Százezer a beugró az ingyenes állami informatikusképzésre
Négy év alatt 4000 informatikust képeznének ki állami támogatással az Informatikai Fejlesztői Karrierstart Programban. Az első ciklusban 1400, a másodikban további 2600 ember képzése és munkába állása valósulhat meg – mondta október végén Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A lebonyolítással egyetlen céget bíztak meg, de a vállalkozásnak csak akkor jár az állami támogatás, ha munkába is állnak azok, akiket kiképeztek.
Az informatikus-képző programot hazai forrásokból finanszírozzák, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot terhelő költség 2,5 milliárd forint, ehhez az ipari partnerek legalább 1,45 milliárd forinttal járulnak hozzá. A projektre közbeszerzési pályázatot írtak ki, amelyet a Training360 konzorcium nyert. A vállalkozás feladata lesz a résztvevők toborzása, kiválasztása, a képzések lebonyolítása és a sikeresen vizsgázók munkába állítása. A győztest a részletekről kérdeztük, de megszólaltattuk olyan cég vezetőjét is, amelyik lemaradt az állami milliárdokkal is kitömött programról.
Csatlakoznának, ha lehetne
Ilyen vállalkozás a PROGmasters, amelynek ügyvezető-tulajdonosa, Filep Szabolcs azt mondta a 24.hu-nak: számos más piaci szereplőhöz hasonlóan csak a sajtóból értesültek az Informatikai Fejlesztői Karrierstart programról. A közbeszerzési pályázatról nem tudtak, mivel alapvetően nem mozognak a közbeszerzési piacon, nem is kísérik figyelemmel a tendereket.
Filep Szabolcs hozzátette: ez egy fiatal piac, egy-két éve indultak a képzések. És mint az Index cikke írta, a nyertes Training360-on kívül nemigen volt másik, amelyik megfelelhetett volna az 1 milliárd forintos árbevételt, és két évből legalább egyben nem veszteséges működést előíró közbeszerzési pályázatnak. A nyertesen kívül még két jelentkező volt: ezeket a vállalkozásokat – a hiánypótlás ellenére – kizárták a tenderből.
A PROGmasters vezetője megkeresésünkre azt is elmondta: ha lenne rá lehetőség, csatlakoznának a programhoz. Hiszen
az állam gyakorlatilag belenyúlt a képzések piacába.
Ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak, nekik is jó lenne beszállniuk – tette hozzá. Filep Szabolcs úgy tudja, az állam eddig azért nem szállt be a piaci IT-fejlesztők oktatásába, mert ezek nem akkreditált képzések. Vagyis az ő képzéseikre nincs egy országosan elfogadott oktatási tematika, vizsgáztatási szabályrendszer. Másképp fogalmazva nincs kontroll ezeknél az oktatásoknál: azt tanítják, amire a jövendőbeli foglalkoztatóknak igénye van. A cél a piacképes tudás, és ez minden iskolánál így van. Furcsállja, hogy az állam most beszállt egy nem akkreditált képzés finanszírozásba, tette ezt úgy, hogy egyetlen, eddig nem akkreditált képzést nyújtó céget vont be a programba. Ennek ellenére érti a stratégiai célt és hisz is benne, hogy ilyen jellegű képzéssel enyhíthető a programozóhiány.
Az akkreditációról megkérdeztük a programot jegyző Nemzetgazdasági Minisztériumot. Azt válaszolták, hogy a program minden eleme megfelel a hatályos jogi szabályozásnak.
Filep Szabolcs szerint egyébként az akkreditációs folyamat hosszadalmas és rugalmatlanná teszi az oktatást, partnereik pedig rugalmasságot várnak tőlük. Ezért a folyamatosan változó piaci igények kiszolgálásáról nem szeretnének lemondani. Ahogy más szektorban sem, úgy
itt sem a „papír” a fontos: hallgatóik egy centit sem lennének előrébb a munkaerőpiacon egy „akkreditált” oklevéllel.
Ha a piac kikényszeríti az akkreditációt, állnak elébe, de ma ez sem nem prioritás, sem nem szükséglet – tette hozzá.
A cég célja változatlan: 100 százalékban elhelyezni a náluk végzőket. Tandíj-hozzájárulást kérnek, igaz, cserébe garanciát vállalnak arra, hogy ha a felvettek nem kapnak állást a képzést követően, akkor a tandíj felét visszakapják.
Egy másik képzőcég, a Green Fox ügyvezető igazgatója, Fazekas Barbara szintén azt mondta megkeresésünkre, hogy ha akartak sem tudtak volna az árbevételi előírás alapján indulni az általuk sem ismert közbeszerzésen.
Ingyenes a képzés, de százezer a beugró, és húzós lehet a bukó
A képzés valóban ingyenes lesz, ám 100 000 forint kauciót le kell tenniük a jelentkezőknek, amit a munkába állás után három hónappal kaphatnak vissza – tudtuk meg a tendernyertestől. Az NGM a megalapozott és célzott kiválasztás mellett nem számít érzékelhető lemorzsolódásra, a tendernyertes is csak viszonylag alacsony arányban (5-8%-os). Azért csak ennyire, mivel a kiválasztás nagyon alapos.
Ha valaki a saját hibájából nem végzi el a képzést, akkor viszont ki kell fizetnie a képzés teljes költségét.
A Training360 Yellowroad névre keresztelt piaci képzése 1 905 000 forintba került. Rákérdeztünk, hogy az alapvetően ingyenes állami képzés költsége mekkora, azaz mennyit lehet bukni, ha valaki nem jut el a végéig. A nyertes konzorcium fejlesztési igazgatója, Kovács Zoltán erre a kérdésünkre azt válaszolta, mivel a program még előkészítés alatt van, így a fizetendő összeget sem határozták meg,
Ha valaki saját hibájából nem végez, akkor azért írják elő a képzés díjának visszafizetését, mert
a konzorcium is csak a tanfolyamot sikeresen elvégző, munkába álló résztvevők után kap pénzt.
A többiek oktatási költségét így nincs miből állniuk.
Amit még nem árt tudniuk a jelentkezőknek: a képzés ideje alatt rendszeres munkavégzésre nincs lehetőség, mivel napi 8 órás elfoglaltságot jelent. Az oktatás idejére ösztöndíj nincs. Szóval rendelkezni kell a 100 ezer forintos kaucióval, plusz 3-4 havi tartalékkal annak, aki belevág a tanulásba.
Jelenleg még előkészítés alatt áll a projekt, így a képzési helyszínek és időpontok sincsenek meg. Az érdeklődők viszont már regisztrálhatnak. Arról későbbre ígért tájékoztatást, hogy hányan regisztráltak már, elkezdődött-e már a jelentkezők szűrése, valamint hogy hány potenciális munkáltató állt már be a program mögé.
Nem sétagalopp
Bárki jelentkezhet a képzésre, viszont nem javasolják a már folyamatban lévő képzések feladását, és ha valaki elkezdett már máshol egy oktatást, attól még az állami képzésben is a teljes programot kell végigcsinálnia. Az NGM azt írta, a programban való részvételhez minimum középfokú végzettség szükséges, informatikai végzettségre, előképzettségre nincs szükség.
A regisztrációnál rákérdeznek a nyelvtudásra is, ugyanis az alapfokúnál kicsit erősebb angol szövegértés szükséges. Előfordulhatnak azonban olyan iparági igények is, amelyek ettől eltérő nyelvtudást kívánnak meg, ezt az aktuális képzés meghirdetésénél egyértelműen jelzik majd az ígéret szerint.
A felvételi folyamat három lépcsőből áll.
- Az első egy online teszt, amely a logikai és nyelvi képességek, készségek felmérését biztosítja.
- Akik innen tovább jutnak, azok egy online interjún vesznek részt, amelyen elsősorban a kommunikációs készségüket, a szóbeli nyelvi készségüket, motivációjukat mérik fel.
- A harmadik fordulóban egy assessment center (AC) keretében problémamegoldó, kommunikációs, együttműködési, prezentációs, kezdeményező készségeket és alapvető informatikai ismereteket vizsgálnak.
A felvételiztetés során arra törekednek, hogy a jelentkezők közül azokat válasszák ki, akik a lehető legnagyobb valószínűséggel sikeresen el tudják végezni a képzést, és akik aztán el is tudnak helyezkedni. A képzés hossza jellemzően 3-4 hónap, ettől lehetnek eltérések a képzés tartalmától függően. Cél az is, hogy az alapképzés után munkába állított fejlesztők a szerződött partnervállalatokkal együttműködve további képzéseket kapjanak, így biztosítsák folyamatos fejlődésüket és előmenetelüket. Azt ígérik, hogy a képzések naprakész tudást biztosítanak, mivel a leginkább keresett és használt technológiákat tanítják. És a képzés során alkalmazott módszertan lehetővé teszi az egyénre szabott képzési tervek kialakítását.
Nem egyetem helyett, de a piac igényei szerint
Rákérdeztünk, hogy ha valakinek nem sikerült bekerülnie az államilag támogatott felsőoktatásba, informatikusképzésre (mert nem volt elég pontja), annak ajánlják-e a tanfolyamot. Kovács Zoltán igennel válaszolt, és hozzátette: ha valaki gyorsan és hatékonyan el szeretne indulni a pályán és szeretne minél hamarabb gyakorlatot szerezni, akkor ez egy jó lehetőség. Ugyanakkor senkit sem akarnak lebeszélni a diploma megszerzéséről.
A program nem kíván konkurálni az egyetemi, főiskolai képzésekkel, mivel más a célja. Az egyetemi, főiskolai képzések szélesebb körű elméleti ismereteket nyújtanak, ezáltal az onnan kikerülő szakemberek több területet átfogó, mélyebb elméleti tudással rendelkeznek. A jelen program célja ugyanakkor egy-egy szűkebb szakterület gyakorlati és elméleti ismereteinek biztosítása és a munkavállalás elősegítése. A programban megvalósuló képzés rövid időtartama lehetővé teszi, hogy gyorsan alkalmazkodjanak a munkáltatói igényekhez is – hangsúlyozta.
Arról már írtunk, hogy az egyetemi képzés piacibbá tételéhez is indul állami program:
Mi a garancia, hogy nem mennek külföldre?
Kíváncsiak voltunk még, van-e garancia arra, hogy az állami támogatással kiképzett informatikusok ne menjenek ki külföldre. Kovács Zoltán a garanciát firtató kérdésünkre azt válaszolta, hogy mivel az informatikai szektorban a munkabérek lényegesen az átlag felett vannak, néhány év gyakorlat után a magyar fizetések, a megélhetési költségeket is figyelembe véve elérik a nyugat-európai színvonalat, így nem feltétlenül érdemes a későbbiekben sem külföldi munkavállalásban gondolkodni. Véleményük szerint a programba kerülők olyan cégeknél fognak állást kapni, ahol ha bizonyítanak olyan béreket és szakmai lehetőségeket fognak kapni, ami után összességében már nem fogja megérni a külföldi munkavállalás.
Azt nem említette, hogy bármilyen szerződési garancia lenne. A Nemzetgazdasági Minisztérium viszont azt írta, aki részt vesz a programban, annak a tanfolyam elvégzését követően a munkába állításkor szerződésszerűen vállalnia kell, hogy legalább 1 évig a vállalatnál marad. És hozzátették: a résztvevők a program során olyan megbízható és sok éve működő cégekhez kerülhetnek, amelyek a tapasztalatszerzés mellett hosszú távon is megfelelő bérezést kínálnak.
http://24.hu/belfold/2017/11/11/szazezer-a-beugro-az-ingyenes-allami-informatikuskepzesre/
