Elégedetlen az igazságszolgáltatással a Fidesz
Első körben az Országgyűlés igazságügyi bizottságában vitázna az elmúlt napokban született bírósági ítéletekről a Fidesz, de Németh Szilárd azt is mondta, hogy ha indokolt, akár törvényt is módosíthatnak. A Fidesz alelnöke azt mondta: ugyan tiszteletben tartja „a bírói függetlenség liberális követelményét”, de az átláthatóság és elszámoltathatóság demokratikus követelményeinek is érvényt kíván szerezni.
A Fidesz vitát kezdeményez az Országgyűlés igazságügyi bizottságában az igazságszolgáltatásról a Hagyó-ügyben és a vörösiszap-katasztrófa ügyében született ítéletekkel kapcsolatban – jelentette be Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján. A kormánypárti politikus azt mondta: az emberek többségét joggal háborítja fel a tíz halálos áldozattal járó vörösiszap-katasztrófa ügyében hozott felmentés, csakúgy mint a fővárost 2010 előtt „irányító maffia főnöke”, Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes ügyében a felfüggesztett szabadságvesztés.
Németh Szilárd emlékeztetett arra, hogy a Hagyó-perben az ügyész törvénysértőnek minősítette az ítéletet, amely az ügyész szerint félreértelmezte a vádat. Az emberek joggal kérdezhetik: „Merre van az igazság?” – jegyezte meg Németh Szilárd. A kormánypárti politikus szóvá tette azt is, hogy egyes bírák nem akarják alkalmazni a megszigorított törvényeket a népvándorlásszerű migrációs hullámmal szemben. E helyett külföldre szaladgálnak, és ott kérik ezeknek az egyértelműen sikeres jogszabályoknak a megváltoztatását.
Bírói függetlenség? Liberális követelmény!
A Fidesz az igazságszolgáltatással kapcsolatban tiszteletben tartja „a bírói függetlenség liberális követelményét”, de az átláthatóság és elszámoltathatóság demokratikus követelményeinek is érvényt kíván szerezni. Azért szükséges a parlament illetékes bizottságában a vita, párbeszéd, hogy tisztázzák: mi történik a magyar igazságszolgáltatásban? Hogy úszhatja meg a „korrupt szocialista politikus” és miért nincs felelőse a 10 halálos áldozattal járó katasztrófának – fejtette ki Németh Szilárd.
A Fidesz jövő heti frakcióülésén megvitatja a felmerült kérdéseket, és utána az igazságügyi bizottság elé kerülhet az ügy – mondta Németh Szilárd.
Akár törvényt is módosítanának
Kérdésre válaszolva hozzátette: ha szükséges, a parlamenti bizottságban lefolytatandó vitára meghívják az igazságszolgáltatás vezetőit, Darák Pétert, a Kúria és Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét is, erről majd a bizottság elnöke fog dönteni.
A problémákról pedig őszintén kell beszélni! Nemcsak jogszolgáltatásra, de igazságszolgáltatásra is szükség van, és ha a vizsgálatok után ez indokolt, törvénymódosításra is sor kerülhet – fejtette ki Németh Szilárd.
http://jog.mandiner.hu/cikk/20160131_elegedetlen_az_igazsagszolgaltatassal_a_fidesz
Vörösiszap-per: Az elégedetlen Fidesz törvényt módosítana
Elégedetlen a Fidesz az elmúlt időszakban született bírósági ítéletekkel, ezért akár módosíthatják is a bírósági törvényt. A szocialisták is megértik a felháborodást a vörösiszap-perben hozott bírói ítélet után, ám nem kívánják kommentálni a döntést. Az alkotmányjogász szerint elképzelhető, hogy bíróságellenes hangulatot akar teremteni a kormányzat. További részletek a videóban.
Bírósági ítéletekről vitázna a Fidesz
A kormánypárti politikus azt mondta: az emberek többségét joggal háborítja fel a tíz halálos áldozattal járó vörösiszap-katasztrófa ügyében hozott felmentés, csakúgy mint a fővárost 2010 előtt „irányító maffia főnöke”, Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes ügyében a felfüggesztett szabadságvesztés.
Németh Szilárd emlékeztetett arra, hogy a Hagyó-perben az ügyész törvénysértőnek minősítette az ítéletet, amely az ügyész szerint félreértelmezte a vádat. Az emberek joggal kérdezhetik: „Merre van az igazság!?” – jegyezte meg Németh Szilárd.
A kormánypárti politikus szóvá tette azt is, hogy egyes bírák nem akarják alkalmazni a megszigorított törvényeket a népvándorlásszerű migrációs hullámmal szemben. Ehelyett külföldre szaladgálnak, és ott kérik ezeknek az egyértelműen sikeres jogszabályoknak a megváltoztatását.
A Fidesz az igazságszolgáltatással kapcsolatban tiszteletben tartja „a bírói függetlenség liberális követelményét”, de az átláthatóság és elszámoltathatóság demokratikus követelményeinek is érvényt kíván szerezni. Azért szükséges a parlament illetékes bizottságában a vita, párbeszéd, hogy tisztázzák: mi történik a magyar igazságszolgáltatásban. Hogy úszhatja meg a „korrupt szocialista politikus”, és miért nincs felelőse a tíz halálos áldozattal járó katasztrófának – fejtette ki Németh Szilárd.
A Fidesz jövő heti frakcióülésén megvitatja a felmerült kérdéseket, és utána az igazságügyi bizottság elé kerülhet az ügy – mondta Németh Szilárd. Kérdésre válaszolva hozzátette: ha szükséges, a parlamenti bizottságban lefolytatandó vitára meghívják az igazságszolgáltatás vezetőit, Darák Pétert, a Kúria és Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét is, erről majd a bizottság elnöke fog dönteni.
A problémákról pedig őszintén kell beszélni. Nemcsak jogszolgáltatásra, de igazságszolgáltatásra is szükség van, és ha a vizsgálatok után ez indokolt, törvénymódosításra is sor kerülhet – fejtette ki Németh Szilárd.
http://mno.hu/politika/birosagi-iteletekrol-vitazna-a-fidesz-1326421
ÍTÉLET - IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS NÉLKÜL
részlet:
"A szerencsétlenség után a társadalom jelesre vizsgázott, gyűjtést indított az áldozatoknak, az emberek ezerféle módon fejezték ki szolidarításukat az áldozatokkal.
A hatalom is tette a dolgát - kihasználva a társadalmi hangulatot iparszerű, vad lopásba kezdett.
Először is bűnözőket kreált a MAL Zrt tulajdonosaiból és vezetőiből, majd egy laza csuklómozdulattal megfosztotta őket tulajdonuktól, majd vezetőszáron sétáltatta egyiküket-másikukat, hadd lássa a nép, hogy a kormány hatékony - a végén Poci eredményt és ítéletet is hirdetett.
Bizonyította, hogy éber tekintete előtt, mellyel a múltba és jövőbe is lát, a föld mélye sem akadály - azonnal ítélkezett is, mindenféle bürtokraták, bírők és szakértők közbejötte nélkül, mondhatnánk, statáriálisan.
A nép egy része elégedetten bólogatott - gyorsaság, hatékonyság, minőség - Vezérünk a legokosabb a világon!
Persze voltak (és vannak) tisztázatlannak tűnő elemei a történetnek, de kicsire nem adunk, nem kellenek ide független szakértők, magyar embernek magyar szakértő, magyar seggbe magayar lófaxt!
Ilyankor persze mindig akadnak emberek túlfejlett fantáziával, akik azt feszegetik, hogy az ominózus gátroppanás kinek állhatott érdekében, aztán találnak is feltételezhető érintetteket a bányaipar környékén, de ezeket el lehet intézni egy kézlegyintéssel: izgága fantaszták, diliházba az ilyenekkel.
Közben azért szó esett egy esetleges kisebb robbantásról, majd felépült egy harminc méter talpszélességű, hat méter magas, tetején hat méter széles új gát, melyhez a dolomitot Simicska unokatestvéreinek nevén üzemelő bányákból szállították, a költsége állítólag félmilliárd forint volt.
A kiömlő zagy a tároló tetején felgyülemlett esővíz volt, a maradék anyagot, a voltaképpeni vörösiszapot meg csak csákánnyal lehet megbontani, merthogy az annyira folyékony, mint amennyire Orbán tisztességes.
Azt se feledjük, hogy ekkor - 2010-ben - még nagyon éhes és éppenhogycsak milliárdos volt, hiszen éppencsak megkezdődött a Nagy Harácsolás.
A lakossági adakozásból összejött pénzekkel a mai napig nem számolt el senki, abból fizették az új gátakat, meg a közösségi intézményeket, ami dícséretes, csak a nép a pénzét nem Orbán vállalkozóinak szánta, hanem a károsultaknak, közvetlenül.
Na, addig álljanak féllábon, mire azt megkapják.
Ez az egész ügykezelés úgy undorító, ahogy van, ha valami tovább rombolta a társadalom bizalmát a politikában, akkor ez volt az.
Igaz, a választónak nem a bizalom a dolga, teljességgel elegendő, ha retteg, ha félti a munkahelyét, a családját. "
http://www.pupublogja.hu/2016/01/itelet-igazsagszolgaltatas-nelkul.html
Németh Szilárd ítélkezik
Úgy látszik, nem volt elég az idősebb bírói nemzedék eltávolítása, a végül megbukott, de egy darabig alkalmazott ügyáthelyezési jog és egy sor más óvintézkedés, a Fidesznek még mindig túl függetlenek a bíróságok.
A semmiféle jogi képzettséggel nem rendelkező Németh Szilárdnak olyan sürgős volt lehordani a törvényszékeket, hogy vasárnap tartott sajtótájékoztatót a vörösiszap-ömlés és Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes ügyében a napokban született ítéletek ellen. Módszere egyszerű: nem törődik azzal, hogy mi történt az évekig tartó bírósági tárgyalásokon, és hogy mi hangzott el az ítéletek indoklásaként. Nyugodt lélekkel nevezi Hagyót „korrupt szocialista politikusnak”, miközben éppen a vesztegetés vádja dőlt meg látványosan, hiszen a vádlott-társ volt BKV-vezérigazgató visszavonta a hírhedt nokiásdobozra vonatkozó állítását. Bocsánatot kért miatta, és elmondta: csak azért tett valótlan vallomást, hogy ne tartóztassák le. Ettől még Németh gondolhatja, hogy Hagyó „a fővárost 2010 előtt irányító maffia főnöke” volt, mert ez csak sértegetés, jogilag nem értelmezhető blabla, de a bíróság a bebizonyosodott tények alapján ítél. Ami pedig a vörösiszap-ügyet illeti, hogy „miért nincs felelőse a 10 halálos áldozattal járó katasztrófának”, arra is válaszolt a bíróság: szerinte a megvádoltak között nincs felelős, márpedig a bíró csak a vádirat alapján dolgozhat. Abban nem szerepeltek az iszaptároló tervezői és engedélyezői, noha a veszprémi ítélethirdetésen elhangzott olyan célzás, hogy esetleg köztük kellene körülnézni. Erről az ügyészségnek más a véleménye: a vádhatóság azt állítja, hogy körülnézett, de ott nem talált vádemeléshez elegendő alapos gyanút, csak a most felmentett alumínium-vállalati vezetőknél. Ez egy jogi-szakmai vita, amelyről a másodfokon tárgyaló ítélőtáblának, és esetleg végül a Kúriának kell döntenie.
Németh Szilárd fellépése éppen ezért különösen durva és alkotmánysértő, mert képtelen volt megvárni a végleges döntéseket. Hiszen a két vitatott ítélet még nem jogerős. Ő tehát – és aki a kirohanásához hozzájárult, hiszen bizonyára nem egymaga találta ki önkényesen, hogy az újságírók elé áll – a fellebbezéseket tárgyaló bírákra próbál nyomást gyakorolni. Véleménye természetesen mindenkinek lehet – a katasztrófa áldozatainak és károsultjainak érzelmei különösen érthetőek –, de a politikusoknak itt kevesebb joguk van, mint másoknak. Különösen nyugtalanító az a kijelentés, hogy a Fidesz-frakció ülése után „ha szükséges, a parlamenti bizottságban lefolytatandó vitára meghívják az igazságszolgáltatás vezetőit, Darák Pétert, a Kúria elnökét és Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét is.” Nekik az elsőfokú ítélethez semmi közük, sőt a másodfokúhoz sem. Talán utasítást akarnak adni a Kúriának, hogy hogyan döntsön, ha végül elébe kerül a két ügy? És hogyan jön ide az OBH elnöke? Talán váltsa le a Veszprémi és a Kecskeméti Törvényszék elnökét, akiknek szintén semmi közük egy önálló bírói tanács ítéletéhez? Esetleg rendelje el a Németh Szilárdnak nem tetsző ítélet aláírójának soron kívüli értékelését? És mindezt lássák csak azok az ítélőtáblai bírók, akikre kiosztják a két ügy másodfokú tárgyalását, hogy mire számíthatnak, ha az ő verdiktjük sem tetszik a Fidesznek? Mindez a bírói függetlenség leköpése, a bírák megfélemlítése – ismétlem, anélkül, hogy rendesen átnézte volna, mi volt a kifogásolt ítéletek alapja.
Aztán azt is mondta a Fidesz ostora, hogy „ha a vizsgálatok után ez indokolt, törvénymódosításra is sor kerülhet.” Nehezen tudom ugyan elképzelni, hogy ebben mi lenne, de az elmúlt években számos olyan dolog történt a magyar jogalkotásban, ami meghaladta a fantáziámat. Például a közvélemény nagy érdeklődését kiváltó ügyekben akkor is kötelező lesz börtönbe csukni a vádlottat, ha a vádat nem sikerül bizonyítani? És a közvélemény érdeklődésének mértékét a Fidesz-frakció döntheti el?
Úgy látszik, mindig van még lejjebb. Pedig jó lenne megállni.
http://hvg.hu/velemeny.nyuzsog/20160201_Nemeth_Szilard_itelkezik
Elégedetlen a Hagyó-ügy ítéletével a Fidesz
A Fidesz vitát kezdeményez az Országgyűlés igazságügyi bizottságában az igazságszolgáltatásról a Hagyó-ügyben és a vörösiszap-katasztrófa ügyében született ítéletekkel kapcsolatban - jelentette be Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján.
A kormánypárti politikus azt mondta: az emberek többségét joggal háborítja fel a tíz halálos áldozattal járó vörösiszap-katasztrófa ügyében hozott felmentés, csakúgy, mint a fővárost 2010 előtt "irányító maffia főnöke", Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes ügyében a felfüggesztett szabadságvesztés.
Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő
Fotó: Bielik István - OrigoNémeth Szilárd emlékeztetett arra, hogy a Hagyó-perben az ügyész törvénysértőnek minősítette az ítéletet, amely az ügyész szerint félreértelmezte a vádat.
A Hagyó-ügy ítéletéről részletesen itt olvashat.
Az emberek joggal kérdezhetik: "Merre van az igazság!?" - jegyezte meg Németh Szilárd.
A kormánypárti politikus szóvá tette azt is, hogy egyes bírák nem akarják alkalmazni a megszigorított törvényeket a népvándorlásszerű migrációs hullámmal szemben.
Ehelyett külföldre szaladgálnak, és ott kérik ezeknek az egyértelműen sikeres jogszabályoknak a megváltoztatását".
A Fidesz az igazságszolgáltatással kapcsolatban tiszteletben tartja "a bírói függetlenség liberális követelményét", de az átláthatóság és elszámoltathatóság demokratikus követelményeinek is érvényt kíván szerezni.
Azért szükséges a parlament illetékes bizottságában a vita, párbeszéd, hogy tisztázzák: mi történik a magyar igazságszolgáltatásban? Hogy úszhatja meg a "korrupt szocialista politikus", és miért nincs felelőse a 10 halálos áldozattal járó katasztrófának? - fejtette ki Németh Szilárd.
Hagyó Miklós felfüggesztett börtönbüntetést kapott
Fotó: Marton Szilvia - OrigoA Fidesz jövő heti frakcióülésén megvitatja a felmerült kérdéseket, és utána az igazságügyi bizottság elé kerülhet az ügy - mondta Németh Szilárd.
Kérdésre válaszolva hozzátette: ha szükséges, a parlamenti bizottságban lefolytatandó vitára meghívják az igazságszolgáltatás vezetőit, Darák Pétert, a Kúria és Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét is, erről majd a bizottság elnöke fog dönteni.
A problémákról pedig őszintén kell beszélni! Nemcsak jogszolgáltatásra, de igazságszolgáltatásra is szükség van, és
ha a vizsgálatok után ez indokolt, törvénymódosításra is sor kerülhet
- fejtette ki Németh Szilárd.
http://www.origo.hu/itthon/20160131-elegedetlen-a-hagyo-ugy-iteletevel-a-fidesz.html
Németh Szilárd jobban tenné, ha...
Vannak olyan megkérdőjelezhetetlen alapvetések a jogállamokban, amelyeket kár lenne firtatni, főleg nem az egyik hatalmi ág képviselőjének. Németh Szilárd mégis úgy gondolta, hogy megpiszkálja egy kicsit a demokrácia kereteit, hátha sikerül neki tágítani azokat.
A demokrácia viszont egy olyan rendszer, amit nem lehet csak úgy kóstolgatni, pláne nem azoknak, akik érintettek az adott területen. A képviselő vasárnapi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a Fidesz vitát kezdeményez az Országgyűlés igazságügyi bizottságában az igazságszolgáltatásról a Hagyó-ügyben és a vörösiszap-katasztrófa ügyében született ítéletekkel kapcsolatban. Szerinte az emberek többségét joggal háborítja fel a tíz halálos áldozattal járó vörösiszap-katasztrófa ügyében hozott felmentés, csakúgy mint a fővárost 2010 előtt irányító maffia főnöke, Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes ügyében a felfüggesztett szabadságvesztés - írja a Népszava.
A fideszes politikus szóvá tette azt is, hogy egyes bírák nem akarják alkalmazni a megszigorított törvényeket a népvándorlásszerű migrációs hullámmal szemben. De nem elég, hogy ilyen engedetlenek, hanem, mint fogalmazott: ehelyett külföldre szaladgálnak, és ott kérik ezeknek az egyértelműen sikeres jogszabályoknak a megváltoztatását.
A törvényhozó és a végrehajtó hatalom örök kontrolljaként a rendszer elemét képezi az igazságszolgáltatás. Épp azért, hogy a Németh Szilárd-féle politikusok ne akarják megmondani a tutit azoknak a több szinten működő bíróságoknak, amelyeknek tagjai képzett jogászok és bírók, feladatuk pedig, hogy ha a rezsibiztos kitalál valami ökörséget, akkor mondják azt, hogy ez nem kóser. Mégis, a fideszes honatya úgy érzi, hatáskörében áll véleményt formálni a bíróságról, méghozzá olyan módon, hogy azonnal felülvizsgálná azok működését, és akár a törvényekhez is hozzányúlna, csak mert nem fekszik neki, hogy Hagyó Miklós felfüggesztettet kapott.
Félreértés ne essék, erről mindenkinek lehet magánvéleménye, és nyilván van is, egészen addig, amíg nem akarja a demokratikus rendszer kereteit feszegetni. Rá akarja húzni a vizes lepedőt a bíróságra, holott az ügyészség eljárásmódja is hordoz magában némi kivetnivalót.
Bárándy Gergely szocialista parlamenti képviselő közleményt adott ki Németh megszólalása kapcsán, amiben kiemelte: nem a bíróságok és nem is a jogszabályok a felelősek azért, hogy a Fidesz politikai megrendelését teljesítő ügyészek koncepciós perei sorra zátonyra futnak. Arról sem a bíróságok és a törvények tehetnek, hogy az ügyészség a vörösiszap-katasztrófa ügyében képtelen azokkal szemben vádat emelni, akiket felelősség terhel - tette hozzá, megjegyezve azt is, még kevésbé elfogadható, hogy a Fidesz parlamenti vizsgálatokkal akar nyomást gyakorolni a bíróságokra.
Bárándy Gergely szerint ugyanis vizsgálatot folytatni a "korrupt és tehetetlen ügyészségi vezetők" ellen kell annak kiderítésére, miért olyanokkal szemben emelnek vádat, akiket a bíróságok rendre felmentenek, miközben a "mai kormányhoz és konkrétan Orbán Viktorhoz köthető, nyilvánvalóan bűncselekménygyanús ügyekben, mint például a trafikmutyi, az állami földek politikusok kezére játszása, vagy a miniszterelnök gázszerelőjének és fogorvosának milliárdossá tétele, nem indítanak vizsgálatot".
Addig viszont, amíg Magyarországon független bíróság működik, Németh Szilárd jobban tenné, ha... (és ide mindenki szúrja be, amit gondol).
http://www.stop.hu/belfold/nemeth-szilard-jobban-tenne-ha/1397026/
Vörösiszap: ilyen az igazságszolgáltatás
Egyáltalán nem állítom, hogy az elsőfokú bíróság döntése helyes és a vádlottak tényleg ártatlanok. De arra sincs semmi alapom, hogy kijelentsem, hibáztak.
Igazságot, jogot vagy elégtételt szolgáltasson a bíróság? Épp az árt legtöbbet az igazság szolgáltatásának, amikor a közvélemény a rendelkezésére álló, korlátozott információk alapján akarja megmondani a bíróságoknak, hogy kit kell elítélni és mennyire. Döntsük el, hogy emberáldozatot akarunk vagy helyes döntést!
Itt az ideje, hogy jogszolgáltatás helyett végre igazságszolgáltatás legyen! – hirdetik sokan a szentenciát a minden vádlottat felmentő vörösiszap-ítélet után. Sajnos azonban – azon túl, hogy ezen igény valóra váltása ab ovo lehetetlen – épp az árt legtöbbet az igazság szolgáltatásának, amikor a közvélemény a rendelkezésére álló, korlátozott információk alapján akarja megmondani a bíróságoknak, hogy kit kell elítélniük és mennyire.
Ennyit ért tíz ember élete? – kérdezte egy táblán a jobbikos Kepli Lajos az ítélethirdetéskor. De mennyit? Döntsük el, hogy egy közfelháborodást kiváltó tragédia után csak bebörtönzött emberáldozatot akarunk bemutatni és ezzel elintézettnek tekintjük a dolgot, vagy az igazi felelősség megállapítását várjuk a bíróságtól. Ha előbbi a cél, akkor a bíróságra nincs is szükség: még a vörösiszap-katasztrófa napján közfelkiáltással dönthetett volna a nép, hogy a MAL Zrt. vezetőinek életfogytig bűnhődniük kell.
Ha viszont az igazságra törekednénk, az indulatból meg józan paraszti észből nem fog menni. A bíróság és az ügyészség éveken át dolgozott az ügyön: tanúkat, szakértőket hallgattak meg, több ezer oldalas iratanyagot halmoztak fel, hogy kiderüljön, mi okozta a katasztrófát. Erre persze az omnipotens átlagpolgár rávágja: csak öncélú jogászkodás, hiszen ő már az első hír és képsorok láttán tudta, mi lenne a helyes ítélet és kiket kellene elítélni. A valóság viszont az, hogy a törvényszéki munka azért zajlott és azért tartott eddig, mert a bíróság tényleg kíváncsi az igazságra.
A vizsgálódás pedig azt az eredményt hozta, hogy azok, akik a vádlottak padján ülnek, a legkorrektebb munka mellett sem tudhattak volna előre az „altalaji eredetű stabilitásvesztésről”. Azt nem mondja az ítélet, hogy más sem felelős, csak azt, hogy akik ott ülnek, nem. A bíró felhívta a figyelmet: azt sem állítja az ítélet, hogy a MAL Zrt. nem tartozik kártérítéssel a polgári perekben. Csakhogy itt nem a cég volt a vádlott (nem is lehet), hanem 15 ember – róluk kellett dönteni.
Ha azt mondjuk, hogy szükség van a tények feltárására, azzal azt is el kell fogadnunk, hogy a tények esetleg más konklúzióra vezetnek, mint amit látni szerettünk volna. Például hogy akire olyan könnyű lenne haragudni, nem tehet a tragédiáról.
Hogy a veszély nem volt kimutatható, azt a perben a szakértő állítja. Hibázhatott ez a szakértő? Persze. De tudjuk, hogy hibázott? Fogalmunk nincs – ennek még csak a gyanúja sem áll fenn. Ön ért a vörösiszaptározók statikájához? Én nem. Nem vagyok statikus, és ha az is lennék, valószínűleg nem ismerném a bizonyítékokat.
Egyáltalán nem állítom, hogy az elsőfokú bíróság döntése helyes és a vádlottak tényleg ártatlanok. De arra sincs semmi alapom, hogy kijelentsem, hibáztak. Azért van a másodfok, hogy ellenőrizze az elsőt. És ha ott eltérő ítélet születik, még lehet harmadfok is. Ennél több garanciát nehezen tudnánk beépíteni a rendszerbe.
Az objektív igazság felderítése utópia, tehát marad a jogszolgáltatás, az igazságra törekvés mellett. Az pedig, hogy mi, laikusként pár újságcikk és riport alapján mit hiszünk, mit tartunk valószínűnek, nem az igazságszolgáltatásra tartozik. Az állampolgár nem tehet mást, mint bízik a rendszerben és elfogadja a bíróságok döntéseit mindaddig, amíg ki nem derül az ellenkezője. Ha úgy tetszik, ez az eljárás ártatlanságának vélelme.
Akkor is, ha egyébként tudjuk: a hazai igazságszolgáltatás valóban súlyos, rendszerszintű problémákkal küzd. Például épp azzal, hogy a bíróságok sokszor a közvélemény nyomásának engedve, attól tartva hoznak szakmailag talán kevésbé indokolt döntést vagy tekintenek el a nyomozó hatóságok szabályszegéseitől.
Vörösiszap ítélet, avagy Newton törvényei
Négy éve, a vörösiszap-per tárgyalásának kezdetén Bakonyi Zoltán, a MAL Zrt. cégvezetője, az ügy elsőrendű vádlottja mondta nekem a következőket: „Newton törvényeit kéne újra írni ahhoz, hogy ne legyen igazunk.”
Fotó: Láng András
A Veszprémi Törvényszék négy évvel később mind a tizenöt vádlottat felmentette, mert nem követtek el bűncselekményt.
A felmentő ítélet hallatán rengetegen felháborodtak. Valahol értem is a „népharagot”, hiszen Magyarország legnagyobb ipari katasztrófája következtében tízen meghaltak – bár jogilag „csak” nyolc áldozat halála kapcsolódik az iszapömléshez - tetemes anyagi és környezeti kár keletkezett. De nem véletlenül idézte a bírónő Pálinkás György, egykori neves legfelsőbb bírósági bíró mondatát a személyes felelősséggel kapcsolatban. Az ominózus ügyben az ügyész kijelentette: „ezért a szörnyű bűntettért valakinek felelnie kell!” Mire Pálinkás: „Nem valakinek, hanem a bűnösnek kell felelnie.”
A bíróság 248 napon át tárgyalta ezt a rendkívül bonyolult ügyet, ebből 123 napot szánt a szakértők meghallgatására. Mindennek eredményeként arra a logikus következtetésre jutott, hogy a konkrét közveszély akkor jött létre, amikor a X. számú kazettát először kezdték feltölteni. Ez pedig 1998. december 23-án történt. Abban az időben a vádlottak közül mindössze ketten álltak a MAL Zrt. elődjének alkalmazásában.
Talán azon is érdemes elgondolkodni, hogy ha a szakértői vélemények alapján a bíróság kimondta, hogy a gáttörés oka az „altalaj eredetű stabilitás-vesztés volt”, magyarul az iszapos altalaj megcsúszott és egy idő után nem bírta el a ráépített monstrumot, akkor vajon Orbán Viktor néhány nappal a katasztrófa után honnan vette a bátorságot ahhoz, hogy kijelentse: „nem ismerünk olyan okot, hogy természeti okai lettek volna a katasztrófának. Emberi mulasztás történt.”
És miféle jog alapján hozhatott a kormány határozatot arról, hogy a MAL Zrt. a felelős? Én mindazidáig úgy tudtam, hogy mind a büntetőjogi, mind a polgári jogi felelősség kimondása a bíróság és nem a kormány feladata. És vajon mennyire lehetett elfogulatlan a parlamenti vizsgálóbizottság elnöke, az a jobbikos Kepli Lajos, akit demagóg „tüntetése” miatt még az ítélethirdetésről is ki kellett vezetni, és aki anno az elsőrendű vádlott fejével „díszített” lábtörlőt csináltatott magának.
Ezek a jogon kívüli „aktusok” határozták meg a nyomozás menetét, a vádemelést és a vádbeszédet. Ez utóbbi úgy hangzott, mintha az ügyész nem ült volna ott négy éven keresztül a tárgyaláson, nem hallotta volna a számtalan szakértőt, köztük a műszaki-statikai-geotechnikai szakértői csoportnak azt a tagját, aki így fogalmazott: „A X. számú kazetta megszületése pillanatától kezdve halálra volt ítélve. A katasztrófa bekövetkezésének időpontja volt csupán kérdéses”.
A bíróság feladata, hogy azoknak a vádlottaknak a bűnösségét vizsgálja, akik ellen az ügyész vádat emelt. Mások bűnösségét nem vizsgálhatja. Egy tisztességes, politikai befolyástól mentes nyomozás során fel kellett volna tenni a kérdést, vajon a kazetta tervezőit, kivitelezőit, a működést felügyelő hatóságokat nem terheli felelősség? Vajon megfelelő volt a jogszabályi háttér a kazetta biztonságos működtetéséhez? Miért csak a tárgyalás során kerültek elő ezek a kérdések? Az után, hogy tizenöt ember ellen hat éven keresztül folyt büntetőeljárás. Az után, hogy a MAL Zrt.-t tönkretették, jelenleg is folyik a cég felszámolása. Az után, hogy – megalapozatlanul - akkora környezetvédelmi bírságot szabtak ki rá, amibe a MAL eleve belerokkant.
Fejes Péter ügyész Fotó: Láng András
Nem írták át Newton törvényeit. Sem pedig a büntetőjog szabályait. Törvényes eljárásban törvényes ítélet született.
Nézzétek meg az erről szóló beszélgetést az ATV Esti Start című műsorából.
http://jog-asz.blog.hu/2016/01/31/vorosiszap_itelet
