Az állam gazdagnak tekinti azokat a borsodi falvakat, ahol sok embernek van munkája, ezért kevesebb pénzt ad például gyermekétkeztetésre, kiosztható tűzifára. Ezeken a településeken viszont közmunkásból van nagyon sok, akik sok esetben csak néhány hónapig dolgoznak - írja az Észak-Magyarország című megyei lap. Ha papíron sok embernek van munkája egy faluban, akkor az önkormányzat kiesik a halmozottan hátrányos helyzetű települések közül, ezért nem kapja meg a szociális segélyekre használható állami pluszpénzt.
A lapnak Kiss Péter ináncsi polgármester azt mondta, hogy a falu jelenleg 160 embernek ad közmunkát, ezért már nem számítanak halmozottan hátrányos helyzetű településnek. „Mi eleget teszünk a kormányzati szándéknak, munkát adunk az embereknek, és cserébe tulajdonképpen büntetést kapunk” - mondta a polgármester. Hozzátette, hogy az EU-s és állami pályázatokon is hátrányba kerülnek a sok közmunkás miatt, mert az önkormányzat által fizetendő önrész ezentúl nem 10–15 százalék lesz, hanem 50 százalék.
Méra is kikerült a korábban kedvezményt kapó falvak közül, a polgármester szerint „az állam az egyik kezével ad, a másikkal pedig elvesz”.
Borzalmas állapotokat találtak a Merényi pszichiátrián
Február 26-án hajnali öttől az ombudsman munkatársai bejelentés nélküli ellenőrzést tartottak az ESzSzK Pszichiátriai és Addiktológiai Centrumában a Merényi Gusztáv Kórház telephelyén. Ma került ki az ombudsmani honlapra a jelentés arról, mit találtak.
Fotó: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
Borzalmas körülményekkel szembesültek, az egyik WC-ből például ömlött a szennyvíz, amit törölközőkkel próbáltak felfogni a kórtermeknél, a mennyezet több helyen is beázott, a vécékben és fürdőhelyiségekben a legalapvetőbb tisztálkodási szerek is hiányoztak, az egyik beteget pedig a radiátorhoz rögzítették. Az ombudsman szerint a zárt osztályon talált körülmények az embertelen, megalázó bánásmód tilalmába ütköznek.
Néhány megfigyelés a 34 oldalas jelentésből:
- A zárt részleg mennyezetén ázás nyomok és penész látszott, a személyzet egyik tagja pedig arról számolt be, hogy a plafon nagyobb esőzésekkor beázik a rosszul szigetelt tető miatt. Ilyenkor vödrökkel és lepedőkkel próbálkoznak, a víz azonban a földszintig szivárog.
Fotó: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
- A látogatás idején a zárt részlegen vizelet és széklet szag terjengett, mert az egyik beteg a pelenkájával eltömítette a vécét. A folyosón emiatt állt a szennyvíz, amit a kórtermek ajtajában törölközőkkel próbálták visszatartani, sikertelenül.
- A vécékben nem volt sem WC-papír, sem tisztasági betét, a fürdőben pedig szappan vagy törölköző. Helyette viszont voltak használt, kiszáradt vécépapírdarabok és tisztasági betétek elszórva. Emellett a vécéken nem volt ülőke, a zuhanyzók előtt pedig nem volt függöny, ami különösen problémás egy koedukált fürdőhelyiségben.
Fotó: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
- Az önállóan fürdeni nem tudó betegeket nem mindig azonos neműek fürdették, csak akkor, ha ezt a beteg jelezte. Az egyik ápoló bevallása szerint azt tartották, hogy férfi ápoló nem fürdethet 35 évnél fiatalabb nőt, férfiak pedig eddig még nem panaszkodtak a női ápolók általi fürdetésre.
- A kórtermek nagyon túlzsúfoltak, egy nyolcágyas teremben az egy főre jutó férőhely 4,4 m2 a bútorok által elfoglalt hellyel együtt. Emiatt az öltözőszekrényeket sem lehetett kinyitni, mert az ágyak teljesen rájuk voltak tolva.
- Az egyik beteget a zárt részlegen félig az ágyhoz, félig a radiátorhoz kötötték. Bevallása szerint csak kiabálni tudott, ha szomjas volt, telefonálni vagy csengetni nem. Emellett több beteg is azt mondta: anélkül gyógyszerezték be őket, hogy tudnák, milyen gyógyszerrel és miért.
Fotó: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
A jelentés első számú ajánlása a dokumentum végén az, hogy az ESzSzK fenntartója zárja be a a Pszichiátriai Osztály zárt részlegét és ezzel egyidejűleg gondoskodjon az érintett pszichoszociális fogyatékossággal élő személyek megfelelő ellátásáról. Arra az időre, amíg ez nem történik meg, további 18 ajánlást sorol fel Székely László, például hogy legyen elég ápoló, tartsák tiszteletben a betegek szeméremérzetét, vagy hogy a főigazgató "intézkedjen annak érdekében, hogy beteg személyeket ne rögzítsenek radiátorhoz illetőleg más alkalmatlan tárgyhoz".
Az emberi erőforrások miniszterének is lenne tennivalója az ombudsman szerint, például a nem önkéntes pszichiátriai elhelyezésre és kezelésre vonatkozó rndelkezések felülvizsgálata.
http://index.hu/belfold/2015/07/29/embertelen_korulmenyeket_talaltak_a_merenyi_korhazban/
Kettészakítja az országot a közmunka
Az idei első féléves adatok alapján vannak olyan megyék Magyarországon, ahol a munkavállalás szempontjából egyre rosszabb a helyzet. Más lehetőség szinte nincs is, mint a közmunka
A kormány a közfoglalkoztatás felpörgetését alapvetően érthető és logikus elgondolás mentén határozta el: segíteni azoknak, akik régóta nem dolgoznak, hogy a segélyeknél magasabb jövedelemből éljenek, ezáltal ösztönözni őket az elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedésre. Mondjuk úgy: feléleszteni bennünk az előrejutás szándékát.
Az egész projekt azonban sokak szerint váratlanul valahol kisiklott, ám ennek pontos kifejtését jelen cikkünk keretein belül nem tudjuk megvalósítani. Annyi azonban biztos, hogy több vizsgálat szerint is az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök közül a közfoglalkoztatás a leghatékonytalanabb. Mellette több olyan eszköz is rendelkezésre áll, mely a tanulmányok és a kutatások szerint sokkal nagyobb sikert tudna elérni a tartós munkanélküliség csökkentése és a munkaerőpiac általános helyzetének javítása szempontjából.
A közfoglalkoztatás torzító hatása egyébként nemcsak a statisztikában jelent meg - főként a téli közfoglalkoztatás bevezetése szemléltette ezt különösen jól -, hanem már országos szinten is óriási különbségek vannak a megyék között. Vannak ugyanis olyan területek hazánkban, ahol idén az első félévben szinte csak közmunka jött létre. Ez a tény pedig már önmagában is "bukottá" teszi a kormányzati célt: visszavezetni az embereket a munka világába.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat új munkahelyekre vonatkozó első féléves adatait összegezve jól látható a szakadás. Győr-Moson-Sopron megyében az idén eddig létrejött új munkahelyek 63 százaléka a piac önerejéből, támogatás nélkül jött létre (és ugyanez a helyzet Vas megyében is), tehát a közfoglalkoztatás "csupán" 37 százalékot jelent. Ezzel szemben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az új munkahelyeknek mindössze 9 százaléka jött létre a magánszektorban, valós munkaerőigények alapján, vagyis
az új munkahelyek 91 százaléka közfoglalkoztatási programban keletkezett.
És pontosan ugyanilyen arányokat kaptunk eredményül Jász-Nagykun-Szolnok megyében is. Nem sokkal jobb a helyzet egyébként Nógrádban és Baranyában sem, hiszen itt 89-89 százalék a közmunka aránya (ebből következően a piaci munkahelyek 11 százalékot jelentenek).
Külön említésre méltó tény, hogy az első félévben Borsodban összesen több mint 48 ezer, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 41 ezer új pozíció nyílt meg, amivel a munkahelyteremtés szempontjából a megyei rangsor élén állnak. Ezzel szemben Győr-Moson-Sopron és Vas megyében 3000-3800 új pozíció nyílt meg, ám - mint azt már írtuk - ennek 63 százaléka piaci pozíciót jelent.
A közmunkás pozíciók aránya az új munkahelyeken belül 2015 első félévében (Forrás: NFSZ, mfor.hu) És még mielőtt azt gondolhatnánk, hogy mindez csak idei sajátosság, elkészítettük az iménti grafikon 2014 első félévére vonatkozó változatát is, melyen az éles szeműek kiszűrhetik: egy hajszállal idén még rosszabb is a helyzet. Igaz, a lényeg nem változott annak tekintetében, hogy hol van szinte csak közmunka, és melyik megyében van erőteljesebb kereslet a vállalkozások részéről.
A hajszállal rosszabb helyzet abban mutatkozik meg, hogy egyedül Szabolcs, Baranya, Heves, Fejér, Pest, Bács-Kiskun, Komárom-Esztergom és Vas megyében tudott kismértékben csökkenni a közfoglalkoztatás által létrejött pozíciók aránya (ebből következően növekedett a piaci munkahelyeké). A többiben viszont növekedett. Ez pedig alátámasztja, hogy egyáltalán nem idei sajátosság az, hogy a közmunka ennyire eluralkodott volna.
Egyre kevésbé van lehetősége a közmunkásoknak arra, hogy az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedjenek el, és ezzel a közfoglalkoztatás betöltse eredeti funkcióját.
Székely Sarolta
mfor.hu http://mfor.hu/cikkek/Ketteszakitja_az_orszagot_a_kozmunka___ket_megye_mar_bukott.html
Letörheti a béreket a rabszolga-közmunka az érdekvédők szerint
A közmunkásként foglalkoztatott negyed millió embert úgy adják-veszik majd, mint a rabszolgapiacon - ez lehet a következménye a Közmunkás Szakszervezet szerint annak, ha a elfogadja az Országgyűlés a kormány javaslatát a közmunkások idényszerű, egyszerűsített foglalkoztatására.
Nyílt levélben kéri a parlamenti képviselőket a Közmunkás Szakszervezet arra, hogy ne szavazzák meg a közmunkásokat az érdekvédők szerint a rabszolgák szintéjére lealacsonyító kormányzati javaslatot. Az ugyanis lehetőséget adna a közmunkások idényszerű "kölcsönzésére".
Merénylet a munkavállalók ellen
A munkavállalók elleni merényletnek tartja a Közmunkás Szakszervezete a kormánynak a Parlament előtt lévő javaslatát a közmunkások idényszerű, egyszerűsített foglalkoztatására. Azt írták, azért, mert a Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett előterjesztés lehetőséget ad arra, hogy az állam magánvállalkozásoknak adja el - akaratától függetlenül - az olcsó, közmunkás munkaerőt.
A mezőgazdasági földutak karbantartására felvett közmunkások dolgoznak Szakoly határában
Forrás: MTI/Balázs Attila
"Mint régen a rabszolgapiacon, úgy fogják adni-venni a közmunkásokat", akik jövőre már negyed millióan lesznek - állapították meg az érdekvédők nyílt levelükben, melyben arra kérték képviselőket, ne szavazzák meg a belügyminiszter törvénymódosító javaslatát. Kifogásolták azt is, hogy egy másik kormánypárti módosító a közmunkások száma alapján pluszpénzt fizetne a polgármerstereknek.
Letörheti az ágazati béreket is
A szakszervezet szerint az olcsó közmunkások átirányítása leveri, megfelezi, azaz jóval létminimum alá löki a napszámos béreket teljes mezőgazdasági térségekben. Sőt - írták - a következmény az lehet, hogy a kubikusok, közmunkások, napszámosok, és cselédek országa lesz Magyarország.
Az érdekvédők tartanak attól, hogy ha ezt a módosítást elfogadják, jön majd egy következő tervezet, ami engedélyezi az építőipari vállalkozásoknak is az egyszerűsített tömeges foglalkoztatást, ami egész ágazatokba törheti le a béreket.
Tiltakozott már az ellenzék is
Élesen bírálta a kormány tervét az ellenzék is. A Demokratikus Koalíció arra hívta fel a figyelmet, hogy "a közmunkaprogram nem szólhat arról, hogy a fideszes kiskirályok jobbágyként dolgoztathassák nyomott áron a munka nélkül maradt, de becsületesen dolgozni akaró embereket".
Közmunkások takarítják a csapadékvíz-elvezető árkot Szakolyban
Forrás: MTI/Balázs Attila
Az MSZP a javaslatról szóló parlamenti vitában a közmunkások bérének minimálbérhez igazítását kérte. Az LMP úgy vélte, hogy ha ilyen ütemben folytatódik a közmunkaprogram átalakítása, akkor a kormány hamarosan újra bevezeti Magyarországon a jobbágyságot.
A Jobbik azon az állásponton van, hogy a változtatással "a fideszes oligarchák, nagybirtokosok" járnak majd jól,miközben az idénymunkát végző közmunkások "iszonyatos rabszolgamunkát végeznek majd náluk".
http://www.origo.hu/itthon/20150619-letorheti-a-bereket-a-rabszolga-kozmunka-az-erdekvedok-szerint-pinter-sandor.html
Senki se csinálja utána! Megoperálta magát az atádi férfi, fotó
Nagyatád | Megoperálta magát egy nagyatádi rokkantnyugdíjas, mert akkora fájdalmai voltak, hogy nem bírta kivárni a hosszú kórházi várólistát. Seres István másfél hónapja érezte először, hogy a jobb lábán egy ér ujjnyi vastagon kitágult, lüktetett.
folytatás:
http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/senki-se-csinalja-utana-megoperalta-magat-az-atadi-ferfi-foto-622542
