Népszabadság-gate: Új vezérigazgató, felmondólevelek és cenzúragyanú
A kiadó Mediaworks szombattól felfüggeszti a Népszabadság nyomtatott és internetes formában történő kiadását a lap új koncepciójának kialakításáig, illetve megvalósításáig – közölte a társaság szombaton, az MTI-vel. A nol.hu oldala hibaüzenetet adott szombat délelőtt: a szolgáltatás nem elérhető. (Azóta már ott is az alábbi közlemény olvasható.)
A Mediaworks közleményben ezt írja:
(…) A Népszabadság példányszáma az elmúlt tíz évben 74 %-kal, azaz 100.000 példányt meghaladó mértékben csökkent. Ennek következtében a lap 2007 óta több mint 5 milliárd forint veszteséget termelt, és az idei évben ez idáig szintén jelentős veszteséget halmozott fel.
Azért, hogy valamennyi érdekelt teljes mértékben ezen kiemelt feladatra tudjon koncentrálni, a Népszabadság kiadása valamennyi formájában (beleértve a nyomtatott és az on-line kiadást is) a mai nappal, az új koncepció kialakításáig illetve megvalósításáig, felfüggesztésre kerül. A fentiek következményeként az érintett területhez rendelt munkavállalók a munkavégzés alól felmentésre, míg a szerződéses partnerek szolgáltatásai időlegesen felfüggesztésre kerülnek. (…)
Képtelen ajánlatot kaptak
A kiadó délután ajánlatot tett, mely szerint a Mediaworks haladéktalanul tárgyal a lap finanszírozásáról vagy újraindításáról, amennyiben a szerkesztőség vezetése olyan stratégiát és üzleti tervet tesz le az asztalra, amely alapján biztosítható a hosszú távú gazdaságos működés.
Murányi András a Népszabadság mellet kiálló Kossuth téri tüntetésen újságíróknak megerősítette: szombaton tárgyaltak a kiadó képviselőivel, de egyelőre nincs megegyezés, vasárnap folytatják. Hozzátette, hogy az üzleti tervet 12 óra alatt nem lehet összeállítani.
Tüntetés is volt a Kossuth téren
Szombat este több ezer ember gyűlt össze a budapesti Kossuth téren, a Parlament épülete előtt szolidaritást vállalva a Népszabadság újságíróival.
Hargitai Miklós újságíró, szakszervezeti vezető egy létrán állva, megafonon keresztül beszélt a tömeghez. Azt mondta, voltak előjelei a lépésnek, például a kollektív szerződés felmondása.
A Fidesz közleményére reagálva, mely szerint ésszerű gazdasági döntés született, kijelentette: ha a háromezres példányszámú Magyar Időket el tudja tartani a piac, akkor az 50 ezres Népszabadságot is.
A tüntetésen felszólalt Tamás Gáspár Miklós is, aki szerint a magyar vezetés a magyar nép ellensége, és ezt még csak el sem lehet mondani.
A demonstrálók a rendezvény végén a kormánypárti Magyar Idők példányait égették a téren. Egy idős férfi rosszul lett, őt újra kellett éleszteni.
A Népszabadság beszántásával a nemzetközi sajtó is foglalkozott. A BBC internetes oldalán címlapon szerepelt a hír.
Veletek vagyunk!
A Magyar Nemzet, a Vasárnapi Hírek, a 168óra és az Élet és Irodalom szerkesztősége is közösséget vállalt a Népszabadsággal. az utóbbi két hírportál a honlapján írt néhány sorban fejti ki véleményét a szombaton történtekről.
A 168óra többek között ezt írja:
A szokásos, ócska „üzleti modell átformálása”, „iparági trendeknek” való megfelelés az indok, ismerjük már jól az origós időkből, mit jelent a „szinergiákat jobban érvényesítő szervezet kialakítása”. Akkor az internetes lap főszerkesztőjének, Sáling Gergőnek kellett távoznia, mert a lap túl sokat kérdezett Lázár János kétmilliós hotelszámlájáról.
Az ÉS pedig ezt:
Nem vitatva, hogy a tulajdonosnak végső esetben akár ilyen döntés is jogában áll, a szombat délig nyilvánosságra került információk ismeretében megütközve állunk az intézkedés brutalitása láttán – fenntartva azt, hogy jogi kételyek is mutatkoznak. Ez a módszer az Orbán-kormány politikai kegyetlenkedésének példája, a kormányzati kulturálatlanságnak, az értelmetlen és romboló gőgnek a terméke. Szolidárisak vagyunk a szerkesztőséggel és kollégáinkkal.
“Ennél gyávább megoldás nincs”
Ezt már a lap főszerkesztő-helyettese mondta riporterünknek szombaton délután a Népszabadság székháza előtt. Pető Péter a 24.hu-nak azt is elárulta, hogy a következő számban nagyon erős sztorijuk lett volna Rogán Antalról, amit egyelőre úgy néz ki, nem tudnak már felgöngyölíteni. Murányi András főszerkesztő a helyszínen tárgyalt a vezetőséggel. Mint mondta, a szerkesztőség célja az, hogy a lap továbbra is megjelenjen minden platformon.
Motorosfutár hozta a felmondólevelet
Bár a Mediaworks közleményében mást állít, a 24.hu belső információi szerint a Népszabadság és a NOL működésének felfüggesztése a Mediaworks várható tulajdonosváltásával függhet össze. Ez ügyben vásárlóként Mészáros Lőrinc felcsúti polgármestert, illetve a Duna Aszfalt leánycégét is emlegették pletykaként a piacon. A Népszabadságnál hónapok óta téma, hogy például az Opimus cég felvásárolná a Mediaworksöt, mely éppen a múlt héten pénteken felvásárolta a megyei lapokat kiadó PLT céget, illetve a Népszabadságon kívül kiadja a miniszterelnök kedvenc újságját, a Nemzeti Sportot, továbbá a Világgazdaságot és a Menedzser Magazint és több magazint is. A termékportfólióból azonban kilógott a Népszabadság, egyrészt a veszteségei miatt, másrészt mert politikailag is útban volt.
Bár a Mediaworks Hungary tagadta mostanáig, hogy eladásáról tárgyalnának, a Népszabadság jövőjével kapcsolatos szakszervezeti érdeklődő levelekre azonban a Mediaworks tulajdonosa, a bécsi Heinrich Pecina nem adott egyértelmű választ, ahogyan a 24.hu is hiába küldött neki kérdéseket, egyszerűen nem válaszolt.
A szerkesztőség ezért úgy döntött, hogy a várható tulajdonosváltás ellenére harcolni fognak, nem állnak fel, ahogyan például a VS.hu esetében történt, és továbbra is megírják a cikkeiket, ahogyan eddig.
A kiadó most a szerkesztőség belső ellenállását elégelhette meg, ezért a Népszabadság Bécsi úti székházba történő átköltöztetését kihasználva minden munkatárssal összecsomagoltatták a személyes holmiját, és elkezdték letiltani az újságírók belépőit. Így most nem kellett egyesével kirúgni az újságírókat, hanem egyszerűen leállítják a terméket – állította belső forrásunk.
A Népszabadság és a nol.hu több munkatársát szombat reggel motorosfutár értesítette arról, hogy felmentik őket a munkavégzés alól. Ugyanebben a levélben írták azt is, hogy mind a cég telephelyéről, mind a IT-rendszerből kizárják őket.
Úgy tudjuk, az utóbbi nagyjából két hétben azt lebegtették a nol.hu-nál, hogy a lapot velük együtt kiveszik a portfólióból és eladják a 168 óra-tulajdonos Brit Mediának. A magyarázat az volt, hogy Mészáros Lőrincék nem akarnak nemzetközi botrányt okozni azzal, hogy megszüntetik a legnagyobb ellenzéki napilapot, úgyis csak a megyei lapok kellenek nekik. (A lényeg a vidéki infrastruktúra: vagy kormányhoz hű Lokált terjesztik majd a megyei lapok hálózatával, vagy lesz egy új országos kormányközeli lap, és azt.) A pletyka miatt a Népszabadság újságírói valamennyire megnyugodtak, azt hitték, hogy Mészárosék valóban tartanak a botránytól, ezért sem számítottak a mai bejelentésre.)
Megpuccsolták a szerkesztőséget?
A Népszabadság Facebook-oldalán üzent a szerkesztőség. Puccsra gyanakodnak:
És akkor az előzmények bővebben:
Cenzúragyanú
Szeptember elején kisebb botrány tört ki a Mediaworks egyik lapja körül, amikor kiderült, hogy miután lejárt az oknyomozó újságíró Máriás Leonárd próbaideje a Világgazdaságnál, nem hosszabbított vele szerződést a napilap. Az Átlátszó értesülései szerint a riporternek néhány napja konfliktusa volt amiatt, megírhatja-e a Magyar Nemzeti Kereskedőház veszteségéről szóló hírt.
Az újságíró később az Átlátszónak részletesen elmondta, mi történt (Máriás cenzúrát és öncenzúrát emlegetett az interjúban), a munkáltatója közeléből érkező információk szerint viszont komoly konfliktus alakult ki közte és a szerkesztők között.
A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. nem sokkal azelőtt közzé tette 2015-ös beszámolóját, amiből kiderült, csaknem 6 milliárdos veszteséggel gazdálkodott. Máriás ezt akarta megírni, de a szerkesztőség nem díjazta a témaötletét. Az esetet több újságíró is megerősítette.
Később a szerkesztőség egy közleményben azt állította, hogy Máriás Leonárddal “egyéb okokból nem hosszabbítottak szerződést”, és az Átlátszó csak a munkavállaló nézőpontjából, egyoldalúan mutatta be a történéseket. A Világgazdaság közleménye szerint “a mi szemszögünkből nézve egészen másként történt az eset”, bár az nem derült ki a közleményből, hogy mi is történt, mivel az érdeklődőknek azt tanácsolják, keressék őket az elérhetőségeiken.
Mezősi Tamás, a Világgazdaság főszerkesztője akkor azt nyilatkozta a 24.hu-nak, hogy Máriás Leonárdtól azért váltak meg, mert nem volt meg közte és a szerkesztőség között a kémia, Máriás meglehetősen konfliktusos volt. Önmagában a munkája minőségével, írásai színvonalával elégedettek voltak, de a kémia hiánya nagyon akadályozta a vele való együttműködést, túl sok volt a szükségtelen súrlódás – mondta Mezősi.
Megyei lapokkal turbózva
A Mediaworks nemrég tudatta, hogy a szükséges hatósági engedélyek birtokában szeptember végén tulajdonosává vált a Pannon Lapok Társasága (PLT) cégnek. A PLT és a Mediaworks fúzióját követően egy közel 25 milliárdos árbevételű és csaknem 1150 munkavállalót foglalkoztató médiabirodalom jött létre. Az új médiacsoport tizenkét megyében (Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Heves, Komárom-Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Tolna, Fejér, Vas, Veszprém, Zala) van jelen megyei lapokkal. A Mediaworks emellett három országos napilapot (Nemzeti Sport, Világgazdaság, Népszabadság) ad ki, valamint több magazin és több digitális médiatermék tulajdonosa.
A Ringier-Axel Springer fúzió oldalvizén jött létre a Mediaworks
A Mediaworks cég 2014 októberében jött létre egy meglehetősen összetett felvásárlási folyamat végén. Korábban ugyanis a GVH megakadályozta, hogy a Ringier és az Axel Springer médiacsoportok Magyarországon is egyesüljenek, ám mivel egyes termékeket az újonnan létrehozott Mediaworks tőlük megvásárolt, már nem volt versenyjogi akadálya a Ringier és az Axel Springer magyarországi egyesülésének, ekkor jött létre a Ringier Axel Springer (RAS) Magyarország, amely főleg a bulvárportfólióját tartotta meg, többek között a Blikket és a Kiskegyedet. A GVH-jóváhagyás után a Vienna Capital Partners (VCP) létrehozta a Mediaworks Hungaryt és megvásárolta a magyarországi Ringier és Axel Springer érdekeltségek jelentős részét, a Népszabadságot, a Nemzeti Sportot, a Világgazdaságot és több más médiaterméket, illetve leányvállalatot.
Rónai megy, Katona jön
Katona Vikor váltja Rónai Balázst a vezérigazgatói székben. A honlapjuk szerint Katona 2013-ban lett a Mediaworks tulajdonosának, az osztrák Vienna Capital Partners (VCP) befektető cégnek a tanácsadója, 2014 őszétől, a Mediaworks megalakulásától pedig ő tölti be a cég pénzügyi és operatív igazgatói pozícióját.
Rónai rövid ideig volt a cég vezetője, elődje, Mihók Attila egyébként
épp nemrégiben lett a Budapest 2024 Zrt. vezérigazgatója.
Úgy tudjuk, a következő hetekben kormányzati és közeli személyekről számos ütős cikk volt betárazva, továbbá Matolcsy Györgyről és Rogán Antalról is folyamatosan készülnek a cikkek. Mint írtuk, a szerkesztőség a Facebook-oldalukon keresztül üzen – úgy néz ki tehát, hogy egyelőre nem vonták meg tőlük a hozzáférést.
Frissítés: dél előtt kaptuk a hírt, hogy az újságírók Facebook-admin jogosultságát visszavonták, nem tudnak már posztolni.
http://24.hu/kozelet/2016/10/08/felfuggesztik-a-nepszabadsag-kiadasat/
Murányi: A Népszabadság potenciális befektetői attól féltek, úgy járnak, mint Móra Veronika
- Megvan, hol érheti el a régi Népszabadságot
- Feladja a csatát a Népszabadság volt főszerkesztője
- Lejtmenetben a magyar sajtópiac
A Nyolc óra negyven videós stábja már több mint 50 főt kérdezett meg kordokumentumfilmbe illő videointerjúk formájában a Népszabadság bezárása kapcsán, többek között Závada Pál írót, Tompos Ádámot, a Magyar Nemzet újságíróját, Wittinghoff Tamást, Budaörs polgármesterét, Bencsik Andrást, a Magyar Demokrata főszerkesztőjét, Dragomán György József Attila-díjas magyar író-műfordítót, Csáki Judit kritikust, Szabó T Anna költőt, Radnóti Sándort, Lantos Árpád tanárt, Konok Péter történészt, Lakner Zoltán politológust, a 168 Óra főszerkesztő-helyettesét, Iványi Gábor lelkészt. Ez a névsor folytatódott most tovább Murányi Andrással, az október 8-án 8 óra 40 perckor bezáratott Népszabadság volt főszerkesztőjével, aki nemrégiben azt is bejelentette, hogy felhagy az újságírással. Pedig eleinte úgy volt, hogy befektetőkkel tárgyal a volt szerkesztőség képviseletében a folytatásról. Azt ígérték, nem hagyják magukat elnémítani. Hogy hol akadtak el a tárgyalások, az is kiderült a nemrég a YouTube-on publikált interjúból.
A befektetők félnek ujjat húzni a kormánnyal
Murányi ezzel kapcsolatban azt mondta a videointerjúban, hogy azok, akik igazából segíthettek volna, végül azt mondták, nem tudnak. Leginkább amiatt, mert rettentően félnek. Nem a fekete Volgától, hanem például ahogy az egyik nagytőkés a budai villájában elmondta, lenne pénze és látna is gazdasági rációt a lap működtetésében,
de mi van akkor, ha én ezt az új kft.-t akár csak egy ismerősön keresztül megcsinálom, majd máris tudják, hogy ki van mögötte, és abban a pillanatban rám küldik a NAV-ot és a rendőrséget, ami hasonlóképpen valósul meg, mint a Norvég Civil Alapnál, ahol 8 tagba szakadt rendőr vitte el Móra Veronikát, majd nem lett az ügyben semmi.
Ez azért már komoly üzleti károkat okozna, mert a befektető addigi üzleti partnerei nem mernének vele üzletelni a továbbiakban, amiért ujjat húzott a kormánnyal.
Murányi András azt is elárulta az interjúban, hogy nem csak hazai, de külföldi befektetőjelöltekkel is tárgyalt, és ott is érezhető volt, hogy veszélyes belépniük a magyar médiapiacra, mivel tudják, hogy totalitárius rendszer épül ki a magyar médiapiacon.
Ezt mutatja azt is, hogy Murányi nagykövetekkel is találkozott az elmúlt időszakban, és ők is azt mondták, hogy ha az ő országukból érkezne befektető, akkor az nyílt hadüzenet lenne.
Puszta kézzel megállítani egy robogó kamiont az autópályán
Murányi András az interjúban azt is mondta, hogy a lap példányszámesését sikerült megfékezni, és büszke rá, hogy olyan témákkal sikerült tematizálni a közvéleményt, amire egyetlen másik sajtótermék sem volt képes.
A Népszabadság megszűnése ellen egyébként annyi esélyem lett volna, mint egy autópályán puszta kézzel megállítani egy 130-cal közlekedő kamiont.
– mondta Murányi András a Nyolc óra negyven videósainak.
Úgy élte meg, mint a szülei elvesztését
Az interjú egyébként azzal kezdődik, hogy a történteket Murányi úgy élte meg, mint amikor a szüleit vesztette el.
A Népszabadság számomra a minden volt, hiszen 14 évig dolgoztam ott. Nem voltam még huszonkét éves sem, amikor először beléphettem a Bécsi úti kapun, és gyakorlatilag ott tanultam meg mindent, amit a szakmáról tudni kell.
A lap bezárásáról úgy értesült, hogy a felesége telefonkészülékére érkezett egy hívás a család egyik távoli rokonától, hogy megszűnt a Népszabadság, felfüggesztették a lap működését, és arról érdeklődött, hogy vannak ebben a helyzetben.
Abban a pillanatban ébredtem, hiszen az elmúlt öt évben nem volt kikapcsolva a telefonom, péntekről szombatra virradó éjszaka viszont éppen ki volt kapcsolva, mivel kissé kimerült voltam.
Egy tizenkét éves gyerek is átlátta, mi történik
Murányi ezek után többek között azt idézte fel október 8. kapcsán, amikor a tizenkét éves fia váratlanul ezt kérdezte:
Anya, a Népszabadságot valóban azért szüntették meg, mert megírták a Rogán helikopterügyét?
Murányi szerint mindent felülmúlóan drámai volt azt megélni 2016-ban, hogy egy 12 éves gyerek azt kérdezi az édesanyjától, hogy egy kvázi szabadon működő piacon egy független kritikus sajtóterméket azért be tudnak zárni, mert valamifajta politikai gaztettet hajtott végre.
Ezzel összefüggésben Murányi arról beszélt az interjúban, hogy komoly párhuzamot érez a jelenlegi történések és aközött, amiket annak idején a Rákosi-korszakról írott szakdolgozata kapcsán tapasztalt az anyaggyűjtéskor.
Volt némi előjel
Murányi ugyanakkor azt is mondta, hogy azért voltak bizonyos előjelek, hogy valami készülődik a háttérben:
“A nyáron volt két olyan hírfolyam, ami azt támasztotta alá, amit nekem áprilisban mondott egy gazdasági szereplő, hogy itt előbb-utóbb hatalomátvétel lesz minden szempontból, én pedig azzal kalkuláltam, hogy valamikor az ősszel-télen ez a garnitúra átveszi majd a Népszabadság irányítását, és megszűnik majd a Népszabadság Népszabadság-jellege. Azzal a forgatókönyvvel kalkuláltam, hogy amennyiben a jobboldali tulajdonos nem vállalja, hogy a lap az addigi menetrend szerint működhet, akkor felállok én is, és a teljes stáb. Azt, hogy a Népszabadságot megszüntethetik, a felfüggesztés vagy bezárás előtt két-három héttel hallottam először, de olyan opcióként vetődött fel, ami nem tűnt teljesen valószínűnek, sőt a legtöbb információ még kormánypárti környezetből is az volt, hogy afféle Hofi Gézaként maradunk benne a rendszerben.”
Hisztérikus hangulatú értekezlet volt a bezárás előtti napon
Murányi a hozzá eddig befutott információk alapján úgy rakta össze, hogy október 7-én este a Mediaworks menedzsmentjének bizonyos részével közölték azt, hogy másnap mi fog bekövetkezni, “és ahogy tudom, volt egy talán hisztérikus hangulatú értekezlet, ahol volt egy személy, aki kikelt az ellen, hogy mit terveznek a lap ellen”.
Multiknál ez nem így szokott működni
“Nagyvállalatoknál, ha egy portfólióegység veszteséges, akkor bármilyen ezzel kapcsolatos döntés úgy szokott megszületni, hogy előtte egy-két hónappal a menedzsment javaslatot tesz arra, hogy miként lehetne ezt a működést nyereségtermelővé tenni, illetve felkér bizonyos szakmai vagy gazdasági menedzsmentet, hogy ezen a kérdésen dolgozzunk, és utána eldönti két hónap után ez a menedzsment, hogy van-e értelme ezen dolgozni. De olyan nincs, hogy megszüntetek valamit, ami kapásból hatalmas üzleti veszteséget okoz, majd azt mondjuk, hogy indítsuk újra üzleti alapokon. Ez egy agyrém” – mondta Murányi.
(Kiemelt kép: Murányi András és Pető András a Mediaworks Bécsi úti székháza előtt. Fotó: 24.hu)
http://24.hu/media/2016/12/12/muranyi-a-nepszabadsag-befektetoi-attol-feltek-ugy-jarnak-mint-mora-veronika/
