New York Times

A görög populizmus értékes tapasztalatokkal szolgál Európa számára, annál is inkább mivel az ilyen erők másutt is megerősödtek és megmérgezik a kapcsolatokat a tagállamok között. Ezt írja vendégkommentárjában a Kathimerini c. athéni lap vezető szerkesztője. Az összetartó kovász az opportunizmusra épülő politika, a nemzeti azonosság kihangsúlyozása. Majd úgy állítják be, hogy a hazai és külföldi ellenzék fenyegeti ezt az identitást. Szintén jellemző, hogy ez a fajta politika tényleges gondokkal gátolja a megoldást célzó erőfeszítéseket, továbbá utópiákkal bűvészkedik, ahelyett, hogy a valódi változásokkal törődne.

A demagógok képesek azt állítani, hogy a népet képviselik a külföldiekkel és azok lakájaival szemben. Hamis

ígéreteket tesznek és vádaskodnak, miközben túlságosan is leegyszerűsítik a dolgokat. Csak nekik van igazuk. Ugyanakkor feleslegesen túl is bonyolítanak egy csomó mindent, gyakran vetnek be primitív összeesküvési elméleteket. Ha Brüsszelben bárki azt hiszi, hogy Budapest vagy Varsó engedni fog a nemzeti szuverenitást érintő kérdésekben, nos, akkor az csak nézze meg, milyen messzire elmentek a görögök, mielőtt megadták volna magukat, és hogy a választók végig támogatták a kormányt.

Ez a fajta együttműködés hihetetlenül megnehezíti az együttműködést, mert a gyanú és a rosszindulat légkörét teremti meg. A populista demagógia nagyon hatékony módszer a hatalom megragadására és megszilárdítására. Kijátszani a népet az elit ellen, hazafiakra és quislingekre osztani az embereket, úgy feltüntetni, hogy itt a mi és ők szembenállásáról van szó, nos, mindez a nemzeti szándék illúzióját kelti, és becsatornázza a közfelháborodást. Ám hiába hatékony a populizmus odahaza, valójában zsákutca. Az érintett országoknak nincs erejük a reformokra, és egyedül vannak, amikor szembesülnek azokkal a gondokkal, amelyek kiváltották, hogy befelé forduljanak. Az olyan bajokat, mint a klímaváltozás, migráció, terrorizmus, stb. csakis közös erővel lehet megoldani, függetlenül attól, hogy bármely nemzet, párt vagy polgár mennyire érzi opciónak az elszigetelődést.

Financial Times

A lap megismétli, hogy mostani válságból csakis a mag-Európa jelentheti a kiutat. Merkel meg akarja menteni Európát, vezércsillaga ehhez az EU egysége, ám a magyar, lengyel és szlovák vezetők soha nem lesznek olyan emberségesek a történetesen muzulmán menekültekhez, mint ő. Ha a kancellár továbbra is a konszenzusra törekszik, az biztos recept arra, hogy megbénuljon a szervezet. Történészek törhetik majd a fejüket, miként fordulhatott elő, hogy egy millió ember, a földrész összlakosságának mindössze 0,2 %-a esetleg tönkreteszi a világ legfejlettebb demokráciáinak összefogását?

Merkelen csak az segít, ha konokul kitart a humanitás mellett, de meg kell teremtenie a biztonság garanciáit. Az eddigi kaotikus reakció csak azok kezére játszott, akik az állítják, hogy minden muzulmán potenciális bűnöző vagy terrorista. A német vezető hiába szorgalmazza a 28-ak összefogását, Schengen előtt két választás áll: vagy rendezett módon felfüggesztik, vagy zűrzavar közepette összeomlik az egész rendszer. A kancellárnak az előbbi mellett kell letennie a garast, és ehhez ki kell alakítania az együttműködésre hajlandó államok koalícióját. Az új csoport lesz az alap a nyitott határok új övezetéhez. Ha ebből a legtöbb kelet-európai ország ki akar maradni, az az ő döntésük. Merkelnek már nincs sok ideje, hogy várjon rájuk.

Daily Telegraph

A világ egyik vezető külpolitikai elemzője úgy ítéli meg, hogy nem túl rózsás képet mutat a világ, mivel pusztulnak az értékek és túl sok ország a rövidtávú nemzeti érdekeket forszírozza ahelyett, hogy a hosszútávú globális stabilitást tartaná szem előtt. Ian Bremmer szerint sem Európa, sem az USA nem erős, ezért a kínai és az orosz modell felé haladunk. Az Eurasia Csoport elnöke megjegyezte, hogy nagy szükség volna a stabil, befolyásos és egységes EU-ra, ideértve, hogy védi a határait és beilleszti a menekülteket. Ám mivel nem ezt teszi, egyes államok – szűk nemzeti megfontolásokból – falakat húznak, lezárják a határokat.

A szakértő zavarónak minősíti Trump vagy Le Pen szereplését, ám úgy véli, még Magyarország és Lengyelország sem lesz hirtelen olyan, mint Putyin Orországa, pedig Budapesten és Varsóban már kormányra jutottak a populisták. Inkább az erdogani török államra emlékeztetnek, ahol vannak még demokratikus intézmények, de ezeket betagolta a puha tekintélyelvű hatalom. Ez súlyos gond, de még nem az Arab tavasz.

Guardian

A holland kormány – 9 másik nyugat-európai partnerrel, köztük a németekkel azon van, hogy kidolgozza a maga megoldását a menekültválságra. Hágában a Munkáspárt vezére felvetette, hogy az erre hajlandó országok évente legfeljebb 250 ezer szírt telepítsenek át török földről, és azután egymás közt igazságosan osszák el ezeket az embereket. Ugyanakkor visszaküldenék Törökországba azt a több százezer menekültet, aki várhatóan az idén száll partra Görögországban. Az elképzelést támogatja Rutte kormányfő, az unió soros elnöke is.

Ily módon jelenleg két megközelítés vetélkedik egymással: az egyiket a keményvonalas magyar miniszterelnök javasolta, hogy ti. kerítsék el Görögországot a földrész többi részétől. A német-holland változat lényege ezzel szemben az, hogy működőképes megállapodásra kell jutni a törökökkel. Az Amnesty International regionális igazgatója ugyanakkor kifogásolja, hogy visszaküldenék Törökországba az Égei-tengeren át érkező tömegeket, jóllehet a török állam nem tekinthető biztonságosnak, mivel nem ismeri el a Genfi konvenció fontos részeit, és sűrűn érik vádak, hogy meg nem engedett eszközöket alkalmaz a migránsokkal szemben.

Economist

A hetilap „Illiberális Közép-Európa” felcímmel tudósít arról, hogy a menekült-ellenes beállítottság új, zavaró irányt adott a visegrádi együttműködésnek. A bevándorlókkal szembeni érzelmek különösen erősek a térségben a földrész többi részéhez viszonyítva. És a négy kormány kihasználja a közhangulatot, hogy más területeken szintén illiberális programot valósítson meg. Közülük Orbán Viktor a leghangosabb, aki az illiberális hullám előfutárának számít már 2010 óta. De a V4-es csoportnak lengyel Jog és Igazságosság választási győzelme adott nagy lökést. Menekült-ügyben a populista politika nagyon bejött a választóknál. A Fidesz ma ismét simán győzne, pedig a múlt tavasszal még igencsak szorongatta a Jobbik. Az új keletű egység roppant mód tetszik a térség populista erőinek. A jobbikos Gyöngyösi Márton szerint az egész válságban valószínűleg csak az a jó, hogy a visegrádi államok közös hangot és stratégiát találtak. Schöpflin György, a Fidesz EP-képviselője pedig azt hangoztatja, hogy a csoport révén három kis ország a tényleges súlyánál nagyobb befolyáshoz jut.

A tömörülés ugyan nem tudja megvétózni az Európai Tanács döntéseit, mégis fejfájást okozhat Brüsszelnek, főként ha a négyeknek netán sikerül Romániát és Bulgáriát is megnyerniük, miközben jelentős támogatást kapnak az EU-tól. Magyarország esetében ez a GDP 6 %-át tette ki 2013-ban. Sokan mégis kiábrándultak, Gyurcsány Ferenc szerint azért, mert az emberek azt hitték, hogy hamarosan ugyanolyan jól élnek, mint az osztrákok vagy a britek. Az erősödő euroszkepticizmus azonban visszaüthet, mert már zajlanak a nem hivatalos tárgyalások a következő pénzügyi ciklus költségvetéséről, és a németek jelezték, hogy jó néven vennék, ha a visegrádiak kivennék részüket a menekültválság terheiből. És már egyre több európai illetékesnek kezd elege lenni a csoportból. Egy szakértő szerint Visegrád manapság inkább szitokszónak számít

Frankfurter Allgemeine Zeitung

Az olasz kormányfő szerint az Európa-felfogás lényegét érinti, hogy Magyarország és Lengyelország nem kíván közreműködni a menekültválság rendezésében. A lapnak adott interjúban Renzi emlékeztet arra, hogy amikor annak idején a lengyeleket fel akarták venni az unióba, a populisták ellenálltak. Ma viszont a régi tagállamoknak el kell dönteniük, hogy elfogadják-e annak az országnak a vétóját, amelynek a csatlakozásáért egykor harcoltak. Meg lehet-e engedni, hogy az egykori Vasfüggöny államai most azok ellen emelnek falat, akik az erőszak, az éhség és a háború ellen menekülnek. Az olasz miniszterelnök kiemelte, hogy európai megoldás szükséges, ki kell zárni az érzelmi rövidzárlatokat. Renzi ugyanakkor bírálta, hogy a németek a fontos európai döntések előtt csak a franciákkal egyeztetnek, utána Merkel felhívja Junckert, az olasz vezetés viszont csak a sajtóból tudja meg az eredményt.

Süddeutsche Zeitung

Minden az enyém, mármint Orbán Viktoré! Ezzel a benyomással tért haza Felcsútról a lap tudósítója, aki szerint a miniszterelnök számára a faluja, a futballja és az ő Magyarországa jelenti a világot. A politikus nem hagyja magára az övéit. Olyannyira nem, hogy a felcsúti polgármester, egykor víz- gázszerelő, most az ország egyik leggazdagabb embere. Közben egy sor újságíró a településen keresi a bizonyítékokat a polgármester, az Orbán-család és az állítólagos strómanok környékén feltételezett korrupcióra.

A vert helyzet, a süllyesztő, 44 év a földkerekség futballjának árnyékában, mindez nem fér bele Orbán és legszűkebb körének világképébe. A menekültválság kezdetén a politikus még sok bírálatot kapott a bezárkózásért, amiért kerítést épített. Csakhogy menetközben felemelkedett a csillaga, és egyszeriben példaképnek számít több közép-európai államfő számára, jó pár polgár szemében pedig olyan politikus, akinek víziója van – hála a inváziós retorikának. Nemrégiben már arról beszélt, hogy 30 évig akarja kézben tartani a gyeplőt.

Felcsúton kicsiben jól lehet látni ezt a hatalmat. Az ország nem áll rosszul gazdaságilag, de a falunak még sokkal jobban megy a sora. A stadionhoz és a futball akadémiához hozzájött egy közösségi ház, valamint egy gimnázium. Lesz repülőtér is, de a szezon nagy durranása a kisvasút lesz. Utóbbit természetesen Mészáros Lőrinc vezérletével építették. A riportban megszólal a Magyar Narancs egyik újságírója, aki kutatásai során bőven talált utalásokat arra, hogy a polgármester vastagon kapott állami megbízásokat. És persze hozzá uniós pénzeket, amit azonban nem vertek nagydobra. De a hazai sajtó most azzal van tele, hogy az Orbán- és Mészáros-klánnak milyen mesés szerencséje volt az állami földek eladásánál. Mindkét család már most a környék legnagyobb birtokosának számít. Amikor a Parlamentben rákérdeztek Mészáros földszerzéseire, Orbán csak annyit mondott, boldog, hogy jól van az üzletember, aki 700 embernek ad munkát. Az újságíró egyébként nem tudta elérni a vállalkozót, pedig minden lehetséges helyen kereste. Nem nyilatkoztak az akadémia játékosai sem.

Die Presse

Az újság úgy látja, hogy Orbán Viktor testcselet mutat be, amikor a terrorveszélyre hivatkozva akar különleges jogkörhöz jutni. Sőt, az Országgyűlés hamarosan meg is adja neki a teljhatalmat. A kormány javaslata a derült égből villámcsapásként érkezett, jóllehet az alaptörvényben szereplő rendkívüli állapot több rendkívüli intézkedésre ad lehetőséget, mint a terror esetén kihirdetendő szükséghelyzet. A készülő alkotmánymódosítás azonban azért fontos, mert nem szabja meg pontosan, hogy mikor áll be a terrorveszély. Netán már annak számít, ha pl. tüntetők tojással dobálják meg a Parlamentet? Egyszóval széles körű az értelmezés lehetősége. Elvileg a végrehajtó hatalmat ellenőrizhetné a törvényhozás és a köztársasági elnök, ám mindkettő évek óta úgy jár el, ahogyan a kormányfői hivatal füttyent. Épp ezért az felügyeletet az EU-nak, az Európa Tanácsnak és a Nato-nak kellene átvennie.

A küszöbön álló változás főleg akkor nyugtalanító, ha figyelembe vesszük, hogy a kormány hónapok óta menekült-ellenes kampányt folytat. Orbán hamar arra a meggyőződésre jutott, hogy a terroristákról gyakorlatilag mind migránsok. Tény az, hogy a kabinet belpolitikai célokra aknázza ki a válságot. Félő, hogy a Jobbik támogatásával meglesz a kétharmad. Így csak remélni lehet, hogy Budapesten tekintetbe veszik amit Camus mondott egykor, hogy ti. egyetlen ember sem olyan szilárd, hogy rá lehetne bízni az abszolút hatalmat.

(Klubrádió/Szelestey Lajos)

Mindenkinek szeretettel ajánlom a megjelent vagyonnyilatkozatukat is böngészésre...Csodákkal találkozhat ott.