Elmúlt nyolc év: elment mellettünk a régió
Előzmények:
Tíz ábrában Orbánék négy éve
Amikor az Orbán-kormány átvette a kétharmaddal járó hatalmat 2010 tavaszán, nem csak a kormánypárti politikusok bíztak abban, hogy valami fordulat következik a gazdaságban. Rá is fért volna némi növekedés az országra, amit akkor már évek óta megszorítások sorozata és a világgazdasági válság gyötört. Voltak, akik abban bíztak, hogy a válság után törvényszerű, hogy erőre kapjon a gazdaság, mások pedig abban reménykedtek, hogy nagy felhatalmazást kapott kormány meg tud csinálni fontos változtatásokat.
Ez nem jött be.
Legalább négy okból:
- Nagyon lassú volt az európai növekedés. Nem bővültek azok a piacok sem, ahová az árut exportáltuk volna.
- Kényszerből brutális eszközökkel ki kellett igazítani a költségvetést. Nem mehetett tovább a kétezres évekre jellemző pénzköltés.
- A cégek és a háztartások is nagy lendülettel fizették vissza a hiteleket, ahelyett, hogy újakat vettek volna fel.
- A kormány nem elhanyagolható méretű baklövéseket követett el.
De hogy ne csak hittételeken vitatkozzunk, lássuk a számokat. Először a gazdaság alapvető építőkockáit nézzük végig.
Amit mindenki megérezhetett a saját bőrén, az az, hogy nem keresünk sokkal többet. Ráadásul minél szegényebb háztartásban éltünk, általában annál rosszabbul jártunk Orbán Viktor kormányzásával.
Szegényebbek lettünk
Ha felosztjuk a társadalmat a háztartások egyenlő számú, fokozatosan egyre gazdagabb szeleteire, és megnézzük, hogyan változott ezek átlagos nettó jövedelme az inflációt kiigazítva, ezt az ábrát kapjuk. Sajnos csak 2012-ig vannak meg az adatok (az ilyen háztartási felmérések adatainak összefésülése hosszú ideig eltart), de igazán nagy változás a bérekben nem volt azóta sem.
Ebből világosan látszik: csak a leggazdagabb tíz százalék jövedelme tartotta meg a reálértékét, mindenki másé csökkent. A legszegényebb tíz százaléké átlagosan éppen tíz százalékkal
Az, hogy nem igazán költöttük a pénzt az utóbbi négy évben, meglátszik a fogyasztással kapcsolatos adatokon is. Az Orbán-kormány idején összességében egy helyben álldogált a lakossági fogyasztás. Volt egy kis keresetnövekedés – talán részben a szándékolatlan, az infláció alultervezéséből eredő nyugdíjemelések miatt –, de abból sem lett igazán fogyasztásbővülés. Aztán 2012-ben zuhantak a bérek, 2013-ban pedig picit megint emelkedtek, leginkább a kormány lépései miatt. Így még mindig nagyjából tizedével vásárlunk kevesebbet a boltokban, mint 2006-ban.
Amivel növekedtek a bérek és a keresetek – egyébként a gazdaság különböző szektorai és a régiók között nagyon egyenlőtlenül –, azt el is vitte a hitelek törlesztése. Az sem segített a fogyasztásnak, hogy a gazdagabbaknál volt a nagyobb jövedelemtöbblet, márpedig ők a jövedelmük kisebb részét költik el mindennapi kiadásokra. Mindenesetre a fogyasztói bizalom a teljes négyéves időszakot negatív tartományban töltötte.
folytatás itt: https://index.hu/chart/2014/03/26/orban_chart_1/
A kormány elmúlt nyolc évét értékelő cikksorozatunk első részében bemutattuk, hogy miközben a társadalom felső 20-30 százaléka korábban szinte soha nem látott tempóban gazdagodott, a társadalom legalján lévő egymillió ember helyzete szinte semmit nem változott. Ehhez jelentős mértékben hozzájárult a kormány gazdaság- és társadalompolitikája is.
Mostani cikkünkben pedig megnézzük, hogyan teljesített a magyar gazdaság a régió többi országához és korábbi saját magához képest. Az összkép: saját korábbi teljesítményünkhöz képest javult a helyzet, de ha a versenytárs országokat nézzük úgy tűnik, mások valamivel többet hoztak ki magukból az utóbbi években.
Ez kevés lesz
Miközben 2010 és 2014 között a cégek és a lakosság főleg a 2008 előtt felhalmozott adósság visszafizetésére fordította a jövedelmét, 2014 után már beruházásra és fogyasztásra is maradt pénz. A fogyasztást 2014 után a kormányzati intézkedések – mint például a minimálbér emelése, egyes állami szektorok béremelései – mellett olyan folyamatok is pörgették, amik nemcsak a magyar gazdaságra, hanem az egész régióra jellemzőek voltak.
Bár az ábrán csak ennek a folyamatnak az eleje látszik – ugyanis az EU statisztikai hivatalának csak 2015-ig vannak összehasonlítható adatai –, 2014 óta az egész régióban munkaerőhiány van, ami a munkaadókat folyamatosan béremelésre kényszeríti. Emiatt a jövedelmek is nőni kezdtek az egész régióban, viszont ha megnézzük, hogy ebben hogyan állunk a többi országhoz képest, azt látjuk, hogy
Ami nekem kapásból eszembe jut:
– adójóváírás megszüntetése
– béren kívüli juttatás drasztikus csökkentése (az adható 18.000 Ft-ról 11.250, ill. 5000 Ft-ra)
– cafeteria megadóztatása
– munkavállalói járulékok emelése
– 32 ezer fő elbocsátása a közszférából
– a foglalkoztatottak számának növelése utáni adókedvezmények megszüntetése
– reprezentációs és üzleti ajándékok utáni adókötelezettség
– cégautóadó emelése
– egyszerűsített vállalkozói adó 30%-ról 37%-ra emelése
– kötelező kamarai tagság (regisztráció fedőnévvel) 5000 Ft éves tagdíjjal
– ÁFA-emelés 25%-ról 27%-ra
– illetékemelések
– a termőföldből átminősített ingatlanok értékesítéséből származó 20% feletti többlet 48%-kal adózik
– az ingatlanadó de facto bevezetése (kommunális adó)
– az ebek és lovak kötelező chipezése
– a „chipsadó” bevezetése
– a „chipsadó” emelése, majd kiterjesztése (pl. a gyümölcsízekre 500 Ft/kg)
– szeszesital jövedékiadó-emelése
– dohányáruk jövedékiadó-emelése
– környezetvédelmi termékdíj bevezetése, majd emelése
– üzemanyagok jövedéki adójának emelése („ha kormányra kerülünk, csökkenteni fogjuk az üzemanyagok jövedéki adóját”)
– bioetanol jövedéki adójának 75%-os emelése
– autógáz jövedéki adójának 100%-os emelése
– az autópálya-használat minimumának négy napról tíz napra történő emelése – áremeléssel
– baleseti adó bevezetése (természetesen ez az állami autókra nem vonatkozik!)
– a táppénz lecsökkentése (kórház 60-ról 50%, táppénz 70-ről 60%)
– 30 napi táppénz után időarányos szabadság csökkentése
– a rokkantak ellátásának csökkentése, ill. megvonása
– a szociális öntemetés bevezetése
– szociális hozzájárulási adó bevezetése
– elektronikus útdíj bevezetése (sok fuvarozó számára az eddig fizetett útdíj a többszörösére emelkedett)
– közművezeték-adó
– a magánszemélyek kommunális adója adótárgyanként 12.000 Ft-ról 17.000 Ft-ra emelhető
– kaszinóbezárás, majd újranyitás bennfentes feltételekkel
– bírósági eljárásokkal kapcsolatos illetékek drasztikus emelése
– banki tranzakciós díj emelése, „csekkadó” – tranzakciós adó megduplázása 3 ezrelékről 6 ezrelékre
– betéti kamatok után 6%-os „egészségügyi” hozzájárulás bevezetése
– telekommunikációs adó
– „cégadatok kötelező frissítése”-adó. Cégenként 20–50 ezer forint között + ált. forgalmi adó
– pénztárgépek cseréje 100+150.000 Ft/pénztárgép, plusz havi 2-3 ezer Ft NAV-val való állandó kapcsolat
- kötelező kamarai tagság, évi 5000 Ft
– nyugdíjaskedvezmény részleges megvonása a távolsági buszokon és gyorsvonatokon
– közmunkások nettó 61.000 forintos fizetésének 49.000-re csökkentése
– munkanélküli-segély időtartamának 270-ről 90 napra csökkentése, szociális segély összegének 28.000-ről 22.000-re csökkentése
– egyetemi és főiskolai támogatások drasztikus csökkentése
– a Munka Törvénykönyvének átírása a munkavállalók számára hátrányos feltételekkel
– pedagógusok munkaidejének de facto meghosszabbítása
– tandíj de facto bevezetése
– asztmás gyerekek emelt összegű családi pótlékának megvonása
– mozgássérültek közlekedési támogatásának visszavágása
– egészségügyi járulék emelése
Kihagytam valamit?
