Fél órán át nem tudták kihozni a meglőtt rendőrt Bőnyön
A hvg.hu exkluzív részleteket tudott meg a bőnyi lövöldözés körülményeiről. A Győrkösék házának átkutatásáról szóló határozatban például már szerepelt, hogy gépfegyver is lehet odabent, így indokolt lett volna a különleges eljárás.
Múlt hét szerdán, reggel nyolc óra után alig pár perccel riasztották a Terrorelhárítási Központot Bőnyről, ahol a Nemzeti Nyomozó Iroda kiemelt főnyomozója, Pálvölgyi Péter már súlyos fejsérüléssel feküdt Győrkös István házában, de még élt. Azt nem tudni, hogy a lövöldözés pontosan hány perccel a riasztás előtt kezdődött, ám néhány perccel fél 9 után, vagyis szinte pontosan fél órával a jelzés után a TEK győri kihelyezett műveleti egységének tagjai már a helyszínen voltak. Győrkös ekkor már elbarikádozta magát a ház egyik részében, a sérült rendőrt pedig végül a TEK-esek hozták ki a lövöldözés helyszínéről.
A hvg.hu által is látott házkutatási határozatból kiderül, hogy a reggeli rendőri intézkedésnek nem csupán Győrkös István volt a célpontja, és hogy többek között gépkarabély is lehetett a házban. Ez azt jelenti, hogy a helyszínen eleve nem az NNI nyomozóinak, hanem a TEK-nek kellett volna eljárnia, erről egy kormányrendelet is egyértelműen fogamaz.
A 295/2010. (XII. 22.) kormányrendelet (a terrorizmust elhárító szerv kijelöléséről és feladatai ellátásának részletes szabályairól) 3. paragrafus 2. cikkelyének b.) pontja: "A TEK az Rtv. 7/E. § (1) bekezdés b) pontja alapján a rendvédelmi szervek részére kizárólagos hatáskörrel végzi (...) b) a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható fegyveres személyek előállítását (...)". Előre tervezett házkutatásról lévén szó, teljesen egyértelmű volt, hogy az NNI nyomozóinak a rendelet ezen pontja szerint kellett volna eljárniuk és értesíteniük a terrorelhárítást, mégsem tették. Ám úgy tudjuk, még a helyszínen is lett volna lehetőség arra, hogy időben riasszák a terrorelhárítást, Győrkös ugyanis először nem akarta beengedni a kiérkező rendőröket. A házkutatási határozatot minimum osztályvezetői szinten ellen kellett jegyezni. Az persze kérdés, hogy milyen utasítást kapott feljebbvalóitól az illetékes osztályvezető, így az ügy akár ennél magasabbra is érhet.
Térjünk vissza azonban hétfő reggel 8 óra után pár perccel történtekhez, amikor egy rendőr lőtt sebbel fekszik a bőnyi házban. Hiába van azonban odabent a sérült rendőrön kívül még hat ember (három tűzszerész, három nyomozó, és legtöbbjüknél van szolgálati fegyver), a sérültet nem tudják kihozni. Hogy miért, arra a rendőrségi vizsgálat fog fényt deríteni. Annyit azonban sikerült kideríteni, hogy mire a TEK műveleti egysége megérkezett, a helyszínen már több rendőr volt, mint a házkutatásra érkezett hét – valójában legalább kétszer annyian.
A körülményeket minden részletében nem ismerjük, a bevetési eljárásokra rálátó forrásaink szerint viszont hasonló esetben bevett módszer, hogy fedezeti tűzzel megpróbálják, amennyire csak lehet, visszaszorítani a fegyveres bűnözőt, a sebesültet pedig kihozzák a tűzvonalból, hogy ellátását meg lehessen kezdeni. Arra, hogy ez most miért nem történt meg, szintén a rendőrségi vizsgálat fog választ adni. Az aznapi helyszíni tudósításokból egyelőre csak annyit tudunk: Győrkös fenyegetőzni kezdett, hogy megöl bárkit, aki megpróbál közelebb jönni.
Elképzelhető, hogy az akciót jóváhagyó tisztviselő a 295/2010-es kormányrendelet (5) pontját alkalmazta, amely szerint "halaszthatatlan intézkedésként, ha a késedelem az életet, testi épséget vagy a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztetné, vagy helyrehozhatatlan kárral járna, továbbá ha a késedelem nyilvánvalóan sértené a bűnüldözés eredményességéhez fűződő érdeket, az érintett rendvédelmi szerv a (2) bekezdésben megjelölt feladatot a TEK igénybevétele nélkül végrehajtja, a feladat felmerülésekor azonban a TEK-et haladéktalanul értesíteni köteles." Ha ez így van, már csak azt kell bizonyítaniuk, hogy "a késedelem nyilvánvalóan sértette volna a bűnüldözés eredményességéhez fűződő érdeket", ezért nem értesítették a TEK-et.
Ám mivel a házkutatási határozatban már világosan szerepel, hogy a házban illegálisan tartott fegyverek lehetnek, ezért újból a cikkünkben elsőként idézett rendeletet kellett volna szem előtt tartani, amely a TEK kizárólagos hatáskörébe utalja az ügyet. Ráadásul a másodikként idézett kormányrendelet szerint is "a feladat felmerülésekor" értesíteni kell a Terrorelhárítási Központot. Tehát a házkutatási parancs aláírásakor kell ezt megtenni, és nem akkor, amikor egy rendőrt már agyonlőtt egy lassan évtizedek óta a hatóságok és a szakszolgálatok látókörében lévő ember: az a Győrkös István , aki a magyar szélsőjobboldal legszélső, militáns szárnyának emblematikus figurája, immár 26 éve.
Korábban kérdésekkel fordultunk a rendőrséghez. Arra voltunk például kíváncsiak: miért nem hívták az NNI nyomozói a TEK-et jóval a házkutatás megkezdése előtt? Felvetettük, igaz-e, hogy főosztályvezetői szinten született a döntés az akció lebonyolításáról? Illetve igyekeztünk tisztázni, milyen ügyben folyt nyomozás Győrkös ellen. Az ORFK először a Központi Nyomozó Főügyészséghez irányított, ahonnan visszaküldtek az ORFK-hoz, majd ott megint vissza. Végül az ORFK az október 26-i sajtótájékoztatón elhangzottakat ajánlotta figyelmünkbe, illetve közölte: bővebb tájékoztatást egyelőre nem adnak. Nem mondott semmit az ügyészség sem, mert szerintük a kérdések megválaszolásában kizárólag az ORFK Kommunikációs Osztálya illetékes!
E cikkünk előkészítésénél aztán újabb kérdéseket tettünk fel az ORFK-nak, amely viszont átirányított a Nyomozó Főügyészséghez, amely később ismét az ORFK-t javasolta, bár itt annyit azért közöltek: "figyelemmel arra, hogy a nyomozás még kezdeti szakaszban van, jelenleg nem adható tájékoztatás arról, hogy a helyszínen pontosan mi történt. A történtek pontos feltárása a nyomozás feladata."
Hétfőn mindenenesetre legalább azok okosabbak lehetnek majd az ügyben, akik ott lesznek az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén.
http://hvg.hu/itthon/20161103_bonyi_rendorgyilkossag_tek_terrorelharitasi_kozpont_nni_nemzeti_nyomozo_iroda
