A Peles-kastély Romániában, Sinaia településen található.
I. Károly román király építette 1873 és 1914 között. A kastély neoreneszánsz stílusú és Románia egyik legfontosabb történelmi jellegű műemléke.
A Romániai Kárpátok idillikus településén található Peleş Kastély egy igazi mesebeli épület. Az 1873-ban kezdődött építkezés egy igazi nemzetközi vállalkozás volt. 
Erzsébet Román Királynő így emlékezett az építkezés fázisaira: „az olaszok voltak a kőművesek, a románok építették a teraszokat, a cigányok voltak a segédmunkások.
Az albánok és görögök dolgoztak a kővel, a magyarok és németek voltak az ácsok, a törökök égették a téglát. A mérnökök lengyelek voltak, a kőfaragók csehek. A franciák rajzoltak, az angolok mértek…”. A munkások összesen 14 különféle nyelvet beszéltek.
A kastély elhelyezkedése nem véletlenszerű, hiszen nem messze innen, Predeál település mellett húzódik az akkori Románia és az Osztrák–Magyar Monarchia határa. Az uralkodónak a helyválasztással az volt az elképzelése, hogyha egyszer majd Erdély egyesül a Román Királysággal, a kastély az ország szívében helyezkedjen el.
A kastélyt már a felavatását követően, 1883-ban módosították, jelentősen kibővítették. Jelenlegi formáját csak 1914-ben, I. Károly román király halálának évében, nyerte el. A kastély 160 szobával, több bejárattal, valamit több belső lépcsővel büszkélkedik. A kastély központi tornyának magassága 66 m. A Peleş kastélyon kívül még két kisebb kastélyt építettek a környéken, a Pelişorul és Foişorul kastélyokat.
A kastély érdekessége, hogy az adott kor technikai fejlettségéhez képest nagyon modern épületgépészeti elemekkel rendelkezett. Ilyen például az előcsarnok mozgatható üveg födémje, melynek mozgatását egy elektromotor teszi lehetővé. 
A Peleş kastély 1883 óta rendelkezik központi fűtésrendszerrel. Egy másik érdekesség, hogy egy 60 fő befogadására képes kis, színi előadóterme is van, kisméretű színpaddal, valamint királyi páhollyal.
A kastély teljes befejezéséig a királyi pár a vadászházat használta látogatásai alkalmával. További érdekessége, hogy a saját elektromos erőművének köszönhetően a Peleş kastély Európa első kastélya, amely vezetékes árammal volt ellátva. 
A kastély belső kialakításában az olasz és angol reneszánsz, a barokk, a rokokó és a spanyol-mór építészeti stílus elemei is felfedezhetők. A kastélyban jelenleg múzeum működik, számtalan műtárgy látható, szobrok, bútorok, hímzett faliszőnyegek, kerámiák, ötvösmunkák, G. B. Tiepolo XVIII. századi olasz festő eredeti olajfestményei, emellett találhatóak még XVI.-XVII. századi eredeti színes svájci ablaküvegek, meisseni és sévresi porcelánok.
Az 1900-as években a kastély újabb emeletet kapott, és a főtorony magasságát is megemelték.
Befejezett állapotában területe 3200 nm, 160 szobája és több mint 30 fürdőszobája van. A 160 szoba Európa egyik értékes képtárának és egy 400 darabos XIV-XVII. századokból származó fegyvergyűjteményének adott otthont. 
Az addigi belső udvart alakította át egy fafaragásokban bővelkedő, ólomüveggel fedett csodaszép teremmé.
A fegyvertermek 1903-1906 között, míg az intarziákban bővelkedő tanácsterem 1914-ben készült el. A Florentina termet, vagy más nevén a Nagy Szalont az olasz ujjászületés jegyeiben rendezték be.
A császári lakosztály 1906-ban, Mária terézia stílusban Ferenc József császár látogatására készült.
A kastély épület mellett található a kisebb Pelisor-kastély, melyben a király unokaöccse és felesége éltek. Itt is igényes volt a berendezése, de fényűzésben, még így is jócskán elmaradt a másiktól.
Az "arany-szoba"
A legfontosabb látogatható termek a következők:
- Díszterem
- Királyi könyvtár
- Fegyvertermek
- Zene terem
- Firenzei terem
- Márványterem
- Színház
- Koncertterem
- Császári lakosztály
