Az ünneplésről készült fotóinkat itt nézhetik meg.
Örömittas szurkolók ezrei lepték el Budapest belvárosának utcáit, megbénítva a közlekedést, miután magyar válogatott Szalai és Stieber góljaival 2-0-ra nyert az osztrákok elleni Eb-meccsen.
Ha nem ismeré fel, ez bizony a Nagykörút-Wesselényi utca kereszteződés az esti csúcsidőszakban:
A Nagykörúttól távolabb, a Deák Ferenc téren is van hangulat:
A csonttörő, petárdázó, üvegdobáló B-közepet is elvarázsolta egy 18 éves szerelmes dal, tegnap óta pedig a franciák is kérdezgetik, mi zengett a bordeaux-i utcákon az osztrák-magyar előtt. Utánajártunk, miért nem érhet véget az éjjel.Ez szólt legjobban a buszban
A Soho Party 1998-as örökdarabja lett 2016-os Eb hivatalos magyar indulója, miután az MLSZ áprilisban megszavaztatta, mit szeretnének énekelni a szurkolók a válogatott bíztatására. A listán láthatólag a könnyen énekelhető, bevált darabokat keresték, azért is, hogy ne csak a fociőrültek, hanem a kijutással felébresztett alvószurkolók is egyből rá tudjanak gyújtani a nótára. Az éjjel soha nem érhet véget viszont kakukktojás volt. Egyedül ez született a 90-es években, ezt ismerik igazán sokan és ez az egyetlen hagyományos sláger a választékból.
Talán sokat nyomott a latban az is, hogy alulról jövő kezdeményezés kaparhatta elő a 90-es évek másolt kazettáiról a diszkóhimnuszt, hiszen már a márciusi horvát-magyaron is ez szólt a szurkolói torkokból, de még korábban, az októberi görög-magyar meccsen is énekelték. Végül erre érkezett a legtöbb szavazat és ez lett a hivatalos induló. Több focis oldalon is azt boncolgatják, hogy a dalra talán a "indul az utazás, csak erre vártál" szövegrészlet miatt eshetett a szurkolók választása, ami a kiemelt külföldi mérkőzésekre, sőt az olyan tornákra szól, mint az Eb, vagy akár a vb.
De miért nem érhet véget?
Náksi Attila, a dal szerzője, az egykori Soho Party alapítótagja a hvg.hu-nak elmondta, fogalma sincs, miért ezt a számot választották ki a szurkolók, de szerinte legalább egy éve zeng a stadionokban, sokszor a külföldi mérkőzéseken is, és neki fantasztikus élmény. "Lassan egy éve kezdték el az ultrák és a meccsjáró szurkolók énekelni, talán a görög-magyaron, azóta pedig nincs megállás" - mondta a zenész. Szerinte része lehet benne, hogy a szurkolók a külföldi meccsekre vezető hosszú külföldi utakon sok zenét hallgatnak, elsősorban magyar nyelvűeket, melyeket könnyen lehet énekelni és így találhattak rá a 18 évvel ezelőtti slágerre. "Az egyértelműen látszik, hogy ez a szurkolók saját választása volt és éppen ettől működik" - mondta Náksi.
A 90-es évek slágergyárosa egyébként ott lett volna a magyar-osztrák meccsen, de a francia légiirányítók sztrájkja keresztbehúzta a számításait. Sokan mások is így jártak, köztük rengeteg londoni magyar, akik a mérkőzés napján akartak kijutni a magyar-osztrák meccse helyszínére. "Természetesen a meccset sajnálom a legjobban, de a meccs utáni bulin fel is léptünk volna" - mondta a DJ-producer. Csak az ő gépükön 50-60 magyar szurkoló utazott volna Bordeaux-ba. Így végül egy 15 fős magyar szurkolói csapattal énekelték az "Éjjel"-t egy lutoni pubban a 0-2-es győzelem után.
http://hvg.hu/itthon/20160615_On_is_kivancsi_miert_enekli_meg_a_Bkozep_is_az_Ejjel_soha_nem_erhet_veget
Tízezer magyar szurkolt a válogatottnak a Matmut Atlantique stadionban. Matmut Atlantique
Király Gábor Fotó: Dean Mouhtaropoulos/Getty Images
A rekorder Király Gábor előtt tiszteleg a FIFA
A nemzetközi szövetség fejet hajtott az EB-k történetének valaha volt legidősebb játékosa és mai teljesítménye előtt.
- 3 pont
- 0 kapott gól
- Rekorddöntés
"Nem egy rossz nap minden idők legidősebb EB-játékosának, Király Gábornak!" - írja Twitter-oldalán a nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a FIFA a magyar kapusról, aki történetesen egykori szövetségi kapitánya, Lothar Matthaus rekordját adta át a múltnak.
50 éve nem volt ekkora magyar futballsiker: MAGYARORSZÁG-AUSZTRIA 2-0
Eufórikus gólöröm Szalai Ádám gólja után a 62. percben.
Negyvennégy éve nem jártunk Európa-bajnokságon és negyvennégy éve nem várt az ország úgy meccset, mint a kedd délutáni visszatérést, amikor Magyarország Ausztriával csapott össze a 2016-os Európa-bajnokság F-csoportjának nyitómeccsén. Teljesen normális dolog, hogy a sorsolás óta mindenki mindenkinek mindent elmondott már százszor arról, mi dönt majd június 14-én Bordeaux-ban - hogy mennyire fontos lenne kapott gól nélkül kihúzni az első 20, 45, 90 percet, és persze csak élvezni, élvezni kell a játékot, mert ha nincs görcs, nagy para már nem lehet.
Ausztria a meccs előtt esélyesebbnek látszott mint a magyar: hosszú idő után kineveltek végre egy topligákban is jegyzett játékosokból álló generációt Alabával, Arnautoviccsal, Harnikkal, Jankóval, és korábban sosem látott magabiztossággal, kilenc győzelemmel és egyetlen döntetlennel simázták le a selejtezőcsoportjukat.
A magyar válogatott is látható fejlődésen ment át az elmúlt években - főleg Dárdai Pál kinevezése óta - de nemzetközi szinten egyelőre alacsonyabban jegyzett játékosok alkotják, és csak nagy nehézségek árán, harmadik helyen jutott el pótselejtezőkig a messze leggyengébb selejtezőcsoportban. Szerencsére pont ekkora forrott össze a Dárdai-Storck csapat és a norvégok elleni pótselejtezőn már megérdemelten, szinte könnyen jutott ki az EB-re.
Rossz jel volt a meccs előtt, hogy kidőlt a kezdőbe szánt Lovrencsics Gergő: Berndt Storck kapitánynak át kellett kicsit variálnia a középpályát: a rutinos Gera Zoltán kezdett Nagy Ádám mellett a középpálya mélyén, előttük Dzsudzsák Balázs és Kleinheisler László mellé Németh Krisztián került be a bal szélre. Elég baljósan indult a dolog: Alaba már a 33. másodpercben kilötte a bal kapufát, a 10. percben pedig Arnautovic indításával Alaba lépett ki, de gyengén Királyba lőtt.
Az osztrákok jól kezdtek, de nem voltak igazán élesek: messze védekeztek a középpályán - Gerának, Nagynak is volt ideje megfordulni a felpasszolt labdákkal, Kádár jól lépett be a jobbszélen a támadásokba, és láthatóan nagyon szépen begyakoroltuk a labdakihozatalokat.
A félidő középső harmadában már egyértelműen jobban adogattak a magyarok: középen Kleinheisler ugyan pontatlan volt, de így is veszélyes, és a 23. percben Gerának volt egy szép lövése is - ebben a periódusban a tízezres magyar közönség még ollézni is elkezdett. Dzsudzsákhoz viszont nagyon keveset jutott el a labda.
A félidő vége felé közeledve visszajöttek az osztrákok: a 35. percben Junuzovic lövését védte Király, hat perccel később Arnautovic zseniális sarkazással kényszerítőzött és került helyzetbe az ötös sarkánál, de beadását Harnik csúnyán eltörte. Az ellentámadásból Kleinheisler passzából Dzsudzsák lépett ki, de jobbal csúnyán keresztbe ellőtte a labdát a kapu előtt.
Kiegyenlített volt a meccs, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy az osztrákok sokkal kevésbé voltak dinamikusak, mint azt várni lehetett, és mindkét oldalon több olyan könnyen elpasszolt labdát lehetett feljegyezni, ami az európai középmezőnyben is ritkán fordul elő.
A második félidőre jobban jött ki Ausztria, az első nagyobb gólszerzési esély mégis a miénk volt: az 54. percben Dzsudzsák lőtt 26-ról, de Almer szögletre bokszolta a labdát.
És aztán váratlanul, egy gyönyörű Kleinheisler-Szalai kombináció végén a Hannover kölcsöncsatára Almer alatt jobb külsővel a kapuba gurított. Nagyon nagyon rég láttunk olyan extatikus gólörömöt magyar csapattól, ahogy a gól után a játékosok egyenként vetették bele magukat a kapu mögött szurkoló fanatikusok közé.
Próbáltak felállni az osztrákok, de szinte azonnal túlpörögtek: két perccel a gól után Dragovic a magyar tizenhatoson belül beleszállt Kádárba, és így Hingeregger hiába lőtt a kapuba - a végeredmény így nem gól lett, hanem Dragovicnak második sárga és piros lap. (Lehetne vitatkozni azon, hogy Dragovic nem csak elkésett-e a becsúszással, és jogos volt-e a második lap.)
A magyar csapat gyorsan reagált az új helyzetre, nyugodt tudott maradni - időközben Szalait Priskin Tamás váltotta elől - és a középpályán okosan passzolta ki az osztrákokat. Németh Krisztián jól, egyre jobban tartotta meg a labdákat a bal szélen, és a 72. percben gyönyörű lövését Almer ujjheggyel tolta ki szögletre.
Gera a második félidőben kulcsjátékos lett a magyaroknál, tökéletesen irányította az előtte keresztbemozgó támadókat, Storck pedig jó ütemben cserélte le az elfáradó Kleinheislert, akit Stieber Zoltán váltott a 79. percben. Az osztrákok fejben feladták a meccset, de ehhez kellett az, hogy Gera és Nagy okosan lassítsák a játékot a magyar térfélen, és ne maradjon tere az osztrák támadóknak.
És Stieber álomszerű cserének bizonyult: a 88. percben, amikor Fiola Attila sérülése miatt mi is tíz emberrel voltunk a pályán, Priskin indításából a Nürnberg szélsője lépett ki a jobbszélen és tanítanivaló mozdulattal emelt a kapus felett a kapu közepébe.
Az egyik legszebb gól volt eddig az EB-n.
Óriási közhely, de nehéz lenne ebből a magyar csapatból most játékosokat kiemelni, mert a Storck-válogatott koncentrált, és ami még kevésbé jellemző, kimondottan taktikus és türelmes csapatjátékának köszönhetően nyerte meg a meccset. Gera és Nagy összeszokott védekezőjátéka fontos volt, de Kádár Tamás és Fiola Attila is nagyot küzdött a széleken, Kleinheisler és Szalai pedig tökéletes akciót vitt végig az első gól előtt.
Stieber gólja mindent eldöntött a 88. percben.Dzsudzsák kevesebbet villant, de az ő szerepe a további meccseken fontos lehet, Németh főleg a második félidőben nagyon éretten focizott, Stieber pedig olyan gólt lőtt, amilyet a topligákban is percekig tapsolnak.
És kellett persze hozzá Storck edző is, aki nem csak pontos taktikát dolgozott ki, de tudott olyan atmoszférát is teremteni a csapat körül, ami se nem tette görcsössé, se nem pörgette túl a csapatot. Nem von le a győzelem értékéből semmit, hogy az osztrákok sokkal gyengébb teljesítményt nyújtottak ahhoz képest, amilyen jó hírük volt.
A magyar válogatott 1966 óta, az angliai világbajnokság óta nem aratott ekkora nemzetközi sikert. Akkor Brazíliát és Bulgáriát győztük le, azóta 1982-ben Salvadort (10-1), 1986-ban Kanadát (2-0) sikerült legyőzni.
Ezzel a győzelemmel a magyar csapat hatalmasat lépett a továbbjutás felé: ha szombaton Izland ellen akár csak egy döntetlent sikerül kiküzdeni, akkor már szinte biztosan ott leszünk a legjobb 16 között. De, egy ilyen meccs után persze, miért érnénk be a döntetlennel.
Magyarország-Ausztria 2-0 (0-0)
Bordeaux, Nouveau Stade de Bordeaux, 34 424 néző, v.: Clément Turpin (francia)
GÓL: Szalai (62.), Stieber (88.)
Piros lap: Dragovic (66.)
Magyarország: Király Gábor - Fiola Attila, Guzmics Richárd, Lang Ádám, Kádár Tamás - Gera Zoltán, Nagy Ádám - Dzsudzsák Balázs, Kleinheisler László (Stieber Zoltán, 79.), Németh Krisztián (Pintér Ádám, 89.) - Szalai Ádám (Priskin Tamás, 69.)
Ausztria: Robert Almer - Florian Klein, Aleksandar Dragovic, Martin Hinteregger, Christian Fuchs - Julian Baumgartlinger, David Alaba - Martin Harnik (Alessandro Schopf, 78.), Zlatko Junuzovic (Marcel Sabitzer, 59.), Marko Arnautovic - Marc Janko (Rubin Okotie, 65.)
http://444.hu/2016/06/14/oetven-eve-nem-volt-ekkora-magyar-futballsiker-magyarorszag-ausztria-2-0
