A Rigoletto Giuseppe Verdi háromfelvonásos operája. Szövegkönyvét Victor Hugo A király mulat című színdarabja alapján Francesco Maria Piave írta. Premierje 1851. március 11-én a velencei La Fenicében volt. Magyarországon először 1852. december 18-án mutatták be a Nemzeti Színházban.

Victor Hugo drámája, a Le roi s'amuse (A király mulat) bemutatója az 1830-as évek elején Párizsban botrányba fulladt. A francia kormány teljesítette a konzervatív körök kívánságát és Hugo műve többé nem szólalhatott meg a párizsi színpadokon. A királypártiak és a klerikálisok valójában persze nem a felhozott indokok miatt támadták a szerzőt. A koronás főket állította pellengérre, akik könyörtelenül eltipornak minden ellenvéleményt, a nép érdekeit feláldozzák, csakhogy saját bűnös vágyaikat kielégíthessék. A felség – Victor Hugo forradalmi erejű írásában – sima, finom modorú gavallér, valóságos lovag: táncban, bajvívásban, széptevésben legelső. A király figurája mellett ott áll Triboulet (a megzenésített változatban Rigoletto), az udvari bolond. A költő éles fénnyel világít rá a szolgára, akit a hajbókolás, hízelgés, alázatoskodás hitvány emberré tesz, farkassá, aki önnön társaiba, a többi udvaroncba is belemar. Emberek, akiket egyetlen cél hevít: minél közelebb kerülni a hatalom dúsan terített asztalához, minél többet markolni az odavetett koncból és eltiporni a versenytársakat, akik veszélyeztetik a rablott zsákmányt.

B.Nagy János, Szűcs Márta, Miller Lajos, Begányi Ferenc, Pánczél Éva és még sokan mások.

1994 Milánó: Rigoletto - Renato Bruson, Gilda - Andrea Rost, Duca di Mantova - Roberto Alagna, Sparafucile - Dimitri Kavrakos, Maddalena - Mariana Pentcheva, Giovanna - Antonella Trevisan, Monterone - Giorgio Giuseppini, Marullo - Silvestro Sammaritano, Borsa - Ernesto Gavazzi, Conte di Ceprano - Antonio de Gobbi, Contessa di Ceprano - Nicoletta Zanini