Nagyon találó definíciója a közmondásoknak, hogy azok ismeretlen szerzők apró remekművei. A közmondások értékes tapasztalatok, melyeket alkalomadtán érdemes előszedni. Az ember sokszor a legszemélyesebb tapasztalatokat is elfelejti, ellenben az, ami ügyes, rövid, frappáns alakba van öntve, az megmarad. Ilyen szellemes formába öntött tapasztalat és életfilozófia a közmondás.
Mindennapi beszédünk is tele van közmondásokkal. Vannak dolgok, amelyeket szebben, világosabban és szívhez szólóbban semmi sem tud úgy kifejezni, mint egy-egy régi közmondás.
Az árva gyermek elhagyatottságát senki sem tudná tökéletesebben érzékeltetni, mint az az egyszerű közmondás: „Árva az árva, ha arany is a kapufája.” Az óvatos embert sem lehet jobban jellemezni, minthogy: „Megfújja még az aludttejet is.” A hálátlanságot a következő közmondás jellemzi: „A disznó is megeszi a makkot, de fel nem néz a fára.”
Közmondásokkal megmagyarázhatóvá tesszük azt, amit másképp csak nehezen tudnánk kifejezni. A közmondás azonkívül, hogy tanít, még reá is világít egyes dolgokra, pl.: hogy ostobákkal nem érdemes foglalkozni, ezt így fejezi ki: „A szamár aranylanton is csak szamárnótát penget.”
A közmondások életszabályokat adnak és úgy beszélnek velünk, mint jóbarátunk: néha komolyan, máskor meg tréfásan.
„Halál ellen nincs orvosság” – vigasztalja az élőket, de inti a fiatalokat is: „Öregnek ajtóban, fiatalnak lesben a halál.” Igazi jóbarátunkat így jellemzi: „Egy jóbarát a szomorúságban felér százzal a vigasságban”. Ahhoz, aki adósságot csinál, ekkép szól: „Kamatos pénz egy tálból eszik veled.” A kölcsönadót így figyelmezteti: „Ha nincs ellenséged, adj kölcsön.”
A közmondások szeretnek incselkedni a fösvényekkel is, akiket a következő ismert mondással jellemeznek: „Fogához veri a garast.” A fösvényekre azt is mondják: „A fösvény aranyos szegénységben él.” A skótokról igen sok közmondást ismerünk – anekdotákkal vegyest – mivel ők a világ legfösvényebb emberei.
A közmondás a pénz értékét is jól ismeri, mert azt mondja: „Ember pénz nélkül, vak bot nélkül.” Akinek nincs pénze, azt így neveti ki: „Annyi a pénze, mint a békán a szőr.”
A nagyszájúakat így teszi nevetségessé: „Ha szóból lehetne, tornyot építene.” A hazugról ezt mondja: „Dézsmálni kell a szavát.” A pártatlanhoz így szól: „Ha bíróvá lettél, tedd félre a komaságot.” A munkaserkentést a méltánylásban látja: „A figyelmes hallgató teszi a papot szorgalmassá.” A betegség lefolyásáról ez a véleménye: „A nyavalya lóháton jön, gyalog megy el.” A tehetséges, de félénk embert így bátorítja: „Rejtett kincsnek, titkos hegedűnek ritkán süvegelnek.”
„Amelyik kutya ugat, nem harap.” Ez a közmondás egy megnyugtató tapasztalat, mely szerint bátran lehet közeledni az ugató kutyához. Azonban mindenkit figyelmeztetek, hogy a kutyák nem tudják ezt a közmondást. Az azonban még nincs bebizonyítva, hogy amelyik kutya harap, az ugat-e?
„Más kárán tanul az okos.” Ezt a közmondást nagyon is kihasználják a diákok. Tudniillik tanulnak a szüleik kárára, mert a tandíjat nekik kell megfizetni.
A „lassan járj, tovább érsz” közmondás az érettségiző diákra épp fordítva áll: „lassan érik, tehát tovább jár!”
Egy könyvben, ami az afrikai népekről szól, olvastam a következő jellemző és világos mondásokat: „Azt, amit egy döglött oroszlánnak mondanak, nincs az embernek bátorsága egy élő oroszlánnak mondani.” „Amikor a majomnak oly rövid a karja, hogy nem tud elérni egy érett gyümölcsöt, azt mondja, hogy az a gyümölcs keserű.”
„A teve nem nevet a saját púpján.” „Amikor egy sas kútba esik, sokan lesznek, akik a kút széléről fogják nézni a szerencsétlent, de nagyon kevesen lesznek olyanok, kik le mernek menni, hogy megszabadítsák.”
„Egy hozzád hasonlóról rosszat beszélve, elárulod, ki vagy.” „Az igazság éppúgy, mint a hajnal, annál világosabb lesz, minél jobban múlik az idő.” „Ha gazdag vagy, minden lépésednél barátra akadsz, ha elbotlasz, segítségedre sietnek; de ha szegény vagy, vigyázz lépteidre, mert ha elbotlasz, neked kell felállnod.” „Nyelved olyan, mint az oroszlán, melyet ketrecben tartasz; engedd szabadon és fel fog falni” stb.
Még sok-sok olyan közmondás van, amelyből mind csak okulni és tanulni lehet, de befejezem a felsorolásokat, mert van egy magyar közmondás, amely azt mondja: „Sok beszéd, szegénység”, azt pedig csak zárójelbe merem tenni, hogy („Sokat szólni és okosan, ritka együtt.”).