 39,28 |
Lettország | 430 euró | 136 409 | 306 | 97 123 | 28,8 |
Magyarország | 149 000 forint | 149 000 | 99 085 | 99 085 | 33,5 |
Horvátország | 3 750 kuna | 160 463 | 3 000 | 128 370 | 20 |
Szlovákia | 520 euró | 164 960 | 430 | 136 409 | 17,31 |
Csehország | 13 350 korona | 164 472 | 11 266 | 138 797 | 15,61 |
Franciaország | 1521 euró | 482 507 | 1 122 | 355 932 | 26,23 |
. | . |
A magyar bruttó minimálbér a maga 464 eurójával a negyedik legalacsonyabb az Európai Unióban. Ezzel az összeggel magunk mögé utasítjuk Bulgáriát, Lettországot és Romániát.
Ha pedig ezeket a számokat a statisztikusok a vásárlóerővel is korrigálják, akkor Magyarország előzi Horvátországot, Szlovákiát, Csehországot, Észtországot, Lettországot és Bulgáriát is. Románia viszont ebben a tekintetben leköröz minket.
Pont Románia példája mutatja meg azt, hogy mennyire félrevezető lehet a bruttóval számolni. A román kormány ugyanis nemrég úgy döntött, hogy 2018-tól minden járulékot a munkavállaló fizet a munkaadók helyett. Ennek a teljes bérköltségre vetítve nincs sok jelentősége, azonban azt a bért, amit mi bruttónak hívunk, vagyis a nettót és a munkavállalói terheket együttesen jócskán megdobta. A szakszervezetek egyébként azért tiltakoztak a lépés ellen, mert attól tartottak, hogy sok munkaadó nem fogja annyival megemelni a bruttó béreket, hogy a nettó ne csökkenjen és így a dolgozók járnak majd rosszul. A hivatalos statisztikák szerint ez nem történt meg.
Visszatérve Magyarországra, köztudott, hogy itt igen magas a munkára rakódó terhek aránya - kivéve azokat, akik több gyereket vállalnak - és a kormány nem differenciál jövedelmi szintek között. Az elmúlt években a kormány elkezdte ugyan csökkenteni az adóéket, de ez nem a munkavállaló, hanem a munkaadó számára jelent könnyebbséget, vagyis a bruttó és a nettó arányán nem változtatott.
A 149 ezer forintos bruttó minimálbérnek a 33,5 százalékát viszi el az állam, így jön ki a nettó 99 085 forint.
Az európai országok többségében pedig annyival kisebb a minimálbérre rakodó teher, hogy a nettó fizetések bőven elverik a magyart még úgy is, hogy azokat korrigáljuk az árakkal.
Íme, a részletek
Vegyük Csehország példáját. A cseh minimálbér 13 350 korona, vagyis 519 euró, amely pénteki MNB középárfolyamon számolva 164 470 forint, vagyis 15 470 forinttal 10,4 százalékkal magasabb, mint a magyar. (Ha mind a két ország bérét euróban számoljuk, akkor a differencia az Eurostat friss statisztikája szerint 11,8 százalék).
Egy bérkalkulátorba beütve kiderül, hogy a cseh kormány a magyar felét, 15,6 százalékot vesz le a minimálbérből, amely így nettó 11 266 korona, vagyis 138 780 forint lesz. Ez 40 százalékkal, illetve 39 700 forinttal több, mint a magyar.
Persze nem lenne igazságos, ha nem számolnánk az árak különbségével is. A csehországi árak az Eurostat adatai szerint átlagosan 15 százalékkal magasabbak, mint a magyar. Amit itthon megkapunk 100 egységért, azért a szomszédban 115 egységet kell fizetni.
Ha ezzel korrigáljuk a magyar nettó bért, akkor majdnem 113 ezer forint jön ki, vagyis ebből a pénzből lehetne megélni Csehországban pont olyan színvonalon, mint itthon a 99 085 forintból. Csakhogy a csehek ennél jobban becsülik a minimálbéreseket ott majdnem 25 ezer forinttal többet kapnak kézhez.
Vagyis ha nagyon felületesen vizsgáljuk a statisztikát csak a bruttó béreket nézzük euróban, akkor úgy tűnhet, mintha a cseh minimálbéresek csak 11,8 százalékkal kapnának többet, holott az elkölthető pénzük 21,8 százalékkal magasabb.
Szinte forintra ez a helyzet Szlovákiában. Az 520 eurós bruttó minimálbér 165 ezer forint, amelyből az állam 17,3 százalékot vesz le. Ez 430 euró vagyis 136 400 forint. Az árak 15 százalékkal magasabbak, vagyis 114 ezer forint kellene a magyar életszínvonalhoz. Ennél a szlovákok 22 500 forinttal többet visznek haza.
Az ugyanis idén bruttó 195 ezer, vagyis nettó 129 675 ezer forint. Ez 30 ezer forinttal több, mint a minimálbér, de több ország nettó bérét még ez sem éri el. Legfeljebb vásárlóerő-paritáson szépít valamelyest.
A Portfolio írt nemrég arról, hogy hogy a hazai vállalati szektorban a munkavállalók több mint 42 százaléka a minimálbért vagy a garantált bérminimumot kapja. Ágazatok közül kiemelkedik a mezőgazdaság, az építőipar, a vendéglátás, a szociális ellátás, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység. Azt természetesen nem tudjuk, hogy ezekben a szektorokban mekkora pontosan a feketegazdaság.
Tavaly januári adat, hogy 303 ezer ember kapott minimálbért itthon és 867 ezren a garantált bérminimumot. A legalacsonyabb adható jövedelmet elsősorban a mezőgazdaság, valamint az építőipar betanított munkásai kapják, de a turizmus és a vendéglátás területén is jellemző a minimálbér.
Horvátországban a bruttó minimálbér 3 750 kuna, vagyis 160 400 forint. Az állam ebből levesz 20 százalékot így kereken 3000 kuna marad (128 400 forint). Bár lehet, hogy ez a horvát tengerparton nem tűnik fel, de az árak csak 11,8 százalékkal magasabbak, vagyis 110 800 forintból egy magyar minimálbéres életét lehet élni. A differencia 17 600 forint.
A korábban már említett Romániában a kormány döntése következtében a bruttó bérből 39,3 százalékot vonnak el. A minimálbér 2019-től 2080 lej, vagyis 139 ezer forint. Ennek a nettója 84 400, vagyis 14,8 százalékkal alacsonyabb, mint a magyar.
Ország | Az árak közti különbség | Ennyit érne a magyar nettó minimálbér helyben | A bérek közötti különbség |
Lettország | 19,9% | 118 803 | -21 680 |
Bulgária | -18,3% | 80 972 | -10 488 |
Románia | -15,1% | 84 153 | 266 |
Horvátország | 11,8% | 110 777 | 11 053 |
Szlovákia | 15,0% | 113 908 | 22 501 |
Csehország | 15,0% | 113 958 | 24 839 |
Franciaország | 80,3% | 178 680 | 177 252 |
. |
Csakhogy az élet 15,1 százalékkal olcsóbb, így a magyar életszínvonalat fenn lehet tartani 84 150 forintból is. Ennél a románok 266 forinttal kapnak többet.
Itt is meg kell jegyezni, hogy ha felületesen csak az euróban számolt bruttó értéket nézzük, akkor úgy tűnhet mintha a magyarok 20 euróval, vagyis 4 százalékkal többet kapnának.
A fejlett országok közül Franciaországot választottuk példaként, ahol a bruttó 1521 eurós vagyis 482 ezres legalacsonyabb fizetésből 1 122 euró vagyis 356 ezer forint marad. Franciaország persze nem olcsó, 79 százalékkal kerül többe az élet, mint Magyarországon. Vagyis havi 178 700 forint kéne az itthon megszokott élethez, ott viszont ennek a dupláját adják.
Akiket legyőz Magyarország
Lettország az egyik, amelyik a bruttó bérstatisztikában is Magyarország mögött foglal helyet. Mivel azonban ott is igen magas az elvonás mértéke, 28,8 százalék, ráadásul az árak is lényegesen nagyobbak, hazánk előnye még tovább is nő, ha a nettóval, vásárlóerő-paritáson számolunk.
A lett bruttó minimálbér 430 euró, vagyis 136 400 forint, ebből 28,8 százalék levonása után 306 euró, vagyis 97 100 forint marad. Mivel az élet 20 százalékkal drágább, a magyar bér 118 800 forintos vásárlóerőnek felelne meg.
A bolgár és a magyar minimálbér viszonya szintén érdekes. Az euróban kifejezett bruttó értékek között tetemes a különbség, hiszen a 286 euró mindössze 61 százaléka a magyarnak. Az 560 leva egyébként 90 800 forint, amelyből viszont csak 22,4 százalékot von el az állam, így a nettó 70 500 forint marad.
Az árak 18,3 százalékkal maradnak el a magyartól, így egy hazai minimálbéres 81 ezer forintnak megfelelő levából tudná fenntartani a magyarországi életszínvonalát. A valóságban tehát a bolgár minimálbér 10500 forinttal, illetve 13 százalékkal ér kevesebbet, mint a magyar, nem pedig 39-cel.
A bűvös bruttó
A magyar kormány is szívesen hangoztatja, hogy minimálbért 2010 óta a duplájára emelte, amely azonban csak a bruttóra igaz. Az valóban 73 500-ról 149 ezerre emelkedett. A nettó - mint azt az mfor.hu nemrég kiszámolta - csak 64,5 százalékkal 60 236 forintról 99 085-re nőtt. Vagyis átlagosan évi 4316 forinttal emeltek.
https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/minimalber-netto-brutto-fizetes.677963.html
Bérből és fizetésből él? Erről jobb, ha tud!
A parlamenti képviselők fizetése már 2014-ben 232 ezerről majdnem 750 ezer forintra emelkedett, tavaly pedig majdnem 900 ezer forint lett az alapdíjuk.
Mindez azt jelenti: az államtitkárok bére kilenc év alatt bő 73 százalékkal, a képviselői fizetés 287 százalékkal nőtt. A miniszteri fizetések 63 százalékkal lettek magasabbak mint 2010-ben, ám a két ötmilliós bérrel rendelkező tárca nélküli vezető esetében 354 százalékos volt az emelkedés. Ehhez képest a katonák, rendőrök és börtönőrök pénze 2010-től mostanáig 45 százalékkal, a pedagógusoké 50, az egészségügyieké 70-90 százalékkal, a szociális területen dolgozóké 70 százalékkal nőtt."
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ber-fizetes-emeles.678929.html