He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Minimálbér adatok a környéken és nálunk

2019.02.18. 08:00 guma

Könyörtelen igazság a magyar minimálbérről - erről hallgat a kormány

Az Eurostat nemrég közzétette a tagországok 2019-es bruttó minimálbér-statisztikáját, amely fontos adatsor ugyan, de nettó bérek ismerete nélkül nehéz összevetni, hogy mely országban mennyit is ér a legkisebb bér. Ennek számoltunk utána.

Minimálbér-adatok
Ország Bruttó saját devizában Bruttó forintban Nettó saját devizában Nettó forintban Elvonás mértéke (%)
Bulgária 560 leva 90 832 435 70 484 22,4
Románia 2 080 lej 139 027 1 263 84 419 39,28
Lettország 430 euró 136 409 306 97 123 28,8
Magyarország 149 000 forint 149 000 99 085 99 085 33,5
Horvátország 3 750 kuna 160 463 3 000 128 370 20
Szlovákia 520 euró 164 960 430 136 409 17,31
Csehország 13 350 korona 164 472 11 266 138 797 15,61
Franciaország 1521 euró 482 507 1 122 355 932 26,23
. .
Forrás: Eurostat, bérkalkulátorok

A magyar bruttó minimálbér a maga 464 eurójával a negyedik legalacsonyabb az Európai Unióban. Ezzel az összeggel magunk mögé utasítjuk Bulgáriát, Lettországot és Romániát.

Ha pedig ezeket a számokat a statisztikusok a vásárlóerővel is korrigálják, akkor Magyarország előzi Horvátországot, Szlovákiát, Csehországot, Észtországot, Lettországot és Bulgáriát is. Románia viszont ebben a tekintetben leköröz minket.

Pont Románia példája mutatja meg azt, hogy mennyire félrevezető lehet a bruttóval számolni. A román kormány ugyanis nemrég úgy döntött, hogy 2018-tól minden járulékot a munkavállaló fizet a munkaadók helyett. Ennek a teljes bérköltségre vetítve nincs sok jelentősége, azonban azt a bért, amit mi bruttónak hívunk, vagyis a nettót és a munkavállalói terheket együttesen jócskán megdobta. A szakszervezetek egyébként azért tiltakoztak a lépés ellen, mert attól tartottak, hogy sok munkaadó nem fogja annyival megemelni a bruttó béreket, hogy a nettó ne csökkenjen és így a dolgozók járnak majd rosszul. A hivatalos statisztikák szerint ez nem történt meg.

Visszatérve Magyarországra, köztudott, hogy itt igen magas a munkára rakódó terhek aránya - kivéve azokat, akik több gyereket vállalnak - és a kormány nem differenciál jövedelmi szintek között. Az elmúlt években a kormány elkezdte ugyan csökkenteni az adóéket, de ez nem a munkavállaló, hanem a munkaadó számára jelent könnyebbséget, vagyis a bruttó és a nettó arányán nem változtatott.

A 149 ezer forintos bruttó minimálbérnek a 33,5 százalékát viszi el az állam, így jön ki a nettó 99 085 forint.

Az európai országok többségében pedig annyival kisebb a minimálbérre rakodó teher, hogy a nettó fizetések bőven elverik a magyart még úgy is, hogy azokat korrigáljuk az árakkal.

A meglepetés, hogy 2019-től a román minimálbér is többet ér, mint a magyar, ha nem is sokkal.

Íme, a részletek

Vegyük Csehország példáját. A cseh minimálbér 13 350 korona, vagyis 519 euró, amely pénteki MNB középárfolyamon számolva 164 470 forint, vagyis 15 470 forinttal 10,4 százalékkal magasabb, mint a magyar. (Ha mind a két ország bérét euróban számoljuk, akkor a differencia az Eurostat friss statisztikája szerint 11,8 százalék).

Egy bérkalkulátorba beütve kiderül, hogy a cseh kormány a magyar felét, 15,6 százalékot vesz le a minimálbérből, amely így nettó 11 266 korona, vagyis 138 780 forint lesz. Ez 40 százalékkal, illetve 39 700 forinttal több, mint a magyar.

Persze nem lenne igazságos, ha nem számolnánk az árak különbségével is. A csehországi árak az Eurostat adatai szerint átlagosan 15 százalékkal magasabbak, mint a magyar. Amit itthon megkapunk 100 egységért, azért a szomszédban 115 egységet kell fizetni.

Ha ezzel korrigáljuk a magyar nettó bért, akkor majdnem 113 ezer forint jön ki, vagyis ebből a pénzből lehetne megélni Csehországban pont olyan színvonalon, mint itthon a 99 085 forintból. Csakhogy a csehek ennél jobban becsülik a minimálbéreseket ott majdnem 25 ezer forinttal többet kapnak kézhez.

Vagyis ha nagyon felületesen vizsgáljuk a statisztikát csak a bruttó béreket nézzük euróban, akkor úgy tűnhet, mintha a cseh minimálbéresek csak 11,8 százalékkal kapnának többet, holott az elkölthető pénzük 21,8 százalékkal magasabb.

Szinte forintra ez a helyzet Szlovákiában. Az 520 eurós bruttó minimálbér 165 ezer forint, amelyből az állam 17,3 százalékot vesz le. Ez 430 euró vagyis 136 400 forint. Az árak 15 százalékkal magasabbak, vagyis 114 ezer forint kellene a magyar életszínvonalhoz. Ennél a szlovákok 22 500 forinttal többet visznek haza.

A garantált bérminimum sem sokkal több
Bár az Eurostat statisztikája szigorúan a legkisebb bérrel foglalkozik, ha ezeket nem a magyar minimálbérrel, hanem a legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott emberek fizetésével a garantált bérminimummal vetjük össze, akkor sem lehetünk büszkék.
Az ugyanis idén bruttó 195 ezer, vagyis nettó 129 675 ezer forint. Ez 30 ezer forinttal több, mint a minimálbér, de több ország nettó bérét még ez sem éri el. Legfeljebb vásárlóerő-paritáson szépít valamelyest.
A Portfolio írt nemrég arról, hogy hogy a hazai vállalati szektorban a munkavállalók több mint 42 százaléka a minimálbért vagy a garantált bérminimumot kapja. Ágazatok közül kiemelkedik a mezőgazdaság, az építőipar, a vendéglátás, a szociális ellátás, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység. Azt természetesen nem tudjuk, hogy ezekben a szektorokban mekkora pontosan a feketegazdaság.
Tavaly januári adat, hogy 303 ezer ember kapott minimálbért itthon és 867 ezren a garantált bérminimumot. A legalacsonyabb adható jövedelmet elsősorban a mezőgazdaság, valamint az építő­ipar betanított munkásai kapják, de a turizmus és a vendéglátás területén is jellemző a minimálbér.

Horvátországban a bruttó minimálbér 3 750 kuna, vagyis 160 400 forint. Az állam ebből levesz 20 százalékot így kereken 3000 kuna marad (128 400 forint). Bár lehet, hogy ez a horvát tengerparton nem tűnik fel, de az árak csak 11,8 százalékkal magasabbak, vagyis 110 800 forintból egy magyar minimálbéres életét lehet élni. A differencia 17 600 forint.

A korábban már említett Romániában a kormány döntése következtében a bruttó bérből 39,3 százalékot vonnak el. A minimálbér 2019-től 2080 lej, vagyis 139 ezer forint. Ennek a nettója 84 400, vagyis 14,8 százalékkal alacsonyabb, mint a magyar.

A bérek és az árak kapcsolata
Ország Az árak közti különbség Ennyit érne a magyar nettó minimálbér helyben A bérek közötti különbség
Lettország 19,9% 118 803 -21 680
Bulgária -18,3% 80 972 -10 488
Románia -15,1% 84 153 266
Horvátország 11,8% 110 777 11 053
Szlovákia 15,0% 113 908 22 501
Csehország 15,0% 113 958 24 839
Franciaország 80,3% 178 680 177 252
.
Forrás: Eurostat, bérkalkulátorok

Csakhogy az élet 15,1 százalékkal olcsóbb, így a magyar életszínvonalat fenn lehet tartani 84 150 forintból is. Ennél a románok 266 forinttal kapnak többet.

Itt is meg kell jegyezni, hogy ha felületesen csak az euróban számolt bruttó értéket nézzük, akkor úgy tűnhet mintha a magyarok 20 euróval, vagyis 4 százalékkal többet kapnának.

A fejlett országok közül Franciaországot választottuk példaként, ahol a bruttó 1521 eurós vagyis 482 ezres legalacsonyabb fizetésből 1 122 euró vagyis 356 ezer forint marad. Franciaország persze nem olcsó, 79 százalékkal kerül többe az élet, mint Magyarországon. Vagyis havi 178 700 forint kéne az itthon megszokott élethez, ott viszont ennek a dupláját adják.

Akiket legyőz Magyarország

Lettország az egyik, amelyik a bruttó bérstatisztikában is Magyarország mögött foglal helyet. Mivel azonban ott is igen magas az elvonás mértéke, 28,8 százalék, ráadásul az árak is lényegesen nagyobbak, hazánk előnye még tovább is nő, ha a nettóval, vásárlóerő-paritáson számolunk.

A lett bruttó minimálbér 430 euró, vagyis 136 400 forint, ebből 28,8 százalék levonása után 306 euró, vagyis 97 100 forint marad. Mivel az élet 20 százalékkal drágább, a magyar bér 118 800 forintos vásárlóerőnek felelne meg.

A bolgár és a magyar minimálbér viszonya szintén érdekes. Az euróban kifejezett bruttó értékek között tetemes a különbség, hiszen a 286 euró mindössze 61 százaléka a magyarnak. Az 560 leva egyébként 90 800 forint, amelyből viszont csak 22,4 százalékot von el az állam, így a nettó 70 500 forint marad.

Az árak 18,3 százalékkal maradnak el a magyartól, így egy hazai minimálbéres 81 ezer forintnak megfelelő levából tudná fenntartani a magyarországi életszínvonalát. A valóságban tehát a bolgár minimálbér 10500 forinttal, illetve 13 százalékkal ér kevesebbet, mint a magyar, nem pedig 39-cel.

A bűvös bruttó

A magyar kormány is szívesen hangoztatja, hogy minimálbért 2010 óta a duplájára emelte, amely azonban csak a bruttóra igaz. Az valóban 73 500-ról 149 ezerre emelkedett. A nettó - mint azt az mfor.hu nemrég kiszámolta - csak 64,5 százalékkal 60 236 forintról 99 085-re nőtt. Vagyis átlagosan évi 4316 forinttal emeltek.

https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/minimalber-netto-brutto-fizetes.677963.html 

Bérből és fizetésből él? Erről jobb, ha tud!

Fényévnyi távolság van a kormányzati vezetők béremelése, illetve az egészségügyben, az oktatásban vagy a fegyveres testüleknél szervezeteknél dolgozó beosztottak fizetésének növekedése közöt.
Gyakran kérkedik a béremelésekkel a kormány, pedig a Népszava összesítése szerint a minisztereken, államtitkárokon, országgyűlési képviselőkön kívül kevesen lehetnek igazán elégedettek. Az állami vezetők és a parlamenti képviselők legutóbb tavaly nyáron gondoskodtak magukról. 2010-ben 748 ezer forintot, négy éve 972 ezret, most pedig egységesen majdnem bruttó 1,3 milliót kapnak az államtitkárok, a miniszterek bére 1,8 millióra emelkedett, két tárca nélküli vezető fizetése pedig 5 millióra nőtt.

A parlamenti képviselők fizetése már 2014-ben 232 ezerről majdnem 750 ezer forintra emelkedett, tavaly pedig majdnem 900 ezer forint lett az alapdíjuk.

Mindez azt jelenti: az államtitkárok bére kilenc év alatt bő 73 százalékkal, a képviselői fizetés 287 százalékkal nőtt. A miniszteri fizetések 63 százalékkal lettek magasabbak mint 2010-ben, ám a két ötmilliós bérrel rendelkező tárca nélküli vezető esetében 354 százalékos volt az emelkedés. Ehhez képest a katonák, rendőrök és börtönőrök pénze 2010-től mostanáig 45 százalékkal, a pedagógusoké 50, az egészségügyieké 70-90 százalékkal, a szociális területen dolgozóké 70 százalékkal nőtt."

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ber-fizetes-emeles.678929.html1223998.jpg

16 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr4614634556

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

guma 2019.02.18. 18:27:14

Orica Középföldi 2019.02.18. 16:57:56
Zokogok ennyi buta embertől.

*

Lattmann Tamás

Kedves Mindenki, egy pár napja nem nagyon jelentkeztem, nem mintha nem lett volna mivel... A Jobbik körüli mizériák, de még inkább az MTA-ügy, azon belül pedig a Palkovics-féle "lebukás", majd most Pálinkás megszólalása mind-mind nagyon sok régi-új gondolatot keltett bennem, de sajnos egy elég randa gyors lebetegedés okán nem nagyon éreztem a lendületet... Ma reggel, gondoltam, behozom a restanciámat, de miután megláttam az aktuális ellenzéki égést, megint elment a kedvem az élettől is. Mert ha azzal kapcsolatban is leírom itt a véleményem, akkor édesanyám megint csuklani fog, és azt már én is unom. Úgyhogy inkább nem mondok semmit...

*

Gábor György
·
Alyvé!

*

Azt még meg sem írta egyetlen újság se, hogy Kunhalmi a kongresszusi felszólalását úgy kezdte, nem-e...

*

Jöjjenek a kétfarkúak.

guma 2019.02.18. 18:30:17

Orica!

Jöjjenek a kétfarkúak. :)

(bocs át kellett másolni a hsz-ed mert ez a a hülye előző poszt átvágott.
megint szellem volt majd előkerült...)

jaegtoer 2019.02.18. 20:17:50

@guma: @Orica Középföldi:

Ez az ország egyszerűen nem bír el ennyi szellemóriást. Csak úgy nyüzsögnek... kormányban, kormányközelben, ellenzékben.

Szeret bennünket az Úr, na!

Orica Középföldi 2019.02.18. 20:21:46

Jópofa:)) Szellemes kommentek özönét kapták.

Magyar Kétfarkú Kutya Párt

Írt nekünk Bayer Zsolt! Én nem olvasok Bayer Zsoltot. Olvasta valaki? Van benne valami érdekes vagy tanulságos vagy legalább egy jó káromkodás?

jaegtoer 2019.02.19. 05:21:13

@Orica Középföldi:

Ilyen az, amikor a szeretet határtalan.

jaegtoer 2019.02.19. 05:33:51

@Orica Középföldi:

A buszmegálló híradásnál (Szőnyi út) olvastam:

-Na buszmeg! ...

Mesés:)

Orica Középföldi 2019.02.19. 09:05:06

Nyáry Krisztián

„járulékunkat a megmérgezett magyar Akadémiától elvonván”

Talált levél

1858-ban a császári udvar a Magyar Tudományos Akadémia függetlenségének korlátozására készült. Olyan rendeletet készültek kiadni, mely egyebek mellett arra kényszerítette volna a testületet, hogy üléseit német nyelven tartsa. A hírre Széchenyi István Döblingből levelet írt az akadémia vezetésének, amelyben bejelentette, hogy az állami beavatkozás esetén visszavonja az alapításkor felajánlott – és a levél megírásakor részletekben még folyósított – 60.000 forint fennmaradó részét. A levelet az akadémia elnöke, Dessewffy Emil a kérés ellenére sem olvasta fel, mivel attól félt, hogy a hatalom válaszul esetleg beszünteti az akadémia működését. Megkérte az alapítót, hogy vonja vissza a levelet. Széchenyi egy kissé neheztelt ugyan Dessewffyre és társaira, hogy „mondókáját visszalökték”, de végül engedett. A levelet visszavonta ugyan, ám a kéziratot átadta néhány megbízható hívének, akik lemásolták, és „szamizdatban” terjesztették. A levél német fordításban eljutott Lipcsébe is, ahol nyomtatásban is megjelent. Részben ennek hatására az udvar elállt az akadémia függetlenségét korlátozó terveitől. A levelet ugyanakkor a Burgban minden bizonnyal hozzászámították Széchenyi döblingi „bűnlajstromához”, amelyet a következő évben megjelentetett Ein Blick röpirat tett teljessé. Ezután következtek a zaklatások, a házkutatás, iratainak elkobzása, majd a fenyegetés, hogy az elmegyógyintézet nem maradhat tovább a menedékhelye. 1860 április 8-án Széchenyi István öngyilkos lett, de az akadémia függetlenségét ezután nem merte még egyszer megkérdőjelezni a hatalom.

„A Magyar Tudós Társaság Igazgató Tanácsának szíves felolvasás végett a legközelebbi ülésben.

1858 November 6-dikáról.

Tekintetes Magyar Tudós Társaság!

A legcifrább szavaknak sincs hitele, ott, hol tények bizonyítanak ellenkezőt. Hogy kormányunk mostani rendszere a magyar nemzetiség igényeivel és értékeivel szemközt áll azt a legvakabb is észre veheti. Nemzetiségünk pedig nekünk, magyaroknak becsesebb, mint a föld bármely kincse, sőt életünk. A magyar romok közt a nemzetnek eléggé nem bámulható életerején kívül, szeplőtlen már majdnem csupán az Akadémia mutat arra, mi szerént nemzetünk kioltva még nincs.

S most ezen utolsó igazán magyar intézet is ki legyen sarkából forgatva? Fájdalom igen, mert hiszen az akadémiai alapszabályok minap leérkezett megváltoztatása, legalább saját lelki szemem előtt, nem egyéb és nem kevesebb, mint oly döfés, mely könnyen halálra vezet. Kimagyarázhatlan lelki kínoktól gyötörve, egészen elvérzett szívvel, félig temetve, ily aggasztó körülmények közt kérdem: vajon a magyar Akadémia tekintetében én mit míveljek, mit tegyek? Én ki dicső elődeink útmutatását hű kegyelettel felfogván, szerencsés voltam 1825-ben újra és sikerrel megpendíteni honi nyelvünk magasbra állítását, sikerrel mondom, és jobb sikerrel, mint ők, mert a mély felfogás ugyan sajátunk, de nekem elégséges pénz vagyonom is jutott osztályrészül, mely nélkül fájdalom, a legmagasztosabb is oly gyakran parlagon hever.

Hallgassak-é midőn tapasztalni vagyok kénytelen, hogy azon nemes csíra eltiportatik, mely tényezőknél szinte arra válaszolandó, miszerént a magyar, kinek életrevalóságát, tavaszi korát, halálos kínjai és jelen veszedelmei közt is, még ezer jelenét bizonyítja, sajátszerűleg minden veszedelmeiből kibontakozva az emberiség díszére, az osztrák birodalom legbiztosabb talpkövét, a fejedelmi szék rendíthetetlen sarkalatát képezze, alkossa? (...)

A tekintetes Akadémiára bízni az ügy eldöntését, – amennyiben alapítói állásomnál fogva ahhoz nekem is van szólásom, noha a legnagyobb tisztelettel viseltetem mind testületileg, mind egyénileg iránta, nem kívánom, nem akarom, nem fogom. Mert míg fejem vállam közt áll, velőm el nem olvad, és szemem világát a halál nem oltja ki, mindaddig arról, mihez jogom van, minden tanácsot szívesen és köszönettel fogadván, utoljára is bizony csak saját magam fogok határozni. (...) Én mi személyemet s alapítói jogomat illeti – a megváltoztatott alapszabályokat, melyekkel kezdettől fogva végig legkevésbé sem tudok megbarátkozni, ha nincs menekülés, s azokat parancsként csakugyan el kell fogadni, vérző szívvel, de (...) minden legkisebb megjegyzés nélkül fogadom.

Egyszersmind azonban ünnepélyes óvást teszek, hogy én a haza oltárára tett áldozatomnak kamatját azon pillanattól kezdve fizetni nem fogom, ha tapasztalni volnék kénytelen, hogy adományom de facto – mert hiszen szép szavakra és ígéretekre én nem adok semmit – más vágásba szoríttatnék, mint amely a magyar Akadémia eredeti céljával megegyez, és mely nemzet és fejedelem közti törvény által megerősíttetvén föl is szenteltetett.

Orica Középföldi 2019.02.19. 09:05:27

Mely szándékom szerint tudom, hogy örököseim is becsületesen és híven eljárandanak. Mikor aztán, ha ezen szomorú eset, bizodalom és minden jó remény dacára, tán mégis be is következnék, én, valamint örököseim, az alapító levél értelmében járulékunkat a megmérgezett magyar Akadémiától elvonván, valami más hazai célra fordítandjuk, mely célt azonban saját magunk tűzendjük ki, e foglalatosságtól mindenki mást határozottan felmentvén – és e tekintetben csak anyagi erőnek fogjuk megadni.

Felső Döbling 1858 Novbr. 6-án

Gróf Széchényi István”

Orica Középföldi 2019.02.19. 13:48:06

Lattmann Tamás
·
Amikor meghallottam Györgyi Kálmán büntetőjogász, egyetemi docens, volt legfőbb ügyész halálhírét, egy olyan embert gyászoltam, aki nem csak személyi minőségében volt arra érdemes, hanem egy olyan stílust is képviselt, amiből már egyre kevesebb van. Ahogy a dolgok haladnak, egyre kevesebb is lesz, mert egészen egyszerűen nem kompatiblisek azzal, ahova tartunk. Ennek legvilágosabb jele a lemondása körülményei voltak: szembejött vele 2000 valósága, a Fidesz valósága. A furcsa, követelő szükségesség, hogy Polt Péter kerüljön a helyére. Azonnal.
Érdemes elolvasni a csatolt, 2000-ben született írást.
Valószínűleg soha nem fogjuk megtudni egészen pontosan, hogy miért mondott le. Akkor is kavarogtak az egymásnak ellentmondó hírek, amiket frissen végzett jogászként nem nagyon tudtam hova tenni, most sem tisztább a kép. Talán nem is érdekes. Talán nem is fontos. A lényeg az, hogy Orbán Viktor rezsimje akkor is, most is lelkekkel táplálkozott. Aki ezt elfelejti, aki ma képes előadni, hogy "ó, az 1998-2002 közti kormányzás, az volt az igazi, meg polgári blabla", azzal nem nagyon tudok mihez kezdeni, talán annyit, hogy halkan próbálok emlékeztetni az ilyen esetekre. Nem, nem volt az. Ugyanaz a posvány volt, mint most, csak nem volt alkotmányozó többsége. Lényegében ugyanazokkal az emberekkel, és ugyanazokkal az elárult értékekkel, amelyek mellett a Györgyi Kálmán-féle emberek a maguk eszközeivel megpróbáltak kiállni.
Nyugodj békében, Tanár úr!

Orica Középföldi 2019.02.19. 15:29:33

Csak azért nem nyeltem le a telefont, mert tagnap óta tudom, hogy hibajelentésnél Vandával, a robottal fogok igen-nem beszélgetésbe keveredni. Megtörtént.
Értelmes volt:)

Orica Középföldi 2019.02.20. 06:15:12

Kisszínes.

Olvasom, hogy rohamosan terjed a laposföld-hívők száma. Nálunk is.

Majd olvastam egy igazán cuki cáfolatot: ez azért sem lehet igaz, mert a macskák már mindent levertek volna róla:)

Orica Középföldi 2019.02.20. 07:48:50

Ez jó. A beszélgetés kellemes és informatív.

Page Not Found történelmi stúdióblog
·
Azt nem tudjuk, hogy Krisztus nevetett-e, de Umberto Eco (1932-2016) biztosan rengeteget. 2016. február 19-én távozott el a bármelyik magyar megyei könyvtárt megszégyenítő házi bibliotékával bíró olasz középkorász, szemiotikus és regényíró, "A rózsa neve" szerzője, aki úgy lett a 20. század második felének egyik legkomolyabb tudósa, hogy alapelve volt: "ne vedd magad komolyan", és hirdette, a vécén gondolkodik, míg a konferenciákon inkább alszik.

Umberto Eco az Aquinói Szent Tamásról írt disszertáció szerzőjeként játszott el a gondolattal, mi történne, ha feltámadna ma az "Angyali doktor", és a 13. század egyházi és világi vezetőit a hetvenes évek Olaszországának közéleti szereplőihez hasonlította. Kimunkálta az "új középkor" elméletét, majd elviccelte azzal, hogy 50 dollárért kimutatná az ókori Egyiptom visszatérését is. Aztán mikor tudósként unni kezdte magát, ahelyett, hogy lelépett volna egy kubai táncosnővel, regényírásba fogott.

Az 1980-ban megjelent "A rózsa neve" című regénye az irodalomtörténet egyik legnagyobb bestsellere lett, a tudós pedig milliomos, úgyhogy még tovább szaporíthatta végül 35-50 ezer kötetesre nőtt milánói könyvtárát, ebből a szövegkorpuszból nőtt ki az 1988-as második regénye, a világösszeesküvés-elméletekkel játszogató "A Foucault-inga". Ezt követően még öt regényt írt, magyarul halála évében jelent meg az utolsó, a "Mutatványszám".

Minden idők egyik legszórakoztatóbb tudósa távozott el vele, csak az vigasztal, hogy Aquinói Szent Tamással és másokkal együtt igen jó társaságba került odafent, idelent pedig nemcsak a "neve" marad utána.

Umberto Eco életművéről Klaniczay Gábor középkorásszal - "A rózsa neve" magyar fordításához is ő készítette a jegyzeteket - beszélgettünk történelmi műsorunkban, a Régen minden jobb voltban:
https://www.mixcloud.com/…/régen-minden-jobb-volt-2016-már…/
süti beállítások módosítása