A Tatár Köztársaság (vagy Tatárföld, Tatársztán, oroszul Республика Татарстан, tatárul Татарстан Республикасы) az Oroszországi Föderáció egyik köztársasága. Fővárosa és egyben legnépesebb városa Kazán. A köztársaság nem-hivatalos mottója: Buldırabız! (magyarul Képesek vagyunk rá!). Wikipédia
A tatárokról általában annyit tudunk, hogy hajdan letarolták Magyarországot, komplett falvak néptelenedtek el. Ezért amikor az 1000 Út Utazási Iroda meghívására leszálltam a mai Tatárföld fővárosának, Kazanynak a repülőterén, nem pontosan tudtam, mire is számítsak. Az semmiképpen nem szerepelt a verziók között, ami végül fogadott: gyönyörű épületek, tág terek, tiszta, rendezett utcák, jó kedélyű, vendégszerető emberek, egy fiatalos, robbanásszerűen fejlődő és kifejezetten élhető nagyváros, Moszkvától és Szentpétervártól is kevesebb mint másfél órányi repülőútra
Sok nomád nép jött és ment, a 900-as években pedig a kereszténység helyére az iszlám lépett. A 13. században a volgai bolgár uralom behódolt Batu kánnak, az 1430-as években a terület a Kazáni Kánság alapjaként független lett, ekkor alapították Kazanyt, 170 kilométerre északra a régi fővárostól, Bolgártól.
Tatárföld ma Oroszország része, ám saját irányítással, körülbelül négymillió lakossal. Azt beszélik, a ma itt élő hárommillió tatár genetikailag változatlanul megőrizte ősei örökségét.
Amit látni kell
Az egykori fővárosba, Bolgarba, Kazanyból utazhatunk busszal vagy akár a Volgán hajózva is, az út egyaránt 3,5 óra. A látogatót a hatszintes, modern Tatár Múzeum, szépen rendbetett templom, minaret várja. Itt őrzik a világ legnagyobb Koránját is (2011-ben készítettek, 632 oldalas, és a Vatikánban festették!).
A területen egykor 80 nagyobb épület állt, és ötezren lakták. Egymás mellett nyújtózkodik mecset, minaret és templom – a hely ma a világörökség része. Közelükben a Taj Mahal mintájára, 2013-ban épült fehér mecset is lenyűgözi a látogatót.
5 év, 50 hotel
Tatárföldön a fejlődés nagy nyertese a turizmus. Kazanyban a vendégéjszakák száma évről évre rendre 12-15 százalékkal nő, 2014-ben a turisták száma 2,5 millió volt. Ma összesen 225 szállodával rendelkezik, ebből 50 az utóbbi 5 évben épült. A legtöbb turista orosz, török, német és kínai.
Kazany, nagyjából úgy néz ki, mint egy svájci vagy osztrák város. Tisztaság, rend, fiáker, az utak tökéletes állapotban, az épületek felújítva.
Egy kis történelem: Tatársztán Köztársaság – az Oroszországi Föderáció egyik entitása – 68 ezer négyzetkilométerén 3,8 millióan laknak. Mintegy 53 százalékuk tatárnak, 40 orosznak, a többi meg például csuvasnak, vagy éppen finnugor marinak, udmurtnak vallja magát.
A tatár türk nyelv. Érdekesség, hogy 1928-ig arab, azután 1939-ig latin betűvel írták, onnantól kezdve viszont kötelezővé vált a cirill írásmód. Pár speciális betűvel, hogy az oroszban ismeretlen hangokat, például az ö-t is jelölni tudják. Ezt az ábécét használják a szintén türk nyelvű és teljesen független államban élő kazahok is. A két nyelv helyzete is hasonló: az adott országban/köztársaságban hivatalos, viszont a lakosság jelentős része nem érti, miközben oroszul lényegében mindenki beszél.
A magyarok a cseremiszek, kipcsakok, mordvinok és oguzok között előzik a volgai bulgárokat a kazanyi múzeum térképén. (Az ősi Bulgar romjai Kazanytól 130 kilométerre délre találhatók.)
A köztársaság elnöke Ruszam Minnihanov 2010 óta. Elődje, Mintimer Sajmijev – jó posztszovjet szokás szerint egy személyben az utolsó „kommunista” és az első „demokratikus” vezető – ekkor beszélgetett el Medvegyev orosz elnökkel, a beszélgetés eredménye pedig az lett, hogy Sajmijev bejelentette, nem szeretné jelöltetni magát az esedékes következő választáson.
A helyenként osztrákos küllem biztosításához nem árt a biztos anyagi háttér. Tatárföldön sok az olaj és erős az ehhez is kapcsolódó vegyipar, nem beszélve arról, hogy itt gyártják a Magyarországon is jól ismert Kamaz teherautókat. A Kamaz a tatárföldi munkavállalók nem kevesebb mint egyötödét foglalkoztatja.
