Kíméletlen igazság: százmilliárdokkal csúszott el a kormány

A magyar kormány által idénre hivatalosan közzétett uniós pályázati menetrendektől összesen 1880 milliárd forinttal tért az intézményrendszer - derül ki a Portfolio ma frissített nagy összegzéséből. Érthető tehát, ha a pályázatra készülők közül sokan úgy érezték: hiába várakoztak. Az összképet persze nagyban javítja, hogy december elején egyetlen nap alatt 1105 milliárd forintnyi keretösszeggel "tolt ki" nagy útépítési pályázatokat a kormány. Sőt, az év végi nagy hajrá jegyében csupán ma mintegy 200 milliárdnyi pályázati keretösszeg jelent meg. Ha viszont az idei tényeket Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökség vezetőjének tavaszi bejelentéséhez viszonyítjuk, akkor erőteljes túlteljesítést látunk, ugyanis bő 300 milliárddal több, 3032 milliárdnyi uniós pályázat jelent meg 2015-ben. Így most év végén elmondhatjuk, hogy már a 7 évre járó teljes uniós keretösszegnek a 40%-át meghirdette a kormány.

Óriási tervek, feles teljesítmény

Év végéhez közeledve összevetettük az idén meghirdetett összes uniós pályázatot azokkal a hivatalos tervekkel, amelyeket a kormány az egyes Operatív Programok kapcsán hozott nyilvánosságra (Éves Fejlesztési Keret). Azt már év közben sokszor láthattuk, hogy sajnos jókora csúszások következtek be a pályázatok meghirdetésében, noha egyébként az ÉFK jó kezdeményezés lenne, hiszen elvileg a kiszámítható, tervezhető pályázati menetrend bemutatását szolgálná.

Ez tehát a fele a hivatalos, több esetben év közben is módosított terveknek. Ha a pályázatok darabszámát nézzük, akkor azt látjuk, hogy a beígért 329 helyett mindössze 104 pályázat jelent meg, így itt egyharmados teljesítményről beszélhetünk.

Az összképet jelentősen árnyalja (javítja) az, hogy december elején a fejlesztési tárca egyszerre 1105 milliárd forintos keretösszeggel hirdetett meg négyfajta közlekedésfejlesztési pályázatot, igaz közben egész év során nem jelent meg az ezen célok pályázatait összerendező IKOP éves menetrendje. Nem volt tehát mihez viszonyítani, éppen emiatt az IKOP és a MAHOP számait a táblázatban külön sorokban szerepeltettük.

Ha így nézzük, jókora túlteljesítést látunk

Ha viszont ahhoz viszonyítunk, mint amit Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője még tavasszal eligazítóként mondott (2681 milliárdos keretösszeg, 133 pályázat), akkor a pályázati keretet tekintve bő 300 milliárdos túlteljesítés következett be - nyilván szoros összefüggésben a minél magasabb jövő évi uniós támogatás kifizetési célokkal.

Érdemes egyébként megjegyezni, hogy ez az említett 3032 milliárd forintnyi összes idei pályázati keret, valamint a már tavaly meghirdetett 113 milliárd forintnyi pályázati keretösszeg együttesen azt jelenti, hogy az országnak 7 évre járó teljes fejlesztési keretösszegnek már a 40%-át lekötöttük pályázatokkal.

Lássuk a részleteket!

Az alábbiakban végigvesszük, hogy egyes Operatív Programokban milyen nyilvános tervek voltak, azok menetközben hogyan változtak és mindezek eredőjeként most hova jutottunk.

GINOP

• A GINOP idei fejlesztési kerete eredetileg 746 milliárd forint volt és 64 pályázatot tartalmazott, majd ezt módosították októberben és ebből lett 902 milliárd és 52 pályázat.
• A Portfolio saját pályázati adatbázisa szerint december 23-ig ebből 636 milliárdot hirdettek meg 31 pályázat keretében.
• Egy minapi sajtójelentés egyébként azt vázolta, hogy az ünnepek körül még jópár új GINOP-pályázat jelenhet meg, igaz ezek többsége kiemelt felhívás lesz (előre kijelölték, hogy ki indulhat rajta).
• Ezen információk alapján is azt kalkuláltuk, hogy év végére összesen 43 pályázati felhívás, 688 milliárdnyi keretösszeggel lesz lekötve, ami még mindig jelentősen elmaradna a hivatalos GINOP átdolgozott ÉFK-tól.

VEKOP

• A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program idénre vonatkozó éves pályázati menetrendjét november elején hozta nyilvánosságra a kormány, de már akkor is nagyon sok olyan pályázatot tartalmazott, amelynek már meg kellett volna jelennie. Az élet tehát már akkor is felülírta a (frissített) tervet, azóta pedig ez még inkább igazzá vált.
• Az akkori ÉFK szerint tisztán a VEKOP-ból 70,3 milliárd forintnyi keretösszeggel jelent volna meg pályázat és ezen felül még további 81,3 milliárdos kerettel terveztek meghirdetni olyan országos kihatású projektekhez kapcsolódó pályázatokat, amelyek nagyobb részét más Operatív Programok finanszíroznák.
• A pontos összehasonlíthatóság érdekében az eddig megjelent összes pályázatnál figyeltünk arra, hogy abból mennyi jön a VEKOP-forrásból és mennyi egyéb OP-ból (ezek keretösszegét tehát más OP-k pályázati keretösszegéhez adtuk hozzá), és éppen emiatt most össze tudjuk vetni az eddigi tényleges meghirdetéseket az adott OP éves pályázati menetrendjével.
• Mindezek mellett számításaink szerint a 152 milliárdos pályázati menetrenddel szemben csak 75 milliárd forintnyi keretösszeg jelent meg 83 helyett 17 pályázat formájában.

VP

• Október elején jelent meg a Vidékfejlesztési Operatív Program éves pályázati menetrendje, amely 710 milliárd forintnyi keretösszeggel 32 pályázatot vázolt.
• Ehhez képest brutális az elmaradás, hiszen eddig mindössze 217 milliárdos keretösszeggel 4 pályázatot tettek közzé.

KEHOP

• A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEOP) éves fejlesztési kerete még május végén jelent meg és idénre hatalmas, 749 milliárd forintnyi pályázati keretösszeget tartalmazott 38 pályázati felhívás keretében.
• Ehhez képest egy augusztusi kormányhatározat azt a feladatot szabta az illetékes miniszternek, hogy a minél magasabb 2016-os forráskifizetés érdekében azonnali határidővel át kell dolgozni többek között a KEHOP-ot.
• Ez az átdolgozott verzió azonban tudomásunk szerint a mai napig nem jelent meg hivatalosan, így mi ezen májusi számokhoz viszonyítottuk az eddigi teljesítést.

TOP

• A Terület és Településfejlesztési Operatív Program éves pályázati menetrendje november közepén jelent meg és azt vázolta, hogy idén 662 milliárd forintnyi keretösszeggel hirdetnek meg 33 különböző felhívást.
• Már akkor is érdekes volt, hogy novemberben közzétett menetrendhez képest abban az összes pályázathoz októberi megjelentetési dátumot rendeltek.
• Ez tehát azt jelentette, hogy már a friss terv sem volt összhangban a realitással. Azóta pedig a tervek és a tények közötti különbség csak fokozódott.
• Ezt a különbséget csak kissé tudja mérsékelni az, hogy ma, azaz december 23-án hirtelen 152 milliárd forintnyi keretösszeggel "nyomtak ki" új pályázatokat.
• Mindezek eredőjeként a mai állapot szerint 233 milliárdos keretösszeggel 14 pályázat jelent meg idén.

EFOP

• Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program eredeti idei éves pályázati menetrendje még április közepén jelent meg és abban még 145 milliárd forintnyi keretösszeggel 27 pályázat meghirdetését tervezte az EMMI.
• Ezt azonban szeptember közepén jócskán átírta a tárca (a csúszó meghirdetések miatt aktualizálták, másrészt megemelték bizonyos pályázatok keretösszegét), így az új terv szerint idén összesen 204,6 milliárdos kerettel 35 pályázat jelenne meg.
• Ehhez képest máig mindössze 35 milliárdos keretösszeggel jelent meg 7 pályázat.

KÖFOP

• A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves pályázati menetrendjét augusztusban fogadták el.
• Ez azt vázolta, hogy idén összesen 392,5 milliárd forintnyi keretösszeggel nyílik meg 53 különféle pályázat.
• Ehhez képest máig mindössze 158 milliárdos keretösszeggel találtunk 7 pályázatot.

IKOP

• Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program idei pályázati menetrendje egész évben nem jelent meg, noha annak a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság elé való mihamarabbi beterjesztési kötelezettségét már egy augusztusi kormányhatározat előírta.
• Azt, hogy ez végül elmaradt, a 2016-os növekedésélénkítés érdekében megemelt pályázati keretek, illetve előrehozott/felgyorsított nagy infrastruktúra-fejlesztések magyarázhatják. December elején ugyanis, példátlan összegben, egyszerre 1105 milliárd forintos keretösszeggel hirdetett meg 4 nagy közlekedésfejlesztési pályázatot a kormány.
• Mivel az IKOP esetén nem jelent meg hivatalos ÉFK, így nincs is mihez viszonyítanunk az idei teljesítményt. Nagyon valószínű azonban, hogy ez az 1105 milliárdos meghirdetés sokkal magasabb az informálisan tervezett éves meghirdetési keretnél, hiszen az összeg a 7 évre rendelkezésre álló mintegy 1215 milliárdos teljes IKOP-keretnek a 91%-át teszi ki.
• Ez tehát azt jelenti, hogy a jövő évi növekedésélénkítés érdekében igen erőteljesen támaszkodik a kormány az infrastruktúra-fejlesztéseken keresztüli növekedésélénkítésre.
• Mivel nem volt hivatalos ÉFK sem ennél, sem a Magyar Halászati Operatív Programnál (MAHOP), így ezeket külön szerepeltetjük a fenti táblázatban és látható, hogy az egyéb Operatív Programoknál összejött 1880 milliárd forintos pályázati elmaradást ez az 1105 milliárdos IKOP-meghirdetés csökkenti 800 milliárd alá.

RSZTOP

• A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program idei pályázati menetrendje még március elején jelent meg, amely 34,3 milliárd forintnyi keretösszeggel vetített előre idénre 3 pályázatot.
• Egyedül ennél az Operatív Programnál sikerült végül teljes egészében kiírni az összes pályázati keretet, igaz ezt 2 pályázat keretében már sikerült elérni a tervezett 3 helyett.

Összegzés

A fenti elemzésünk alapján összességében nem sikerült jól az Éves Fejlesztési Keretnek, mint új intézményrendszernek a bemutatkozó éve. A nyilvánosságra hozott menetrendeket összesítve ugyanis keretösszegben csak a fele, pályázati darabszámban pedig csak a harmada jelent meg ténylegesen, azok zöme is több hetes/hónapos csúszásokkal.

Az persze érthető, hogy a 2007-2013-as uniós ciklus sikeres zárása maximálisan leterhelte az intézményrendszert és emiatt csúsztak/maradtak el pályázatok. Emögött egyébként az a szempont is meghúzódhatott, hogy nem akarta a gazdaságpolitika még tovább növelni idén a gazdaságba kerülő uniós források méretét, ezért hagyta, hogy csússzanak a pályázatok, mert a régi ciklusbeli kifizetés már egyébként is extrém összegűnek ígérkezik (2300 milliárd forint körül).

Mivel most ősztől már dömpingszerűen jelentek meg a pályázatok, így ez már segít feljebb tornászni a jövő évi kifizetések volumenét, ami egyre inkább a fő gazdaságpolitikai céllá lépett elő (a 2007-2013-as források teljeskörű lehívása mellett). Mindenesetre érdemes lenne erősen törekedni arra, hogy a 2016-ra szóló Éves Fejlesztési Keretek minél hamarabb jelenjenek meg (lehetőleg januárban az összes) és persze azok betartása még fontosabb lenne. Ez ugyanis növelné az új pályázati rendszer kiszámíthatóságát, így a pályázók bizalmát is, ami így közvetett módon a minél magasabb forráslehíváshoz is hozzájárulhatna.

http://www.portfolio.hu/unios_forrasok/gazdasagfejlesztes/kimeletlen_igazsag_szazmilliardokkal_csuszott_el_a_kormany.5.224572.html

Kezet ráz Orbán a bankokkal - Két nagy terven mesterkednek

A mögöttünk álló év egyik legfontosabb gazdaságpolitikai eseménysorozata az állam és a bankok viszonyának vargabetűkkel tarkított rendezése volt. E kapcsolat érzelmi-indulati, esetleg adózási dimenzióján túl ritkán esik szó a lényegről: arról a célról, hogy a banki finanszírozás 1. a teljes magyar gazdaság növekedését segítse, 2. benne a magyar állam pénzügyi stabilitását is erőteljesen támogassa. Ezek szükségességének felismerése és konkrét programokká formálása nemcsak a 2015-ös év pénzügypolitikáját dominálta, de garantáltan befolyásolni fogja a következő évekét is.

Kemény év volt

Talán semmi nem jelképezhetné jobban az elmúlt évek kutya-macska barátságát a magyar kormány és a bankszektor között, mint az egy évvel ezelőtt már javában zajló kettős folyamat:

• miközben a bankok a nekik soha nem látott összegű, 569 milliárd forintos bruttó veszteséget okozó devizahiteles elszámolás adminisztratív és informatikai hátterének kialakításán dolgoztak,
• már javában zajlott az EBRD-vel és az Erste Grouppal megkötendő kormányzati megállapodás előkészítése, amelyben a kormány a bankszektor terhelésének drasztikus csökkentését ígérte.

Február 1-je volt a devizahiteles elszámolás és a jelzáloghitelek forintosításának a fordulónapja - előbbi révén átlagosan 25%-kal csökkent a frankalapú lakáshitelek törlesztőrészlete, utóbbival pedig közel félmillió háztartás az árfolyamkockázattól is megszabadult. Nyolc nappal később, február 9-én viszont bejelentették és aláírták az EBRD-Erste-megállapodást, amelyben a kormány épp az ellenkezőjét ígérte annak, amit a megelőző öt évben folytatott, és nyugtató üzenetet küldött az elszámolástól épp eléggé megrémült, igencsak megcsappant bevételű szektornak.

Az MNB és a bankszövetség bevonása nélkül megszületett megállapodás lényege:

• a bankadó felső kulcsa 0,53%-ról 0,31%-ra (majd később még nagyobb mértékben) csökken, amivel a bankok különadó-terhelése közel 40%-kal mérséklődik,
• a kormány nem vásárol több rendszer szinten jelentős bankban többségi részesedést az MKB és a Budapest Bank után, és ezeket is három éven belül magánkézbe adja,
• a kormány tartózkodik attól, hogy akár újabb adósmentő lépésekkel vagy más módon negatív intézkedést tesz a bankok jövedelmezőségére nézve.

 

TOP10 sztori

Ahogy minden évben, a Portfolio szerkesztősége idén is összeállította a 2015-ös év legmeghatározóbb eseményeit, híreit. Ez a cikk is egy a 10 közül.

A sorozat első két része itt olvasható:
2015.12.23 06:05 Tényleg csendben fordulatot hajtott végre a kormány? (TOP 10 sztori - 9.)
2015.12.22 05:30 Ez vérre ment - Orbán földre kényszerítette Simicskát (TOP 10 sztori - 10.)

A nagy fordulat talán nehezen is lett volna hihető, ha nem érték volna szinte azonnal súlyos kihívások. A legnagyobbat a sorozatunkban később tárgyalandó Quaestor-botrány jelentette, amelyért mintegy 100 milliárd forintnyi, bizonytalan időpontban megtérülő előleg befizetésével az ez ügyben ártatlan bankszektornak kellett volna felelősséget vállalnia. Hogy nem így lett, az két dolognak köszönhető:

• a kártalanítást szabályozó Quaestor-törvényben az állam nem vállalt készfizető kezességet a kártalanítási célra felállítandó Quaestor-alapért, így az se jegybanki, se piaci hitelből nem tudta megkezdeni működését,
• az Alkotmánybíróság pedig a quaestorosokkal való kivételezést és a banki előlegfizetés módját is elmeszelte, így

 

december közepére új Quaestor-törvény született, amelynek nyomán szintén a bankok állják a Quaestor-számla jó részét, de azt le is írhatják következő évi adófizetésükből, így valójában az adófizetők viselik a terheket. Veszélyben volt az év során a bankadó csökkentése is, de azt végül a Quaestor-törvénynél is nagyobb adókulcs-csökkentéssel (igaz, változatlan adóalappal) hajtja végre a kormány, így az idei 144 milliárd helyett jövőre 60-65 milliárd forint lehet a bankok különadó-terhelése.

 

 

Hitelezzetek, bankok!

Nem mindig hangzik el a fentiekkel egy kontextusban, de a kormány és vele karöltve az MNB valójában egy olyan tervet hajt most végre, amelynek a célja egyértelműen

• a kkv-hitelezés fokozása, a bankok ugyanis még mindig negatívan járulnak hozzá a GDP-termeléshez,
• az állam külföldi finanszírozási arányának csökkentése a biztonságosabbnak tekintett hazai bankok részarányának dinamikus növelésével,

a bankszektorral való viszony normalizálása nélkül pedig e kettő (különösen az első) csak piacgazdaságban elfogadhatatlan kényszerintézkedésekkel működne.

A kétféle célból most még inkább csak a másodiknak láthatók a konkrét eredményei. A bankok vállalati üzletágában ugyanis 2014 októberéről 2015 októberére 5%-kal csökkent a hitelállomány, a Növekedési Hitelprogram nem hozott fordulatot, a kkv-hitelezés pedig a vállalati szektoron belül stagnálásközeli állapotban van a jegybank által elvárt évi 5-10 százalékos bővülés helyett. Egyelőre nehéz megmondani, hoz-e fordulatot a jegybank novemberben bejelentett két új intézkedése (összefoglaló néven Növekedéstámogató Programja), vagyis

• Növekedési Hitelprogramjának kivezető szakasza (300+300 milliárdnyi forint- és devizahitel a kkv-knak jövőre 1 milliárdos felső keretösszeggel, az eddigi max. 2,5%-os kamat mellett), illetve
• jövőre induló Piaci Hitelprogramja (PHP), amely magasabb jegybanki betéti kamatokkal, nagyon kedvező kamatcsere-ügyletekkel (HIRS), vállalati hitelinformációs rendszerrel és alacsonyabb tőkekövetelménnyel jutalmazza az aktívan hitelező bankokat.

A cél mindenesetre az, hogy a bankszektor végre tevékenyen támogassa a gazdasági növekedést, amely jövőre az ideinél sokkal kevésbé támaszkodhat az EU-forrásokra. A banki hitelkínálat növelése révén ehhez pozitívan járulhat hozzá a bankadó csökkentése, a jegybank ösztönzők hatásosságával kapcsolatban viszont szkeptikusabbak vagyunk. Ahogy november eleji cikkünkben írtuk:

a jegybank most már szinte minden olyan lehetséges helyen beavatkozik a pénz- és tőkepiacok működésébe, és eltéríti azok árazását, ahol csak szóba jöhet a kormány nyers gazdaságpolitikai céljainak támogatása. Ezzel egyébként épp a kormány által a bankokra rótt terhek egy részét kompenzálja az MNB a saját költségére.

 

 

Az államot is hitelezzétek, bankok!

Bár hallani ezzel ellentétes irányú EU-s törekvésekről is, az MNB másik nagy célja a hazai bankszektor részarányának növelése az államadósság finanszírozásában. Ez már nem a teljes gazdaság növekedésközpontú hitelezését, hanem benne az állam finanszírozásának stabilizálását szolgálja.

Szeptember 23-án indította el önfinanszírozási programjának újabb lépcsőjét a jegybank, mellyel továbbra is az a célja, hogy állampapírok vásárlására ösztönözze a bankokat. Az első lépést még 2014-ben tették meg ebbe az irányba azzal, hogy a korábbi kéthetes jegybanki kötvényt hasonló futamidejű betétté alakították. Akkor abban bíztak, hogy a fedezetértékelési szabályok miatt ez majd a kötvénypiac felé tereli a bankok felesleges likviditását. Ezt követően szeptember végétől a korábbi 4500 milliárd forintról 1000 milliárdra kezdték leszorítani a kéthetes állományt. Az év végére ez sikerülhet is, hiszen december közepén már csak 1187,9 milliárd forint volt az állomány.

Azzal kapcsolatban viszont felemás sikerről számolhat be az MNB, hogy hova áramlott a kérdéses 3300 milliárd forint. 3100 milliárd ugyanis rögtön megjelent a jegybank új, három hónapos eszközében. Vagyis egyelőre csak annyi történt, hogy a korábbi irányadó jegybanki eszközből az újba ment a pénz, nem pedig az állampapírpiacra. Ennek több oka is lehet, az egyik, hogy miközben a három hónapos jegybanki betét továbbra is 1,35 százalékos kamatot fizet, a hasonló futamidejű diszkontkincstárjegyek hozama most 0,7 százalék körül van, de szeptember végén volt 0,3 százalék is. Ilyen feltételek mellett pedig hiába próbálja a jegybank az állampapír-vásárlást ösztönözni, nem éri meg a bankoknak tömegesen beszállni a piacra.

Egy másik jegybanki statisztika is arról tanúskodik, hogy nem elsősorban az állampapírok felé ment a szabad likviditás: bár még csak október végi adatok vannak, de az látszik, hogy szeptemberben és októberben összesen közel 700 milliárd forint volt a bankok nettó állampapír-tranzakciója. Ez önmagában jelentős összeg ugyan, de a 3300 milliárdnak alig 20 százaléka. Tíz hónap alatt egyébként összesen 1838 milliárd forinttal nőtt a bankok állampapír-állománya, így október végén 6448 milliárd forintot tett ki. Ezzel azonban már a magyar államadósság közel negyede a magyar bankok kezében volt.

http://www.portfolio.hu/finanszirozas/bankok/kezet_raz_orban_a_bankokkal_ket_nagy_terven_mesterkednek.224516.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator