A parafadugót a paratölgy (Quercus suber L.) héjkérgéből állítják elő. A paratölgy leginkább a mediterrán területek növénye. Egy paratölgy élete kb. 150 és 180 év között változik, és maximum 15-20-szor lehet róla parafát betakarítani.

A parafadugó-gyártás első mozzanata a parakéreg lehántolása Az első parafakéreg kialakulásig 25 évet kell várni. Ettől kezdve kb. 150 évig jó minőségű parafa ,,szüretelhető" A betakarítást egy stabilizációs időszak követi, amely alatt különválogatják a parafarétegeket a felhasználás céljának megfelelően, a rétegek minőségétől függően. A parafarétegeket napsütésnek, esőnek teszik ki, legalább 6 hónapon át. Ekkor a polifenolok oxidálódnak és a parafa szerkezete stabilizálódik. Csak olyan helyre szabad helyezni a parafarétegeket, ahol nem fertőződnek és nem érintkeznek a talajjal. A ,,kifőzés" fázisában tiszta, forróvizes mosásnak vetik alá a rétegeket legalább egy órán át. Ennek célja, hogy megtisztítsák a parafát, növeljék a parafaréteg vastagságát, fokozzák a rugalmasságát és hajlékonyságát. Kiszárítják és szabályozott klímájú raktárakban 3 hétig hagyják ,,pihenni"; ezidő alatt kialakul a megfelelő konzisztencia. Három hét elteltével csíkokra vágják a rétegeket, majd egy speciális eszközzel, mintegy ,,kiszaggatják" a parafadugókat a csíkokból. A rétegekből visszamaradó részeket agglomerált dugók, vagy más termékek gyártásához használják.A szelektálást követően újabb mosást és fertőtlenítést alkalmaznak. Erre a célra hidrogén-peroxidos mosást, mikrohullámos kezelést, esetleg ózont használnak. A szárítás során beállítják a dugók végleges nedvességtartalmát. A dugókat adott esetben még parafaporral is beborítják, (kolmatálás) hogy elfedjék az apró felületi repedéseket, javítva ezzel a dugó záró képességét. Ezt követően egy külső réteget húznak rá paraffinból, viaszból vagy szilikonból a könnyebb palackozás és kidugózás végett. Az oxigén-áteresztés a paraffinréteggel bevont parafadugón keresztül olyan minimális, hogy a tárolás alatti oxidáció veszélye nem áll fenn.