A BBC 2003-ban készített kosztümös dokumentumfilmje remekül világítja meg, mit jelenthetett Beethoven 3. („Eroica") szimfóniája a korabeli közönségnek, hogyan fogadta a kor embere ezt a sok helyütt merész és az addigi szokásoktól eltérő, esetenként meghökkentően avantgárd művet. Mint minden nagy alkotó, Beethoven is megosztotta közönségét: voltak, akik rajongtak az újításaiért, és voltak, akik inkább Haydn hagyománytisztelő, arany középutat képviselő stílusát preferálták. A darabot 1804-ben szólaltatták meg szűk körben, még a nyilvános bécsi bemutató előtt, a Beethovent támogató Lobkowitz herceg palotájában, az ő magánzenekarának előadásában. A filmben feltűnnek olyan személyek is (például a Brunszvik nővérek), akikről nem tudni, valóban jelen voltak-e ezen az előadáson vagy próbán. A film alkotói minden bizonnyal azért szerepeltették őket, hogy Beethoven személyiségének minél több oldalát bemutathassák, valamint bemutatják a mű, illetve a zeneszerző Napóleonhoz fűződő kapcsolatának a hátterét is. A film jelentős részben a Beethoven-tanítvány, Ferdinand Ries 1838-ban kiadott Beethoven-életrajzán alapul.
---- A filmben megjelenő személyek: ----
BEETHOVEN: egy festményről mintázták, amely éppen ebben az évben, 1804-ben készült:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia...
Ferdinand RIES: Beethoven hűséges tanítványa. Beethoven a szárnyai alá vette, nagy gonddal tanította, később Ries kottamásolóként és titkárként dolgozott Beethoven mellett, a két muzsikus között barátság szövődött. Ries 1838-ban kiadott, személyes emlékekben gazdag életrajzában szerepel a filmben is látható jelenet, amikor azt hitte, hogy rossz helyen lépett be a kürt. „Azt hiszem, nagyon közel voltam ahhoz, hogy egy pofont kapjak" -- írja az önéletrajzban. Valószínűleg erről a korabeli ábrázolásról mintázták a film készítői: http://upload.wikimedia.org/wikipedia...
LOBKOWITZ herceg (a mankós fiatalember): Haydn és Beethoven pártfogója, mecénása, barátja. Katonai pályát is befutott, mindkét zeneszerző több művet is ajánlott neki. Az ő udvari zenekarának a közreműködésével szólalt meg először az Eroica-szimfónia, ezen a zárt körű előadáson, a herceg ma Csehországban található kastélyában (Roudnice nad Labem): http://upload.wikimedia.org/wikipedia...
A filmben ezzel szemben a herceg bécsi palotájában adják elő a művet.
Moritz DIETRICHSTEIN von Proskau-Leslie gróf (idősebb úr, magas rangot jelző katonai egyenruhában): katonaként nyolc évig szolgált az osztrák és nápolyi seregekben, majd visszavonult, és a zenének élt. Lobkowitz herceggel együtt alapította a bécsi Zenebarátok Társaságát (Gesellschaft der Musikfreunde), ami Bécs máig meghatározó zenei intézménye. A Beethoven-szakirodalomban csak elvétve szerepel a neve.
Anton WRANITZKY (a koncertmester, néma hegedűs): Hosszú évekig Lobkowitz szolgálatában állt zenetanárként, zeneszerzőként, az udvari zenekar koncertmestereként, Haydn és Beethoven barátja volt; a neves zeneszerző, Paul Wranitzky öccse.
JOSEPHINE Brunsvik (Brunszvik Jozefina): állítólag ő az a híres távoli kedves, akihez Beethoven híres levelét címezte, és dalciklust is írt ezzel a címmel. Reménytelen szerelem fűzte Jozefinához -- az okok szintén kiderülnek a filmből --, aki az előadás napján, 1804 júniusában valójában nem hét hónapja volt özvegy, hanem csak öt. Férje, akihez annak ellenére hozzáadták, hogy Beethovennel komoly kapcsolata volt, Joseph von Deym 1804 januárjában hunyt el. Jozefina nővére volt Therese Brunsvik (Brunszvik Teréz), az első magyarországi óvoda megalapítója, aki sötét ruhában jelenik meg a filmben, Jozefina oldalán, ők érkeznek késve.
Joseph HAYDN (az idős mester, aki az előadás vége felé tűnik fel): a bécsi klasszika „régi rezsimjének" képviselője, az ő általa kitaposott ösvényen indult el Beethoven is például a szimfóniákkal, és éppen a 3. szimfónia az, amivel elkanyarodik a nagy előd által kijelölt útról. Haydn megjelenése is csak fikció, viszont lehetőséget ad a film készítőinek arra, hogy szembeállítsák egymással a régit és az újat.
Johann Nepomuk MÄLZEL (nem jelenik meg, csak többször említik): Beethoven barátja, a metronóm feltalálója.
EGYÉB: Amikor Beethoven megtudja, hogy Napóleon császárrá koronázta magát, a filmben a partitúra Napóleon nevével ellátott címlapját összegyűri, pedig -- bár ilyen verzió is fennmaradt --, a fennmaradt címlap tanúsága szerint kivakarta a Napóleonra vonatkozó feliratot, olyan erővel, hogy a papír ki is lyukadt: http://upload.wikimedia.org/wikipedia...
https://www.youtube.com/watch?v=E1TfStK1MqE&index=6&list=PLv4US0ordUCifuc7EZfDq6RVQqKp5pwVY
