A FEKETE ROUTER
Szilágyi
Örzsébet
E-mailjét megírta,
Emoti-
Konokkal
Azt is telesírta.
Fiának
Megy a mail
London városába,
Ahol az
Mosogat
Egy setét kocsmába'.
"Gyermekem,
Jól vagy-e
London városában?
Megjött-e
A csomag?
Benne kis kolbász van!
Egyél ám!
Nem fázol?
Van ott meleg holmi?
Inglisül
Beszélsz már?
Tudunk majd szkájpolni?
Kell-e pénz?
Idenézz,
Nem élünk nagy lábon,
De amit
Spórulunk,
Összeguberálom.
Hát az az
Egyetem?
Gyűjtesz a tandíjra?
S az a lány?
Gwendoline...
Olyan, mint egy díva!"
Kattintja
A küldést,
Sürgeti a gépet,
Ám a rend-
Szerhiba
Fel éppen most lépett.
"Apukám,
Levelet
Írtam a gyereknek,
A szöveg
Hova tűnt?
Kihajítom eztet."
"Letöröm
Derekad,
Ha a gépet bántod!
Egy vagyon,
Aranyom,
Kérjük meg a Márkot!"
"Értem én,
Szomszéd úr,
Hogy a cucc beégett,
Gőzöm sincs,
Mi a baj,
Hívják fel a céget!"
"Vinné el
E-mailem
Bár valami angyal.
Úgy talán
Szót váltok
Az én kisfiammal!"
"Nyugalom,
Asszonyom,
Húzza ki a routert.
Hogy az mi?
Kis doboz,
Szíve attól bútelt.
Ne velem
Visítson,
Nem tehetek róla!
A vonal
Működik,
Mint egy svájci óra.
Keressen,
Keressen
Fekete dobozkát,
Amelyben
A zöld fény
Éjjel is motoszkált.
Routere
Fekete,
Kutasson utána,
Másszon fel,
Nézzen be
Padlásra, kamrába.
És hogyha
Kihúzta,
Vár tíz másodpercet.
Akkor dug-
Ja vissza,
Hátha villog, serceg."
Keresik,
Kutatják,
Kamrában, padláson!
Szegecselt
Gerinccel
Ki lesz, ki felmásszon?
Megnézik
Végül a
Beépített szekrényt.
A router
Ott gubbaszt
Leszidott gyerekként.
Kihúzzák,
Kapcsolják,
Delejes fény villan,
Az e-mail
Kiröppen,
A mailboxból vígan.
Pár perc sem
Telt belé,
Máris jött a válasz!
Mobilról
Elküldve,
Szívélyes és nyájas!
"Köszi a
Csomagot,
Kéne pénz is némi."
"Ó, igen,
Jaj, igen,
Így csak ő tud kérni!"
Egy nap leforgása alatt több mint négyezer ember osztotta meg Lackfi versét. A Facebook-posztra érkező kommentek stílszerűen reflektáltak az írásra, úgyhogy ha lenne díj, az „év threadjére”, akkor a Lackfi-kommentelők jó eséllyel indulhatnának rajta. Akárhogy is, ha egy egész komment-cunamit akarsz olvasni ma, akkor javaslom, hogy ez legyen az. A teljesség igénye nélkül: íme, öt vers kommentje, amit szerettünk:
László
„A nagy világ ilyet
még soha nem látott,
Szilágyi Örzsébet
Messengerre váltott.
Instant üzenetben
gondolati szállnak
a nagy Albionban
fiára találnak.
Nem terheli szívét
súlyos router-gonddal,
megírja levelét
okostelefonnal.”
Gyöngyi
»Levelem megírom, nem egyszer, ezerszer „küldés üzenetként”, a fészbukon megy az el. Válasz is jön majd tán, valamikor egyszer. Hiába várok én aggódással telve, de az unokámnak nincs üzenet terve. Mért nem írsz, keresem, várok a válaszra... meg is jön harmadnap, fontos a tartalma: „mama, csak ne aggódj, már itt is tavasz van". Nem költészet, történet!«
Alexandra
„Ejh' hát Lackfi János!
De jól tucc Te írni!
Könnyek nélkül eztet nem is lehet bírni!”
Csaba
„Na, tessék!
Költészet.
Abból is a jobbik.
Nem húzzák,
Nem vonják
Political lobbyk.”
Blanka
„A monitor tekinteted tükre,
szemtelen smile a mosoly
mely semmis arcodra ráfeszül.
Tested a hétköznapokra nehezül.
…ülsz társtalan kapcsolatban
– az összeköttetés a kiszolgálóval megszakadt
(nincs adat)
és akkor újraindítod magad.
Séma vagy. Egy web-fegyenc.
A billentyűk sűrű ujjaid.
Bőrként simítom végig hiányolt részed
a megszokott semmit,
és táncolnak az izmok
sebesen száguldva végig a szavakon.
…ülsz fájlokba tömörített emlékeken,
és dadogva villog a kurzor
– új üzenete érkezett!"
