Nem túlzás, ha azt állítjuk, a Zeneakadémia épülete az egyik legszebb felsőoktatási intézményünk Budapesten. Az impozáns palota méreteiben és látványában is lenyűgöző. Ráadásul több érdekességet és titkot rejt, mint gondolnátok.
Fotó: Zeneakadémia / Darabos György
A Liszt Ferenc téri Zeneakadémia épületét 2013-ban teljes mértékben felújították úgy, hogy az eredeti, 1907-es állapotok visszaállítását tűzték ki célul. A Zeneakadémia épületbejárásán a Barangoló Baráti Kör túravezetője mesélt nekünk az épület falai közt rejtőző különlegességekről. Íme 10 érdekesség a Zeneakadémiáról, amit nem biztos, hogy tudtatok.
1. Meglepő épületszerkezet
Már az előcsarnokban biztosak voltunk abban, hogy a magyar szecesszió remekművébe léptünk be. A falakon, padlón és oszlopokon is a stílusra jellemző természeti motívumok köszönnek vissza. Számos Zsolnay kerámia díszíti a beltereket. A freskókat és színes üvegablakokat pedig a kor olyan híres művészeinek köszönhetjük, mint Kőrösfői-Kriesch Aladár és Róth Miksa. 
A gyönyörű homlokzatot és díszes enteriőrt elnézve azonban meglepve tudtuk meg, hogy maga az épülete vasbetonból készült. Sőt ez volt az ország legelső vasbeton szerkezetű épülete.
2. Mit szimbolizálnak a díszítő elemek?
A Zeneakadémia díszítőelemeinek szimbolikája összetettebb és összefüggőbb, mint elsőre gondoltuk volna. Amikor alaposabban körbenéztünk, láthattuk, hogy az egész épületben dominálnak az Apollónhoz és Dionüszoszhoz köthető motívumok. A görög mitológia szerint ugyanis e két isten felelős a művészetek, így a zene fejlődéséért is. Dionüszosz fúvós hangszereivel és Apollón lantjával sok helyszínen találkoztunk. Ez utóbbi díszíti a Zeneakadémia előtti tér burkolatát is.
Rendkívül sok az épületben a víz motívum. Az előcsarnok színeiben és szimbólumaiban is szándékosan a mocsarak világára emlékeztet. A víz fodrozódását és cseppköveket utánzó díszítő elemek a Najádok kútjára utalnak. A mondák szerint ezekhez a kutakhoz jártak a nimfák, akik Apollón kísérői voltak. 
Ezek után nem meglepő, hogy a Zeneakadémia Nagytermét Apollón szigetének is hívják. Ebben a teremben több helyen is felfigyelhettünk Apollón madarára, a hattyúra, amely a halálakor elhangzó csodálatos hattyúdalról ismert. 
Szintén lenyűgöző díszítőelemek a mennyezeten megfigyelhető babérlevél motívumok. Ezek Apollón elátkozott szerelmére, a babérfává változtatott Dafnéra utalnak.
3. 100 éves függönyök
A Nagyterem galériára nézve Róth Miksa üvegablakai előtt az eredeti 1907-es függönyöket láthattuk. Érdekesség, hogy a felújításkor pont az az olasz cég vállalta el a restaurálásukat, amely annak idején a függönyök elkészítésének megbízását is kapta. Túravezetőnk arra biztatott minket, nyugodtan simogassuk meg a függönyök anyagát. Mint kiderült, ezt kényelmesen megtehettük magunk mögé nyúlva, az ülések kárpitja ugyanis ugyanabból az anyagból készült.
4. Miért vannak alacsonyan az ülések karfái?
A díszterem székeibe ülve feltűnt, hogy karfájuk sokkal alacsonyabban van, mint azt egy átlagos széken megszoktuk. Kiderült, hogy ennek is jó oka van. A Zeneakadémia tervezői ugyanis megfigyelték, hogy zenehallgatás közben az emberek mindinkább belesüppednek a székekbe, így az alacsony karfa kényelmesebb ehhez az időtöltéshez.
A földszinti sorokkal ellentétben a karzaton csak a Zeneakadémia növendékei ülhetnek, míg a baloldali páholyban az intézmény tanárai foglalhatnak helyet. A jobboldali páholy pedig csakis a Zeneakadémia igazgatójának van fenntartva.
5. A legjobb és egyben legrosszabb ülőhelyek
Megtudtuk, hogy a legtökéletesebb hangzást az ötödik sorban ülve tapasztalhatjuk. Viszont ez a legrosszabb hely is, olyan szemponból, ha valaki a koncert alatt zacskót csörget, vagy köhög, mert ezeket a hangokat is itt halljuk a legtisztábban.
6. Miért meztelen a zene múzsája?
Az első emeleti csarnokban szintén Kőrösfői-Kriesch Aladár freskójával találkozhattunk. A festmény a zene múzsáját, Euterpét ábrázolja, ráadásul a kor szelleméhez képest meglehetősen kendőzetlenül. Mint megtudtuk bármilyen arcpirító is a kép, a meztelenség nem véletlen. Azt szimbolizálja ugyanis, hogy minden műalkotást, szobrot, festményt el lehet takarni, de a zenét nem.
7. Miért nem szeretik a diákok a Kamaratermet?
Az épületbejárás során tantermekbe is bepillanthattunk, sőt a Kamarateremben is elidőzhettünk, ami Solti György világhírű karmester, zongoraművész és zeneigazgatóról kapta a nevét. Megtudtuk, hogy a felújítás előtt ezt a termet nem szerették sem tanárok, sem a közönség, sem a diákok. Az épület régebbi átalakításai során ugyanis igen rossz akusztikája lett.
A 2013-as felújítás után a kamaraterem visszanyerte jó hangzását legalább a tanárok és a hallgatóság örömére. A diákoknak azonban továbbra sem ez lesz a kedvenc terme, ugyanis a vizsga fellépéseket a mai napig itt tartják.
8. Szerencsehozó gömbök
A babona szerint van az épületben valami, ami segíti a vizsgázókat. Ezekből a Zsolnay eozin gömbökből összesen huszonkettő található az épületben. Állítólag, ha a babonás vizsgázók vizsga előtt az összeset megsimogatják, az szerencsét hoz a megmérettetésen.
9. Hány kiló aranyat használtak a díszítéshez?
A Zeneakadémia pazar díszítéseit csodálva, magától adódott a kérdés: Vajon hány kiló aranyat használtak a díszítőelemek aranyozásához. A meglepő válasz az volt, hogy semennyit. Az épületet ugyanis eredetileg nagyon kis költségvetésből kellett megcsinálniuk. Aranyozás helyett rezet használtak, amit speciális lakk véd a korróziótól.
10. Hány négyzetméter márvány borítja a belső tereket?
Az alacsony költségvetés miatt a márványborítás mennyisége hasonló, mint az aranyozás esetében. Ebből az anyagból csupán csak egy négyzetmétert használtak fel a bejárati csarnok emléktáblájához.
A Liszt Ferenc Zeneakadémia világhírű konzervatórium és hangversenyterem is egyben. Art-nouveau stílusú épületét 1907-ben emelték. Belseje freskókkal, festett üveggel, mozaikokkal gazdagon díszített, hangversenyterme a legszebb, amit a városban láthatsz. Az intézményben olyan híres zeneszerzők dolgoztak, mint Kodály Zoltán vagy Bartók Béla, ma pedig világelső zeneakadémia, ahova a világ minden tájáról érkeznek hallgatók. Több éves rekonstrukciót követően 2013 őszén nyitott meg újra a nagyközönség előtt: olyan lett, mint volt, csak a mai kor színvonalán. Újranyitása után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemhez társult Zeneakadémia Koncertközpont szintén a legmagasabb színvonalú programmal vár.
Egy csodás épület: a Zeneakadémia
A Zeneakadémia a hazai zenei élet egyik legfontosabb központja, amelynek falai között a legszebb koncertek dallamai csendülnek fel és itt képzik a hazai zenésztársadalom következő generációját. A Király utcai épület 1904 és 1907 között épült fel Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. Az Europa Nostra-díjjal jutalmazott, példaértékűen felújított ház belső tereit jártuk be.
Az alapítás
Liszt Ferenc 1871-től egyre több időt töltött Pesten. Ezzel szoros összefüggésben egyre többen szorgalmazták a Zeneakadémia megalapítását, amire végül 1875-ben került sor.
Az oktatás kezdetben a mester lakásában folyt, majd 1879-re Láng Adolf tervei alapján megépült a ma Régi Zeneakadémiának nevezett épület a Vörösmarty és a Sugár (Andrássy) út sarkán.
A külső
A megnövekedett igények miatt azonban hamarosan szükségessé vált egy új épület felépítése, melyre végül 1904 és 1907 között került sor Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. A Zeneakadémia igazi Gesamtkunstwerk, vagyis összművészeti alkotás, amelyen a legkiválóbb építészek, statikusok, képző- és iparművészek dolgoztak. A felhasznált anyagok igényesek, a stílusok keveredése pedig igazán eredeti műalkotást eredményeztek.
A homlokzat – eredetileg jóval több szecessziós elemet tartalmazó – tervei a megrendelő kormány nyomására az udvar által preferált barokk elemek irányába ment el. A kerámia helyett kőelemek uralják a külső képet: a homlokzat sóskúti mészkő burkolatot kapott, míg a lábazat faragott és csiszolt gránittömbökből áll. A kő és bronz szobrokat Stróbl Alajos, Telcs Ede, Szabó Antal, Maróti Géza és Senyei Károly készítették.
Az épület vasbeton födém- erkély- és tetőszerkezeteit a Franciaországban is megfordult neves építőmérnök, Zielinski Szilárd tervezte.
Ez a manapság széles körben elterjedt technológia ekkor még teljesen újszerűnek – és a hagyományos megoldásokhoz képest drágábbnak - számított, így a Zeneakadémia az első magyar középület, amelyben vasbeton szerkezeteket alkalmaztak.
Az épületbe lépve
Kivételesen szép az épület eredeti állapotban megőrzött, a legutóbbi felújítás során eredeti festését is visszakapott belső tere, amelyet a Zeneakadémia által szervezett vezetéssel tekintettünk meg. Azért is ajánlott így megnézni az épületet, mert a komplex ikonográfiai program szerint készült, rendkívül összetett szimbólumrendszert nehéz lenne másképp megérteni, ráadásul vezetőnk felkészült és szórakoztató.
Az alacsony földszinti előcsarnok zöld félhomályában egy mocsárvilág jelenik meg: erre utalnak a Róth Miksa által készített ólomkeretes ablaküvegek motívumai, valamint a stilizált vízinövényeket, nádat és bogarakat ábrázoló mintákon keresztül beszűrődő napfény is. Mindez a látványos, álomszerű hatás a felújítás óta még tisztábban érvényesül.
Róth egyébként a bécsi Julius Hoffmann mintakönyve alapján dolgozott, ami a bécsi és a magyar szecesszió kapcsolatát tükrözi, csakúgy, mint a földszinti csarnok két falfestménye, amely az egyházi és a világi zenét jelképezi. A két zenei világ közötti kapcsot az alapító Liszt személyében kell keresnünk: a zeneszerző fiatal korában egyházi pályára készült, az 1860-as években pedig belépett az egyházi rendbe. A festményeken látható alakok finom ritmikus mozdulataiban az egyházi és a világi zene jellemzői motívumait fedezhetjük fel.
A freskók, csakúgy, mint a nagyterem bejárata fölötti domborművek, az apollóni és a dionüszoszi zene ellentétpárjaiként is értelmezhetőek. Míg az előbbi lantján játszik, utóbbi a csörgődobjáról – és kicsapongásairól – ismert.
A festő, Körösfői-Kriesch Aladár a gödöllői művészkolónia egyik vezetője volt és társaival – Ruskin és a preraffaeliták hatására – a középkori festési technikákat próbálták feleleveníteni. Ennek nyomait megtalálhatjuk ezeken a képeken is.
A két freskó által közrefogott területen helyezkedik el a grottaszerűen kiképzett, vicsorgó maszkok, lantos kentaurok, csörgődobos bacchánsnők között található a mocsár istenségeiként ismert Najádok (másképpen Nereidák) kútja. Feltűnik továbbá a sípján játszó Pán, a groteszk vízköpő ábrázatát kagylókból és csigákból képezték ki az alkotók.
Az előcsarnokban huszonkét, eozinmázzal díszített gömböt találunk, amiben a hagyomány szerint „a zene szelleme” lakik – nem véletlen, hogy a tanulók vizsga előtt versenyt futnak, hogy megérinthessék. A gyártásra először egy olcsóbb céget néztek ki, de mivel rendkívül nehéz technikáról van szó, a megbízhatóbbnak tartott Zsolnay gyártotta az eredetieket és a pécsi cég vett részt a felújításban is.
Az előcsarnokból a fémvázas galériával tagolt, háromszintes, szecessziós konzolokkal díszített könyvtár felé indulunk, majd benézünk a Sir Georg Soltiról elnevezett terembe. A művész hat évig tanult a Zeneakadémián, majd a már befutott karmester-zongoraművész anyagilag is támogatta az intézményt.
A terem egyik különlegessége, hogy a szöveteket a korabeli, 1907-es anyagokból, az eredeti szövőszékkel készítették el újra.
A falon található, patkó alakú kis réztárgyak az akkoriban technikai újdonságnak számító központi porszívórendszer elemei voltak.
A kisterem és a nagyterem között található átrium a legutóbbi felújítás alkalmával nyerte el mai formáját. Manapság kisebb időszaki tárlatokat találunk itt. Régen innen szellőztettek, de a ventilátorok túl hangosak voltak, ezért az elavult technológiákat a lehető legmodernebbekre cserélték. Ennek segítségével állítható többek között a fény, a pára, a hőmérséklet – amelyet akár az egyes próbák jellegéhez is lehet állítani.
Az első emeleti előcsarnok dísze a S akik az életet keresik, elzarándokolnak a művészet forrásához (röviden A művészet kútja) című festmény, szintén Körösfői-Kriesch Aladár alkotása. Az emelet a mocsárvilágból kiemelkedő zene szigeteként értelmezhető, a keresztény és középkori motívumokat is tartalmazó szecessziós-szimbolista festmény a zenét az élet forrásává emeli. A virágfüzérbe öltöző nőalakok az építészetet, festészetet, szobrászatot, irodalmat és zenét szimbolizálják, körülöttük pedig muzsikáló angyalsereg hódol.
A nagyterem ennek a rendkívül összetett, allegorikus világnak a középpontja, ahol a hívők, vagyis a hallgatók az oltár, azaz a színpad körül ülnek és részt vesznek az áldozat bemutatásában, vagyis a zene élvezetében.
A terem viszonylag nagyméretű erkéllyel rendelkezik, ami Zielinski már említett megoldásainak köszönhető. A színpad különlegessége, hogy mögötte is helyet lehet foglalni, a kétoldalt elhelyezett páholyokban pedig a mindenkori rektorok és a tanárok foglalhatnak helyet.
Mivel fontos szempont volt, hogy az épülethez csak hazai anyagokat használjanak, ezért márvány helyett csak gránitot láthatunk ebben a teremben, az arany helyett pedig polírozott réz alkalmazása mellett döntöttek.
A szellőzőrácsok a bécsi Sezession kiállítási palotájának babérlevelekből álló kupoláját idézik.
Az épület manapság
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem a város egyik legfontosabb koncerthelyszíne, oktatási intézményként pedig 80 tanárnak és – a világ minden tájáról érkező – 800 hallgatónak ad otthont.
Az épület felújítása 2011-ben indult meg Magyari Éva, Pazár Béla és Potzner Ferenc tervei alapján és a színvonalas, az eredeti tervek, leírások, archív fotók figyelembe vételével történt és a csúcstechnikát is alkalmazó rekonstrukció az idei év elején Europa Nostra-díjat érdemelt a legjobb helyreállítási gyakorlatok kiemelkedő példájaként. Az egyik legszembetűnőbb változás, hogy az előcsarnokok a nyomasztó szoci színek helyett végre visszakapták az eredeti festésüket.
A rekonstruálandó, Voit und Söhne által épített eredeti orgona szintén párját ritkítja, hiszen ilyen méretű hangszert csak két oktatási intézményben, a Yale Egyetemen és a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban találunk az egész világon.
A koncerttermek, csakúgy, mint a kisebb próbatermek tökéletes hangelnyelő rendszerekkel, szigeteléssel és ahol lehet, dupla ajtókkal vannak ellátva, hogy semmi ne zavarja meg a zene élvezetét. A felújítás után – a szakértők szerint is – a világ egyik legjobb akusztikájú koncertterme lett a Zeneakadémiáé, amelyhez éppúgy hozzájárul a korabeli és a legmodernebb technológia.
A kimagaslóan jó hangzáshoz többek között az olajozott akácparketta alatt elhelyezett gumiágyazat is hozzájárul.
Úgy látszik, hogy nemcsak az épület rekonstrukciója és kimagasló hangzása arat elismerést, a reklámfilmmel sem tudtak mellényúlni: a közelmúltban derült ki, hogy az Europa Nostra-díj mellett egy másik rangos elismerést is kapott az intézmény. Idén készült el az egyetem első imázsfilmje Géczy Dávid rendezésében, a fényképezés Dobóczy Balázs munkája, a zenét pedig egy volt hallgató, Kutrik Balázs írta.
A film még idén elnyerte a rangos 51. Chicagói Nemzetközi Filmfesztivál Ezüst Hugo-díját.
Előzetes bejelentkezés után látogatható. Sem ezt, sem a koncertélményt nem szabad kihagyni!
http://welovebudapest.com/budapest.nevezetessegei/egy.csodas.epulet.a.zeneakademia
