168ora.hu/kultura/siraly-volt-a-bus-magyar-vizeken-szaz-eve-halt-meg-ady-endre-162609?fbclid=IwAR3sfuC816juYuFnqubPwJaLAORzWHPtObS1f82OT_PjBlqoqxBqJdmTUeU

@gazoló: haver, kapcsold be a klubrádiót.

hellerágnes van a paprékakingánál.
nagyon patent az öreglány, imádom:)

@taga20:D

múltkor ott volt egyik tüntetésen..csípom az öreglányt

..........
női kézimeccs volt győztek az aranylábú fradika csajok))

ezt vágod?

444.hu/2019/01/27/mocsai-lajos-szerint-akkor-leszunk-sikeresek-ha-nem-utanozzuk-a-nalunk-jobbakat

@gazoló: vágom a nert. mindent maga alá gyűr, asztán a szart engedi ki magából.

a magyar profi sportot egy kalap szarnak nézem.
ez a mostani kézivébé, tökéletesen bebizonyította.

ennyike!

@taga20:

azért a lányoknál remek csapat kovácsolódott,de még mindig kérdéses a befektetett csilliárdok jó helyre kerülnek-e.
ha már szórják a pénzt legalább a fiatalokra szórnák,ne vett játékosokra és határontúli faszságokra(

www.kepfeltoltes.eu/images/2019/01/762tumblr_pluv7yu6Ws1skbh.gif

@gazoló:

kíváncsi vagyok rá, milyen központi emlékezés lesz a 100. évfordulóra...

@guma:

kellemetlen számukra

24.hu/kultura/2019/01/27/ady-endre-publicisztika-kiraly-levente/?fbclid=IwAR0LmFTEQg39M2eBt4zqbnkLvhx3-A2PVkGnjI4EknvDreeL6kzDSmT4K-I

Dragomán György

Adyval három éves koromban találkoztam először, nem tudtam persze, hogy Ady, a Kossuth rádióban hallottam, hogy egy hang azt mondja: Már vénülő szememmel őrizem a szemedet, már vénülő kezeddel őrizem a kezedet, hát ez rettenetesen tetszett nekem, a vénülő meg az őrizem, meg az az erőteljesen reszketeg hang, hogy mit jelentett, azt nem egészen értettem, de megjegyeztem, és mondogatni kezdtem magamban, aztán egy alkalmas pillanatban előjöttem a farbával, apám épp olvasott valamit, amikor odamentem mellé, megsimogattam a kezét, majd a rádióban hallott remegő hangot utánozva közöltem vele, hogy már vénülő kezemmel őrizem a kezét. Apám erre valószínűleg nem számíthatott, mert kiesett a kezéből a könyv, és úgy megdöbbent, hogy alig kapott levegőt, egy percbe is beletelt, mire meg tudott szólalni, akkor aztán rögtön azt kérdezte, hogy ezt én honnan tanultam. Mondtam, hogy rádióból, erre megnyugodott, máig szeretném tudni persze, hogy mit gondolhatott, mindegy, a lényeg, hogy röhögni kezdett, röhögve odahívta anyát, neki is el kellett mondanom, neki is elmondtam, akkor ő felcsillanó szemmel kezdett Adyról mesélni nekem, meg persze Lédáról, meg persze Váradról, egyáltalán nem értettem, hogy mi az a konflis, és azt se hogy mi a Szedosz, és semmit mást se, de Ady az életem része lett ott és akkor.
#ígyvolt #avénülőkéz #Ady

Figyelmesen és kicsit molyolva az olvasottak fölött:))

merce.hu/2019/01/27/tgm-a-halott-ady/?fbclid=IwAR1sv76DXWaHn7UMLa1SfULqyB6qnfx4J23T5nthGzhnjGahyuf392nGirs

*

Kicsit más:)

Péter Konok

Akkor, ha már évforduló, itt egy előadásom Adyról. Fontos költő volt, talán még fontosabb publicista.
(Igazán megszeretni sosem bírtam.)

merce.hu/2019/01/27/ady-es-a-baloldal/?fbclid=IwAR1msw_qEer_DXw_t-BYX5_aCFuvKuFKWnQO4-JNIavrqF8iTlPit6N72eQ

*

Pikírt megjegyzés részemről, talán ha megszerette volna Adyt. kevésbé szeretné Puzsért. Bocsánat:))

@Orica Középföldi:

elképesztően jó és széles érzelmi, történelmi, stb sávon szólalnak meg az emlékezések.

(azért a Puzsér felbukkanása megjegyzésedben, megröhögtetett!:-D)

@guma: :)

www.youtube.com/watch?v=5FvRFIgK0GU

@miről van itt nagybasz0: :)

kösz!
jó!
de egyeseknek ez dupla "gyalázás"...

(tesz-vesz szerintem ezen kibukik)

@miről van itt nagybasz0:

nagyon ott van a VHS képhibákkal együtt.

@guma:

nem tudom ezt ovastad-e?

24.hu/kultura/2019/01/27/ady-endre-publicisztika-kiraly-levente/

Az Adyn vagy Adyt fanyalgókról mindig egy olyan kép jut az eszembe, hogy a piedesztálon álló óriás szél fútta köpenyének szélét próbálja elkapni, letépni alulról néhány dühödten ágaskodó törpe, akiket fölkap a szél, és a köpennyel együtt cibálja, míg az erő a senkiket tovaröpíti a semmibe, addig a köpeny s a rendíthetetlen óriás ott magasodik az ég és föld között, és fönt ragyog a nap, és lent mindent beborít a szürkeség, s rímtelen, jelzők és dallam nélküli sivár pusztasággá silányít színeket, fényeket, az életből létet fabrikál... Ha valaki látott már augusztusban az Alföldön porló földutat, akkor tudja miről beszélek, bár ez valamennyire képzavar, hiszen minden út vezet valahova, de a senkik szürkesége csak van, létezik, és a létével kíméletlenül és kérlelhetetlenül ől. A senkik remény gyilkosai. És hogy manapság mennyi senki kap szót, mikrofont..., szép jövőt sokára, igen sokára jósolhatok.

Ha már a nagyokról esett szó, és a köpenybe kapaszkodó törpékről, jöjjön a legnagyobb.

Page Not Found történelmi stúdióblog megosztott egy fényképet.

Mivel éppen ellehetetlenítik az MTA kutatóintézeti hálózatát, emlékezzünk rá: Széchenyi István éppen azért lett a "legnagyobb magyar", mert nem futballakadémiát alapított Nagycenken, hanem tudományost Pesten, és mert nem TAO-pénzekből tette ezt, hanem a saját jövedelméből.

www.facebook.com/pagenotfoundhistory/photos/a.402168146476535/1690702470956423/?type=3&theater

*

Nagyon kedvelem a két szerzőt, és némi aggódással figyelem, ahogy kóstolgatják már őket a porszemek.

@guma:

Érteni vélem, de nem igazán tudom megfejteni Konok kacskaringós szimpátiáit.

Na, jöjjön tőle egy igazán jó:)

*

Anyai nagyanyám, finoman szólva, az élire állította a garast. Kevésbé finoman szólva elképesztően smucig volt. Ez részben nyilván alkati kérdés, de azért szerepet játszhatott benne egy világháború is, meg a rá következő hét szűk esztendő. Mindegy.
Gyerekkoromban, mikor rám vigyázott, nagyanyám sajátos, smucigan kreatív konyhát vitt. Ami éppen drága volt a boltban vagy a piacon, azt kihagyta az ételből. De az étel nevét azért meghagyta, mert hübrisz is van a világon: ha éppen sokba került a paradicsom, akkor dinsztelt hagymát főzött paprikával, mégis úgy hívta: "lecsó" (kolbászt, azt hiszem, elvből nem tett bele, talán innen jön, hogy én a lecsót mindmáig agyonkolbászozom, de ez is mindegy).
Onnan jutott most ez az eszembe, hogy vettem akciós csirkezúzát. A csirkezúza ára amúgy sem szokott az egekben lenni, de én szeretem. Akciósan meg egész olcsó volt, igaz, ki kellett pucolni kicsit, némi toll akadt benne, kevés kukoricadara, kavics, mifene, meg az a durva, belső őrlőbőr, ami a zúza lényegét adja, amíg a zúza a csirkében működik, de a pörköltben förtelmes.
Pörkölt, ez nálam a zúza alapállapota, egyszerű lény vagyok, bár szeretem a dadaizmust, olvasok posztmodern regényeket, és nem feltétlenül várom el a versektől a csengő-bongó rímeket.
A pörkölthöz zsír kell, paprika kell, hagyma kell, meg hús (jelen esetben: zúza). Zsír és paprika volt itthon, zúzát vettem, már csak a hagyma hibádzott.
És akkor szembesültem vele, hogy a hagyma drágább a zúzánál. Hogy a pörköltömben a hagyma lesz az exkluzív, drága összetevő. Hogy életemben először főzök olyan pörköltet, amiben a hagyma, ez a megbízható, obligát hatodik alabárdos előlép, és elmondja a nagymonológot.
Lenni, vagy nem lenni - az itt a kérdés.
Nagyanyám válasza egyszerű lett volna: kihagyja a hagymát abból, amit attól még zúzapörköltnek hív. Különben jó az is.
Én tettem bele hagymát. Óvatosan vágtam, újdonsült, mégis illő tisztelettel. A szemem is belekönnyesedett a nagy tiszteletbe, a vágódeszkáról óvatosan összegyűjtöttem minden darabkát, kárba ne vesszen.
Fődögél a pörkölt - zúzapörkölt, teljesen jogosan nevezhetném így. Én, azt hiszem, mégis inkább zúzás hagymatokánynak fogom hívni, az helyénvalóbbnak tűnik. Van azért bennem némi tekintélytudás.
Vagy jobbanteljesít-pörköltnek. Többet, erősebben, magasabbra, épül-szépül, hagymavirág, hejehuja. Úri dölyf ma már, nem proletár dac, ha az ember a hagymát is hagymával eszi.
Jobbanteljesít-pörkölt, 2019. január. Van benne olcsó zúza is. Aztán holnap már az sem lesz akciós.

@Orica Középföldi:

hát nem belevittél a kisértésbe!?

Eduard B. Vanek nna, megszólalt a békés márton nevű udvari törpe is... és mit is mondhatott volna mást, minthogy a csövön lyuk van, a víz folyékony, télen hideg, nyáron meleg van
Kezelés
Tetszik · Válasz · 11 perce

Eduard B. Vanek Békés Márton "Az megvan, hogy Széchenyi előbb lépett fel a lóversenyeztetés és a lótenyésztés érdekében (Lovakról. 1827), mint az Akadémiáéban? Mely utóbbit egyébként nem alapította, hanem jövedelmei egy éves járadékát ajánlotta fel (...) .... és hogy személyes haszna fűződött a lótenyésztés népszerűsítéséhez... Felebarátom, és az vajon megvan-é néked, hogy milyen személyes hasznod fűződik ahhoz, hogy szarságokat írogatsz? ha már a személyes haszon fűződését fölhozni méltóztattál a magad méltatlanságában....

Éhgyomorra! hogy ez a bm milyen egy meztelencsiga!

Látom, Vona szekrényéből dőlnek a csontvázak.Lehet szekrényt cserélni, de ez attól még az övé. Nagyjából azt gondoltam és gondolom róluk, amit Lattmann írt.

Lattmann Tamás: dühös.

Jó, egyetlenegy posztot vagyok hajlandó szánni ennek a témának: amit most látunk, az nem más, mint amitől a kezdet kezdete óta marhára szerettem volna megóvni Orbán valódi ellenzékét. Amiért a kezdet kezdete óta marhára elleneztem, hogy a valódi ellenzék bármit is akarjon közösen a Jobbik nevű gyülevész hordával. És ez nem más, mint az a folyamatos defenzíva, amibe a kormánypropaganda most folyamatosan szorítja a Jobbikot, és ne legyenek illúzióink, mindent és mindenkit, aminek és akinek bármi köze volt, van vagy lesz hozzá. És ez a defenzíva csak vereségre vezet - épp ezért csinálja a kormánypropaganda. Gratulálok újfent mindenkinek, aki bármilyen oknál fogva - akár azért, mert Simicska pénzére, médiájára akart hajtani stb. - úgy gondolta, hogy ezekkel bármilyen módon érdemes közösködni.
Üdv a stratégiai vereség világában, amit a taktikai győzelem, pontosabban még annak is csak az illúziója érdekében sikerült bevállalni. És aki még mindig nem hajlandó ezt észrevenni, az benne is marad abban.
Persze, mondhatjuk, hogy nekem könnyű. A kezdetektől undorodtam a Jobbiktól, már 2006 óta elég egyértelműen, ahol és ahogy csak lehet, próbáltam tenni és állást foglalni az általuk képviselt mindenféle közéleti mérgezéssel szemben. Amikor még épp nyílt antiszemitákként Vona Gábor az iszlámot "az emberiség utolsó reményeként" minősítette - persze akkor még nem volt "migrációs válság", ha tudta volna, hogy pár évvel később rá fogja fordítani a kormánypropaganda, nyilván meggondolta volna, de hát nem muszáj mindenkinek becsületesnek lennie... Amikor az EP-képviselőjelöltséggel felvásárolt Morvai Kriszta "szakmai" állásfoglalásaival szemben próbáltam pl. 2009 elején az izraeli katonai műveletek kapcsán józanabb szakmai állásfoglalásokat megjeleníteni, ki gondolta volna, hogy tíz évvel később már a Fidesznek fog muzsikálni - mondjuk sokakkal ellentétben én tudom, hogy végül miért is nem a Fidesz embere lett ő 2006 után, így annyira most nem vagyok meglepve. Szóval igen, nekem könnyű, én sokadik éve ugyanazt mondom ezzel kapcsolatban.
És igen, attól még hogy a náci söpredékről most a kormánypropaganda is végre megírja hogy náci söpredék, attól még nem az lesz a kérdés, hogy náci söpredék-e, hanem hogy miért most írja meg a kormánypropaganda...

@Orica Középföldi: :)))

TGM: Három cikk az ÉS-ben

"Talán szokatlan a mai Magyarországon, hogy az egyik lapban a másik lap közleményeire hívjuk föl a tisztelt olvasó figyelmét – és nem pusztán lovagiasságból vagy együttérzésből a nehéz sajtóviszonyok közepette – , egyszerűen azért, mert ezek a közlemények közérdekűek, úgyszólván történeti (jelenkortörténeti) jelentőségűek. Megértetnek velünk sok mindent, ami a napihírek káoszába belekeverve nem volt elég világos számunkra."

24.hu/belfold/2019/01/28/tgm-muemlekvedelem-publicisztika/

Teljesen OFF:))

Az alábbiba botlottam, és némi vigyorgás közepette Jég szófordulatai jutottak eszembe:

mégis és mindazáltal

A világ, amelyben élünk, telítve titokzatos rejtélyek özönével, nem számít, hogy ha eggyel több; máskülönben furcsának tűnnék, hogy a természet, mely mindeneket oly célirányosnak alkot, és ebben ritkán avagy soha nem téved (hacsak nem mulatságból), és oly formákkal és képességekkel ruház fel mindeneket, kik teremtő keze alól kikerülnek, hogy akár eke elé, akár karavánba, akár kordéba fogható — bárhová való teremtményt formál, légyen egy kiscsacsi bár, bizonyosra vehetjük, hogy remekel, és a lény a legarravalóbb jószága lészen a földkerekségnek, sőt vágyainknak megtestesülése, nos, mégis és mindazáltal, valahányszor egy mindközönséges házasembert kell gyúrnia, váltig elfuserálja a dolgát.

(Laurence Sterne: Tristram Shandy. Ford.: Határ Győző. Európa, 1989. 661-662.o.)

hu.wikipedia.org/wiki/Tristram_Shandy_%C3%BAr_%C3%A9lete_%C3%A9s_gondolatai

@Orica Középföldi: :)

mindig jó amibe botlasz, csak a lábadra vigyázz! :-DDD

@Orica Középföldi:

hol élünk?!

Nem volt hajlandó leközölni az MTI a Filmkritikusok Díjának meghívóját

Nem mozgósíthat senki semmilyen részvételre - válaszolták.

magyarnarancs.hu/belpol/nem-volt-hajlando-megjelentetni-az-mti-a-filmkritikusok-dijanak-meghivojat-116884

------------------------------

vajon a lefoglalt 200 szobát fizetik így ki, ahol a frakció csordaszellemét kell felturbózni?

Vissza nem térítendő milliós támogatást kapott Mészáros Lőrinc és Széles Gábor

magyarnarancs.hu/belpol/vissza-nem-teritendo-millios-tamogatast-kapott-meszaros-lorinc-es-szeles-gabor-116878

@guma:

Engem pillanatnyilag jobban érdekel, hogy elfogyott az ország krumpli-tartaléka, egekben az alma és zöldség ára.

Azért a hivatalok orrfacsaró gyávasága igazán eltörpül a gigaminiszter nagyszerűsége mellett.

Gábor György

Én most nem azt tenném szóvá, hogy – többek között – Homérosz, Hésziodosz, Szapphó, Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész, Arisztophanész, Müron, Pheidiász, tavagy lokTerentius, Plautus, Catullus, Horatius több mint kétezer évvel ezelőtt alkotott, s nem is azt akarom szóvá tenni, hogy például Platón vagy Arisztotelész már több mint kétezer évvel ezelőtt az állam mibenlétéről értekezett, de most azt sem, hogy a Gilgames-eposz már jóval kétezer évvel ezelőtt létezett, mert ezt minden általános iskolát valaha is végzett ember tudja, egy kivétellel, aki ma a kultúráért is felelős miniszter az Orbán-kormányban, hanem azt szeretném mondani, hogy az orvosi nyelv latin megalapozottságának sok oka volt, így például az, hogy az egyetemes terminológia a garanciája annak, hogy a nyelvet a szakemberek mindenhol értik, de oka volt az is – amint erről bőven olvashatni, például egy bizonyos Foucault nevű szerzőnél –, hogy volt időszak, amikor az általános felfogás és vélekedés az volt, miszerint nem kívánatos a betegeket pontosan és kendőzetlenül tájékoztatni saját állapotukról, s minthogy az orvosi latint senki (vagy alig-alig valaki) értette, kívánatos volt a betegek előtt ezt használni.
Mindezt azért mondom, mert Dr. Kásler miniszter szerint „a Jóisten kétezer évvel ezelőtt költözött közénk…”. Akkor most használok egy idegen szót, valaki majd csak lefordítja Káslernek, hogy hát egy francot, minthogy a Jóisten intemporális, téren és időn kívüli, azaz mindig „közénk költözve élt”, s nem kétezer évvel ezelőtt költözködött át egy bútorszállító segítségével az égből a földre. Ezért lehetett már az „otthona” a zsidók által hordozott szentély, benne a frigyládával és a szövetség kőtábláival, s ezért lehetett otthona a Templom, az Örökkévaló háza (bét), a hely, ahol az Örökkévaló a népe között lakozik (kizárólag Dr. Káslernek: nem lakkozik!), s a rabbinikus irodalom sekhina fogalma a világban jelen lévő, immanens Istent, az Örökkévaló jelenlétét fejezi ki.
Gyanítom, hogy Dr. Kásler Jézusra akart utalni, de akkor nem közénk költözést kellett volna emlegetnie, hanem megtestesülést (incarnatio), azt az üdvtörténeti eseményt, melynek során az Ige testté lett („az Ige testté lett és közöttünk élt.” – János 1,14). A megtestesülés a krisztológia egyik legsúlyosabb alapfogalma, amelyet nem érdemes mással összekeverni, mint ahogy a pharyngitist (torokgyulladás) mondjuk a nodus haemorrhoidalisszal (aranyeres csomó), már csak azért sem, mert a két megbetegedés célobjektumát meglehetősen máshol érdemes keresni.

Azt írta a hogyishívják, hogy: 10-15 éven belül a szakmák többsége megszűnik.
Én, meg azt, hogy: -Jó. A szakmák nagy része eltűnik 10-15 éven belül. De hova tűnt a polgárság? A polgári társadalmak kora lejárt, mielőtt komolyra fordulhatott (kiteljesedhetett) volna a dolog. Persze, ha meggondolom, még eléggé reggel van. De mégiscsak különös őrület tombol a világban, avagy lett úrrá rajta. Erre mi sem jobb példa, hogy 2019. január 31-én, hajnalban, (04:30 táján, és ugye hol van még a reggel, mert akkor amúgy a 06:00- 07:00-08:00 óra közötti időt vagy 'időket' minek neveznénk?), tehát a föntebb nevezett nap e korai szakaszában ilyen gondolat jut az eszembe? Mármint, hogy hova lett, avagy mivé lett a polgár, és miként veszett el a polgári társadalom, illetőleg vesztek el a polgári társadalmak? És! Nem hagy nyugodni a kérdés. És.... ne ámítsuk magunkat, hogy itt, meg ott, és amott igenis polgári társadalom van. Nincs. A lényege, már nincs. Egyetlen rohammal végigszáguldunk az életen, közben lázasan teszünk-veszünk, olykor fontosnak érezzük magunkat, olykor feleslegesnek, máskor reménytelenség lesz úrrá rajtunk, és megint máskor, vagy akár a legnagyobb reménytelenségben is kérlelhetetlen következetlenséggel markoljuk a remény foszló fonalát, hogy igenis, mégis van értelme mindennek, és semmi sem volt hiábavaló, is minden lesz amiben hiszünk. És ekkor (a vékony fonal intenzív interaktivitása közepette) megszólal a sarokban a vekker fülbehasító cserregéssel, hogy. -Ébresztő! És én, az öröklétre ácsingózó egyszeri kétkezi eszű halandó kinek higgyek, a vekkernek, vagy annak, hogy igenis van és lesz, és 'eljön valami, valahol, valamikor' (kópé, rajta báj) Váci Mihály). 10-15 éven belül eltűnik a szakmák nagy része. El. Ez van, amikor az emberiség átlépi a saját árnyékát, abban a hiszemben, hogy halad. Az evolúció, a technológia és az ember együttesen egy nagyon rafinált, mintegy kiszámíthatatlan triumvirátus. Mondhatni, Istenért, vagy Isten után kiált. Kéne egy kis rend, egy kis világosság, meg egy kis szeretet. Föltételek nélkül. Ugye megmondtam az elején, hogy különös őrület lett úrrá a világon és erre mi sem jobb példa, mint és hogy 2019. január 31-én, hajnalban... stb. stb. és stb. [mentségemre és éhgyomorra legyen mondva...)

@jaegtoer:

Én 4.30 táján egy EP publit olvastam, mintegy azonos hullámhosszon a gondolataiddal:))

Esterházy Péter

Ujjgyak
Egy védett személy följegyzéseiből
PUBLICISZTIKA - LV. évfolyam 23. szám, 2011. június 10.

Szép idők, régiek, midőn még egy kékharisnyának lehettek följegyzései. Az egri könyvhét megnyitója majdnem úgy zajlott, ahogy egy ilyen szokott, helyes, lelkes könyves emberek, dedikálás, szerzői est a könyvtárban, rokonszenves igazgató asszony, valóban egy a zászló, egy a könyvespolc, hallgatók a csilláron is, a hiúságnak nincs határa, utána jó nevű egri étterem, még borjúmirigyet is kaptam, és kaporhabot, és egy asszony jósolt a tenyeremből, a fiam pedig a vállamra hajtotta a fejét - csupa jó. Jó város.
Az újságok nehezen tudnak erről a jóról írni, s valóban, inkább az Esterházyt őrizni kellett Egerben címre mozdultak be. Másfelől meg tényleg. Őriztek, fiatal, kedves rendőrök nőttek a lábam nyomában, és négy profinak látszó, profi őrző-védővel voltam földíszítve, előttem kettő, mögöttem kettő, akár a ministránsok, én meg mintha ezt normálisnak tartanám, a középen, egy Salman Rushdie-ba ojtott álruhás királyfi, konkrétan Ilku Pál.
Ennél van jobb, de ez eddig csak olyan volt, mintha egy kicsit vicces filmben szerepelnék, igaz, nem egészen tudva, mért. Mindezen előkészületek azért tétettek, mert néhány nappal előbb a város önkormányzati ülésén a Jobbik képviselője kifogásolta, hogy mért engem hívtak, aki „élen jár a nemzetgyalázásban". De mintha a fideszes polgármester ezt elglettelte volna, és egyébként a Jobbik is azt közölte később, hogy ők nem terveznek semmit az utcára, mivel azonban valamelyik kurucos portálon ez az egész futott tovább, maradt a feszültség.
Én ebből sokat nem érzékeltem, bár látni azért láttam, látni véltem meghívóim udvariasan rejtegetett kicsi riadtságát („mit kell ilyenkor csinálni? könyvtár szakon erről felelőtlenül kevés szó esett"), de azonnal külvárosi futballista-üzemmódba kapcsoltam, kihasználva természetes tahóságom, úthengeres érzéketlenségem; prózaíró vagyok. Mindazonáltal eszembe jutott néhány rebbenékenyebb kollégám, végül is mi ebből dolgozunk, az érzékenységből, és örültem, hogy nem ők vannak ebben a helyzetben; tulajdonképpen erre a célra én vagyok az ideális magyar író. (Ezt nem biztatásul mondom, fűzfa.)

A következő felvonás az maga a megnyitó, rögtön a tér szélén állt egy csoport, talán nyolcan lehettek, nem láttam rögtön, hogy ők „azok", egyikőjük azonnal odaszólt - és ez volt az egész nap egyetlen beszólása -, hogy huzat. Ez nem esett le, ezért a rám jellemző, kicsit idegesítő, mosolygós udvariassággal kérdezgettem, hogy mi, hogy mit mond, és mondta, hogy el lehet innét ám húzni az országból. Rengeteg eszemmel megéreztem, hogy, ahogy a költő mondja, nincs benne szeretet. Meg úgy is nézett. Nem mondanám, hogy a szeme se állt jól, jól állt, csak olyan nehézkesen volt értelmezhető ennek az elhúzásnak a logikája - állva az Eszterházy Károly téren. (Rendes republikánus, aki szeretnék lenni, nem hivatkozna ilyenre, de hát mindegyre ott akarnak belém kötni, ahol... hát, fű nem terem, madár se jár. Például szegény mamámat is újra meg újra lezsidózzák, nyilván ez valahogy megnyugtató volna, magyarázat és bizonyíték, de hát... szóval ha valakiknek jó papírjaik vannak ez ügyben, már bocsánat, az az én családom. Lehet, hogy csak a XIV. századig, de addig rendben, és jobb papírok meg nincsenek az országban. Legföljebb a Czilleieknek, de ők meg, nyuszó-muszó, kihaltak.)

A másik oldalon ekkor megláttam ezt a „Nem kérünk a kultúrmocsokból!" feliratú táblát, ugyanekkor ért oda a másik irányból a Gitta nevű nő, akiből hirtelen kijött, mert ki szokott, a forradalmár, nem a fülkés, hanem az a régi, a szabadság-egyenlőség-testvériséges modell, és meglátván a táblát mérges derűvel rászólt a fiatalemberre, hogy igen?, nem kérnek?, hát mi se kérünk belőle, és mint önmagunk paródiája, belém karolt, gyere, szívecském, és előretuszkolt. Még eddig soha senki nem mondta nekem, hogy szívecském, ezt is a „magukat nemzetinek nevező férfiaknak" köszönhetem.
Ekképp egyetértésre is jutottunk, de azért valami azt súgta, nem biztos, hogy ugyanazt értjük ezen a mocskon. (Csak álnok segítségképp jegyzem meg, hogy azt írja a barátom, „a kultúrmocsok a Népszabadság szava 1964-ből, a szovjet Pravdában használták az oroszok, egy bolsi nyelvi köpet nyersfordítása". Mégis hogy milyen hagyományból sarjadjon az új nemzeti micsoda...) Szóval mást gondolunk a kultúrmocsokról, illetve én nem használom a szót, ez az én másom. De ezt a mást le kell nyelni. Nekem azt, hogy ők a honfitársaim, és nekik, hogy én az övék. Ezt a feszültségteli képződményt hívjuk hazának. Ha csak a számomra rokonszenveseket tekintem, és ők az övékét, az nem haza, nem ország, annak klub a neve. Én klubom, te klubod, nem járunk a másikéba.
Majd erről még idézem Terézia Morát a múlt heti Narancsból.

folyt.

A megnyitó beszéd zavartalanul folyhatott, se bekiabálás, se fütty, pedig a szövegnek voltak rájuk vonatkozó részei. Inkább a testőri munka szabályai, mint a konkrét veszélyesség miatt a „védett személy megváltoztatott útvonalon hagyta el a helyszínt". Nem hittem volna, hogy valamikor is hallok ilyen mondatot, és még hozzá én leszek neki az alanya. A nemzeti férfiak továbbra is visszafogottak maradtak, mert azért volt „továbbra", a könyvtárhoz vonultak ők is, udvariasan osztogattak egy cédulát az Így gondozd a magyarodatból aljasul összeválogatott mondatokkal, avval zárván, hogy „A fenti gondolatok elfogadhatatlanok!", és hogy így én méltatlan vagyok az egri könyvhét megnyitására.
Keziccsókolom, teccik kérni, mondták Gittának (ő nem volt védett személy, ment a néppel), és ő kért. Azután, mint később megtudtam, be akartak jönni, de amikor a könyvtárosok azt mondták, hogy telt ház van, nincs hely, akkor nem erőszakoskodtak, ott maradtak az ajtóban (sőt, kivárták a másfél órát, amiben megint lehetett fenyegetőt látni), pedig egy ember biztos be tudott volna slisszanni, hogy tönkretegye az estét. De valamiért ez nem történt meg, nem igazán értem, ahhoz képest, hogy a délutánjukat beáldozták, kevés élvezetben volt részük. Tetejében engem közben a testőreim, a közös, vidám fotózkodást követően a hátsó ajtón át kicsempésztek az épületből, amit én megint csak post festa észleltem, hátul parkoltunk, értelemszerűnek tűnt, hogy úgy menjünk, államfői barátságossággal integettem a szokásosnál több rendőrnek.

Nem láttam, hogy rám akartak volna ijeszteni, eltekintve attól, hogy volt valami ijesztő a kinézetükben, de ez is inkább csak azért, mert valahogy nem passzoltak a könyvsátrakhoz, de hát ez is inkább előítélet, láttam én már mord beállóst Rilkével a kezében. Tehát mondhatni, nem történt semmi, volt egy barátságtalan tábla, egy, azaz egy darab agresszív beszólás, én egy percig se voltam veszélyben, és ha lett volna valami, új barátaim a Fidesz vezette város rendőreivel karöltve megvédtek volna.
Hanem. Hanem hogy ezeket a purista férfiúkat semmi más nem korlátozta, csak önmaguk. Semmi erkölcsi, stiláris vagy bármilyen korlátozás nem úszott ott a levegőben. Ha nem is bármit, de sok mindent tehettek volna, a nagyon rossz bekiabálásoktól a megfélemlítő lökdösődésekig, s noha az ott lévők, úgy érzem, egyáltalán nem voltak a pártjukon, de tőlük, vagy inkább tőlünk bármit megtehettek volna.
Nem a félelem fenyeget, hanem hogy kedve szegődik az embernek. Mire hazaértem, semmi nem maradt, se a sok kis jóból, egri kedvességből, se ebből a furcsa védettszemély-históriából, egy maradt csupán: a búval gyakottság.

Mora azt mondja abban az interjújában: „De vannak fontos kérdések, amiben közmegegyezés van: például a zsidózás, ami nálunk bevett gyakorlat, itt (ti. Németországban) egyszerűen ki van zárva. A társadalom, le egészen a legalsóbb szintekig, rendelkezik olyan politikai műveltséggel, amelynek szellemében az ilyen alapvetésekben látják a társadalom alapját. Amit ha elveszítenek, akkor nincsen semmi a kezükben. Nem látom, ma Magyarországon mi az, amit nem szabadna elveszítenünk. Mert ha nincs ilyen, akkor tényleg nincsen semmink."
Semmi, nincs semmim, ezt éreztem meg Egerben, ez az egri figyelmeztetés számomra, miközben a püspök nagybátyám emelte épületeket láttam, és a jó Gárdonyit láttam, és a hős egri asszonyokat, és a móresre tanított törököket, nincsen semmim, pedig azt hittem, minden az enyém, mert hát ez volna a hazám, itt vagyok otthon.

Ennek a cikknek itt van vége, de azért folytatom, mert folytatnom kell, jól van, akkor tehát így, akkor ebből az ürességből kell dolgozni, ebből a nincsből, ezért aztán kicsi szünet után céhem és a magam emlékezetébe idézném Danilo Kiš figyelmeztetését: „Írj, ne kényeskedj." Olyan, mint egy halleluja.

Az alábbit Kossuth-rajongók ne nézzék meg, hacsak nem akarnak tükörbe nézni.

www.youtube.com/watch?v=kyPLy5rp7QI

@Orica Középföldi:

jó volt újra olvasni, mert szinte már elfelejtettem ezt: "Egy védett személy följegyzéseiből" :)))
mindig kiderül, hogy EP tudott valamit...

elémkerült pár kép a híres ember temetéséről és tátva maradt a szám...
ott áll svarci mellett mégis az OV háta mögötti a testőr "beleér" a magánszférába, plusz jó pár emberük 1 vagy 2 lépésre tekinget körbe...

eszméletlen!

@Orica Középföldi: :)

imádom az ilyen koponyákat! :D

Látom - nem nézem:) - a kultúrharc zászlóvivőit, és azon tűnődöm, mitől frusztrált, kőmerev, hangulattalan mindegyik, de annyira, hogy lefagy a gépem.

Ez most annak apropóján jutott eszembe, hogy a PIM-nek új vezetője lett.

A paliról, "Tőkés László a 2011-es Tusványoson az Erdélyi Magyar Néppárt főideológusának nevezte Demeter Szilárdot, aki később kiszállt a pártpolitikából. Akkor a manna.ro a Facebookon kérdezte egyebek közt arról, mikor emigrálna Erdélyből/Romániából? Az író akkor azt felelte, nem tud ilyet elképzelni. Ha emigrálna, inkább befelé, magába emigrálna. Szereti Erdélyt, és zsigerileg imádja Székelyföldet."

Érdemes elolvasni:

24.hu/belfold/2013/04/02/kivonulas-a-magyar-irodalombol/

*

A pályázatából Hont csemegézett:)

„Most üt vissza az, hogy az Európai Uniót eloldották kétezer éves keresztény alapzatától, és pontosan nem meghatározott gumifogalmakra építették”. Értjük: visszaüt az eloldás, ami ráadásul a keresztény alapzatról történt úgy, hogy egyből építették is – gumifogalmakra. Az Uniót.

„A még nagyobb zavart az identitáspolitika beszüremkedése okozza az európai közbeszédben.” Zavaró beszüremkedés – ragozási hibával.

„Azt látjuk, hogy azok szerint, akiket globalistáknak nevezünk, minden identitás helyes és jó, kivéve a nemzeti identitást. Minden vallás védendő, kivéve a kereszténységet.” Mármint ki nevezi globalistáknak a kicsodát? Elképzelhető, hogy ilyen állatfaj nincs is?

„Többrétű újrahangolás szükséges.” Elképzelem a többrétű újrahangolást.

„A PIM legyen a kortárs irodalom kovásza és kapuőre.” Vö. csizmadia és kéjgáz.

„Jelenleg a PIM-nek a kortárs irodalom jelenére, és ami fontosabb: jövőjére vajmi kevés befolyása van.” Persze, persze, szép célok, meg minden, de izé, hát, benne van a nevében, hogy Múzeum.

„A PIM legyen közép-európai kulturális erőközpont.” És mi lesz a TEK-kel?

„A jelenleg atomizált rendezvényhelyszíneinket egységes koncepció és program mentén lehetne egy PIM-ökoszisztémává alakítani.” Ezt meg sem próbálom kibogozni.

„Megbízott főigazgatóként meglepően nagy adósságállományt és kusza pénzügyeket örököltem elődeimtől.” Konkrétumot nem árulok el, de azért bemószerolom.

„A PIM lehetne a szakmai gazdája minden nemzetközi könyvvásári jelenlétnek.” Gondoltuk

„Legfontosabb partnerintézmények Magyar Művészeti Akadémia, Terror Háza Múzeum, Századvég Alapítvány [»agyközpont, a friss politikai gondolkodás eredője«] Nemzeti Színház Közmédia, Művészetek Palotája, Magyar Állami Operaház, Erkel Színház, Fővárosi Nagycirkusz, Szépművészeti Múzeum, Néprajzi Múzeum, Nemzeti Múzeum, Ludwig Múzeum stb.” Én leginkább a Fővárosi Nagycirkuszt javasolnám.

Akkor a saját pályázatából kiollózott részletekkel köszöntöm a Petőfi Irodalmi Múzeum élére frissen kinevezett Demeter Szilárdot.

A pályázat ezen kívül rengeteg „lehet”, „kéne”, „elképzelhető”, „talán” egymásra dobálása, konkrétum gyakorlatilag nulla. Egyszerűbb lett volna, ha Kásler Miklós egyből lehugyálja a PIM-et, nem kell ehhez főigazgatót kinevezni.

@Orica Középföldi:

Orosz László:

"...mert felnövesztjük a szellemi törpéknek a csordáját... rászabadítjuk az országra..."

:DDDDDDDDDDD

[volt már, de újra meg újra egy élmény! az már más kérdés, hogy ilyen élményeink vannak, lehetnek]

@Orica Középföldi: DDD

ilyenekből"mégmégmég,ennyi nem elég

.......

itt a tavasz,ha jó a lábatok,ha nem,másszatok fel vmelyikre.

érdemes

ilovedunakanyar.hu/kirandulas/5-szeduletesen-jo-kilato-a-dunakanyarban/?fbclid=IwAR23ADgxCEEZpAcH_VYy0TYzyfb6qwJ3fBgPKfAGhUwZSRyR2zEHgWG7snc

@Orica Középföldi:

Lehet, hogy nem vagyok egyedül azzal a felismeréssel, bizonyos esetekben a belső emigrációból történő kitörés sem az egyénnek, sem a társadalomnak nem használ, sőt egyenesen káros. Tehát megállapítható, az ilyen bedugult vulkánok kitörése okozhat vulgáris kitörést is az amúgy finom modorral, és választékos szókinccsel megáldott és megvert szemlélődők körében is.

Kíváncsi vagyok, még (vagy mék?, már magam sem tudom) mennyi frusztrált, mentálisan súlyosan beteg és kapzsi alakot szabadítanak a közéletre, a művésztársadalomra, a tudományos világra és bárhova? De ez csak költői kérdés. Az utánpótlás kimeríthetetlen minden szegmensben.

@gazoló:

Ami azt illeti, ilyen élemedett korban, s az evvel nem feltétlenül együtt járó, de azért hivatkozható tapasztalattal nem mászok fel azért sem ilyen ajánlott magaslatokra, hogy a mélybe vethessem magam.
[kinyitom a tv-t, látom a mélységet, és érzem a magasságot. S óhatatlanul kérdezem mindjárt a Magasságost, hogy: -Akkor, ezt, így, hogy?

@jaegtoer:

444.hu/2019/02/01/a-jobbik-megszunese-is-napirenden-lesz-a-part-rendkivuli-kongresszusan

igazmagyar max ambivalens állapotig jut el a jobbikk irányába,de most mégis elmorzsolok néhány könnycseppet az enyhénszólva sosemvolt tökéletes magyar demokrácia holtteste felett,a hozzászólásokat olvasva.

...
Esterházy egri szeanszánál olyan pajkos gondolatok környékeztek,mi lenne ha?

,ha sok vesszentriatlonos,irredenta,népnemzeti kopasz álma valóra válna és tényleg hadat üzennénk Ukrajnának Romániának,Szlovákiának,Horvátországnak (ó jaj)

sétálhatnának a kopperek esetleg a dalmát tengerparton,usztasák által kísérve,tarkóra tett kézzel és megtudhatnának végre hol lakik a magyariak istene))

@gazoló:

A jobbik agóniája nem hat meg. Megrendít. Megrendít, mert még ennek az árát is mi fizetjük meg.
A jobbik esetleges széthullása, megszűnése, illetőleg ennek aknamunkái nem gyengítik a demokrácia alapjait, inkább tisztábbá, átláthatóbbá teszik a viszonyokat.

@jaegtoer:

" átláthatóbbá teszik a viszonyokat" na ja

mint szervezetet utáltam őket 2006,de különösen a 2012-es millástüntetésen elkövetett geciskedéseik óta óta.
na és persze a számtalan oktalan fideszcsicska szavazásukat és otromba politikai elveik(elvtelenségeik) miatt.

viszont sok mérsékeltebb jobbraérdemes ismerősöm van akiket kicsit sajnálok "árvaságuk miatt,de lehet,hogy ezt a leckét meg is érdemlik.

a mostani tüntetéseken is ott voltak és sokan látják közülük a legrosszabb rosszat ami elért és tenni kell ellene pártszimpátiát feladva is.
a pártjukban is egyre több jó arc van(Jakab Péter)

váljon csak el a szar a májtól!

@jaegtoer:

Nos akkor példák:)

Kitörés:

Az egyes korok tudományfelosztása, az ókortól kezdődően, hatalmas felkészültséget és tudományelméleti rálátást igénylő munka volt. Ha arra gondolok, hogy kezdetben az első tudományos osztályozási rendszereket az antikvitás legnagyobb és legsokoldalúbb gondolkodói, így Platón, Arisztotelész és Philón készítette el, valamint, ha arra gondolok, hogy a mai napon megjelent legújabb magyar tudományos osztályozási rendszert egy félművelt és rosszindulatú fékszakember, főállásban kormányzati ítéletvégrehajtó hagyta jóvá, akkor talán mégis indokoltnak tűnik masszív kultúrpesszimizmusom, s immár bátran hangot adhatok annak a meggyőződésemnek, hogy minden egyre szarabb, feltartóztathatatlanul árad a fos, s a világ, benne hercig kis hazánkkal szép lassan a végéhez közeledik.

(Gábor György)

Belső emigráció:

Lackfi János a belső emigrációt választja, kimarad a kultúrharcból, pedig szerinte izgalmas buli.

Megpróbál kimaradni a közéleti vitákból. Stroke-ja után igyekszik minél többet imádkozni, és távolságból szemlélni
az életét.

(Mancs)

@Orica Középföldi:

Mindkettőjüknél érzek egyfajta könnyedséget. Más-más az ő könnyedségük, a hasonlóságot talán azzal tudnám jellemezni, hogy a görcsös erőlködés abszolút hiánya. Olvasván "őket', nem is túl ritkán ezek a különféle könnyedségeik olyan súllyal képesek az ember 'vállára' (legalábbis az enyémre) telepedni, hogy elámulok az emberi elme teljesítőképességén.

Ha már említve lett a stroke, erős kísértésbe estem, hogy írjak valami melankólikus valamit azzal a címmel, hogy:

...és akkor a közélet stroke-ot kapott... mi meg megkaptuk Orbánt és siserehadát, Pétert, Lászlót, Lajosokat, Tónlikat, a nejeket, mint üzletasszonylikat, minta Lőrincet és a többi satöbbit, legutóbb a címeres Miklóst, hogy a jóval előbb behajózott torokkeresztes Zsoltlikról meg ne feledkezzek. Ámde stroke-ot kapott a kedvem, ezért a témát elengedem, ott dögöljenek meg, ha kell gyertyát is gyújtok, virágot viszek és misét mondatok a pappal, itt szemben, szívesen.

@jaegtoer: ˇ

"Mindkettőjüknél érzek egyfajta könnyedséget."

A kultúra, a tudás, az alázat, a szellem eleganciája:))

@gazoló:

Vona, mint OV keltetőjéből kijött kiscsibe, elkezdett álmodozni, kakas lesz belőle ezen a szemétdombon.

Tudható volt, hogy nem, viszont zavaros álmai iszonyú károkat okoztak. Nem kell kristálygömb ahhoz, hogy a Puzsér-Vona együttműködés jövőbeni eredményére fogadjak:))

@jaegtoer:

megrendít!
telitalálat.

@gazoló:

egyre több a jó arc?
az a baj, hogy még mindig nem jó helyen...

@Orica Középföldi:

félelmetes vízió...

@Orica Középföldi:

jó bányász vagy! :)

@jaegtoer:

"Ámde stroke-ot kapott a kedvem, ezért a témát elengedem"

gratula! :)

@guma: @Orica Középföldi:

sajnos tényleg sokan állnak a rossz oldalon,sokan megvezetettek közülük,de nélkülük soha nem fog kijönni az a "szemétdomb felrobbantásához szükséges maffiaváltó matek.

lehet,hogy velük sem.

@gazoló:

nem elég felrobbantani, mert a jövőről kell tudni dönteni...

*
Hunvald Györgyöt indítja az MSZP Erzsébetvárosban!
Remek.

@jaegtoer:

atyaég!

elég is a mai hírekből! :(((

"Hatalma megingathatatlannak tűnt, védték a secusok fegyverei, a Steaua Bucuresti 1986-ban BEK-et nyert, Románia egyetlen szocialista államként visszafizette minden államadósságát, miközben a nép nyomorgott, Ceausescu még a világ legnagyobb parlamentjét is felépítette, továbbá egy luxusstadiont a szülőfalujába, és minden problémát a külföldi rágalomkampány hazugságainak nevezett. "

most akkor Orban Ceau Viktor Mihály megnevezés mennyire helytálló?