Néró és Caligula portré

Ne lépj tovább ha nem vagy 18 éves!

A rémes emlékeket keltő személyi kultusz nem a XX. Század találmánya.
Már az ókori Róma leghírhedtebb császárai benevezték, Néróval az élükön.
Mégsem ő, hanem utóda, Caligula fejlesztette tökélyre a rendszert uralkodásának négy esztendeje alatt. Templomokat emlékműveket emeltetett magának, a költök ódákat zengtek róla, miközben ő az istenekkel beszélgetett. Néróhoz hasonlóan kipróbálta magát a művészetek legtöbbjében, családtagjait sorra megerőszakolta, és ipari méretűvé fejlesztette az arénákban folyó mészárlásokat. Szexuális étvágyának kielégítésére naponta fogdosták össze emberei Róma utcáin a csinos lányokat, asszonyok, és szorgalmasan gyakorolta a feudalizmus idején elterjedt első éjszaka jogát is. Terrorja elől nem menekülhettek az előkelő polgárok sem: előfordult, hogy ellenfeleit a szenátusban nyilvánosan koncoltatta fel. Nem elégedett meg a kínvallatás és kínhalál hagyományos római módszereivel, hanem újabbakat talált ki.
Perverz fantáziája kiapadhatatlan volt. Hamarosan kivívta az egész birodalom gyűlöletét, hiszen paranoiás félelme miatt még saját talpnyalói sem érezhették biztonságban magukat.
Végül a zsarnokok szokások végzete érte utol: összeesküvést és katonai puccsot szerveztek ellene. Gyilkosai a családját sem kímélték, még kiskorú gyermekét is megölték.

----------------------

A Római Birodalomról gyakorta, mint a zsarnokság megtestesítőjéről beszélnek, és nem ok nélkül. Nem csupán az állam, de jó néhány uralkodója is a zsarnok megjelöléssel került be a történelemkönyvekbe. Tudjuk például, hogy Néró volt a legörültebb császár, de korántsem a legszadistább. Előtte ugyanis Tiberius is ült a trónon, aki uralkodása huszonhárom éve alatt kemény kézzel és könyörületet nem ismerve irányította hatalmas birodalmát. Tiberius Agustus császár veje és fogadott fia volt, aki fiatal éveiben társai közt rendkívül népszerű katonatisztként élt. Szeretetre méltó, kedves emberként jellemezték barátai, a császári babérkoszorú azonban jelentős mértékben megváltoztatta személyiségét. Uralkodása első éveiben például állandóan orgyilkosok támadásától rettegett, ezért el is hagyta Rómát, és Capri szigetére költözött. Itt hatalmas orgiákat rendezett, amelyekre megbízottjai rabolták össze a csinos fiúkat és lányokat, akiknek a kor szokásainak megfelelően nyilvánosan kellett először egymást, majd a császárt szórakoztatniuk. A szexuális játszadozás végeztével Tiberius saját kezűleg ölte meg a szerencsétlen fiatalokat. Tiberius keveset foglalkozott államügyekkel. Így nem csoda, hogy a császári kincstár hamar kiürült. A zsarnok ezért visszatért Rómába ahol rögtön megvádolt tucatnyi előkelő és tehetős polgárt azzal, hogy összeesküvést szőttek a császár és a római nép ellen. A szolgálatkész bíróságok sorra mondták ki a halálos ítéleteket, a kivégezettek vagyonát pedig Tiberius elkobozta. A császár saját rokonaira is irigykedett, és hamarosan családját is megtizedelte. Már csak azért is, mert úgy tűnik, kedvét lelte a gyilkosságokban. A törvény tiltotta például a szűz lányok kivégzését, Tiberius bírái ennek ellenére elítélték őket, a császár pedig a kivégzések előtt általában maga gondoskodott arról, hogy a lányok haláluk pillanatában már ne legyenek szüzek. Ilyen módszerek alkalmazásával persze Tiberius nem őrizte meg kezdeti népszerűségét, uralkodásának második évtizedében egymást érték az ellene szőtt összeesküvések. Ezek közül azonban egy sem járt sikerrel, és a lázadok sorsa a véreskezű császár hóhérainak kezei között teljesedett be.