Nem tetszik a kormánynak, hogy az érvelésük elbukott a bíróságon, ezért átírják a szabályokat
A kormány szerint onnantól, hogy a közpénzt az MNB beteszi a saját alapítványába, a pénz megszűnik közpénznek lenni, az alapítványtól így a gazdálkodására vonatkozó adatok közérdekű adatként sem kérhetőek ki. Kósa Lajos a Fidesz frakcióvezetője szerint "az alapítvány lényege", hogy ha "beteszem a pénzt, onnantól ahhoz a pénzhez semmi jogom, közöm, el vagyok vágva tőle."
Kósa elismeri ugyan, hogy a bíróság jogerős ítéletében már kimondta, ez az érvelés nem állja meg a helyét, és az MNB-alapítványok is közpénzt kezelnek, a Fidesz nem fogadja el az ítéletet, szerintük a bíróság rosszul döntött. "A bírói döntés indoklása tételesen ellentmond a polgári törvénykönyv szabályozásának" - mondta.
Így most saját, a bíróság előtt már elbukott okfejtésüket törvénybe emelik, az meg szerintük már az Alkotmánybíróság feladata lesz, hogy eldöntse, Alaptörvénybe ütközik-e az, amit csinálnak. (Az adatvédelmi biztos szerint egyébként igen.) Az MNB és a közpénzek viszonyát újraértelmező javaslatot hétfőn adták be, kedden már el is fogadták.
Megduplázzák Matolcsyék fizetését, és eltitkolnák az MNB-alapítványok adatait
De mit állít a Fővárosi Törvényszék ebben a jogerős ítéletben, amit most a kormány egy törvénymódosítással lesöpörne az asztalról? Alább összeszedtük a fontosabb megállapításait.
Az alperes a Pallas Athéné Domus Animae MNB-alapítvány volt, a felperes Tóth Bertalan szocialista képviselő, aki egyebek mellett azt akarta megtudni, hogy a 260 milliárd forint vagyont kezelő alapítványok kivel, mikor mire szerződtek.
Ezt mondta ki a bíróság:
- A Magyar Nemzeti Bank vagyona nemzeti vagyon, a Magyar Nemzeti Bank közpénzből is gazdálkodik.
- Közpénznek minősül valamennyi, kizárólagosan állami tulajdonban álló szervezethez az állam által juttatott, vagy oda bármilyen más forrásból beérkező pénzeszköz.
- Az alapítványt a kuratórium vezeti és képviseli, a kuratórium tagjait az alapító, a Magyar Nemzeti Bank nevezi ki, és a kuratórium elnöke személyében megegyezik a Magyar Nemzeti Bank elnökével. Vagyis nem igaz, hogy a kihelyezett vagyon felett az alapító közfeladatot ellátó szerv rendelkezési joga teljes mértékben megszűnt. Az MNB kizárólagos joga az alapítvány vagyonáról döntést hozó kuratórium kinevezése, az MNB tehát kifejezetten meghatározó befolyást tud gyakorolni az alperes működésére.
- A 100 százalékos állami tulajdonban álló, kizárólag közpénzből gazdálkodó és nemzeti vagyonnal rendelkező Magyar Nemzeti Bank a rendelkezésére álló állami pénzt átadta egy tőle elkülönült jogi személy részére, amelynek működésére azonban meghatározó befolyást tud gyakorolni.
- Közérdekű adatnak minősül az olyan vagyonra vonatkozó adat, amely az állam bármely szervének akár közvetett tulajdonában áll, vagy amelyre valamely állami szerv rendelkezési joga kiterjed.
- Az alapítvány a nemzeti vagyonnal és közpénzzel gazdálkodó szerv, az általa kezelt adatok az Alaptörvény 39. § (2) bekezdése alapján közérdekű adatnak minősülnek, az alapítvány – a közpénz és nemzeti vagyon kezelésével járó tevékenységénél fogva – az infótörvény hatálya alá tartozó közfeladatot ellátó egyéb szerv.
- Mivel a Magyar Nemzeti Banknak kizárólag közfeladatai vannak az Alaptörvény és a jegybanktörvény alapján, akármilyen konkrét funkció ellátása céljából is hozza létre az alapítványt, az csak a jegybank feladataival és elsődleges céljával összhangban álló célra, közpénzből jöhet létre. Így aztán mindenképpen közfeladatot ellátó szervnek kell tekinteni.
http://index.hu/gazdasag/2016/03/01/kozpenz_mnb_jegybank/
Matolcsyék borozót nyitnak a Várban
De hogy mindez mennyibe kerül az adófizetőknek, a jegybanki törvény legújabb módosítása miatt talán soha nem derül ki már. Tiborcz István volt cégének is jut munka.
A Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) Úri utcai ingatlanában, a régi budai városháza épületében borozó, bormúzeum és étterem is lesz. Néhány méterrel odébb, a Lónyay–Hatvany villában pedig még egy étterem, plusz egy művészeti galéria is. A díszvilágításért az ELIOS Zrt. felel.
Pedig az első hírek még arról szóltak, hogy a ma már több mint 60 milliárd forintnyi közpénzből gazdálkodó PADA céljául a közgazdasági gondolkodás megújítását tűzte ki az alapító Magyar Nemzeti Bank (MNB). 2014. decemberi közleménye szerint az alapítvány a régi budai városháza patinás épületében „Magyarországon egyedülálló, angol nyelvű, nemzetközi oktatóbázissal és hallgatói körrel rendelkező Doktori Iskolát kíván üzemeltetni 2016 szeptemberétől”.
Az Úri utca 21. szám alatti régi budai városházát a Matolcsy György vezette MNB 1,85 milliárd forintért vásárolta meg az Akadémiától, majd 2014 februárjában vagyonjuttatásként a PADA rendelkezésére bocsátotta. A PADA kuratóriumának elnöke, mondanunk sem kell, Matolcsy György.
Dr. Kisfröccs, Prof. Hosszúlépés
Matolcsyék azonban időközben újragondolhatták a dolgot, hiszen a Narancs által Budapest Főváros Kormányhivatalától kikért építési engedélyek és egyéb dokumentumok szerint a pincében és a földszinten borozó, bormúzeum, étterem és bemutatótermek nyílnak majd, az igazgatási és oktatási funkciók pedig az emeletre és a tetőtérbe száműzettek a tervek szerint. A jegybankelnök unortodox megoldások iránti hajlama eddig sem volt ismeretlen, a borozóval vegyített angol nyelvű doktori iskola azonban kétségtelenül újabb minőségi ugrás a munkásságában.
Hasonló átalakuláson mentek keresztül a Lónyay–Hatvany villába megálmodott feladatok is: a fentebb már idézett közlemény szerint az épület „oktatási és rendezvényközpont”-ként előadások, kiállítások és más közösségi rendezvények helyszíneként szolgálná a magas szintű közgazdasági képzést, és többek között „a kor követelményeinek megfelelő szakmai könyvtárnak is otthont” adna. A lapunk birtokában lévő dokumentum szerint azonban a Matolcsy-féle alapítvány az épület korábbi tulajdonosa, a Budapanoráma Kft. terveit valósítja meg: „az új tulajdonos [vagyis a PADA] az épület korábbi rendeltetésének megfelelően művészeti galéria és étterem funkcióval az építkezés befejezését határozta el”. A „VILLA Művészeti Galéria és Étterem” néven futó projektben az első szinten lesz az étterem, a földszinten, illetve a második és harmadik szinten pedig kiállítóterek várják majd a „közgazdasági megújulás”-ra vágyókat.
A villaépület díszvilágítását a nemrég még Tiborcz István miniszterelnöki vej résztulajdonában álló ELIOS Innovatív Energetikai Zrt., a városháza építési munkálatait pedig a Mészáros Lőrinchez közelállónak mondott Magyar Építő Zrt. végzi.
De hogy mindez mennyibe kerül az adófizetőknek, az MNB-törvény legújabb módosítása miatt talán soha nem derül ki már.
http://magyarnarancs.hu/belpol/matolcsyek-borozot-nyitnak-a-varban-98421
Kósa szerint elpofátlanodtak az újságírók
Ma délben sajtótájékoztatót tartott a Parlamentben Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője. Az esemény témája az MNB-s törvény volt, ami során 200 milliárd forintnyi közpénz szűnik meg közpénznek lenni. A műveletről szóló magyarázatot itt hallgathatja meg, a törvény hátteréről itt olvashat.
Kósát megpróbálták más témában is kérdezni (ezúttal nem Habony Árpádról, hanem hogy a Nemzeti Választási Bizottság elkaszálta Nyakó István népszavazási kezdeményezését), mire a frakcióvezető tartott egy kis fejmosást az összegyűlt újságíróknak:
A frakcióvezető szerint volt egy hallgatólagos megállapodás az újságírók és a politikusok között. Eszerint a doorstep sajtótájékoztatókon (amik csak egy döntés bejelentéséről szólnak) nem záporoztak sorban "provokatív kérdések".
Egyébként nem szórakoztatjuk egymás ilyesmivel, hanem meghagyjuk a folyosói szaladgálós műfajnak, amikor üldözik a politikusokat és szándékosan provokatív kérdéseket tesznek fel nekik
− magyarázta Kósa, hogy szerinte hol kell feltenni a neki nem tetsző, provokatívnak minősített kérdéseket.
A frakcióvezető szerint megbomlott az egyensúlyi állapot, "nem sikerült tartani a hallgatólagos megegyezést" ezért mostantól csak akkor lehet majd bármit kérdezni, ha általános sajtótájékoztatót tartanak. Kósa úgy összegezte a változást, hogy "áttérünk a szigorúbb műfaji kötöttségekhez".
Kósa szavainak különös gellert ad, hogy a Parlamentben hangoztak el, ahol egyébként egy körülbelül ötven méter hosszú folyosó maradt az újságíróknak, hogy interjúkat készítsenek a politikusokkal. A többi helyen tilos, de általában megtűrt.
A frakcióvezető szavaiból az is kitűnik, hogy szerinte normális, hogy az újságíróknak futniuk kell a politikusok után, hátha legalább annyit mondanak a nép választott képviselői, hogy "nem olvastam még a törvényjavaslatot, amiről holnap szavazni fogok".
Ha valakik itt pofátlanok, azok nem az újságírók.
http://index.hu/mindekozben/poszt/2016/03/01/kosa_szerint_elpofatlanodtak_az_ujsagirok/
Már el is fogadták a botrányos MNB-s törvényjavaslatot
A parlament 118 igen szavazattal, 58 nem szavazattal elfogadta a fideszes Bánki Erik hétfőn reggel beadott, nagy vihart kavaró javaslatát, amely egyebek mellett kivenné az infótörvény alól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványait, ezzel meghiúsítva, hogy nyilvánosságra kerüljenek az alapítványok 260 milliárdos gazdálkodásával kapcsolatos részletek.
Szemben a bírósággal
Bánki Erik javaslata valójában egy már jogerős bírósági döntést írna felül, amely az MNB alapítványait a megkötött szerződéseinek nyilvánosságra hozására kötelezi. Mivel azonban az új szabályokat a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, esélyes, hogy az emberek a bírósági ítélet ellenére sem ismerik majd meg, hogy Matolcsy Györgyék alapítványai kikkel, mikor, milyen tárgyban, milyen összegre kötöttek szerződéseket.
A fideszes beadvány indoklásában azt írták, hogy „az MNB által létrehozott alapítvány vonatkozásában az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét, a törvényi szabályozás szerint ezért ezen adatok nyilvánosságára nem az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény szabályait kell alkalmazni".
Súlyosan aggályos
Az elfogadott törvénymódosítás Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi Hivatal vezetője szerint „sérti az Alaptörvényt, ellentmond az alkotmánybírósági, bírósági és hatósági gyakorlatnak, súlyos alkotmányossági aggályokat vet fel, sérti az igazságszolgáltatás függetlenségének követelményét”.
A törvényjavaslatot az irományról tartott parlamenti vitában az ellenzéki pártok is támadták, a kormánypártok tagjai azonban gyakorlatilag nem vettek részt a vitában. A Fidesz részéről csak az előterjesztő Bánki Erik szólalt fel, aki szerint itt valójában szó sincs arról, hogy az alapítványok által kezelt 260 milliárdos vagyon ellopásához asszisztálnának, a beadvány szerinte valójában inkább szigorítás a korábbi állapothoz képest. Mint az hétfői körkérdésünkből kiderült, a fideszes képviselők egy része még csak nem is hallott a parlamenten kivételes eljárásban, két nap alatt átvert törvénymódosításról.
Holnap titkosítunk 200 milliárd forintot? Nem is hallottam még róla!
Ugyanebben a javaslatban a Matolcsy Györgynek járó eddigi 2,5 millió körüli havi bért 5 millió forintra, az alelnökök fizetését 4,5 millió forintra emelik, a Monetáris Tanács tagjainak havi 3 millió forintot juttatna, ahogy a felügyelőbizottság tagjainak is. A felügyelőbizottság elnökének, a fideszes Papcsák Ferencnek 3,5 millióra emelnék a havi bérét a mostani 1,2 millióról.
Megszavazták a Postáról szóló törvényt is
Az MNB-s törvényhez hasonló, Postára vonatkozó javaslatot is megszavazták kedden 118 igen szavazat mellett, 57 nem szavazattal. Ezt korábban Németh Szilárd, Galambos Dénes és Mengyi Roland nyújtotta be, lényege, hogy kiveszi a Magyar Postát az infótörvény hatálya alól, így korlátozza a Posta egyes szerződéseinek és gazdálkodásával összefüggő adatok megismerhetőségét.
A javaslat fideszes benyújtói korábban azzal érveltek, hogy a Posta versenyhátrányba kerülne a piacon, ha minden adatát ki lehetne kérni közérdekű adatként. Az ellenzők szerint azonban minden hasonló, a nyilvánosságot korlátozó intézkedés csökkenti az állami szervek feletti közösségi kontrollt, és nagyobb teret enged a korrupciónak, és ellentétes az Alaptörvénnyel is.
Törvénybe foglalják, hogy megtarthassa titkait a Posta
http://index.hu/gazdasag/2016/03/01/mar_el_is_fogadtak_a_botranyos_mnb-s_torvenyjavaslatot/
A Fidesz és a KDNP ma elintézte, hogy ne tudhassuk meg, mit művel a pénzünkkel a Magyar Posta és az MNB
Ma a Magyar Postának és a Magyar Nemzeti Banknak is „elveszett a közvagyon jellege”.
Nem tudjuk, mire költi a pénzünket a Magyar Posta
118 igen szavazat mellett, 57 nem szavazat ellenében, 0 tartózkodással elfogadták a postatörvényt, amit Németh Szilárd kezdeményezett.
A súlyos törvénymódosítási javaslat, ami lényegében kivenné a Magyar Postát az infortörvény hatálya alól, gyakorlatilag az alkotmánnyal is szembemegy.
Az MNB pénzét sem követhetjük nyomon
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényhez nyújtott be a fideszes Bánki Erik törvénymódosítást. Hasonlóan, 118 igen, 58 nem szavazat mellett ezt is elfogadták.
A Magyar Nemzeti Bank adatait titkosító törvényjavaslat értelmében ha az MNB alapítványokba teszi a pénzét, az a pénz onnantól már nem közpénz. A törvény szerint így a vagyon „elveszíti közvagyon jellegét”.
De nem csak az MNB cégei, hanem az MNB cégeinek a cégei is megtagadhatnak minden adatigénylést egy utolsó pillanatban beadott módosítás értelmében.
A törvénymódosítás ellen az adatvédelmi biztos is felszólalt.
A két törvényt ez a 118 ember szavazta meg:
- Ágh Péter (Fidesz)
- B. Nagy László (Fidesz)
- Balla György (Fidesz)
- Balla Mihály (Fidesz)
- Bánki Erik (Fidesz)
- Bányai Gábor (Fidesz)
- Bartos Mónika (Fidesz)
- Becsó Zsolt (Fidesz)
- Bencsik János (Fidesz)
- Dr. Bene Ildikó (Fidesz)
- Bíró Márk (Fidesz)
- Bodó Sándor (Fidesz)
- Boldog István (Fidesz)
- Bóna Zoltán (Fidesz)
- Budai Gyula (Fidesz)
- Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz)
- Cseresnyés Péter (Fidesz)
- Csizi Péter (Fidesz)
- Csöbör Katalin (Fidesz)
- Czerván György (Fidesz)
- Dr. Czomba Sándor (Fidesz)
- Czunyiné Dr. Bertalan Judit (Fidesz)
- Dankó Béla (Fidesz)
- Demeter Zoltán (Fidesz)
- Dunai Mónika (Fidesz)
- Farkas Flórián (Fidesz)
- Farkas Sándor (Fidesz)
- Dr. Fónagy János (Fidesz)
- Font Sándor (Fidesz)
- Dr. Galambos Dénes (Fidesz)
- Gelencsér Attila (Fidesz)
- Dr. Gulyás Gergely (Fidesz)
- Gyopáros Alpár (Fidesz)
- Győrffy Balázs (Fidesz)
- Hadházy Sándor (Fidesz)
- Halász János (Fidesz)
- Hende Csaba (Fidesz)
- Hirt Ferenc (Fidesz)
- Horváth István (Fidesz)
- Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)
- Jakab István (Fidesz)
- Dr. Kerényi János (Fidesz)
- Kontrát Károly (Fidesz)
- Kósa Lajos (Fidesz)
- Dr. Kovács József (Fidesz)
- Kovács Sándor (Fidesz)
- Dr. Kovács Zoltán (Fidesz)
- Kövér László (Fidesz)
- Kucsák László (Fidesz)
- L. Simon László (Fidesz)
- László Tamás (Fidesz)
- Lezsák Sándor (Fidesz)
- Manninger Jenő (Fidesz)
- Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
- Dr. Mengyi Roland (Fidesz)
- Dr. Molnár Ágnes (Fidesz)
- Dr. Nagy István (Fidesz)
- Németh Szilárd István (Fidesz)
- Nyitrai Zsolt (Fidesz)
- Pánczél Károly (Fidesz)
- Dr. Pesti Imre (Fidesz)
- Petneházy Attila (Fidesz)
- Pócs János (Fidesz)
- Pogácsás Tibor (Fidesz)
- Dr. Pósán László (Fidesz)
- Potápi Árpád János (Fidesz)
- Dr. Répássy Róbert (Fidesz)
- Révész Máriusz (Fidesz)
- Riz Gábor (Fidesz)
- Rogán Antal (Fidesz)
- Dr. Salacz László (Fidesz)
- Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
- Dr. Simon Miklós (Fidesz)
- Simon Róbert Balázs (Fidesz)
- Simonka György (Fidesz)
- Szabó Zsolt (Fidesz)
- Szabolcs Attila (Fidesz)
- Szatmáry Kristóf (Fidesz)
- Dr. Szűcs Lajos (Fidesz)
- Tállai András (Fidesz)
- Dr. Tapolczai Gergely (Fidesz)
- Tasó László (Fidesz)
- Tessely Zoltán (Fidesz)
- Dr. Tiba István (Fidesz)
- Tiffán Zsolt (Fidesz)
- Dr. Tilki Attila (Fidesz)
- Törő Gábor (Fidesz)
- Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
- Tuzson Bence (Fidesz)
- V. Németh Zsolt (Fidesz)
- Vantara Gyula (Fidesz)
- Varga Gábor (Fidesz)
- Varga József (Fidesz)
- Varga Mihály (Fidesz)
- Vargha Tamás (Fidesz)
- Dr. Vas Imre (Fidesz)
- Vécsey László (Fidesz)
- Vigh László (Fidesz)
- Dr. Vinnai Győző (Fidesz)
- Dr. Vitányi István (Fidesz)
- Dr. Völner Pál (Fidesz)
- Witzmann Mihály (Fidesz)
- Dr. Zombor Gábor (Fidesz)
- Zsigó Róbert (Fidesz)
- Dr. Aradszki András (KDNP)
- Firtl Mátyás (KDNP)
- Földi László (KDNP)
- Dr. Hargitai János (KDNP)
- Harrach Péter (KDNP)
- Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP)
- Hollik István (KDNP)
- Dr. Latorcai János (KDNP)
- Móring József Attila (KDNP)
- Dr. Rétvári Bence (KDNP)
- Dr. Rubovszky György (KDNP)
- Soltész Miklós (KDNP)
- Szászfalvi László (KDNP)
- Dr. Vejkey Imre (KDNP)
Igazoltan volt távol a Fideszből Orbán Viktor, Lázár János, Fazekas Sándor (aki inkább az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület küldöttgyűlésére ment), Szijjártó Péter, Balog Zoltán, Hoppál Péter és Horváth László, a KDNP-ből Semjén Zsolt, Szeszták Miklós és Simicskó István.
Nem szavazott a szocialista Mesterházy Attila és Kunhalmi Ágnes, illetve az LMP-s Sallai Róbert Benedek. A Jobbikból Kepli Lajos és Szávay István volt igazoltan távol. A DK bojkottálta az egészet, a képviselői szintén nem voltak ott.
A kormánypárti képviselők közül csomóan tegnap még azt nyilatkozták az Indexnek, hogy fogalmuk sincs arról, amit ma végül megszavaztak.
http://444.hu/2016/03/01/a-fidesz-es-a-kdnp-ma-elintezte-hogy-ne-tudhassuk-meg-mit-muvel-a-penzunkkel-a-magyar-posta
Korlátozták az MNB-birodalom adatainak megismerhetőségét
Az Országgyűlés döntött: kivételes eljárásban, a kormánypárti többség szavazataival korlátozta az MNB-s alapítványok és cégek, valamint a Posta piaci tevékenységi adatainak megismerhetőségét. Mostantól az MNB mérlegelheti, mi ismerhető meg a működéséből. A Ház döntése alapján az MNB-elnök havi bére 5 millió forintra, az alelnöké ennek 90 százalékára emelkedik. Orbán Viktor távol maradt a szavazástól.
Korlátozták az MNB transzparenciáját
Kedden kivételes eljárásban korlátozta az Országgyűlés az MNB-s alapítványok és cégek, valamint a Posta piaci tevékenységi adatainak megismerhetőségét. A képviselők egyúttal megszavazták az MNB vezetőségének nagyarányú fizetésemelését is.
A fideszes Bánki Erik által benyújtott javaslattal, 118 kormánypárti igen szavazattal, 58 nem ellenében módosították a jegybanktörvényt. Bánki hétfőn nyújtotta be javaslatát és kedden már döntött is róla az Országgyűlés.
Orbán Viktor miniszterelnök távol maradt a szavazástól.
Az MNB mérlegelheti a saját megismerhetőségét
Az elfogadott törvénymódosítás az adatkezelő gazdasági társaság, illetve a tulajdonos MNB mérlegelési jogkörébe helyezi annak eldöntését, hogy a központi pénzügyi, illetve devizapolitikai érdek vagy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog élvez-e elsőbbséget. Az indoklás szerint ezt azért kellett lehetővé tenni, mert az MNB bármely működése közben keletkezett adatok egy részének megismerésekor fennállhat a központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdek sérelmének veszélye. Az adatkezelő ennek mérlegelése alapján dönt az adatok nyilvánosságra hozataláról vagy a megismerés korlátozásáról, amely időben differenciálható - fogalmaztak az előterjesztők, hozzátéve, a megismerés korlátozására előírható időtartam felső határa tíz év.
A parlament az indítványt megfogalmazók javaslatára így nem megismerhetővé tette az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság által kezelt olyan típusú adatait, amelyek megkérdőjelezhetetlenül az üzleti titok körébe tartoznak. Ezen adatok megismerése ugyanis aránytalan sérelmet okozna az érintett gazdasági társaságnak üzleti tevékenysége szempontjából – írta a javaslat benyújtója.
Bánki: Versenyhátrányba kerülhetnek az MNB-s cégek
Bánki Erik hétfőn a javaslatában szereplő adatok megismerésének korlátozását azzal indokolta, hogy amennyiben a mostani gyakorlat folytatódna, ez egyes esetekben versenyhátrányba hozná az MNB által létrehozott cégeket. A jegybank társaságai úgynevezett nyílt piaci műveleteket is végezhetnek, ezek adatainak napvilágra kerülése pedig előnyt jelentene a pénzpiacon működő más cégeknek - mutatott rá. A parlament törvényalkotási bizottságának egyik elfogadott javaslatára az üzleti titok körébe tartozó adatok megismerésének korlátozása kiterjed a jegybank többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok által közvetlenül, vagy közvetve irányított vállalkozásokra is.
A fideszes politikus a jegybank alapítványaival kapcsolatban kiemelte, azok működését a kezdetektől a kuratórium, vagy egyszemélyes ügyvezető szervként a kurátor felügyeli. Így az alapítvány létesítésével a vagyon olyan mértékben különül el, amely alapján az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét - áll az indoklásban, amelyben a fideszes politikus kifejtette, ez annak ellenére is így van, hogy az alapító korábban közvagyonként gazdálkodott az alapítvány javára juttatott vagyonnal, hiszen az kikerült az alapító vagyonából és annak felügyelete alól, és egy újonnan létrejövő jogi személy tulajdonába került.
Az Országgyűlés erre hivatkozva úgy döntött, az MNB által létrehozott alapítványok adatainak nyilvánosságára az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény helyett elegendő a közhasznú szervezetekre vonatkozó nyilvánossági szabályokat kell alkalmazni. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának hétfő esti ülésén az ellenzéki képviselők mellett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is alaptörvény-ellenességet vetett fel az előterjesztéssel kapcsolatban.
Péterfalvi: Konkrét adatokra kell vonatkoznia a jogkorlátozásnak
Péterfalvi Attila kijelentette: az alaptörvény, az infótörvény és a nemzeti vagyongazdálkodásról szóló törvények egyértelműen meghatározzák, hogy az MNB, valamint vállalkozásai és alapítványai tevékenysége közfeladatnak minősül, és nemzeti vagyonnal gazdálkodnak. A jogkorlátozásnak ezért konkrét adatokra kell vonatkoznia konkrét indokokkal, de az adatokhoz való hozzáférés nem korlátozható minden tevékenységre - mondta. Fömötör Barna, az MNB főigazgatója a testület ülésén kifejtette, a jegybank esetében a nemzeti, állami vagyon gazdálkodására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. A központi bank nem fogadhat el utasítást sem az államtól, sem az uniótól, így más jogi helyzetben és gazdálkodással működik, mint az egyéb állami szervezetek - mondta.
A Ház döntése alapján az MNB-elnök havi bére 5 millió forintra, az alelnöké ennek 90 százalékára emelkedik. Az indoklás szerint ezzel a díjazás mértéke közeledik a piaci vezetői bérekhez és megfeleltethető az állami pénzügyi cégek vezető állású munkavállalóinak meghatározott javadalmazási keretnek.
Az eddig hatályos törvény szerint az elnöki bér a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó keresetének tízszerese lehetett. (A bruttó átlagkereset tavaly 250 ezer forint körül volt.) Az előterjesztő ezzel összefüggésben megjegyezte, az MNB élére 2013-ban került új vezetés tevékenysége alatt a jegybank évről évre nyereségesen gazdálkodott, holott például 2013-ra a Simor András féle korábbi jegybanki vezetés még több mint 200 milliárd forint veszteséget tervezett.
Korlátozták a Posta adatszolgáltatását is
A parlament korlátozta a Magyar Posta piaci alapú szolgáltatásaira vonatkozó adatszolgáltatását.
Az Országgyűlés a fideszes Németh Szilárd kezdeményezésére 118 fideszes és KDNP-s igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadta el a postatörvény módosítását. A Fidesz alelnökének eredeti előterjesztését az ellenzéki pártok és civil szervezetek mellett Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke is alkotmányellenesnek ítélte. A hatóság vezetője szerint ugyanis bár az állami tulajdonú cégeknél is fennállhat méltányolható érdek az üzleti adatok, információk titokban maradásához, azonban a javaslat aránytalanul korlátozná a posta tevékenységének és gazdálkodásának ellenőrizhetőségét.
Az indítványhoz ezt követően a fideszes Bánki Erik nyújtott be olyan módosító javaslatot, amely szerinte a közpénzek, állami támogatások esetében nyitva hagyná az adatszolgáltatás lehetőségét, ugyanakkor korlátozná azt a liberalizált piacon nyújtott szolgáltatásoknál.
http://mandiner.hu/cikk/20160301_korlatoztak_az_mnb_birodalom_adatainak_megismerhetoseget
Titkosítanák az MNB alapítványainak és cégeinek gazdálkodását
Kivenné az Infotörvény hatálya alól a jegybank alapítványainak és cégeinek gazdálkodását egy fideszes javaslat. A csavaros indokolás szerint még nőne is ezzel a jegybanki alapítványok átláthatósága, mivel így közhasznú szervezeteknek minősülnének és évente beszámolót kell majd készíteniük. A NAIH elnöke bírálta a javaslatot, amely egyébként Matolcsy György jegybankelnök fizetését is megemelné.
A fideszes Bánki Erik jegyzi azt a javaslatot, amely szerint a jövőben az MNB alapítványai nem tartoznának a közérdekű adatok nyilvánosságát biztosító Infotörvény hatálya alá. A törvénymódosítás kiterjedne folyamatban lévő ügyekre is. Az időzítés azért is figyelemre méltó, mert épp a közelmúltban zárult le jogerősen egy ügy, melyben a szocialisták keresete alapján a bíróság az alapítványok adatainak kiadására kötelezte a jegybankot – mutat rá az Index.
A javaslat kimondja: a jegybank által létrehozott alapítványnál az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét, így ezen adatok nyilvánosságára nem az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény vonatkozna, hanem elegendő a közhasznú szervezetekre vonatkozó nyilvánossági szabályokat alkalmazni.
Nem csökken, hanem nő!
A benyújtó Bánki Erik logikája szerint javaslatával nem csökken, hanem nő az átláthatóság, mivel az MNB alapítványai így közhasznú szervezetnek minősülnek majd és évente beszámolót kell készíteniük. Csakhogy az Infotörvény alapján elvileg bárki kikérhette volna a közérdekű adatokat – évente akár többször is.
Az alapítványokon túl az MNB által létrehozott, akár részben tulajdonolt, vagy általa közvetve irányított cégekre is vonatkozna az új szabályozás. Ezt azzal indokolják, hogy ha a mostani gyakorlat folytatódna, ez egyes esetekben versenyhátrányba hozná az MNB által létrehozott cégeket. A jegybank társaságai úgynevezett nyílt piaci műveleteket is végezhetnek, ezek adatainak napvilágra kerülése előnyt jelentene a pénzpiacon működő más cégeknek – mondta Bánki Erik a törvényalkotási bizottság ülésén.
A javaslat további eleme, hogy megemelnék a jegybankelnök és az MNB más vezetőinek fizetését. Bánki Erik indokolása szerint ezt az indokolja, hogy az új vezetés tevékenysége alatt a jegybank évről évre nyereségesen gazdálkodott, a vezetők fizetése viszont a legalacsonyabb szinten van a kelet-közép-európai régióban, ez igaz az uniós tagállamokkal összevetve is. Megjegyezte, hogy Matolcsy György fizetése még az indítvány esetleges elfogadását követően is jelentősen elmarad Simor András egykori elnök fizetésétől.
Az ügyet gyorsított eljárásban tárgyalja a parlament, hétfőn a gazdasági és a törvényalkotási bizottság napirendjén is szerepelt, kedden pedig már meg is szavazhatja a Ház.
Péterfalvy: Alkotmányossági kérdések merülnek fel
Péterfalvi Attila NAIH-elnök bírálta a javaslatot. Mint mondta, ugyan elfogadható az üzleti célok védelme a jegybank versenytárs mellett működő társaságainál, de a javaslat számos ponton vet fel alkotmányossági kérdéseket. Ide sorolta, hogy az alaptörvény, az infótörvény és a nemzeti vagyongazdálkodásról szóló törvény – amelyek egy része sarkalatos – egyértelműen meghatározza: az MNB-nek, a vállalkozásainak és az alapítványainak a tevékenysége közfeladatnak minősül, és nemzeti vagyonnal gazdálkodnak. A jogkorlátozásnak ezért konkrét adatokra kell vonatkoznia konkrét indokokkal, de az adatokhoz való hozzáférés nem korlátozható minden tevékenységre.
Az előterjesztés hatályával kapcsolatban a NAIH elnöke felvetette a jogbiztonság kérdését, de a bírói függetlenség korlátozását is, mondván: adatok kiadását előíró jogerős bírói döntés nem juthat érvényre az elfogadásával.
Így emelkednek a bérek
Az mfor.hu összesítése szerint így alakul mostantól az MNB vezetőinek a bérezése:
Matolcsy György MNB-elnök: 2,37 millió -> 5 millió
Nagy Márton MNB-alelnök: 1,9 millió -> 4,5 millió
Gerhardt Ferenc MNB-alelnök: 1,66 millió -> 4,5 millió
Windisch László MNB-alelnök: 1,66 millió -> 4,5 millió
Monetáris Tanács tagjai: 1,43 millió -> 3 millió
Papcsák Ferenc felügyelőbizottsági elnök: 1,2 millió -> 3,5 millió
Felügyelőbizottsági tagok: 0,8 millió -> 3 millió
- Index Megduplázzák Matolcsyék fizetését, és eltitkolnák az MNB-alapítványok adatait
- MTI Bővítené az MNB-törvény módosításában érintettek körét a törvényalkotási bizottság
- MTI A gazdasági bizottság támogatta a MNB-ről szóló törvénymódosítás tárgysorozatba vételét
http://mandiner.hu/cikk/20160301_titkositanak_az_mnb_alapitvanyainak_es_cegeinek_gazdalkodasat
A kormány azt akarja beadni nekünk, hogy az MNB alapítványok pénze elvesztette közpénz jellegét, a Norvég Civil Alap által kiosztott forrás viszont végig magyar közpénz volt
Nem is olyan régen még nekünk, magyar adófizetőknek volt 250 milliárd forintunk, amit a Magyar Nemzeti Bank odaadott az általa alapított (és ma is a vezetői által irányított) alapítványoknak. Csakhogy az alapítványok vagyona már nem a miénk, mert egy ma elfogadott törvény értelmében
Ezt megszavazta a kormánypártok 118 parlamenti képviselője (név szerint ők), a frakcióvezetőjük pedig úgy magyarázta, hogy teljesen rendben van a 250 milliárd forint hihetetlen átalakulása a közpénz halmazállapotból magánpénz formába, mintha gyakorlatilag szellemi fogyatékos lenne, aki ezt megkérdőjelezi.
De nem volt ez mindig így.
Tényleg hülyék vagyunk, olyan a memóriánk, mint az aranyhalé. Ezért már alig emlékszünk rá, hogy alig másfél éve egy külföldi ország magyarországi civil szervezeteket támogató adományaira mondta azt ugyanez a magyar kormány, hogy az a pénz magyar közpénz. A Norvég Civil Alap által finanszírozott alapítványokról van szó, akiknek az volt az egyetlen bűnük, amivel a 2014 nyarán lezajlott putyinista hangulatú leszámolást kiérdemelték, hogy nem 100 százalékban a kormány által képviselt értékrend szerint cselekedtek.
"Ez közpénznek minősül, nem magánadománynak, így a magyar kormánynak kötelessége a társadalom felé elszámolni ezeknek a pénzeknek a felhasználásával"
– mondta Csepreghy Nándor a norvégok által kiosztott pénzről, akkor még helyettes államtitkárként. Ugyanez a Csepreghy Nándor ott ült ma a parlamentben Rogán Antal mellett, néha összesúgva nevetgéltek. Nyilván rajtunk.
De akkoriban ez volt az egész kormányzati propaganda vezérgondolata: a norvég alapból finanszírozott alapítványok pénze magyar közpénz, tehát
- magyar,
- közpénz.
"A Kormány nem mehet el szó nélkül amellett, ha bármilyen közpénz felhasználása kapcsán ilyen anomáliákról szerez tudomást"
– írta a magyar kormányszóvivő szintén 2014 júniusában, szintén a Norvég Civil Alap pénzosztásáról (azóta nem él a dokumentum linkje, aminek talán a kormány és a norvég alap paktumjához is köze lehet).
Nem is csoda, hogy a kormány ráküldte az alapítványokra a KEHI-t, ami a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal rövidítése. Mintha gyakorlatilag magyar kormányzati pénzekről lett volna szó, amikor valójában norvég pénzből egy civil alap osztott pénzt, alapítványoknak. A KEHI paródiaszerű vizsgálatában olyan tételeken akadt fenn, amiknek magyar kormányzati pénzköltések esetén a milliárdszorosán sem problémázna. És
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
-
Péter Petra, Magyar Péter színpadi konferálója Orbán Gáspár egyházának egyik vezetőjével adott riportot
-
Mohácsi János: A rendszerváltáskor kicsit azt lehetett gondolni, hogy ez az ország kiugrik a semmiből
-
Miért igaz, hogy a kutyák szőrös gyerekek? – Csányi Vilmossal készült az RTL+ dokumentumfilmje
-
Best Fails of the Decade | Try Not to Laugh
-
Napi 7 millió forintot éget el a magyar politika közösségi médiás reklámra, már öt éve
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
