Vendégírás: És szép nyugodtan tovább panírozzák a szart, hátha végre mindenki számára hihetővé válik, hogy cordon bleu

Üzembe álltak az intelligens gyalogátkelőhelyek Dunaújvárosban.

Hogy az egész ügyre legyen egy kis rálátásunk, s mert tudom, sokak memóriája véges, emlékeztetném kedves mindnyájunkat, hogy a dunaújvárosi közvilágítást 2015-ben „újították fel” – hadd idézzek egy 2015 szeptemberi dolgozatból, véletlenül ugyanitt látott napvilágot, íme:

„Csak úgy szőrmentén jut eszembe, hogy ez a szabványoknak szerencsére nagymértékben megfelelő beruházás valakik szerint és valakiknek 255 millió forintot ért. A szabványoknak megfelelő kivitelezést nyilván gondos tervezés, szakmai előkészítés és hatástanulmányok előzték meg – szerintem erre utal az a tény is, hogy a közbeszerzési pályázaton a Rosettum Kft. nyerte el a kivitelezési munkálatok elvégzését. A 2009-ben alapított cégről annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy (a céginformációs adatbázisból kiderül) amikor épp nem villanyt szerel Dunaújvárosban, akkor piac- és közvélemény-kutatással foglalkozik, ami szerintem minimum határeset, például könnyen megeshet, hogy korábban éppen ők kutatták a villamos kivitelező vállalkozások piacait, és e tevékenység során szert tettek a megfelelő tapasztalatokra. Ha másból nem is, az elvégzett munkájuk minőségéből ez elég… khm… világosan kitűnik. Egyébként pedig, alighanem isteni sugallatra, 2014 szeptemberében vették fel tevékenységi körükbe az alábbiakat: »Villamos világítóeszköz gyártása«, »Egyéb villamos berendezés gyártása«, »Villanyszerelés«, »Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás«. Három hónappal a közbeszerzési eljárás kiírása előtt történt mindez, istenkém, van, aki jó időben dönt jól. Ha a piackutatás nem annyira megy (a korábbi öt év alatt 112 milliót sikerült összekutatni), szereljünk villanyt, 255-ért. Tiszta szerencse, hogy ebben a makulátlanul működő országban eszembe se tud jutni semmi erről az egészről, nyomatékosítom: minden törvényes, minden etikus, mindennel meg vagyok elégedve.”

255 milla, barátaim, a közvéleménykutatás nagyobb dicsőségére, nincs mit mondanom. Később azért kicsit makogott az istenadta nép, ha még emlékszünk, pár embert elcsaptak gyalogátkelőhelyen, ha még emlékszünk, persze az eseteknek semmi közük nem volt ahhoz, hogy ősztől kezdve félhomályban botorkáltunk/botorkálunk a városban.

Még később egy EP-képviselő, Jávor Benedek kezdeményezésére vizsgálat indult, őrült komolynak mondanám, sok más mellett például, ha jól emlékszem, egy fáradságot nem ismerő képviselőnk valami hájtekk mobilapplikáció segítségével fényes nappal, a tulajdon két kezével mérte ki, hogy minden fasza; majd nem sokkal később megjött a válasz Csepreghy minhától, hogy minden okés, a homály nem homály, mindenki nyugodtan tegye a dolgát tovább, oszoljunk, emberek.

Volt még valami jobbikos feljelentés is tán, de igen hamarosan ott is kiderült, mindenki téved, kivéve a ragyogó kivitelezőket és a becsületes megrendelőket. A társadalmi megbékélés érdekében az önkormányzat azért gesztust is gyakorolt, és kiegészítő világítással látott el egyes gyalogátkelőhelyeket, szabad volt nagyon hálásnak lenni, hogy a 255 milla után még ránk fordítottak párat, semmi gond.

És elérkezünk szépen a mához, a nem is tudom, hányadik toldás-foldáshoz, amikor is „intelligens” gyalogátkelőhelyeket alakítottak ki több ponton. Az intelligens gyalogátkelőhely (amely egyébként az intelligens mosópor és az intelligens gyurma vértestvére) annyit tesz, hogy a zebra elé beraknak két vaskorlátot, ha azok között átballag a gyalogos, a felfestések elé-mögé beépített villogók teszik, amit tenniük kell, azaz villogni kezdenek. Vagy nem. Vagy (bárki megtekintheti időről időre) akkor is, ha a közelben sincs senki, de mondjuk mindez mellékes.

A lényeg, hogy azok, akik annak idején a 255 milliót minden további nélkül kicsengették, szép nyugodtan tovább panírozzák a szart, hátha végre mindenki számára hihetővé válik, hogy cordon bleu. A legcsodásabb pedig, hogy olvasom a hírhez csatlakozó kommenteket, és nem egy hálától túlfűtött is akad köztük – értem én, nyilván mindenben meg kell látni a jót meg a szépet, de azért az se baj, ha gondolkodunk is néha egy csöppet, már ha van mivel. Mert nekem, akárhogyan van is, eléggé az utolsó szavak között ugrik fel a köszönöm, ha arra gondolok, hogy faarccal, következmény nélkül újabb pár száz milliót szivattyúztak ki az összehorpadt kis zsebünkből, hogy valakiké még duzzadtabb lehessen.

Ja: intelligencia ide vagy oda, a homály makacs dolog, így egyvalami nem változott, a város jó részén továbbra se látni lényegében semmit. És ez a legtragikusabb az egész bohózatban – amin sajna csak röhögni nem lehet.

Boda András

https://www.facebook.com/hetlovet