"Kósa Lajos a kvótarendszerről való népszavazás lehetőségét – kérdésre válaszolva – elvetette, mivel az ügy nemzetközi szerződésben foglalt jogokat érint, amelyekről az alaptörvény szerint nem lehet referendumot kezdeményezni." (magyar idők, 2015. október 5.)
Orbán népszavazással indul Brüsszel ellen
Nekünk, magyaroknak jogunkban áll megmondanunk, hogy kikkel akarunk együtt élni
– Orbán Viktornak lényegében minden, a menekülthelyzet kezelésére kitalált betelepítési kvótával kapcsolatos nyilatkozatnak ez volt a lényege. Azonban épp pár nappal a ma bejelentett népszavazás előtt megbicsaklott a kommunikáció, a kormány pedig ellenzéki össztűz alá került.
Aláírták a kvótákat mégis?
Miközben egyetlen olyan nyilatkozata sem volt a kormányfőnek, amelyet az EU által kitalált kvóta támogatásaként lehetett értelmezni, a múlt heti EU-s csúcstalálkozó zárónyilatkozatát aláírva Orbán Viktor formálisan mégis elfogadta azt. A zárónyilatkozatban ugyanis az áll:
teljeskörűen végre kell hajtani az Unión belüli áthelyezési folyamatot.
Kovács Zoltán kormányszóvivő ezt azzal próbálta magyarázni, hogy szerinte az ellentmondás csak látszólagos: értelmezésében a zárónyilatkozat csak a tavaly nyári döntésre vonatkozik, amely 40 ezer ember önkéntes alapú befogadásáról szól (Magyarország itt nulla menedékkérőt vállalt), nem a kvóták alapján kiszámolt 120 ezresről, amit a magyar kormány nem szavazott meg.
Csakhogy a nyilatkozat a migránsok EU-n belüli áthelyezésére vonatkozó határozatok végrehajtásáról szól, a többes szám egyértelműen a 120 ezres kvótára is utalt - más kérdés, hogy eddig máshol sem sikerült végrehajtani azt, és betelepítéssel alig ötszáz menekültet helyeztek át.
Orbán brüsszeli aláírása ellenére a kormányfő szerdai rendkívüli bejelentése a népszavazás kezdeményezéséről a betelepítési kvóta ellen azonban egyáltalán nem meglepő. Nem csak korábbi nyilatkozatai ismeretében, de azért sem, mert
Persze a népszavazási ötletnek váratlan aktualitást ad, hogy kedden a boltok vasárnapi zárvatartására induló MSZP-s népszavazási kezdeményezés benyújtását a Fradihoz köthető kopaszok egy csoportja akadályozta meg. De a korábbi nyilatkozatok után azt nem lehet állítani, hogy csakis amiatt, arra való reakcióként jelentette volna be: jó ideje kigondolt tervről van szó.
Charlie Hebdótól plakátkampányon át a népszavazásig
A mai bejelentés logikus állomása annak az útnak, melyre az Orbán-kormány bő egy éve lépett rá, és amit most röviden összefoglaltunk. Kattintsa végig a fontosabb pontjait ezen az idővonalon, jobbról balra lapozhat a nyilak segítségével!
Önkormányzati határozatok a kormányért
A Fidesz korábban is törekedett arra, hogy felmutatható támogatást szerezzen a társadalomtól a betelepítési kvóta elleni fellépéshez: novemberben aláírásgyűjtést kezdett a betelepítési kvóta ellen, az első napon Orbán is aláírta a petíciót Felcsúton. A kormány szerint már az év végéig 1,7 millió aláírás gyűlt össze. Az aláírásgyűjtés ezután interneten folytatódott.
Az aláírások gyűjtésén túl másképp is igyekezett tömegtámogatást szerezni a Fidesz a Brüsszel elleni harchoz. A kormánypárt választókerületi elnökein, megyei központjain keresztül az önkormányzatokat is arra ösztönözte, hogy határozatban álljanak ki a betelepítési kvóta ellen.
Ehhez egy határozati mintát is küldtek, ami alapján több általunk megkérdezett önkormányzat meg is hozta a maga határozatát. Csak egy olyan települést találtunk, amely a közvetlen megkeresés ellenére napirendre sem tűzte a kérdést, a kormány megosztó politikájának, zsarolásnak érezve a megkeresést.
Orbán nincs egyedül
Bár leghangosabban először a magyar kormányfő szólalt fel a menekültáradat feltartásáért, hamar kiderült, hogy az áramlatban érintett országoknak sincs jobb ötletük, mint a kerítés vagy a szervezett továbbengedés - amíg a szomszédos országban ehhez megvan a fogadókészség.
A V4-ek már novemberben jelezték szolidaritásukat Magyarországgal: lengyel, szlovák és cseh rendőrök jelentek meg a kerítéssel megerősített szerb-magyar határon, és közösen járőröztek a magyar rendőrökkel. Január 19-én belügyminiszteri, február közepén kormányfői szintű csúcstalálkozójukon mutatták meg, hogy egyetértés van Budapest, valamint Pozsony, Prága és Varsó között a migránsválság megítélésében. Mind a négy ország úgy vélte, szükség van a macedón-görög és a bolgár-görög határ megerősítésére, egy „második védvonal" kialakítására, miután a migránsáradatot Görögország nem tudja megakadályozni és egyelőre kevés eredményt hozott az EU-török megállapodás is.
A második védvonal kialakítása azonban hatáskör és diplomáciai lehetőségek híján csupán egy elképzelés volt és maradt. A kvóták elutasítása azonban már lehetőséget adott a sikerélményre.
Varsó egyszer megingott, de aztán beleállt
Szeptemberben a V4 egysége egy időre megroppanni látszott, miután Varsó váratlanul mégis megszavazta Brüsszel 120 ezer menekült áttelepítésére vonatkozó javaslatát, Budapest, Pozsony és Prága - valamint a V4-en kívüli Bukarest - ellenszavazata ellenére. Legfőképp azért, mert az akkor még PO-vezette lengyel kormány nem fordulhatott szembe saját korábbi miniszterelnökével, az Európai Tanács élén álló Donald Tuskkal.
A minősített többséggel elfogadott döntés elvileg az elutasító országokat is érintette. Igaz, az áttelepítés sikeréről nem lehet beszélni, arról nem is szólva, hogy a 120 ezer fő jóval kevesebb, mint amennyien már akkor is az EU-ban voltak menedékkérőkként. A kötelező elosztás terve előtt 40 ezer szíriai, iraki és eritreai menedékkérő elosztásáról döntöttek, az EU-tagok önkéntes vállalása alapján. Magyarország nem ajánlkozott. A két tervben tehát összesen 160 ezer emberről van szó és kizárólag szíriai, iraki és eritreai állampolgárokat érint.
A lengyel választások előtt Ewa Kopacz kormányfő finoman kritikával illette Budapestet, ám az elnökválasztás váratlan eredménye után - a Polgári Platform (PO) színeiben nem tudta megvédeni államfői székét Bronislaw Komorowski, akit a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje, Andrzej Duda győzött le - majd a parlamenti választás után - amikor a PO ismét kikapott a Jaroslaw Kaczinski vezette PiS-től - , ismét közelebb került a magyar és a lengyel vezetés.
Innentől pedig a kvótaellenes blokk sziklaszilárdan összeállt, hiszen a szlovák kormány a magyarhoz hasonlóan egyértelműen folyamatosan elutasítja a betelepítési kvótát, ebben rég nem látott egység van Budapest és Pozsony között. Decemberben Orbán bejelentette, hogy Robert Ficóékhoz csatlakozva Magyarország megtámadja az Európai Bíróságon a kvótákat.
A kvótaellenes népszavazás ilyen előzmények után se nem váratlan, se nem logikátlan lépés - még akkor sem, ha könnyen lehet, alkotmányellenesnek bizonyul és ki sem lehet írni. A lényeg ugyanis nem ez. Hanem az, hogy egyrészt Orbán Viktor európai politikai ambícióinak a visegrádi négyek biztosíthat csak hátországot, az azt összetartó menekültellenességet pedig folyamatosan táplálni kell. Másrészt a pedagógustüntetésekkel tarkított magyar közélet ismételt uralásához is valahogy fel kellett melegíteni a menekülttémát, ami a reakciók alapján sikerült is.
http://index.hu/belfold/2016/02/24/orban_nepszavazassal_indul_brusszel_ellen/#
Súlyos gondok vannak a kormány kvótakérdésével
Erdősi Lászlóné után szerdán a kormány gyakorolta a népszavazási kezdeményezés benyújtását. Amellett, hogy itt is szükség volt némi asszisztenciára egy öntudatos, de udvarias magánszemély részéről, az sem teljesen biztos, hogy a kormány kérdése megfelel a népszavazás kiírási kritériumainak. Persze, mire eldől, eltelik egy csomó idő.
Pedagógustüntetés, szétporladó egészségügy, kopaszok akadályozta népszavazás – mindezekre válaszul szerdán ledobta saját kommunikációs atombombáját a kormány. Orbán Viktor maga jelentette be, népszavazási kezdeményezést nyújtottak be a kötelező uniós menekültkvóták bevezetése ellen.
A hvg.hu információja szerint a kvótakérdés benyújtása nem egyszerűen a kormány gyorsreakciója volt az egy nappal korábban, ugyancsak az Országos Választási Iroda előtt történtekre. Amellett, hogy a kormánynak már hónapok óta célkeresztjében van a kötelező kvóták elleni tiltakozás, egy hete bizonyos Csabai József magánszemély a témában már beadott egy népszavazási kezdeményezést. Ezt ma délelőtt szűk nyolc perccel a kormány beterjesztése előtt - mint kiderült, Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke személyes kérésére - vonta vissza, ezzel biztosította, hogy Orbánékat illetéktelenek ne előzhessék be, udvariassága az Erdősi Lászlónét előreengedő, Fradi-kötődésű kidobólegények tegnapi gesztusára rímel.
Bejelentette
Mint minden ilyen esetben, felvetődik, hogy maga a hitelesítésre beadott kérdés megfelel-e a jogszabályoknak. Alapvető feltétel, hogy a kormány népszavazási ötlete ne legyen ellentétes magasabb rendű, általunk is aláírt nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségekkel, uniós szabályozással. Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint a már elfogadott, hatályban lévő uniós jogszabályok nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettségeknek minősülnek, tehát ezekről nem lehet népszavazást tartani.
Ezt tavaly még a Fidesz-frakció is tudta: Kósa Lajos frakcióvezető a Jobbik hasonló tárgyú kezdeményezésével kapcsolatban kifejtette, hogy a kvótarendszerről butaság lenne népszavazást kezdeményezni, hiszen az Alaptörvénybe ütközne a kérdésfelvetés a Lattmann által elmondottak miatt.
Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti képviselője a Népszabadságnak azt mondta, a kormány népszavazási kezdeményezése "érdekes lépés a játszmában, de jogi szempontból az Európai Unióban valószínűleg nincs különösebb jelentősége. Vagy ha van is, én arról nem tudok - mondta, hozzátéve, hogy "most a politikai szál a fontos"
Amit szabad Jupiternek?
Lattmann szerint az is probléma, hogy a kérdés („Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”) nem teljesíti az egyértelműség követelményét. A szeptemberi belügyminiszterek tanácsában hozott áttelepítési jogszabályra vonatkozik-e (amelyre Magyarország nemmel szavazott, de ettől még hatályos), vagy arra, hogy a kormányt egy esetleges sikeres népszavazás arra kényszerítené, hogy a jövőben az ilyen tárgyú tanácsi döntésekre kötelezően nemmel szavazzon.
Az utóbbi azért érdekes, mert az ún. „rendszerbontó”népszavazási kezdeményezés egyik kérdése (Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozat elfogadásával kötelezze a kormányt arra, hogy az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 86. cikke alapján felállítható Európai Ügyészség létrehozását az Európai Bizottság erre vonatkozó előterjesztése esetében az Európai Unió Tanácsa, illetve az Európai Tanács eljárása során támogassa?) hasonló jellegű lett volna, de nem ment át sem a Nemzeti Választási Bizottság, sem a Kúria szűrőjén. Lattmann erről már csak azért is képben van, mert ő volt a rendszerbontó népszavazási kezdeményezésnek egyik ügyvivője. Kérdés, hogy ami nekik nem ment át, az most a kormány esetében átmegy-e.
Messzire vihet az ügy
Lattmann szerint magának a népszavazásnak nincs sok gyakorlati értelme: ha a kormányra nézve kötelező is lenne, hogy nemmel szavazzon a tanácsban, ám az többséggel mégis elfogadna egy kötelező kvótás döntést, az ránk nézve is kötelező erejű lenne továbbra is. A 2015. szeptemberi döntésről nem lehet, a jövőre nézvést meg gyakorlatilag nem érdemes népszavazást tartani.
Csakis politikai haszon származhat tehát ebből az ügyből, de az sem sokáig: az EU nyilvánvalóan hivatalosan is reagálni fog az ötletre, és ha nem kezdjük el az áttelepítést végrehajtani 2016 szeptemberében – már ha addig el nem kaszálja az egészet a luxemburgi EU-bíróság, ami kérdéses – kötelezettségszegési eljárás indul ellenünk. Ezzel együtt az EU-ban nyilván megindul a velünk ellentétes politikai kommunikáció, amely Orbán népszavazását gyakorlatilag EU-s tagsági referendumként kezelné. Ebben van is logika a fentiek miatt.
A 444 is ír a kezdeményezés hibáiról, a TASZ szerint sem fogalmaz meg a kérdés egyértelmű kötelezettséget az Országgyűlésnek, és az sem egyértelmű, hogy egyáltalán a Parlament hatáskörébe tartozó kérdést feszeget-e a kérdés.
A kormányközeli Alapjogokért Központ szerint minden okés
Mint ahogy megírtuk, a Jobbik február 23-án már kezdeményezett egy olyan alaptörvény-módosítást, amely lehetővé tenné, hogy kvótaügyben (mint nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség) népszavazást lehessen tartani. De az Átlátszó szerint ez sem segítené ki a kormányt, „mert akkor meg megtévesztővé válna a kérdés, hiszen azt a látszatot kelti, hogy az ’igen’ szavazatok többségével érvényes népszavazás esetén a választópolgár eléri, hogy az Unió alapító szerződései ilyen tartalommal módosuljanak, holott ahhoz a másik huszonhat tagállam egyetértésére is szükség lenne”.
A kormányközeli Alapjogokért Központ (AjK) szerint a népszavazási kérdés a fentiekkel szemben megfelel a hatályos alkotmányos és törvényi előírásoknak, azaz azt a Nemzeti Választási Bizottság előreláthatóan hitelesíteni fogja. Az AjK szerint maga a téma ugyanis az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozónak minősül, tekintettel arra, hogy sem hazai, sem uniós előírás nem zárja ki a magyar törvényhozás vonatkozó jogalkotási kompetenciáját.
Orbán Viktor népszavazáson adja le szavazatát 2015-ben
Az AjK szerint éppen az Unió tervezett döntései ütköznek a magyar Alaptörvénybe, ezáltal sértik Magyarország szuverenitását: „Az alkotmányos kötöttségeken túlmenően azt is fontos kiemelni, hogy a kérdés megfelelőnek látszik a népszavazási törvény szempontjából is, hiszen megfelel úgy a választópolgári, mint a jogalkotói egyértelműség követelményének. Azaz arra egyértelműen lehet válaszolni és az Országgyűlés is vélelmezhetően el tudja majd dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles".
A kormány a helyén van
Bármi is lesz a kezdeményezés vége, a népszavazás révén továbbra is a Fidesz-KDNP határozhatja meg a napirendet és ezzel a rá nézve kellemetlen témáktól vesznek el felületet a „migránskérdés” javára. Ebből pedig cselekvő félként csak ő jöhetnek ki győztesen: ellenzéki politikusok rendre elmondják a parlament folyosóin, hogy amíg ez a téma, addig oda-vissza felmoshatja velük a Fidesz a padlót. A népszavazási kérdésre igennel kampányolniuk politikai öngyilkosság lenne, hiszen immár saját szavazóik többsége is magáénak vallja a kormány álláspontját.
A Fidesz pedig a bonyolult jogi okoskodásoktól nem zavartatva továbbra is fennhangon mondhatja egyszerű, de népszerűsége szempontjából hatékony üzenetét: mindent megtett a kvótarendszer és a szuverenitásunkba gázoló Unió ellen.A Jobbik javaslata ágyazhat meg a kormány népszavazásának
A Jobbik állítja, hogy nem a kormány nyomására nyújtottak be olyan alkotmánymódosítást, amely az Orbán Viktor által bejelentett kvótaügyi népszavazás előtt nyitna utat azzal, hogy nemzetközi szerződést érintő ügyben is engedne szavazni. Ám szakértők között is vita van arról, hogy a kvótát érintő tanácsi döntés nemzetközi szerződés-e. A kormány más akadályokat is elhárított az útból.
Nem volt semmilyen egyeztetés a Fidesz és a Jobbik között az utóbbi párt által benyújtott alkotmánymódosítási javaslatról - állítja a radikális párt. Akárhogy is, a Jobbik ezzel hozzásegíti a kormányt az Orbán Viktor által a betelepítési kvóta ügyében bejelentett népszavazás sikeréhez. Ahogy egy magánszemély is ezt tette azzal, hogy visszavonta a témában benyújtott saját kezdeményezését.
Pár sornak nagy hatása van
Mindössze egy nappal azelőtt, hogy Orbán Viktor bejelentette a menekültek kötelező letelepítéséről szóló népszavazást, a Jobbik benyújtott egy olyan alkotmánymódosítási javaslatot, amely ennek a jogi lehetőségét is megteremtené. Most ugyanis az alaptörvény szerint nem lehet nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségekről népszavazást tartani.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke az alkotmánymódosítás egyik benyújtója
Forrás: MTI/Kovács AttilaA Vona Gábor, Z. Kárpát Dániel és Apáti István jobbikos képviselők által jegyzett, február 23-án benyújtott javaslat szerint megrendezhető lenne egy ilyen tartalmú népszavazás, ha a referendum Magyarország bevándorlási politikáját érintené, vagy olyan döntéssel kapcsolatos, amely erre érdemi kihatással van”.
Márpedig a kötelező kvótákról szóló referendum ebbe a kategóriába eshet - ám ez sem teljesen egyértelmű, legalábbis az Origo által megkérdezett szakértők sem értenek ebben egyet.
Szerződés-e a tanácsi döntés?
Az Origo is beszámolt arról, politikai vihart kavart, hogy Orbán Viktor a múlt héten elfogadta az Európai Tanács kötelező kvótákról is rendelkező záródokumentumát. Ez az a dokumentum, amely megerősítette az unió vezetőinek tavalyi döntéseit.
Köztük azt is, amelyikben egy decemberi ülésen azt mondták ki, hogy az uniós országoknak
végre kell hajtaniuk a migránsok EU-n belüli áthelyezésére vonatkozó határozatokat”.
Erről a kötelező kvótáról szóló európai tanácsi határozatról kell tehát eldönteni, hogy nemzetközi szerződés-e, vagy sem. Csakhogy ebben az Origo által megkérdezett szakértők sem értenek feltétlenül egyet.
1. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ munkatársa: Nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettséget nem sért a kérdés, mivel a kötelező EU-s betelepítés ügye nem nemzetközi jognak, hanem egy attól elkülönült kategóriának, uniós jognak számít.
2. Tóth Zoltán választási szakértő: Alkotmánysértő a népszavazási kezdeményezés, mert a kvótáról szóló döntés nemzetközi szerződésnek számít. Ha a kérdést átengedi a Nemzeti Választási Bizottság, akkor már csak a Kúria akadályozhatja meg az alkotmánysértő referendumot.
Nincs Fidesz–Jobbik-paktum
Z. Kárpát Dániel az Origónak tagadta, hogy bármilyen egyeztetés lett volna a Jobbik és a Fidesz között az alkotmánymódosító javaslatukkal kapcsolatban. Vona Gábor már hétfőn felszólította a kormányt, hogy tartsanak ilyen témájú népszavazást, kedden pedig Z. Kárpát is megismételte ezt a Jobbik nevében. "És láss csodát, ez a követelés alig 48 órán belül meghallgatásra került."
A politikus szerint a Fidesz "nyilván valamilyen politikai megfontolásból" teljesíti a követelésüket. Az ügyben egyébként ötpárti egyeztetést kezdeményeztek csütörtökre.
Z. Kárpát Dániel szerint nem volt előzetes megállapodás a Fidesz és a Jobbik között
Fotó: OrigoZ. Kárpát Dániel arra a felvetésre, hogy az utóbbi hónapokban nem erőltették a menekültválsággal kapcsolatos kérdéseket, és inkább a kormány korrupciós botrányairól beszéltek, azt mondta: „A migrációs tematikát nem engedtük el. Ám az EU-csúcs döntése miatt újra aktuálissá vált a kérdés. Z. Kárpát Dániel szerint a menekültkérdés nemzeti ügy, és felül kell emelkedni a pártérdekeken. Ennek megfelelően,
ha kormánypárt kezdeményezi az alaptörvény megváltoztatását, akkor a Jobbik támogatja azt. Azt azonban nem hiszi, hogy a két párt közösen gyűjtene aláírást. "Ha a kormánypárt kezdeményezi az alaptörvény ilyen irányú megváltoztatását, akkor a Jobbik vélhetően támogatja azt. Azt azonban kizártnak tartom, hogy a két párt közösen gyűjtene aláírást" - mondta.
Rogán, a meggyőző miniszter
Mint arról az Origo is beszámolt, a kormánypárti kvótaügyi népszavazás körül van egy másik érdekesség is. Sokáig találgatta a sajtó, vajon honnan tudta egy magánszemély, hogy milyen bejelentést tesz Orbán Viktor, hogy a kedvéért másfél órával korábban visszavonhassa saját, a kormány kvótaügyi referendumát blokkoló kezdeményezését.
Rogán Antal miniszter meggyőző volt
Fotó: Marton Szilvia - OrigoAztán kiderült: onnan, hogy Rogán Antal mondta neki, és meggyőzte, hogy a kormány sokkal jobb kérdést ad be. A Miniszterelnöki Kabinetiroda közölte: a miniszter szerda délelőtt találkozott azzal, aki a kvótaügyi kezdeményezést benyújtotta korábban.Csabai Józsefet arra kérte, saját kérdését vonja vissza. Rogán kérését a beadványozó állampolgár "megértéssel fogadta", és eleget tett neki.
Ígymegnyílt a jogi lehetőség arra, hogy a kormány benyújtsa népszavazási kezdeményezését a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB). Ha Csabai nem vonja vissza a még február 17-én benyújtott saját javaslatát, akkor az NVB elutasította volna a kormányét, hiszen egy témában egyszerre csak egy kérdés lehet.
http://www.origo.hu/itthon/20160224-nepszavazas-betelepitesi-kvota-jobbik-orban-viktor.html
Orbán zavart akar Európában, de ezt a trükköt nem fogja megúszni
részlet:
Juhász Attila szerint az egész akció előre kiterveltnek tűnik, hiszen az Nemzeti Választási Iroda (NVI) már tavaly novemberben jelentős összeget különített el népszavazásokra. Holott a Political Capital nemzetközi migrációval is foglalkozó kutatója szerint az utóbbi években kiderült, hogy a legtöbb hazai intézmény – többek között az NVI, a Nemzeti Választási Bizottság vagy az Alkotmánybíróság – már nem tekinthető független szervnek, tehát kizárt, hogy az ellenzéki beadványoknak készültek zöld utat adni.
Pedig már a bejelentés után kiderült, hogy a kormányzati népszavazási kezdeményezés alaptörvény-ellenes lehet, hiszen nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettséget érint. Másrészt
nem elég egyértelmű a kérdés, hiszen nem derül ki belőle, hogy mire is kötelezi az Országgyűlést.
Ezért Juhász Attila „jogi nonszensznek” nevezte a beadványt, hiszen a kormány eddig is ellenezte a kvótát, a parlamentnek nem sok beleszólása van formailag az ügybe, az Európai Tanácsot pedig nem kötelezheti semmire egy magyar referendum.
http://nol.hu/belfold/orban-zavart-akar-europaban-de-ezt-a-trukkot-nem-fogja-meguszni-1603253
Népszarvazás
Orbán nyerhet, de nekünk nem lesz jobb, ha erre figyelünk a csőd helyett.
Orbán válaszolt azoknak, akik kifogásolták, hogy a szocialisták a nyamvadt kis boltbezárásos népszavazási kérvényüket nem tudták leblokkoltatni a szekus verőlegények miatt. Továbbá a tanároknak, diákoknak, szülőknek, orvosoknak, nővéreknek, betegeknek stb. stb. akik az ő nyamvadt kis felfogóképességükkel úgy érzik, hogy az életük egyre inkább kibírhatatlanabb Orbán és cselédei miatt. Kiír egy népszavazást arról, hogy az Európai Unió menjen a fenébe, problem?
Ha nem tetszik, a nyamvadt ellenzék küldjön kamunénit kamukezdeményezéssel és verőlegényeket, ja, hogy eszükbe se jutott? Ilyen buták? Megérdemlik, nem tudtak kitermelni egy olyan baromi jó politikust, mint én, és különben se tudják, hogy a politikai cselekvés lényege a hatalom, és azért nem tudják, mert ők komcsik, tehát már a történelem szemétdombjára vannak kerülve. Bezzeg én. Én magam vagyok a történelem.
Igaz, hogy a saját alaptörvényembe az van beleírva, hogy nem lehet népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, de hadd röhögjek, ott van nekem a saját Alkotmánybíróságom, ahol a saját jogászaim be fogják osztjónapotozni, hogy ez nem is nemzetközi szerződésből adódó kötelezettség, de ha véletlenül, akkor meg a népszavazás nem arról szól, hogy betartsuk-e a nemzetközi szerződésből adódó kötelezettségeket, hanem arról, hogy:
„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
Tehát arról, hogy az Európai Unió hová tegye a kötelezéseit, azaz nem arról szól, hogy nekünk be kell-e őket tartani, quod erat demonstrandum, a kedves szakértők és politikai gondolkodók számlájára már meg is érkezett, aminek meg kell. Akinek meg nem tetszik, az jöjjön ki a köves útra, de nem garantálom, hogy nem leszek túlerőben, szólok pár barátomnak, ki tilthatja meg nekem, te meg szólhatsz a saját rendőrségemnek.
Az már csak apróság, hogy nem is kötelező. Van egy megállapodás, ki-ki vagy betartja, vagy nem, önkéntesen. Ha nem tartja be, legföljebb azok a nagy és erős országok, amelyektől a gazdasága függ, leköpik. Ha ilyen népszavazást tart egy nem létező kötelezettségről, tisztán azzal a mondanivalóval, hogy az Európai Unió menjen a fenébe, szintén leköpik, ha lehet, még jobban.
De ennek a kormánynak ez már mindegy.
Legyünk egy picit objektívak.
Orbán szerint a kvóta azért elviselhetetlen, mert „átrajzolná Európa etnikai, kulturális és vallási arculatát". Bár az emberei rettentően próbálják ködösíteni a számokat, összesen 160 000 emberről van szó, ezt kell szétosztani több százmillió őslakos között, ráadásul az egyes országok GDP-jének arányában. Magyarország GDP-je az uniós GDP háromnegyed százaléka. Vagyis tízezrelékekről van szó. Amelyik országnak pár tízezrelék elviselhetetlen mértékben megváltoztatja az etnikai, kulturális és vallási arculatát, az olyan is.
Egyébként olyan, nem egészen függetlenül a kormányától. Orbánra kezd rádőlni, amit felhalmozott. Most jött haza Moszkvából, ahol nem az derült ki, hogy ő az istencsászár, de még csak nem is az, hogy Merkel ellencsászára, hanem az, hogy az Európai Unió magányos, lekicsinyelt számkivetettje, aki a védelmi teljesítményével még a görögöknél is kevésbé ugrálhat a NATO-ban, s nem először, de nem is másodszor az, hogy Putyin ööö odaadó, hálás partnere.
Ahogy egyre odaadóbb és egyre hálásabb lesz, a rakás is egyre nő, ezért egyre brutálisabb húzásokra van szükség, hogy messzebb tolja a napot, amikor úgy jár, mint Putyin ukrajnai (itt nincs ööö) csicskája az aranyvécéjével.
Lehet, hogy most is sikerül. Lehet, hogy sikerül összeszedni annyi szavazót, amennyivel ezzel a kérdéssel – ami még egy kultúrájában, erkölcseiben és nemzeti önérzetében legyengített országot is csak masszív rásegítéssel tud hiszterizálni – meg lehet nyerni egy népszavazást, Lehet, hogy az a két vagy hány millió ember már nem fog rájönni, hogy a saját pénzéből folytatott kampánnyal csapták be. De az unokáik Új-Zélandon, Kanadában, esetleg a Magyarországot magasból lenéző Romániában vagy Ukrajnában nagyon fogják szégyellni őket.
http://hvg.hu/velemeny/20160224_Nepszarvazas
