"Tehát – ha belegondolunk – az emberjogi aktivistákat és a tényfeltáró kollégákat sem ideológiai vagy politikai okokból börtönzik be, verik agyon a diktatúrákban, az csak másodlagos. Az elsődleges ok, az, hogy leveszik őket a sakktábláról, ne zavarják az üzletmenetet.

Tetszik már érteni a magyar keleti nyitás lényegét? A honi vezetés kap némi pénzt az érdekelt államoktól, estünkben Azerbajdzsántól, hogy biztosítsa a zavartalan üzletmenetet cvikli esetén, és ezért arany puszi haverok leszünk velük, nyitunk náluk mindenféle ráfizetéses kereskedőházakat, látogatjuk egymást, szobrokat állítunk – de azért ez mégiscsak a pénzről szól. Nem arról, hogy turáni testvéreink merő jóindulatból, a rokonság kedvéért kereskedni akarnának velünk. Nekünk ugyanis csak egy árunk van, ami őket érdekli, és ez a voksunk az uniós fórumokon.""Eszmei vagy politikai alapon pláne hiába kifogásolunk bármit is – ez üzlet.""Nem is akármekkora." idézet innen

Magyarországig érnek a 745 milliárd forintos azeri pénzmosási ügy szálai

A jelek szerint magyar vonatkozása is van annak a korrupciós ügynek, amelynek során két év alatt több milliárd dollárt mosott tisztára észtországi bankokon keresztül az azerbajdzsáni elit. Megmutatjuk, mit érdemes tudni a nagy azeri pénzmosásról.

2,9 milliárd dollár, azaz átszámolva 745 milliárd forint elképesztő összeg. Budapest például két évig működhetne annyi pénzből, amennyit 2012 és 2014 között folyattak át rejtélyes cégek észt bankokban található folyószámláin keresztül. Az ezt feltáró mintegy 16 ezer dokumentumból egy bonyolult rendszer rajzolódik ki, a közepén Azerbajdzsánnal és annak politikai elitjével.

Az információt a dán Berlingske nevű lapnak szivárogtatták ki, ők a nagy mennyiségű adat feldolgozásához segítségül hívták több ország tényfeltáró újságíróit (Magyarországról az Átlátszó vett részt). Hiába azonban a nemzetközi összefogás, azt már most is látni, hogy évekbe telik, míg minden egyes részletet sikerül feltárni, és ez a mostani sztori csak a jéghegy csúcsa.

Hogyan zajlott a folyamat?

Az ügyletek lebonyolításában négy cég kapott főszerepet: a Polux Management LP, a Hilux Services LP, a Metastar Invest LLP és az LCM Alliance LLP. Ezek a cégek egy jóval nagyobb hálózat részei, de az érdemi munka, alaposan összehangolva, rajtuk keresztül zajlott. A négy cégnek a dán Danske Bank valamelyik észtországi fiókjában voltak bankszámlái, amelyekre az azeri kormány, a rejtélyes Baktelekom MMC nevű azeri cég, vagy éppen az orosz kormány fizetett be nagy összegeket. Ezt követően a cégek továbbutalták a pénzt – közvetve – az azeri elit valamelyik tagjának, vagy elköltötték különféle luxuscikkekre, de jutott belőle európai politikusoknak és újságíróknak is.

Az átutalások nagyon gyorsan pörögtek: reggel beérkezett a százezer dolláros nagyságrendű pénz a számlára, aztán estére már tovább is utalták. Mindig csak annyi fedezet maradt a számlán, hogy a másnapi tranzakciós költségekre elég legyen. Ez önmagában nem jelentené azt, hogy pénzmosás áll a háttérben, az viszont már gyanús, ha kettő vagy több cég pontosan ugyanakkora összegeket küld ugyanannak a címzettnek ugyanazon a napon. Az pedig szintén árulkodó jel, ha az a négy cég, amely továbbította a pénzt, és azok a cégek, amelyeken keresztül a végleges címzettekig eljutott, mind egy bonyolult offshore-hálózat részei.

Az érintettek sok energiát öltek abba, hogy elfedjék a pénzek forrását offshore cégekkel és nem létező tulajdonosokkal. Nem csoda, hiszen a papírok szerint több azeri minisztérium és az azeri titkosszolgálat összesen 9 millió dollárt utalt át.

A pénz több mint a fele Baktelekom MMC-nek az állami tulajdonú Azerbajdzsáni Nemzetközi Banknál fenntartott bankszámlájáról érkezett.

Szintén jelentős összeget, több mint 29 millió dollárt öntött bele a rendszerbe az orosz állami fegyver- és haditechnikai export vállalat, a Roszoboronexport.

Miért volt erre szükség és kik jártak jól?

Jakub Ejubov azeri miniszterelnök-helyettesnek, hazája egyik legbefolyásosabb politikusának mindenképpen megérte belekeveredni. Az OCCRP adatai szerint

Ejubov Magyarországon bejegyzett családi cégének számlájára több részletben 7 millió dollár érkezett, amelyet többek között orvosi ellátásra költöttek.

Az Átlátszó azt is írja, hogy Ejubovék cégét 2012-ben alapították és 2015-ben szüntették meg. Volt egy másik magyar kötődésű kedvezményezett is, a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett Velasco International Ltd. is, amelynek létrehozásában a Váradi Lászlóhoz kötődő offshore-tanácsadó és cégalapító ügynökség, a Laveco vett részt.

Voltak olyanok is, akik focicsapatot, luxusutakat szervező utazási irodákat vagy drága autókat vettek, de jutott pénz Azerbajdzsánon kívülre is. Erre leginkább azért volt szükség, mert az utóbbi néhány évben, amióta Ilham Alijev gyakorlatilag családi vállalkozás keretében irányítja az országot, több olyan aktivistát és újságírót letartóztattak, akik fel merték emelni a hangjukat a mindent ellepő korrupció ellen. Azerbajdzsánnak ez arcvesztést jelentett, így szükség volt olyan befolyásos emberekre, akik a nemzetközi szervezetek előtt jó színben tudják feltüntetni az országot.

Így jött képbe az Azerbajdzsánt is a tagországai között tudó Európa Tanács: a kiszivárgott dokumentumok szerint a szervezet Parlamenti Közgyűlésének (PACE) három korábbi tagja is részesült nem csekély juttatásban.

A legnagyobb összeget az olasz Luca Volonte, a PACE néppárti frakciójának korábbi elnökének nevéhez fűződő alapítványnak utalták át 19 részletben, összesen mintegy 2,64 millió dollárt. Volonte ellen eljárás indult hazájában, az ügyészek azzal vádolják, hogy a politikus meg akart fúrni egy olyan PACE-jelentést, amelyben arról írtak, hogy az azeri kormány politikai okokból tartóztat le embereket és rendszeresen megsérti az emberi jogokat.

A német keresztény-demokrata (CSU) politikus, Eduard Lintner 2013 októberében 84 ezer dollárt kapott. Lintner 1999 és 2010 között volt a PACE tagja, és több alkalommal részt vett olyan bizottságok munkájában, amelyek azt vizsgálták, hogy a tagországok mennyire tartják tiszteletben az emberi jogokat. Amikor több nemzetközi szervezet is arról jelentett, hogy az azeri választásokat elcsalták, Lintner sietett megvédeni az országot.

Ugyanezt tette a szlovén nacionalista párt (SNS) elnöke, Zmago Jelinčič Plemeniti is, aki 2012 júliusában közel 32 ezer dollárt kapott a Volontét és Lintnert pénzelő Metastartól. Az októberi szlovéniai elnökválasztáson is induló Plemeniti két alkalommal is járt választási megfigyelőként Azerbajdzsánban, 2010-ben és 2013-ban. Miután Ilham Alijevet négy éve elnökké választották, Plemeniti nem késlekedett kifejezni az örömét.

Belekeveredett az ügybe az UNESCO főigazgatójának, a bolgár Irina Bokovának a férje is:

Kalin Mitrev Lintnerrel egy napon kapott 27 ezer dollárt a Poluxtól „ellenőrzési feladatokra”. Bokova maga is nagy támogatója Azerbajdzsánnak, 2013-ban az UNESCO volt a házigazdája az Azerbajdzsán – A tolerancia országa névre hallgató fotókiállításnak, amelyet az Ilham Alijev apja, Hejdar Alijev nevét viselő alapítvány szervezett. Az alapítvány elnöke az azeri first lady, Mehriban Alije

Mi tette lehetővé a rendszer működését?

Részben a brit, azon belül is a skót cégalapítási rendszer. A négy, azóta már megszüntetett fő cég közül kettőt, a Hiluxot és a Poluxot Glasgowban alapították és úgynevezett SLP-kről van szó. Ez a Scottish limited partnership rövidítése, amely egy speciális cégforma és számos előnyt biztosít egy olyan cégtulajdonosnak, aki el akar rejtőzni.

Az SLP-k jogi személyiséggel rendelkező cégek, amelyek legálisan nyithatnak bankszámlát, ugyanakkor a külföldi tevékenységük után nem kell adót fizetniük az Egyesült Királyságban, vagyis a hatóság nem fogja látni azt, hogy mit csinálnak.

A laza törvények miatt simán megoldható volt, hogy a cégadatokban ne valós személyeket tüntessenek fel, az igazi tulajdonosok létét pedig azóta is homály fedi. Az viszont kiderült, hogy a Hiluxot és a Poluxot egy brit virgin-szigeteki offshore-cég menedzseli, a bejelentett címük pedig az azeri főváros egyik utcájában volt. A cégadatok szerint ugyanazok a személyek voltak a cégek tagjai és ugyanaz az azeri férfi, Maharram Ahmadov nyitotta a bankszámláikat. A számlákon 1,7 milliárd dollár folyt át, Ahmadov azonban nem üzletember, hanem egy Baku külvárosában élő sofőr, magyarul stróman, aki ugyan tudott arról, hogy névleg valami cég igazgatója, de arról nem, hogy mivel is foglalkoznak.

A hertfordshire-i LCM Alliance LLP és a birminghami Metastar Invest szintén azeri menedzsmenttel rendelkezett. Előbbié Emil Alijev, akit nem sikerült megtalálni és az sem biztos, hogy létező személy; utóbbié pedig Zamina Zamanova, egy bakui pr-menedzser, akinek viszont fogalma se volt róla, hogy köze lenne a Metastarhoz.

Egy 2017. júniusi felmérés szerint, amelyet a Transparency International és a Bellingcat nevű oknyomozó portál készített, a 2006 és 2017 között létrehozott skót cégek 70 százalékát ugyanannak a 10 címnek a valamelyikére jegyezték be. A Hiluxhoz és a Poluxhoz bejegyzett glasgow-i címre például 800 másik céget regisztráltak. Az összes, 2016-ban bejegyzett SLP 71 százalékát valamilyen offshore paradicsomból irányították és az sem újdonság, hogy ilyen cégek egy nagyméretű pénzmosás szereplőiként tűnnek fel: 2011 és 2014 között 19 orosz bank legalább 20 milliárd dollárt mosott tisztára SLP-k közbeiktatásával.

(A cikk megírásához az OCCRP átfogó, eddig megjelent anyagai mellett a projektben szintén részt vevő Guardian cikkeit használtuk.)

Kiemelt kép: MTI/Burger Barna

http://24.hu/fn/gazdasag/2017/09/05/magyarorszagig-ernek-a-745-milliard-forintos-azeri-penzmosasi-ugy-szalai/

Azeri guruló dollárok: kinek csodafegyver?

fotó: Kisbenedek Attila / AFP Ramil Safarov tárgyalása Budapesten 2006 április 13-án.

http://index.hu/gazdasag/2017/09/06/azeri_-_magyar_kapcsolatok_a_baltas_mint_csodafegyver/

Így működik legálisan Magyarországon a strómanbiznisz

Offshore mutyi? Ugyan már, megtalálták a modernebb megoldást a háttérben maradásra.

A HVG e heti száma részletesen bemutatja, hogyan lehet elbújtatni a befektetők kilétét az offshore-ozás utáni új világban. A módszert több esetben is nyilvánvalóan politikai indíttatású cégfelvásárlásokra használták Magyarországon, többek között Mészáros Lőrinc köre is.

A megoldás a magántőkealap, amelyet az érettebb életciklusba lépő cégek felvásárlására hoznak létre, és uniószerte törvénybe van vésve, hogy a befektetési jegyeit lejegyzők kilétét titokban lehet tartani. Márpedig ha egy ilyen alapkezelő nem független a mögötte álló befektetői körtől, akkor strómanként lehet előre tolni a céges terjeszkedéskor – vélhetően ez történik Magyarországon is.

A magántőkealapok működésének részleteiről és politikai hátországukról az e heti HVG-ben részletesen olvashat.

http://hvg.hu/kkv/20170906_Igy_mukodik_legalisan_Magyarorszagon_a_stromanbiznisz

A kormány nagyon nem akarja, hogy egy EU-s bizottság megnézze a felcsúti kisvasutat

Lázár János és Deutsch Tamás szerint politikai támadásról van szó. Mit vétett az a szerencsétlen kis falu?

Több, uniós pénzből megvalósult magyar projekt is előkerült az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának (CONT) szeptember 4-i ülésén. A témafelvetés apropóját az adta, hogy a CONT tényfeltáró küldöttsége szeptember 18. és 20. között Magyarországra látogat.

Amellett, hogy találkozni fognak civil szervezetek vagy éppen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képviselőivel, Polt Péter legfőbb ügyésszel és a magyar kormány tagjaival is, céljuk elsősorban az, hogy megnézzék, jól költötték-e el például a 4-es metróra és a felcsúti kisvasútra a brüsszeli pénzeket. Ezt a Fidesz a jelek szerint nagyon nem veszi jónéven, konkrétan politikai támadást sejt a háttérben.

Bár az ülésen diszkréten úgy fogalmaztak, hogy a programban egy „Budapest-közeli vasúti beruházás” megtekintése szerepel, rögtön kiderült, pontosan miről is van szó, ugyanis a CONT elnöke, Inge Gräßle előszedett egy levelet, amelyet a Miniszterelnökség vezetője, Lázár János írt a költségvetési bizottságnak. Egy részletet fel is olvastak belőle az ülésen:

Különösen felháborítónak tartom, és kategorikusan el is utasítom, hogy a több ezer társfinanszírozásból történetesen azt a projektet vizsgálják, amelyet a magyar miniszterelnök szülőfalujában valósítottak meg.

Lázár levele szerint kisvasutat a közelmúltban a magyar ellenzéki pártok miatt számos bírálat érte. Bezzeg, írta Lázár, azokban a projektekben, amelyek ellenzéki politikusok által vezetett településeken valósultak meg, nem indult vizsgálat.

Gräßle kategorikusan elutasította azt a feltételezést, hogy politikai indíttatású lenne a vizsgálat, pláne, hogy bevallása szerint sem ő, sem a titkárság nem foglalkozik olyan behatóan a magyar politikával, hogy ilyen részleteket tudjon. Ők olyan projekteket vizsgálnak meg, ahol láthatóan probléma van.

Nem hagyjuk, hogy magyar kormány döntse el, hogy mit nézzünk meg.

Eleve abból indulnak ki, hogy a mindenkori kormányok együttműködnek velük és segítik őket a látogatásuk során. Az egyik bizottsági tag ezt követően meg is jegyezte, hogy a magyar kormány a 4-es metróval kapcsolatos OLAF-jelentés állításait sosem kritizálta, mindössze a pénzügyi kompenzációval kapcsolatban vannak ellentétek.

Szerencsétlen kis falu

A bizottság ülésén részt vett a fideszes Deutsch Tamás is, akit láthatóan nem győzött meg Inge Gräßle magyarázata, mert azt mondta: sem szakmai, sem közéleti, sem politikai szempontból nem kifogástalan az út előkészítése. A fideszes EP-képviselő ezt követően három pontba foglalta össze, hogy szerinte – és a kormány szerint – hogyan támadja Brüsszel Budapestet.

Egyrészt „politikailag furcsa”, hogy 2004 és 2010 között, az MSZP-kormányok idején a CONT egy alkalommal sem látogatott Magyarországra, hogy ellenőrizze az uniós projekteket. Ezzel szemben 2010 óta, „amióta polgári kormány van”, ez lesz a második látogatás.

Másrészt: Deutsch szerint miközben az EU az egyes vizsgálatok lefolytatásakor más országokban figyelembe veszik az aktuális belpolitikai folyamatokat, például Nagy-Britanniában a brexitet, Németországban az ősszel esedékes választásokat, Magyarország esetében nem számít, hogy hat hónap múlva választások lesznek, és a vizsgálat befolyásolhatja a politikai hangulatot.

Harmadrészt őt nem győzték meg arról, hogy politikailag elfogulatlan lenne a látogatás. Deutsch közölte, hogy a kormány a levélben arra utalt, hogy

a sokezer kisprojekt egyike egy turisztikai célú beruházás, aminek az egyik állomása az a falu, ahol egyébként születésétől kisiskolás koráig a miniszterelnök élt. Ez a bűne ennek a szerencsétlen kis falunak.

Sőt, Deutsch szerint, ha annyi probléma van a 600 millió forint uniós támogatásból megépült felcsúti kisvasúttal, akkor miért nem indított sem egy magyar hatóság, sem más uniós szerv vizsgálatot?

A vádaskodáson túl semmilyen megalapozott tény nincsen,

jelentette ki Deutsch. Éppen ezért azt javasolta, hogy vagy alaposabban készítsék elő az utat, vagy a küldöttség csak a jövő júniusban jöjjön Magyarországra, és így nem vetül fel a választásba való beavatkozás gyanúja.

Gräßle ezekre a felvetésekre úgy válaszolt:

A választás legalább 6 hónap múlva lesz. Fontosak vagyunk, de ennyire nem.

Hozzátette: azért nem voltak 2004 és 2010 között Magyarországon, mert senki nem javasolta a bizottságnak. Ezen kívül más országokban, például Olaszországban vagy Görögországban 4-5 alkalommal voltak, tehát valakinek van joga panaszkodni a sűrű látogatások miatt, akkor ők azok. A CONT-elnök szerint a magyar kormány eljárása „lehetetlen” és a munkájukat nem az egyes országok belpolitikája vagy politikusai befolyásolják.

Nincsenek politikai szándékaink. (…) A munkánkat végezzük, csak az adófizetőknek tartozunk elszámolással.

Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője – aki az esetre Facebook-oldalán felhívta a figyelmet – a 24.hu-nak nyilatkozva azt mondta: a költségvetési ellenőrzési bizottság látogatása teljesen normális és bevett gyakorlat, az ehhez hasonló ellenőrzésektől csak az fél, akinek takargatnivalója van.

Orbánék gerinctelenül lerabolták az uniós forrásokat, szinte minden eurocentet a rokonok vagy narancsos üzlettársak kaptak meg. Ezen nincs mit szépíteni. Ezt az EU és a Fidesz pártcsaládjának képviselői, a néppárti politikusok is pontosan tudják és látják. Az pedig, hogy Deutsch Tamás fideszes képviselő megpróbálta a választások utánra tolni az ellenőrző látogatás időpontját, több mint önleleplező

– mondta Ujhelyi, aki szerint a Fidesz épp azért akar kimaradni és lemaradni a szorosabb európai együttműködésből (például az uniós költések ügyében eljáró Európai Ügyészségből), mert nem akarja, hogy „zavarják őket lopás közben.” Szerinte szánalmas, hogy a Fidesz minden olyan kritikára, amely a korrupt rendszerét érinti, vagy migránsozással, vagy sorosozással, de minimum „politikai kettős mércével” válaszol, miközben elég lenne tisztességesnek lenniük és a kritika is elmaradna.

(Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán)

http://24.hu/fn/gazdasag/2017/09/06/a-kormany-nagyon-nem-akarja-hogy-egy-eu-s-bizottsag-megnezze-a-felcsuti-kisvasutat/

Megérkezett a válasz Orbán Viktor levelére Brüsszelből

Az Európai Bizottság kész megvizsgálni a magyar kormány azon kérését, hogy az Európai Unió fizesse ki Magyarország számára a határvédelmi költségek felét, az EU azonban továbbra sem finanszírozza határkerítések építését – az MTI beszámolója szerint ezt közölte pénteken Alexander Winterstein, a brüsszeli testület illetékes szóvivője.

Alexander Winterstein a bizottság szokásos napi sajtóértekezletén emlékeztetett arra, hogy az EU korábban már hozzájárult a magyarországi határvédelem költségeihez. Elmondta, hogy rövid határidőn belül meg fogják vizsgálni az említett kérelmet, és szükség esetén támogatást fognak nyújtani az országnak.

Újságírói kérdésre válaszolva az illetékes leszögezte, hogy az unió továbbra sem finanszírozza határkerítések építését, ez nem fog változni, a határvédelem egyéb költségeihez azonban számos esetben hozzájárult.

Winterstein ugyanakkor hangsúlyozta: az európai szolidaritás „kétirányú utca”, nem pedig egy „á la carte menü”, melyből az ember kiválaszthatja a számára hasznos részeket, mint a hozzájárulást a határvédelem költségeihez, miközben más elemeket elutasít, például az uniós menekültügyi kvótákat.

„Tudomásul vesszük, hogy a magyar kormány mostanra elismeri, hogy a szolidaritás fontos alapelve az Európai Uniónak” – fogalmazott.

A Hvg.hu arról számolt be, hogy az Európai Bizottság által a portálnak küldött állásfoglalásban az szerepel: „a bizottság kész támogatni minden tagországot az EU külső határainak védelmében és a migráció kezelésében”.

Emellett felsorolják, hogy

• 93,4 millió eurót bocsát Magyarország rendelkezésére a 2014–2020 közötti időszakban, emellett 6,7 millió eurót sürgősségi támogatásként,
• az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (a Frontex) 18 fős kontingenssel folyamatosan jelen van a magyar–szerb határon,
• és 2015-ben Magyarország támogatást kért és kapott az EU polgári védelmi mechanizmusából.

A bizottság mindenesetre nem zárkózik el, bár megjegyzi: ha Magyarország most plusz forrást kér, az Európai Bizottság kész gyorsan megvizsgálni a kérelmet és segítséget nyújtani, és „ha a helyzet megkívánja, támogatni az EU külső határainak védelmét az EU jogszabályainak megfelelően”. Pont úgy, ahogy azt tesszük például Görögországban, Olaszországban, Bulgáriában és Spanyolországban, ahol a segítségünket kérték – áll a Hvg.hu cikke szerint az állásfoglalásban.

Orbán Viktor kormányfő csütörtökön levélben fordult Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez, és ebben azt kérte, hogy az EU fizesse ki Magyarország számára a határvédelem 883 millió eurós (270 milliárd forintos) költségének a felét.

Ezt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be sajtótájékoztatóján. Arra az újságírói felvetésre, hogy érdemes-e ilyen levelet írni, Lázár azt mondta: egyelőre az Európai Bizottság „levélre nem fizet”, de nincs olyan nap, hogy az uniós vezetők ne hoznák szóba, milyen fontos a szolidaritás kérdése. „Magyarország is kész közösséget vállalni a bajban lévő országokkal”, és például Olaszország esetében is megkezdődött a beígért összeg finanszírozása, így véleménye szerint nem fognak kettős mércét alkalmazni.

Pénteken a német kormány szóvivője közölte, Berlin üdvözli, hogy a magyar kormány fontos európai elvként ismeri el az uniós tagállamok közötti szolidaritást a migrációs válság ügyében. Steffen Seibert kérdésre válaszolva kiemelte, hogy az Európai Bizottságnak kell értékelnie a tagállamoktól érkező támogatási kérelmeket, és a brüsszeli testület már nyilatkozott is a határvédelmi költségekre vonatkozó magyar kéréssel kapcsolatban. Hozzátette: a magyar kormány az európai szolidaritásra hivatkozik, ami a német szövetségi kormány számára az Európai Unióban folytatott együttműködés „nagyon központi eleme”, különösen a „menekülés és migráció révén jelentkező kihívásokkal összefüggésben”. Ezért „üdvözöljük, hogy Magyarország szolidaritást követel, és ezzel fontos európai elvként ismeri el a szolidaritást” – jelentette ki. Azonban a szolidaritást „természetesen soha nem lehet szélsőségesen szelektív” módon kezelni, és az Európai Bizottság is arra utalt válaszában, hogy a szolidaritás „mindig két irányban járható utca” – húzta alá Steffen Seibert. (MTI)

https://mno.hu/belfold/megerkezett-a-valasz-orban-viktor-levelere-brusszelbol-2415173

Euractiv

A magyar és a török külügyminiszter egy Szlovéniában rendezett konferencián „populizmussal” és „álszentséggel vádolta” az Angela Merkel német kancellár és Martin Schulz szocialista jelölt tévévitájában elhangzottakat. Az Euractiv emlékeztetett arra, hogy a vita mindkét résztvevője bírálta Magyarországot és Törökországot. Merkel arról beszélt, hogy a török csatlakozási tárgyalások amúgy sem működnek, és fel fogja vetni kollégáinak azok teljes leállítását. Schulz a tárgyalások lezárását követelte, és a menekültek kérdésében azzal vádolta Merkelt, hogy hibákat követett el, és ezzel olyan vezetők számára, mint Orbán Viktor lehetővé tette, „hogy elhárítsák a felelősséget és cserbenhagyjanak bennünket, németeket”. A konferencia moderátora állásfoglalást kért Szijjártó Pétertől és Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminisztertől. Az utóbbi azt mondta: „Azt kérdezem magamtól, hogy ezen a tévévitán a német választásokról volt-e szó, vagy inkább Törökországról és Magyarországról”. Az ilyen magatartás jellemző néhány olyan országra, ahol radikális pártok vannak előretörőben, és a fősodor pártjai átveszik a szélsőségesek retorikáját – mondta. Országa uniós jövőjével kapcsolatban kijelentette, hogy Ankara továbbra is az unió tagja akar lenni, és kész a további tárgyalásokra. A vitavezető kérdésére, hogy a tavaly július 15-i puccskísérlet utáni letartóztatások rontották-e Törökország kilátásait, Çavuşoğlu azt válaszolta: az EU alábecsüli azt a veszélyt, amely a török demokráciát fenyegeti az ilyen puccsisták részéről. Országának jogában áll biztosítani, hogy ne történhessenek további puccskísérletek – jelentette ki. Szijjártó Péter némileg tartózkodóbb volt a német tévévitával kapcsolatban, és azt mondta: megtiszteltetés, hogy Magyarország ilyen előkelő helyet kapott a vitában, továbbá „minden jót” kívánt a német szavazóknak a választásokhoz. El sem tudta képzelni, hogy a migráció témája két évvel a válság csúcspontja után még mindig a fő kihívás lesz az EU számára. A helyzet katasztrofális következményekkel jár az egész kontinens biztonságára nézve – jelentette ki. „Az elmúlt két és fél évben az országomat, vagy legalábbis a kormányát újra és újra nácinak, fasisztának, diktatúrának állították be. Azzal vádoltak minket, hogy nem tartjuk tiszteletben az emberi jogokat”. Mindezek ellenére a magyar fél mindig következetes volt abban a követelésben, hogy az EU külső határait hatékonyabban kell védeni. Mivel ez nem történt meg, Európában ma rosszabb a bi9ztonségi helyzet, mint valaha, és soha nem volt nagyobb a terrorveszély. Örül azonban annak, hogy európai vezetők végre elkezdenek különbséget tenni a (gazdasági) migránsok és a menekültek között – mondta. Bírálta, hogy még mindig nincs kellő védelem a külső határokon, és „még mindig a képmutatástól és a political correctnesstől szenvedünk” – jelentette ki. Törökország kérdésében Mevlüt Çavuşoğlu mellé állt, és az Európai Uniót kettős mérce alkalmazásával vádolta. „Az unióban vannak, akik emberi jogokat követelnek a felforgatóknak és a puccsistáknak, ahelyett, hogy Törökország demokratikusan megválasztott kormányát támogatnák” – jelentette ki.

EURACTIV.de

Mikor sérül a tudomány szabadsága? Interjú az európai akadémiák szövetségének alelnökével

Aggályos, ha a politika vagy magáncégek próbálnak saját céljaik eléréséért a finanszírozáson keresztül beleszólni az akadémiai tevékenységbe. Donald Trump hatásáról és az új, a kormánytól független török akadémiáról is beszélt Ed Noort, az európai tudományos akadémiák szövetségének alelnöke az mta.hu-nak.

http://gepnarancs.hu/2017/09/mikor-serul-a-tudomany-szabadsaga-interju-az-europai-akademiak-szovetsegenek-alelnokevel/

17,5 milliárdból 40 új lőtér épül

Itt a grandiózus lőtérprogram első üteme, eléggé megszaladtak a költségek.

A Puskás Tivadar Fém- és Villamosipari Szakképző Iskola felújított addig raktárként használt lőtere Szombathelyen, 2009-ben.

http://index.hu/gazdasag/2017/09/06/17_5_milliardbol_40_uj_loter_epul/

Az őszi utcai zavargások részletes menetrendje

– Halló, Zavargásügyi Államtitkárság?

– Igen. Utcai Zavargások és Állampuccs Főosztály.

– Kubatov urat keresem.

– Üdvözlöm, én vagyok. Milyen ügyben?

– A 666. hu portáltól vagyok. A tervezett őszi zavargásokról szeretném kérdezni.

– Mi érdekli?

– Mikor kezdődnek, hány ezer emberrel számolnak, hol lesznek a csomópontok?

– A részletes programot még csak most véglegesítjük.

– Itt az ősz, és maguknak még nincs kialakult programjuk?

– Valóban úgy tűnhet, hogy késésben vagyunk. De biztosíthatom, hogy időre elkészülünk mindennel. És azt is megígérhetem, hogy a költségeket sem lépjük túl.

– Hallhatnánk azért részleteket?

– Már szeptemberre is tervezünk kisebb csetepatékat, de a nagyobb volumenű összecsapások októberben várhatók.

– Ez hagyomány Önöknél.

– Igen, 2006-ban is bevált.

– Azt mondta, hogy nem lépik túl a költségeket.

– Bennünket gyakran vádolnak azzal ellenfeleink, hogy túlságosan vastagon fog a ceruzánk…

– Úgy szokták mondani, hogy Önök lopnak.

– Igen. Nos, örömmel jelenthetem, hogy az előirányzott költségeken belül maradunk.

– Elárulná, melyek lesznek a legnagyobb tételek?

– A legtöbb pénzt szervezésre, és a zavargók mozgósítására költjük. Szerencsére uniós pénzekkel is számolhatunk.

– Spontán tömegek nem is lesznek?

– Lesznek ilyenek is, de mi a profikban jobban bízunk. A tapasztalataink azt mutatják, hogy rájuk sokkal jobban lehet támaszkodni.

– Mire költenek még?

– Nem elég az embereket fizetni, de ki is kell képezni őket. Kiváló kődobáló trénereink vannak még 2006-ból, és az akkori autóborogató- és gyújtogató szakemberek is a rendelkezésünkre állnak.

– Idén is tervezik a Kossuth tér összehugyoztatását?

– Igen, ezzel külön munkacsoport foglalkozik.

– Összességében elégedett a dolgok állásával?

– Teljes mértékben.

– Vagyis?

– Felbolygatjuk fél Budapestet, aztán szépen elfojtjuk a megmozdulásokat, és a végén kihirdetjük a szükségállapotot.

– Ez utóbbi nem lesz túlságosan durva intézkedés?

– Nem tudom. Ilyet még tényleg nem csináltunk. De bízunk az embereink szakértelmében, és reméljük a legjobbakat.

Föld S. Péter

http://gepnarancs.hu/2017/09/az-oszi-utcai-zavargasok-reszletes-menetrendje/

Vendégírás: Fegyverbe, fegyverbe! Utcai zavargások lesznek

"A nagy veszélyt viszont én inkább a sorban megszólaló kormánytagok megnyilvánulásaiban látom, miszerint:

– A rendőrség felkészült a provokációkra. (Lazár János)

– Akár utcai zavargásokat is el tudok képzelni. Vannak olyan külföldi erők, amelyek ezeknek a szervezésében aktívan szerepet vállalnak, de reménykedem, hogy végül ezeket az utcai zavargásokat el tudjuk kerülni. (Rogán Antal)

– Az ősszel leplezetlen koalíció jöhet létre a magyarországi ellenzék és a Soros-féle szervezetek között, hogy utóbbiak a demokrácia intézményrendszere elleni nyílt támadásokkal, utcai zavargásokkal gerjesszenek hangulatot a választások előtt. (Kövér László)

– „Eksztatikussá váló” kampányra számít, amit az tesz majd brutálissá, hogy a választások tétje az ellenzék számára a „puszta megmaradás”! Meg kell védeni az országot. (Semjén Zsolt)

Ezek a mondatok és kijelentések arra reflektálnak, hogy Gulyás Márton polgári engedetlenséget hirdetett meg abban az esetben, ha a választási törvényeket nem változtatják meg egy arányos, igazságos törvény irányába. Csakhogy a polgári engedetlenséget nem szabad összemosni az utcai zavargásokkal, polgárháborús helyzetekkel, még akkor sem, ha maga a jogász végzettségű miniszterelnökünk soha a büdös életben nem hallott még erről a kifejezésről a magyar jogban.

Polgári engedetlenség az, ha például holnaptól senki nem vesz a metróra jegyet, mert ezért a szolgáltatásért nem hajlandó fizetni. Avagy ha lebontja a közterületet körülvevő kordont, mert az a föld az embereké és semmi se indokolja az elzárását. Ezt összekeverni az utcai zavargásokkal eléggé arcpirító."

részlet innen: https://kolozsvaros.com/2017/09/04/vendegiras-fegyverbe-fegyverbe-utcai-zavargasok-lesznek/