Washingtonban nem akarnak szót adni Orbánnak, lemondták az 56-os konferenciát
A magyar diplomácia hiába javasolta a magyar témájú rendezvényt a részben költségvetési finanszírozású washingtoni Wilson Központnak, az intézmény kosarat adott a magyar félnek, részben azért, hogy ne kaphassanak teret magyar kormányzati szólamok. A konferenciát talán megtarthatják egy másik, kevésbé hivatalos és kevésbé finnyás helyen.
Hiába van 56-os emlékév, idén inkább nem tart konferenciát a témában a washingtoni Wilson Központ, a szerdai Népszabadság szerint részben azért, hogy Orbán Viktor ne jusson szóhoz.
Ez a magyar diplomácia kudarcát jelenti, mivel hivatalosan a magyar nagykövetség javasolta a rendezvény megtartását még a nyár elején a szövetségi kormányzat tulajdonában álló, részben költségvetésből finanszírozott intézménynek.
A lap információi szerint a magyar felet váratlanul élte, hogy az amerikaiak így kikosarazták őket. A magyar állam már a konferencia programjára és a résztvevők szermélyére is ajánlást tett a Woodrow Wilson Nemzetközi Kutatói Központnak. Egy meg nem nevezett, magas rangú személyt is delegáltak volna az október közepére tervezett eseményre, csakhogy az amerikai félben aggodalmat keltett, hogy az illető tudományos munkássága netán nem üti meg a Wilson Központ mércéjét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég egy interjúban azt mondta, még nincs döntés arról, hogy kit küldjenek Washingtonba, de felmerült, hogy Orbán Viktor a hatvanéves évforduló környékén az Egyesült Államokba látogasson. Ez amúgy is illeszkedik a Fidesz hagyományaihoz, mert rendszerint kiküldenek valakit október 23-a környékén.
A Wilson Központ azonban nem óhajt pódiumot szolgáltatni sem Orbán Viktornak, sem olyan tudósnak, aki a kormány érdekeit szolgálja – mindez jellemző a magyarországi politika amerikai megítélésére. Nem kizárt azonban, hogy az ötvenhatos konferenciának sikerül kevésbé finnyás helyszínt találni odakint, de erre elég kevés idő maradt.
A magyar külügy egyelőre nem kommentálta a lap állításait.
Washingtoni forrásokra hivatkozva a lap azt írta, Szijjártó Péter hiába kért többször is találkozót John Kerry külügyminisztertől, az amerikai fél kifogásokat sem keresve egyszerűen nemet mondott.
| A külügy szerint Orbán nem készült történészkonferenciára |
|
A külügyi tárca közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz, amelyben azt írják, "Magyarország külképviseletei nagyszámú kulturális, szakmai programmal készülnek az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójáról való megemlékezésre. Washingtoni nagykövetségünk több amerikai intézménnyel is megbeszéléseket folytatott egy nagyszabású történeti konferencia megtartásáról, mely folyamat eredményeképpen a választás a washingtoni National Defense University-re esett. A magyar miniszterelnök személyes részvétele az előkészítés alatt álló történészi konferencián semmilyen módon nem merült fel." |
http://hvg.hu/itthon/20160817_washington_56_os_konferencia_lemondas_wilson_kozpont_szijjarto?s=hk
Történelmi nemmel üzentek az amerikaiak, hogy most Orbán is megértse
Washingtonban már 1956 emléke sem segít. A Wilson Központ nem rendez konferenciát, részben azért, hogy ne adjon pódiumot a magyar miniszterelnöknek.
A washingtoni Woodrow Wilson Nemzetközi Kutatói Központ nem rendez tudományos konferenciát az 1956-os magyar forradalom 60. évfordulója alkalmából. Ez egyértelműen a magyar diplomácia kudarca, hiszen a rendezvény megtartását formálisan a magyar nagykövetség javasolta.
 |
| Protokollkép: Obama elnök a tavalyi ENSZ-közgyűlés alkalmából fotózkodott New Yorkban Orbánnal. Eddig, ne tovább? Lawrence Jackson / MTI/Fehér Ház |
A világ egyik legismertebb külpolitikai kutatóintézete, amely a szövetségi kormányzat tulajdonában álló, Ronald Reagan nevét viselő irodaépületben működik, és amelyet részben a költségvetés finanszíroz, még a nyár elején kapta a felkérést. A Népszabadság úgy értesült, hogy a múlt heti elutasítás váratlanul érte a magyar felet, amely már a konferencia programjára és a résztvevők személyére is tett ajánlást.
Az október közepére tervezett rendezvényre a magyar fél Budapestről is szeretett volna delegálni egy meg nem nevezett „magas rangú személyt". Amerikai részről azonban aggodalmat keltett, hogy esetleg olyan valakit küldenek, akinek tudományos munkássága méltatlan a Wilson Központ színvonalához. Arra is felfigyelhettek, hogy Szijjártó Péter az Indexnek adott közelmúltbeli interjújában elismerte, bár a miniszterelnök és a stábja „még nem hozott döntést", van olyan felvetés, hogy az '56-os forradalom évfordulója környékén Orbán Viktor Amerikába látogasson.
Az ötlet megfelel a Fidesz azon szokásának, hogy akár hatalmon van, akár ellenzékben, október 23-a környékén az egyik vezető politikusa ellátogat az Egyesült Államokba.
A magyar miniszterelnök és a magyarországi helyzet jelenlegi amerikai megítélésére azonban jellemző, hogy az amúgy politikailag kiegyensúlyozott Wilson Központ nem szeretne pódiumot szolgáltatni Orbánnak, de még a magyar kormány érdekeit szolgáló történésznek sem.
Ettől függetlenül nem kizárt, hogy a rendezvénynek sikerül kevésbé hivatalos – és kevésbé finnyás – helyszínt találni, ám erre már kevés idő maradt. Az Egyesült Államokban tervezett magyar rendezvényekre, illetve Orbán Viktor esetleges utazására vonatkozó kérdéseinket elküldtük a külügyi tárca sajtó főosztályára, de lapzártánkig nem érkezett válasz.
Washingtoni források szerint egyébként Szijjártó többször kért találkozót John Kerry külügyminisztertől, akivel eddig csak nemzetközi események alkalmával futott össze. Az amerikai fél azonban még csak nem is keresett „diplomatikus” kifogást, egyszerűen nemet mondott. A magyar külügyminiszter a már említett interjúban azt állította, második eszmecseréjük után maga mondta Victoria Nulandnak, az amerikai külügy Európával foglalkozó államtitkárának, hogy ne is találkozzanak többet, „mert teljesen fölösleges, hogy még tovább romboljuk a kétoldalú politikai együttműködést”.
 |
| Ifj. George Bush akkori elnök 2006-ban ellátogatott Budapestre, ahol Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor (fölső sor, balról a második) előtt barátnak nevezte Magyarországot. Orbánt már nem látják szívesen Washingtonban Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A kijelentés nem tűnik túl diplomatikusnak. Főleg annak fényében nem, hogy Nuland, aki nem mellesleg a republikánusokhoz áll közel, minden valószínűség szerint az elnökválasztás után is megőrzi posztját, sőt nem kizárt, hogy Hillary Clinton győzelme esetén még előre is lép. Ilyen viszonyok között eleve illuzórikus volt azt hinni, hogy Kerry fogadja Szijjártót, netán Washingtonban hagyják, hogy Orbán látogatásának akár fél- vagy negyedhivatalos színezete legyen, amit propagandacélokra használhatna.
2006-ban, amikor a szocialista Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök, a konzervatív vezetésű Egyesült Államokban emlékévet szenteltek az ’56-os forradalom 50. évfordulójának. A külügyminisztériumban tartott megemlékezésen Condoleezza Rice tárcavezető elnökölt. Beszédének az amerikai külügy honlapján ezt a címet adták: „Magyarország modellként szolgál a világ számára”.
A Capitoliumban rendezett megemlékezésen a republikánus George W. Bush elnök mellett vezető amerikai politikusok hallgatták Tom Lantos demokrata képviselő beszédét. Bush júniusban Budapestre látogatott, ahol egyebek mellett kijelentette: „Magyarország Európa szívében a szabadság diadalát képviseli a zsarnokság felett. Amerikában büszkén tekintik Magyarországot barátnak.” Szeptemberben a magyar követségen Charles Gati professzor Vesztett illúziók – Moszkva, Washington, Budapest és az 1956-os forradalom című könyvének bemutatóján Göncz Kinga külügyminiszter mellett Carlos Gutierrez amerikai kereskedelmi miniszter, Zbigniew Brzezinski volt nemzetbiztonsági főtanácsadó, Michael Hayden CIA-főigazgató és ifj. Maléter Pál, a mártírhalált halt honvédelmi miniszter fia is felszólalt.
http://nol.hu/kulfold/tortenelmi-nemmel-uzentek-az-amerikaiak-hogy-most-orban-is-megertse-1628021
Pápai intés Orbánnak
Baj lesz, ha nem enyhít a migránspolitikáján - ezt üzente a katolikus egyházfő.
A Heti Válasz hosszú elemzést közöl arról, miként osztja meg a pápa menekültpolitikája a katolikusokat, akiknek mindenben követniük kellene Krisztus földi helytartóját. Egy vitás ügy – Róma megszólalása után – lezártnak tekintendő. Márpedig a katolikus egyház katekizmusa egyértelmű.
A lehetőség határain belül a gazdagabb országok tartoznak befogadni az idegent, aki biztonságot és alapvető megélhetést keres. […] A politikai hatóságok a rájuk bízott közjó érdekében a bevándorlási jog gyakorlását különböző jogi feltételekhez köthetik, különösen azáltal, hogy a bevándorlókat kötelezik bizonyos dolgokra a befogadó országgal szemben.
Félreérthetetlen szavak, de a Heti Válasz szerint mégsem, hiszen (zárójelben írják) a pápa nem igazán tekinthető szaktekintélynek egy olyan ügyben, amelynek nemcsak erkölcsi, hanem gazdasági és nemzetbiztonsági vonatkozásai is vannak.
Domenico Agasso, a Vatican Insider szerkesztője a lapnak azt mondta, hogy van kelet-nyugat szembenállás az egyházon belül. A nyugati egyházi vezetők elsöprő többsége és a hívők nagy része feltétel nélkül osztja az egyházfő véleményét, keleten sokkal kevésbé.
A menekülteket a katolikusok azon országokban fogadják tárt karokkal, ahol elsősorban ínséget szenvedő embernek tekintik őket.
Agasso szerint azon országok katolikusai (lengyelek, magyarok) leginkább migrációszkeptikusok, ahol a menekültekben gazdasági bevándorlót, potenciális terroristát is látnak, amit a kormányon lévő pártok is erősítenek bennük. A minap Ferenc pápa Krakkóban a lengyel egyház vezetőit figyelmeztette, de már a magyar politikusoknak is üzentek.
A Heti Válasz értesülései szerint a Vatikán már jelezte az Orbán-kormánynak: ha nem változtat migránspolitikáján, annak a szentszéki–magyar kapcsolatok láthatják kárát.
A hetilap cikkébe a lapzárta miatt nem férhetett bele, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője, miként értékelte a pápa migrációról szóló megnyilatkozásait. Harrach Péter különválasztotta, hogy a katolikus egyházfő elsősorban a segítségre szoruló, üldözött emberről beszél, “mi elsősorban az otthonainkat fenyegető migránsáradatról. Egyik vélemény sem kizárólagos, de mindegyik hangsúlyos”. Ugyanannak a kihívásnak két veszélyéről van szó. Önmagában mindegyik indokolt, de a másik teljes kizárásával nem lehet hiteles.
http://24.hu/kozelet/2016/08/18/papai-intes-orbannak/
