Tárgyalni kell, nem fenyegetni

  Illusztráció/Thinkstock

Egységesen cinikus zsarolásnak, a megszokott fideszes megosztó politikának tartják a nemzetgazdasági miniszter nyugdíj-népszavazás ügyben tett tusnádfürdői nyilatkozatát a Népszavában megszólaló szakértők, érdekvédők és politikusok. Varga Mihály azt üzente, hogy a meglévő nyugdíjak általános csökkentésével járhat, ha sikeres lesz a férfiak 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjazásáról tartandó referendum.

Politikai fenyegetésként, a megosztó kormányzatai politika újabb megnyilvánulásaként, zsarolásként értékeli a nyugdíjszakértő, a szakszervezeti vezető, az ellenzéki politikus és egy idős-szervezet vezetője is a nemzetgazdasági miniszter Tusnádfürdőn adott interjúját, amelyben azt üzente a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulási lehetőségéről tartandó népszavazást esetleg támogatóknak, hogy ezzel a mostani nyugdíjasok pénzének csökkentését szavazzák meg. Varga Mihály azt közölte az Origó munkatársával, hogy „egy ilyen döntésnek az össznyugdíjrendszerre van hatása. Így ha az oda befolyó járulékok több szereplő között oszlanak el, akkor az ellátás színvonala csökkenhet. Egy ilyen kedvezmény biztosításával minden érintett nyugdíjasnak a jövedelme csökkenhet”.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdőn 2015. július 23-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Varga Mihály hozzátette, hogy megkezdték a számításokat azután, hogy a Kúria úgy döntött, nem költségvetést érintő pénzügyi kérdés a népszavazási kezdeményezés a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulási lehetőségéről, hanem egy meglévő diszkrimináció feloldását célozza, és sikere esetén a kormánynak megvan a mozgástere, hogy szabadon dönthessen a kérdés megoldásáról. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt főigazgatója lepődött meg egyedül a miniszter sarkos üzenetén, mert mint mondja „eddig megfontolt nyilatkozónak tartottam Varga Mihályt, akkor is, ha a magánnyugdíj-pénztári befizetések államosításakor ő is beállt az alaptalan kritizálók, zsarolók közé”. Barát Gábor lapunknak úgy fogalmaz, hogy a miniszter kijelentései szakmailag érthetetlenek, tehát csak zsarolásra alkalmasak.

Kordás László, a vasutas Bodnár József kezdeményezését az aláírásgyűjtések szervezésével segítő egyik szakszervezeti tömörülés vezetője szerint a kormány jól bevált megosztó politikáját alkalmazza ebben az esetben is a nemzetgazdasági miniszter, azért, hogy elbizonytalanodjanak a választók. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) elnöke visszaüzen, amikor azt mondja: megfelelő felhatalmazással Varga Mihálynak vissza kellene ülnie a tárgyalóasztalhoz a versenyszféra konzultációs fórumán, ahol május 29-én épp a nyugdíjak kérdéséről megszakadtak a tárgyalások. Tavaly decemberben állapodtak meg az egyeztetésről, amikor a szakszervezetek csak azért írták alá a terveiknél alacsonyabb, 3,5 százalékos idei béremelést, mert ugyanennek a kormánynak ugyanez a minisztere a szöveg záradékában vállalta, hogy a korhatár előtti nyugdíjak, a Munka Törvénykönyve és a sztrájktörvény ügyében hajlandóak tárgyalni az érdekvédőkkel. Végül azonban Varga azzal állt fel a tárgyalóasztaltól, hogy neki nincs is mandátuma a megegyezésre.

Kórozs Lajos ehhez csatlakozva azt mondja, a kormány megint zsarolja a társadalmat és az emberekkel akarja megfizettetni a 2012-ben életbe lépett merev nyugdíjszabályok árát. Az MSZP szakpolitikusa szerint a Kúria döntése valójában kényszerpályára helyezte a kormányt, valamilyen módon korrigálnia kell az elhibázott nyugdíj-döntéseket, amelyek értelmében minden átmenet nélkül csak 65 éves korban mehet el mindenki, megszüntetve a korkedvezményes, korengedményes, a rokkantsági és baleseti rokkantsági, a szolgálati, a bányász- és a művésznyugdíjakat. A népszavazást támogató ellenzéki párt úgy látja, ma tízezrek kerülnek utcára mindenféle ellátás nélkül 62-63 éves korukban, 43-44 ledolgozott év után – be kell látnia tehát a kormánynak, hogy rossz döntést hozott 2011 végén..

A Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke hasonlóan fogalmaz, amikor azt mondja: „Nem ez az első alkalom, hogy fideszes politikusok olyan kijelentéseket tesznek, amelyek nem számolnak azok társadalompolitikai hatásaival, vagy ha igen, az még rosszabb, mert a cinizmusukról tanúskodnak, hisz valójában az a cél, hogy megakadályozza a férfiak 40 éves szolgálati idővel történő nyugdíjba vonulásáról szóló népszavazást.” Hegyesiné Orsós Éva a szolidaritás szétverésének szándékát látja a miniszter kijelentései mögött, hiszen a nyugdíjasok kétharmada 110 ezer forint alatti ellátást kap, ahol minden forint számít a napi megélhetéshez. Ha azzal fenyegetik, hogy még ebből is elvehetnek tőle, akkor megfontolja a most nyugdíjba készülőket segítő kérdés támogatását.

A nyugdíjas szervezet vezetője arra is emlékeztet, hogy kizárólag azok akarnának ezzel a megoldással élni, akik a 60. életévük után, ledolgozott 40 évvel a hátuk mögött elveszítik az állásukat és esélyük sincs, hogy újat találjanak, hiszen nincsenek piaci munkahelyek ennek a korosztálynak. Hegyesiné Orsós Éva azt is megemlíti, hogy a többségnek már megromlott az egészsége, a magyar ellátórendszerben pedig nehezen reménykedhet a gyógyulásban. Ezekre a problémákra adott együttes válasz a népszavazás kezdeményezése – összegzi véleményét. Ugyanebben a megoldásban gondolkodik Kórozs Lajos is.

Ezzel Barát Gábor is egyetért, amikor azt mondja, a megoldás egy „szigorú feltételekhez kötött,érzékelhető nyugdíjcsökkentés mellett igénybe vehető,előrehozott öregségi nyugdíj,természetesen nemtől függetlenül. Ez lehetőséget adna az arra jogosultnak, hogy mondjuk két évvel korábban igénybe vehesse az öregségi nyugdíjat. Ennek kidolgozására kellene helyezni a hangsúlyt, nem pedig szembe állítani a nyugdíjasokat a még aktív korosztályokkal”.

Kordás László arra is felhívja a figyelmet, hogy ez a kormány változtatta át a nyugdíjjárulékot szociális hozzájárulássá, amivel eltörölte azt a kötelezettséget, hogy a beszedett összeget csak a nyugdíjak kifizetésére lehet fordítani. Mivel pedig így megnövelte saját mozgásterét, arra is lehetősége van, hogy szükség esetén a költségvetés egyéb területéről átcsoportosítson pénzeket. A MaSZSZ vezetője hozzáteszi, hogy november 2-ig gyűjtik a népszavazás kiírását igenlő aláírásokat, a kormánynak tehát november 1-ig van ideje eldönteni, hogy hajlandó-e leülni a tárgyalóasztalhoz, vagy megvárja, hogy a társadalmi igény kényszerítse oda.

http://nepszava.hu/cikk/1064630-targyalni-kell-nem-fenyegetni

Varga nyugdíjcsökkentésre figyelmeztetett

Ha sikeres lenne a férfiak 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjazása érdekében tervezett referendum, akár nyugdíjcsökkentéssel is számolhatnak az öregségi ellátásban részesülők - figyelmeztetett Varga Mihály az origónak adott tusnádfürdői interjújában.

Orbán beszédére érdemes lesz odafigyelni Varga Mihály szerint

Varga Mihály indokolatlannak érzi azokat a megjegyzéseket, amelyek szerint a kormány nem támogatja eléggé a fővárosi tömegközlekedést. Az Origónak adott tusnádfürdői interjúban a nemzetgazdasági miniszter arról is beszélt, hogy ha sikeres lenne a férfiak 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjazása érdekében tervezett referendum, akár nyugdíjcsökkentéssel is számolhatnak az öregségi ellátásban részesülők.

A magyar cégvezetők Romániát tekintik az egyik legfontosabb partnernek. A politikai feszültségek enyhülése milyen újabb előnyöket hozhat?

Varga Mihály román-magyar gazdasági összenövésről is beszélt

Fotó: Polyák Attila - Origo

Lassú gazdasági összenövés zajlik a két ország között, így például a Mol és az OTP is bővíteni tudta romániai érdekeltségeit. Szerencsére a zászlóshajók mellett egyre több kis- és középvállalkozás jelenik meg Romániában, elsősorban Erdélyben, de ez egyáltalán nem baj, mivel erről a területről lehet továbblépni az ország többi részére.

Mi ösztönözzük ezt a folyamatot, és nem állunk ellen annak, hogy román befektetők is keressenek piaci lehetőségeket Magyarországon, de erre eddig nem sok példa volt. Reméljük, ez a folyamat is fel fog gyorsulni. A politika a kapcsolatok harmonizálására törekszik, ami az utóbbi időben nehezebben ment. Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy Magyarország és Románia egyben térségbeli versenytárs. Éppen emiatt, amikor egy befektetés történik a régióban, mindenki a maga lovát dicséri.

Miért tart még mindig a román fél a Magyarország és Románia közötti infrastrukturális beruházásoktól?

A tárgyalásokon nem tapasztaljuk ennek közvetlen megnyilvánulásait. Nem éreztem, hogy a román fél ezek ellehetetlenítésére törekedne. Arról van szó, hogy számos olyan beruházást kell megvalósítani egy időben, amelyeknél prioritási listát kell felállítani. A román kormány is nyilván fontossági sorrendet állít föl. Ezek közül mi fontosabbnak érezzük az észak-erdélyi autópályát, mint a román kormány, amibe nem tudunk beleszólni. Úgy tudom, hogy Klaus Ioannis is szorgalmazta ezt az autópályát. Csak remélni tudom, hogy a véleményének lesz hatása a román kormány későbbi döntéseire.

Iszonyúan bürokratikusan halad a bürokrácia leépítése – ön fogalmazott így. Lesz gyorsítás ezen a területen a következő hónapokban?

Szeretnénk az államapparátust karcsúsítani, de még inkább szeretnénk, hogy az ügyintézések gyorsabbak és hatékonyabbak legyenek. Az állampolgárok is ezt szeretnék. El kell érni, hogy az államreform abba a szakaszba jusson, hogy mindenki számára érezhető legyen az ügyintézés felgyorsulása.

Varga: Folytatódhat a bürokrácia leépítése

Fotó: Polyák Attila - Origo

Komoly vita alakult ki Lázár János és Tarlós István között a BKV finanszírozásáról. Biztosítva van a társaság zavartalan működése?

Azon vagyunk, hogy a főváros tömegközlekedését az állam is segíteni tudja, de az együttműködést nehezíti, hogy olyan cégekről van szó, amelyek Budapest tulajdonában vannak, így hatékonyságnövelő lépéseket csak ők tudnak hozni. Erről pedig a fővárosi testületeknek kell dönteniük.

Alapvető fontosságú, hogy a tömegközlekedés színvonala ne romoljon, valamint a különböző tömegközlekedési beruházásokban a magyar ipar meg tudjon jelenni. Így például az M3-as metró felújítása miatti buszbeszerzésben a magyar iparnak is komoly szerep jut majd.

Kicsit indokolatlannak érzem azokat a megjegyzéseket, miszerint úgy tűnik, mintha a magyar állam nem támogatná eléggé a tömegközlekedést. 53 milliárd forintnyi adósságot vett át idén az állam a BKV-tól, a M3-as metró felújításához 60 milliárd forintos kezességet vállaltunk, éves szinten bruttó 21 milliárdot fordítunk a tömegközlekedés szociális alapú támogatására, valamint ezen felül 24 milliárdot nyújtunk a BKV működésére.

Varga Mihály: A fővárosnak kell hatékonyságnövelő lépéseket tennie

Fotó: Polyák Attila - Origo

A kormány számolt azzal, hogy mekkora kiadásnövekedést okozna egy sikeres referendum a férfiak 40 éves munkaviszony utáni kedvezményes nyugdíjba vonulásáról? Támogatják az akciót?

Elkezdtük a számításokat a Kúria döntése után. Egy ilyen döntésnek az össznyugdíjrendszerre van hatása, így ha az oda befolyó járulékok több szereplő között oszlanak el, akkor az ellátás színvonala csökkenhet. Egy ilyen kedvezmény biztosításával minden érintett nyugdíjasnak a jövedelme csökkenhet. Minden ilyen kérést alaposan meg kell vizsgálni, alapos háttérszámítások kellenek. Az NGM-ben és az Emmiben rendelkezésére állnak a szükséges háttéradatok ahhoz, hogy objektív döntés szülessen.

Varga: Érdemes lesz szombatig maradni

Fotó: Polyák Attila - Origo

Tudja már, miről fog beszélni Orbán Viktor szombaton?

A kormányfő mindig alaposan felkészül ezekre a megszólalásokra, így biztosan három-négy alapgondolat már a fejében van. Nem vagyok előénekes, de már csak ezért a beszédért is érdemes lesz a tusnádfürdői táborban maradni. Az Origo folyamatosan tudósít a tusványosi eseményekről, így a kormányfő szombat délelőtti előadásáról is.

http://www.origo.hu/nagyvilag/20150723-orban-viktor-varga-mihaly-tarlos-istvan-lazar-janos-bkv-nyugdij.html