Véleményem: A kormány milliárdokat szórt levelezésre, plakátokra, kerítésre. Eközben a feladatát azonban nem látta el normálisan. Utaztatta az országba ezeket a magára hagyott embereket vaktérképpel, hogy kapjon belőlük minél többet a lakosság. Folyamatosan bevándorlókról beszél, a menekültek szót megkerülve. Rettenetesen nehéz helyzet alakult ki és magánemberek segítettek, ahol csak tudtak. Sajnos nincs nálam a bölcsek köve a megoldásra, de azt látom, hogy a az egyénieskedő kormány nem kért a az egységes EU megoldás kidolgozásából, most pedig mégis őket hibáztatja a kialakult helyzetért. Büszke lehet magára kormányunk mert mindenki, mindenhol a kerítést teszi a hírei közé, de most az új dobással, amikor arról dönt, hogy katonaság és a rendvédelmi iskolásokból felállított határvadászokat(?) vonultat a határra, garantáltan a világ híreit tarolni fogja... A felhergelt hangulatban a kormány a helyén van és biznisszel ezerrel. Már az állami földeket is el akarja adni a baráti körnek, de itt a lista, hogy újabban mit mutyizott állami feladatai helyett: http://tenytar.blog.hu/2015/08/28/nyaron_sem_tetlenkedett_a_kormany_ime_a_legujabb_mutyik
Fotó: Tábori Ádám
Így rendelhetik el a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet
Ahogy az Gulyás Gergely frakcióvezető-helyettes sajtótájékoztatóján is elhangzott, a kormány a menedékjogról szóló törvény módosításával bevezeti a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” fogalmát. Összesen tizenhárom törvény módosításával egy ilyen helyzetben speciális eljárásmódokat alkalmazhatnának majd, a rendőrök külön jogosítványokat kapnak, és a katonákat is be lehetne vetni. A BTK-t érintő módosításokról itt olvashat>>>
Szétszakíthatják a menekültek családjait
A válsághelyzetet a kormány rendeletben rendelheti el az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője kezdeményezésére, ők „kötelesek folyamatosan figyelemmel kísérni” a feltételek fennállását.
A kormányrendelet legfeljebb hat hónapig marad hatályban, kivéve ha a kormány még tovább meghosszabbítja. A kormány rendeletben hirdetheti ki a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, és megállapítja az elrendeléshez és a megszüntetéshez kapcsolódó szabályokat is.
A válsághelyzet kihirdetését feltételekhez kötik, ilyen
a Magyarországra érkező menedékkérők száma
Akkor hirdethetnek válsághelyzetet, ha az elismerést kérők száma meghaladja
- egy hónap átlagában a napi ötszáz főt, vagy
- két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt, vagy
- egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt.
A Magyarországon a tranzitzónában tartózkodók száma
Ha ez a segítőket nem számítva meghaladja
- egy hónap átlagában a napi ezer főt, vagy
- két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt, vagy
- egy hét átlagában a napi kétezer főt.
Vagy ha ez nem áll fenn, elég lesz hozzá
bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény kialakulása, amely valamely település közbiztonságát közvetlenül veszélyezteti,
„különösen, ha az adott településen vagy annak külterületén található befogadó állomáson vagy a külföldiek elhelyezését biztosító egyéb létesítményben zavargás tör ki, vagy erőszakos cselekményeket követnek el”.
Válsághelyzet esetén a miniszter elrendelheti, hogy a menedékjog iránti kérelmek regisztrálását a menekültügyi hatóság irányítása szerint a honvédség is végezheti, és az egészségügyi államigazgatási szerv haladéktalanul megvizsgálja, hogy „a járványügyi intézkedések elrendelésének jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e”.
Hatósági parancs nélkül is bemehetnek a rendőrök
Törvénymódosítással azt is lehetővé tennék, hogy a rendőrség a nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködve külföldön információt gyűjtsön a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedésekhez, ezzel az emberkereskedők, embercsempészek ellen nyitnának új frontot.
A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a rendőrök még hatósági határozat nélkül is bemehetnének lakásokba illegális bevándorlók után kutatva, "ha alaposan feltételezhető, hogy a magánlakásban ilyen személyek tartózkodnak."
Járványügyi intézkedések céljából is egy sor intézkedést hozhatnak a rendőrök: lezárhatnak útvonalakat, épületeket, közterületet, korlátozhatják a közintézmények működését, és külön írásos utasítással bemehetnek ellenőrizni, a helyszínt megfigyelni és biztosítani lakásokat is.
Éles fegyver lesz a katonáknál
Gulyás Gergely az intézkedéseket bejelentő pénteki sajtótájékoztatón azt mondta, hogy komoly garanciák lesznek a katonaság bevetésénél. Lényegében azok a szabályok vonatkoznak majd erre az esetre, mint más olyan helyzetekre, amikor a katonákat Magyarország területén bevetnék.
A Parlament honlapján olvasható módosításban azonban hangsúlyozzák, hogy a katonák fegyverhasználati joggal látják el a feladataikat. A szöveg szerint a katonák gumilövedék, könnygázgránát, és tömegoszlató eszközök mellett testi sérülés okozására alkalmas fegyvert is használhatnak, de „a másképpen el nem hárítható személy elleni életet vagy testi épséget súlyosan veszélyeztető támadás kivételével nem irányulhat az emberi élet kioltására."
A katonák besegítenének a határ őrzésébe, és minden olyan intézkedésbe bevonhatóak lesznek, megállíthatnak autókat, lezárhatnak területeket, őrizetbe is vehetnek, amit a helyzet megoldásához szükségesnek tartanak. Viszont nem vehetik át a rendőrök feladatköreit, hanem őket segítve végzik feladatukat.
Az is szerepel a javaslatban, hogy pontosan meg kell határozni a résztvevő honvédségi erők feladatait, létszámát, eszközeit, fegyverzetét és a területet, ahogy a vezetői hatásköröket is. Kétszáz katonáig, három hétre már a vezérkari főnök, afelett és hosszabb időre a honvédelmi miniszter dönt katonák bevetéséről. 3000-nél is több katona bevetése esetén a honvédelmi bizottságot is tájékoztatnia kell.
A határtól 60 méteren belül lehet a tranzitzóna
Gulyás azt is elmondta, hogy az államhatárokon fogják kialakítani a tranzitzónákat, Magyarország területén, de
Ezekben kell majd kivárniuk a menekülteknek, hogy lefolytassák a gyorsított eljárásokat az ügyükben. Ezek Gulyás szerint pár napot vesznek majd igénybe. Ettől azt reméli a kormány, hogy nem fognak a menekültek eljutni messzebbre, az ország belsejébe, például Budapestig.
Az államhatárról szóló törvény módosítása alapján az eddigi 10 méter helyett a határtól 60 méterig alakítható ki határvédelmi létesítmény, valamint most már tranzitzóna is.
A határon lefolytatott eljárás így néz ki
Ha a migráns a kérelmét „Magyarország területére történő beléptetés előtt”, a tranzitzónában nyújtja be,
- nem lesz automatikusan jogosult az ország területén tartózkodni és dolgozni (ez a jog eddig megillette a menedékkérőket, kilenc hónapig a menekültszállón vagy közfoglalkoztatásban, utána a külföldiekre vonatkozó általános szabályok szerint).
- a menekültügyi hatóság a kérelem elfogadhatóságáról soron kívül, de legkésőbb 8 napon belül dönt.
- ha a kérelem nem elfogadhatatlan vagy a benyújtásától számított 4 hét eltelt, a belépést az idegenrendészeti hatóság jogszabály alapján engedélyezi – és ha beengedik az országba, az eljárást az általános szabályok szerint folytatják le.
A határon lefolytatott eljárásban a kérelmet elfogadhatatlanság miatt elutasító döntéssel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelemben új tényre, új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A bíróság a menekültügyi hatóság döntését nem változtathatja meg, de szükség esetén a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi.
A személyes meghallgatást az eljáró bíróság a tranzitzónában tartja meg, a meghallgatás távközlő hálózat útján is megtartható, amiben „az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító készülék biztosítja”.
Nem kell lefolytatni a közbeszerzést
A menekültek elhelyezésére és fogvatartására szolgáló létesítmények esetében a közigazgatási eljárásokat nem kell lefolytatni, és az építéskor, telepítéskor és üzemeltetéskor nem kell figyelembe venni a közbeszerzési törvényt sem, mivel ezek az ország alapvető biztonságával összefüggő beszerzéseknek minősülnek.
A menekültek elhelyezésére az állam használhatná az önkormányzatok, a többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú cégek ingatlanait és ingóságait. Ezt legfeljebb fél évre teheti meg az állam.
„Az igénybevételt az adott ingatlant bármilyen jogcímen használó harmadik személyek tűrni kötelesek". Az ingatlanok átvétele ellen a tulajdonos ugyan fellebbezhet, de „életet, testi épséget, egészséget fenyegető helyzetben a kifogásnak halasztó hatálya nincs". Az ingatlanok átvételekor jegyzőkönyv készül, és a visszaadáskor az állam készpénzben téríti meg az esetleges károkat.
Ausztria nemrég hasonló intézkedést hozott, azzal a különbséggel, hogy ott megkérték a hotel- és panziótulajdonosokat, vállalkozókat, és a lakosságot, hogy emberek elszállásolására alkalmas épületeket, csarnokokat ajánljanak fel a menekültek elhelyezésére.
http://index.hu/belfold/2015/08/28/igy_rendelhetik_el_a_tomeges_bevandorlas_okozta_valsaghelyzetet/
A Fidesz törvényjavaslata alapján durvulni fog a helyzet
A Fidesz-KDNP-frakció 13 törvényt módosítana, hogy kezelni tudják a menekülhullámmal kialakult helyzetet. A pénteken benyújtott javaslatuk szerint a Magyarországra érkezőknek a határ mentén kellene várniuk, amíg elbírálják a menekültkérelmüket, gyorsítanák az elbírálást, válsághelyzet idején a rendőrség és a katonaság több jogosultságot kaphatnak, az állam pedig ingatlanokat foglalhatna le.
Tranzitzónákat állítanak fel a határon
- Bizonyos határszakaszokon tranzitzónákat alakíthassanak ki. Ehhez módosítják az államhatártörvényt. Ahol a nagy számban érkező menekülteket mindaddig elhelyezhetik, amíg lefolytatják a menekültügyi eljárásukat.
- A tranzitzónák miatt 60 méteresre bővítenék azt a határ menti sávot, amelyen belül az ingatlanok közérdekű használati joggal terhelhetők, amiért pedig kártalanítás jár.
Bevezetnének egy olyan fogalmat, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet
- Ezt az érintett megyei vagy fővárosi rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének kezdeményezésére, a kormány rendelhetné el legfeljebb fél évre, amit aztán meghosszabíthatnának. Az ilyen helyzetek kezeléséhez ideiglenesen igénybe lehetne venni az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingó- és ingatlanvagyont.
- Módosítaná a polgári perrendtartási törvényt is, hogy egy speciális eljárásban a menekültügyi hatóságnak soron kívül, de legkésőbb nyolc napon belül kellene döntenie a kérelem elfogadhatóságáról.
- Ilyen helyzetben a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, ezáltal – útdíjköteles gépjárművek feladatuk ellátása során mentesülnének a díjfizetés alól.
- A válsághelyzetben építési tilalom alá eső területen is lehetne nemzetbiztonsági célú építményt létesíteni.
- A Fidesz képviselői ugyanebben az előterjesztésben kezdeményezik, hogy a rendőrök hatósági határozat nélkül is behatolhassanak magánlakásokba a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején. A rendőrségi törvényt úgy is módosítanák, hogy a hatóság külföldi felderítő tevékenységet is folytathasson az embercsempészek elleni küzdelemben.
- A rendőrség bevonhatóvá válna a válsághelyzet alatti járványügyi intézkedésekbe is.
- A Fidesz-KDNP-s politikusok új feladatokat adnának a honvédségnek a migrációs válsághelyzet idejére: őrzési és védelmi feladatokat szánnának a honvédségnek, egyúttal kimondják, hogy rendőrséggel történő közreműködés során nem vonhatja el annak feladat- és hatáskörét.
- A honvédség által védendő létesítményeket a kormány rendeletben határozhatja majd meg.
és szigorítanák a Btk-t is
- Önálló büntetőjogi tényállás lesz a Btk.-ban a határzár tiltott átlépése, megrongálása és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása. Ezekben a szabadságvesztés mellett a kiutasítás büntetését is mindenképpen ki kell szabni.
- Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben ezekben az ügyekben minden mást megelőzően kell majd a büntetőeljárást lefolytatni. Szigorodik az embercsempészet büntetése is, amiért akár 10 év is kiszabható lehet.
(MTI)
http://444.hu/2015/08/28/a-fidesz-torvenyjavaslata-alpjan-durvulni-fog-a-helyzet/
Négy gyerek is meghalt a magyar rendszámú kamionban
Az osztrák rendőrség szóvivője a pénteki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a magyar határhoz közel megtalált, magyar rendszámú hűtőkamionban 71 áldozat, között 4 gyerek is volt. Egyikük egy 1-2 év körüli kislány. Az áldozatok valószínűleg Szíriából származtak, egy szír útlevelet is találtak náluk.
A magyar rendszámú teherautóban 59 férfit, 8 nőt és négy gyereket találtak. A halott gyerekek között volt egy másfél éves kislány is, a többiek három, nyolc és tíz évesek voltak.
A sajtótájékoztatón az osztrák belügyminiszter, Johanna Mikl-Leitner arról beszélt, hogy meg kell találni a legális megoldást, hogy a menekültek elérhessék Európát, valamint fel kell venni a harcot az embercsempészek ellen.
Hans Peter Doskozil osztrák rendőrparancsnok azt is elmondta, hogy a tragédia miatt eddig három csempészt vettek őrizetbe Magyarországon. A meglévő információik szerint az egyikük bolgár állampolgárságú libanoni férfi. Rajta kívül még két másik bolgár állampolgárt és egy harmadik férfit, akinek az osztrák hatóságok szerin magyar okmányai voltak. Az egyikük a teherautó tulajdonosa lehet, a többiek pedig sofőrök lehettek.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda szerint munkatársaik három bolgár és egy afgán állampolgárt fogtak el és vettek bűnügyi őrizetbe csütörtökön az ausztriai A4-es autópályán hagyott teherautó ügyében. A gyanúsítottak között nincs magyar állampolgár.
A Kronen Zeitung szerint további 4 gyanúsított szabadlábon védekezik.
A hozzájuk köthető magyar rendszámú teherautóra csütörtök reggel talált rá az osztrák rendőrség az A4-es autópályán, Neusiedl és Parndorf között. Az elhagyott jármű rakterében 71 ember holttest feküdt.
A 71 ember halálának pontos okát még nem állapították meg. Hans Peter Doskozil szerint a legvalószínűbb, hogy az áldozatok megfulladtak.
A teherautót csütörtök délután vontatták Nickelsdorfba, ahol csak éjszaka tudták megkezdeni a holttestek kiemelését.
A holttesteket pénteken szállítják Bécsbe, hogy ott az igazságügyi orvosszakértők megkezdjék az azonosításukat.
Az osztrák rendőrség szerint a menekülteket szállító teherautó csütörtök hajnalban léphette át az osztrák határt. A nyomozók szerint a menekültek már másfél-két napja halottak lehettek, mikor rájuk találtak. Azt feltételezik, hogy még azelőtt megfulladhattak a légmentesen zárt kaminonban, hogy átlépték a határt Magyarország felől.
A hasonló tragédiák elkerülése érdekében Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter csütörtökön azt követelte, hogy azok a menedékkérők, akiknek a kérelmét nagy valószínűséggel elfogadják, legálisan léphessenek be az Európai Unió területére. Mikl-Leitner szerint így nem lennének rákényszerítve arra, hogy az embercsempészekre bízzák magukat.
(Der Standard, Kronen Zeitung)
Csak baltával lett volna esélyük kiszabadulni a migránsoknak
A 71 migránst szállító, Ausztriában megtalált teherautó felépítménye igen masszív szerkezetű, a szakértő szerint késsel és egyéb vágóeszközökkel esélyük sem lehetett az embereknek kijutni a hermetikusan lezárt térből.
Az Origo megkeresésére a hűtőautók építésére és javítására specializálódott Autotherm Kft. szakértője, Hidegkúti Dániel elmondta, hogy a tragikus körülmények között elhunyt migránsoknak csak akkor lett volna esélyük kijutni a hűtő teherautóból, ha van náluk egy balta, mivel a felépítmény fala nagyon masszív szerkezetű.
A raktér hermetikusan el van zárva a külvilágtól
Egy hűtő teherautó felépítménye belülről
Forrás: Wikimedia CommonsEgy ilyen fal 10 centiméter vastag, szendvicsszerkezetű, és három rétegből áll: kétoldalt rendkívül ellenálló, üvegszálas műanyag burkolja, középen pedig hőszigetelő habréteg található. Az ajtóknál gumiszigetelés gondoskodik arról, hogy a raktér hermetikusan el legyen zárva a külvilágtól, vagyis levegőcsere egyik irányba se történhessen meg.
Erre azért van szükség az áruszállításban, hogy a hideg levegő ne szökhessen ki, vagyis, hogy kisebb legyen a hűtés energiaigénye. Egy ponyvás kamionban, túl azon, hogy a menekülés esélye is sokkal nagyobb, még ekkora zsúfoltság mellett sem fulladtak volna meg a menekültek.
Belül nincs kilincs
A holttestekkel teli teherautót Ausztriában, az A4-es autópályán, Parndorf közelében találták meg augusztus 27-én
Forrás: MTI/EPA/Roland SchlagerHidegkúti a fényképeket látva elárulta, hogy a felépítménygyártók három nagy gyártó zárait szokták alkalmazni, és a holttesteket tartalmazó autón is ezen gyártó egyikének a terméke volt: egy külső rúdzár. Azért alkalmaznak a hússzállító autókon rendkívül masszív zárakat, mert az ajtónak akkor is zárva kell maradnia, ha egy esetleges baleset során belül elszabadul az áru, és nyomja belülről az ajtót. Olyan a zárszerkezet, hogy az ajtó mindkét szárnyában rudak futnak, amelyek kampókkal kapaszkodnak a padlóhoz és a tetőhöz is. Belül semmilyen kilincs nincs, és kívülről is csak két kézzel lehet nyitni egy ilyen zárat. Maga a felépítmény körülbelül 45 köbméter térfogatú lehetett.
Miért pont 7,5 tonna alatti teherautó?
Ekkora össztömegig a könnyű teherautók a hétvégi kamionstop alatt is járhatnak, amivel az embercsempészek egy fontos (és könnyen ellenőrizhető) korlátozást kerülhettek meg. Természetesen ezek után is ki kell fizetni az elektronikus útdíjat, és a könnyű teherautókra is vonatkozik az országúti 70, illetve a sztrádán előírt 80 km/h-s sebességkorlátozás, amit a tachográf adatai alapján visszamenőleg is meg lehet vizsgálni egy rutinellenőrzésnél.
A burgenlandi rendőrség Parndorfból egy nickelsdorfi fagyasztóállomásra szállítja azt a kamiont, amelyben több mint hetven holttestet találtak
Fotó: OrigoA Volvo teherautó Z-s rendszámot kapott, amit csak külföldi vagy külföldön élő magyar állampolgárok válthatnak ki, hogy egy még forgalomba nem helyezett vagy már forgalomból kivont járművet külföldre exportáljanak. Mivel a kocsi korábban egy nagy szlovák hússzállítmányozó cégé volt, GPS-es nyomkövető is lehetett benne, ezt azonban nem kötelező aktiválni, csak a flottakezelők figyelik így a járműveik mozgását.
http://www.origo.hu/auto/20150828-nagyon-massziv-volt-a-71-migrans-teherautoja.html
Menekülttragédia: az áldozatok megpróbáltak kijutni a kamionból
Az ausztriai tragédiában 71 ember vesztette életét. Az áldozatok között gyerekek is voltak. A nyomok alapján a menekültek megpróbáltak kiszabadulni a kamionból.
Az osztrák hatóságok sajtótájékoztatója szerint az ausztriai menekülttragédiában 71 ember vesztette életét. Az áldozatok között 59 férfi, 8 nő, egy egy év körüli kislány valamint egy 8, egy 9 és egy 10 éves kisfiú volt.
A nyomokból ítélve a menekültek megpróbáltak kijutni a hűtőkocsiból, a helyszínelők horpadásokat, repedéseket, kaparásnyomokat találtak a rakodótér belső oldalain.
A hatóságok bejelentése szerint három embercsempészt – egy magyar papírokkal rendelkező személyt és két bolgár állampolgárt – tartóztattak le az üggyel kapcsolatban.
Kövér László parlamenti huszárai is hozzáférhetnek az arcképedhez
Félelmetes adatbázist akar létrehozni a kormány az összes magyar ember arcképéből. amit egy új kis titkosszolgálat kezelne és rengeteg állami szerv hozzáférhetne. A törvénytervezet egyszerre több tízezer ember lehallgatását is lehetővé tenné.
Egy szép csendben beterjesztett törvénymódosítással a Belügyminisztérium olyan központi adatbázist hozna létre, amiben minden magyar állampolgár arcképe szerepelne, azt okmányirodákban készülő igazolványképek felhasználásával. Az adatbázist január elsejével hoznék létre 4 millid forintos összegből, a kezelésére pedig egy vadonatúj, a korábbbi összes szerrvtől független, 50 fős mini titkosszolgálatot hoznának létre. A tervezet címe:
az arckép profil nyilvántartásról és arcképelemző rendszerről szóló törvény tervezete
Hogy miért akar visszaélni az állam bűntelen polgárainak az arcképével? A lépést a nemzetközi okmányhamisítással, a bűnüldözéssel, az ismeretlen holttestek azonosításával, és a politikusok, védett személyek biztonságával is indokolják.
Különösen aggasztó, hogy a tervezet szerint az adatbázishoz renegeteg féle szervezet férhetne hozzá igen laza indoklással. Már a “bűnmegelőzés” semmit és bármit jelentő bedobása elég lehetne ahhoz, hogy a jogosultak hozzáférhessenek az arcképünkhöz.
És jogosultből jó sok lenne. Személyvédelemre való hivatkozással például az Országgyűlési Őrség is kérhetne adatokat, de hozzáférhetnének a titkosszolgálatok, a rendőrség, a bv, a terrorelhárítás, a NAV és közigazgatási szervek is.
Ugyanebben a napi.hu által kiszúrt salátatörvényben erősítenék meg a telefon és netszolgáltatók kötelezettségét arra, hogy teljesen lehallgathatóvá tegyék a rendszerüket.
“Az egymillió előfizetővel rendelkező szolgáltatóknak olyan csatlakozási pontot kell kialakítani, amely lehetővé teszi az előfizetők 0,1 százalékának online lehallgatását, követését, ami minimum 3000 ember jelent. Magyarországon csak a mobilelőfizetések száma 11,8 millió volt, míg a vezetékes telefonból további 3,8 millió előfizetést tartottak nyilván tavaly decemberben - ebből következően a törvény egyszerre akár több tízezer személy lehallgatását is lehetővé tenné”
- írja a Napi.
http://cink.hu/kover-laszlo-parlamenti-huszarai-is-hozzaferhetnek-az-a-1727160638
