He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

A szegények ennyiből élnek 1-1 területen hazánkban

2015.07.13. 08:03 guma

Ők a legszegényebb magyarok: ennyiből élnek

Magyar családok tízezrei örülnének annak, ha legalább a létminimum küszöbét elérnék. A legszegényebb magyar kistérségek toplistája ugyanis elképesztő állapotokról árulkodik.

Nemrég jelentette be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), hogy többet nem adja ki a létminimumról szóló kiadványát. Ellenzéki politikusok és több kutató szerint ennek hátterében kizárólag az áll, hogy a kormány így próbálja leplezni a negatív mutatókat.

A KSH azonban állítja, kizárólag szakmai szempontok szerint döntöttek így: az adat véleményük szerint alkalmatlan arra, hogy szociálpolitikai döntések alapjául szolgáljon, más uniós országban nem is számolnak ilyet. A létminimum ugyanis valójában nem szegénységi küszöb, még ha sokan szerintük tévesen így is értelmezték.

A KSH megfogalmazásában a létminimum valójában inkább a tisztes, szerény megélhetés szintjét jelöli, mint a szegénységét.

Az utolsó ilyen mutató szerint tavaly havi 253 ezer forint volt egy tipikus, két felnőttből és két gyermekből álló háztartás és közel 80 ezer forint egy egytagú nyugdíjas háztartás létminimumértéke. Az egy felnőttből és egy gyermekből álló háztartásnál ugyanez havi 144 ezer forint, az egy felnőttből és két gyerekből álló háztartásoknál pedig durván 190 ezer forint volt.

A mutatók alapján a magyar háztartások több mint 35 százaléka élt a létminimum alatt.

Ha nem a létminimum, akkor mi?

Felmerül a kérdés, ha a KSH szerint a létminimum nem ad elég jó képet a szegénységről, akkor milyen mutatók alapján kellene meghatározni a küszöbön élő magyar lakosság anyagi helyzetét. Abban a KSH-nak tökéletesen igaza van, hogy az unióban nem számolnak létminimumértéket, van helyette azonban az egy főre jutó GDP.

Mindazonáltal e szerint sem sokkal jobb a helyzet: az Észak-Magyarországi a 8. legszegényebb az Európai Unió 273 régiójából. Az Eurostat adatai ráadásul arról tanúskodnak, hogy az ország többi régiója sem teljesít sokkal jobban; a hét régióból négy a legszegényebb húsz között szerepel. A leginkább leszakadt térségek ráadásul az elmúlt 4 évben semmit sem léptek előre.

Balogh Zoltán, az emberi erőforrások minisztere azonban úgy látja, az Eurostat régiós mutatói nem mutatnak teljes képet. Mint azt egy vele készült riportban elmondta, az Emmi járási szinten majdnem 200 mikro-régióra osztja fel az országot, és e szerint az Észak-Magyarországon található Tiszaújváros például az uniós statisztikák ellenére kifejezetten jól teljesít.

Tiszaújváros - amelynek az egyik legmagasabb az adóbevétele, az egyik leggazdagabb város Magyarországon - is azt jelzi, hogy nem elég finom az érzékelés

- mondta az Eurostat friss adataira reagálva a miniszter.

Balog Zoltán azt persze elfelejtette hozzátenni, hogy ha Tiszaújváros rá is cáfol az uniós statisztikákra, akkor kell lennie olyan Észak-magyarországi térségeknek is, amelyek jóval a mért adat alatt vannak. Máshogy aligha jöhetett volna ki az Eurostat eredménye, a statisztika ugyanis így működik.

Az Emmi lapunk megkeresésére küldött tájékoztatása szerint egyébként a KSH statisztikái is arról tanúskodnak, hogy valamelyest nőtt az utóbbi négy évben a jövedelmi egyenlőtlenség, ám mértéke még mindig bőven alatta marad az EU-28 átlagának.

A TÁRKI kutatása alapján a közmunkaprogramok célzása is jónak tekinthető, a közmunkajövedelmek jórészt a legalacsonyabb jövedelmi ötödökben tartozóknál összpontosulnak

- fűzte hozzá az Emmi.

Itt élnek a legszegényebb magyarok

Hogy megnézzük, melyek a legleszakadtabb magyar kistérségek és ott melyek a legnagyobb társadalmi problémák, az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR) statisztikából szemezgettünk. A legszegényebb kistérségek toplistáját - egy főre eső GDP hiányában - pedig az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem alapján állítottuk össze. Az adatok elképesztő állapotokról tanúskodnak:

5. Baktalórántházai kistérség

Egy lakosra jutó összes nettó jövedelem: 434 031 Ft/év

A Baktalórántházai kistérség jól példázza azt az alapvetést, minél nagyobb egy kistérségben a kistelepülések aránya, annál magasabb a leszakadás valószínűsége is. Nem elég hogy a TEIR adatai szerint a kistérségben, ~16,5 százalékkal a második legmagasabb Magyarországon a munkanélküliség (csak a Záhonyi kistérségben magasabb, ahol 17,3 százalékos a munkanélküliség), rengeteg alapvető szolgáltatás is hiányzik. Egy néhány évvel ezelőtti felmérés szerint a hiány, illetve ellátatlanság az egészségügyi, gyerekjóléti, szociális alapellátásoknál, valamint a pedagógiai szakszolgálatok szolgáltatásainál egyaránt megfigyelhető.

4. Kisteleki kistérség

Egy lakosra jutó összes nettó jövedelem: 421 689 Ft/év

A Baktalórántházai kistérséggel szemben hiába "csak" ~7,5 százalékos a munkanélküliség a Kisteleki kistérségben, ez az arány sem dobja meg az egy főre jutó összes nettó jövedelmet. Ez főként annak köszönhető, hogy a felmérések szerint a kistérségben rengeteg gyermek él, ráadásul köztük sokan állami támogatásra (is) szorulnak. Emellett az egészségügyi, gyerekjóléti, szociális alapellátásoknál, valamint a pedagógiai szakszolgálatok szolgáltatásainál is komoly hiány tapasztalható.

3. Sarkadi kistérség

Egy lakosra jutó összes nettó jövedelem: 419 654 Ft/év

A felmérések szerint a Sarkadi kistérség leszakadásának egyik legalapvetőbb oka a beszűkült munkaerőpiac, a társadalmi-gazdasági leszakadás, a peremhelyzet és a városi vonzáskörzetek hiánya. A Sarkadi kistérség ugyanis távol esik a gazdasági, munkaerőpiaci központoktól, Budapesttől az ország harmadik legtávolabb fekvő kistérsége. Így az sem meglepő, hogy a statisztikák szerint a munkanélküliségi ráta 2002 és 2009 között megkétszereződött, 2009-ben 21 százalék volt; jelenleg - köszönhetően a közmunkaprogramnak - a ráta ~11,6 százalékon áll.

2. Bácsalmási kistérség

Egy lakosra jutó összes nettó jövedelem: ~412 272 Ft/év

A Bácsalmási kistérségben élők anyagi helyzetét jól mutatja az a 2010-ben készült tanulmány, amely szerint a lakosság számottevő része nem képes az alapvető életkörülményei megteremtésére, illetve meglévő képességeinek fejlesztésére. A legnehezebb helyzetben azok vannak, akik olyan kistelepüléseken élnek, ahonnan nehezen megközelíthetőek a környékbeli városok, agglomerációs körzetek. A 7,5 százalék körüli munkanélküliégi rátával a Bácsalmási kistérség jelenleg a középmezőnyben van.

1. Bodrogközi kistérség

Egy lakosra jutó összes nettó jövedelem: ~394 801 Ft/év

Bodrogköz egyike az ország legelmaradottabb kistérségeinek; amit legjobban az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem mellett az fémjelez, hogy fejenként évi 1 046 030 forinttal az országban itt a második legalacsonyabb az egy adófizetőre jutó összes nettó jövedelem (az első helyen a Sellyei kistérség van 1 036 688 Ft/év/fővel). A jövedelmi helyzetet figyelembe véve az sem meglepő, hogy a Bodrogközben a munkanélküliségi ráta is rendkívül magas; ~14,9 százalékkal a 7. legmagasabb jelenleg a magyar kistérségek rangsorában. Emellett a kitörési lehetőségek sem bíztatóak: felmérések szerint a képzettségi mutatók egyértelműen mutatják, hogy a kistréségben gyakorlatilag hiányzik a kulturális elit.

http://www.penzcentrum.hu/karrier/ok_a_legszegenyebb_magyarok_ennyibol_elnek.1045373.html

Magyarországi szegénység: ha nem beszélünk róla, akkor nincs is?

L.Simon László pár napja a Parlamentben azt a „költői kérdést” tette fel, hogyha valóban négymillió szegény él ebben az országban, akkor miért is követeli az ellenzék, hogy vasárnap vásárolni lehessen. Az a bizonyos 4 milliós szám a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Tárki 2014-es méréseit egybevetve állapítható meg, hogy Magyarországon ennyi ember nem éri el a társadalmilag még elfogadható megélhetés szintjét. Hogy hányan is élnek pontosan a létminimum alatt, azt sajnos nem lehet tudni, mivel a KSH ezt az adatot 2011 óta nem közli, ráadásul a hivatal a jövőben már azt sem kívánja mérni, hogy mennyi is a magyarországi létminimum összege.

Ellenzéki politikusok és több kutató szerint ennek hátterében az állhat, hogy a mutató a kormány számára túlságosan negatív képet adott a sikerpropagandához képest, így a mutató eltörlésével leplezni lehet a negatív tendenciát. Bár a KSH-nál cáfolták a politikai nyomást, a hivatal döntése valóban több mint „érdekes”, hiszen két olyan mérést is elvetnek, amellyel így-vagy úgy, de a magyarországi szegénység mélységeit lehetne felmérni. Talán mondani sem kell, hogy ettől még hazánkban a szegénység igenis létezik, és ezt más mérések igazolják.

2014-ben a legszegényebb egymillió átlagos egy főre jutó jövedelme 30 ezer, a másodiké pedig 46 ezer forint volt. Valahol a negyedik tizedben érte el a 70 ezer forintot, a 80 ezret meg még följebb. Ferge Zsuzsa (MTA-tag, Széchenyi-díjas szociológus) szerint az adatok alapján négymillió körül lehet azok száma, akik nem érik el a társadalmilag még elfogadható megélhetés szintet sem.

image_1_1.jpg

 

Forrás: HVG

Mennyi is a létminimum? Annyiból meglehet élni?

A Központi Statisztikai Hivatal Létminimum 2014 kiadványából az derült ki, hogy a múlt évben havi 253 ezer forint volt egy tipikus, két felnőttből és két gyermekből álló háztartás, és nem egészen 80 ezer forint egy egytagú nyugdíjas háztartás létminimumértéke. A kiadványban alkalmazott számítás szerint a háztartások bő 35 százaléka él a létminimum alatt.

A KSH mérése kapcsán tudni érdemes, hogy aki a létminimum szintjén él, az nem szegény, hanem szűkösen, de megvan. A létminimum egy társadalmilag elfogadható szociális minimumjövedelem, nem a tényleges szegénységi küszöb. A létminimum azt jelenti, hogy ennyiből lehet megélni egy olyan életszínvonalon (lakhatást, élelmiszert, öltözködést, utazást is belevéve), amelyre a társadalom nagy része még úgy tekint, mint ami még éppen elfogadható.

letminimumertekek_150624.jpgKép forrása: mno.hu

Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese szerint mivel szakmai szempontból ez a számítás kevésbé alkalmas a szegénység mérésére, ezért a kiadvány ebben a formájában utoljára jelenik meg. A KSH döntésével az a probléma, hogy nem csak erről a mérésről „kíván leszokni” a hivatal.

A KSH sajnos már 2011 óta nem közli, hogy hányan is élnek Magyarországon a létminimum alatt. A hivatal cáfolta, hogy „politikai nyomásra" cselekednének így, ennek ellenére tény, hogy mostantól már csak azt a két „apróságot” nem mérik tovább, hogy mennyi a magyarországi létminimum összege, és pontosan hányan is élnek alatta.

Elvileg az ígéretek szerint a KSH majd egy másik mutatószámot fog kidolgozni, amely szerintük jobban tükrözi majd a szegénységi, leszakadási helyzetet. Ennek ellenére több mint feltűnő, hogy a két olyan mérést is elvettettek, amellyel így-vagy úgy, de a magyarországi szegénységgel foglalkozott.

Más statisztikák

Felmerül a kérdés, ha a KSH szerint a létminimum nem ad elég jó képet a szegénységről, akkor milyen mutatók alapján kellene meghatározni a küszöbön élő magyar lakosság anyagi helyzetét, a szegénységnek ugyanis nincs univerzális, mindenki által elfogadott definíciója, így más-más arányok jöhetnek ki, amikor is a szegénységet vizsgálják.

Egy, az Európai Unió által készített felmérés szerint például, amelyet az index.hu ismertetett, Magyarországon a szegénység elég nagyon nőtt 2009 és 2013 között: 20,3 százalékról indult, 2013-ban már 26,8 százalék volt, 2014-re durván 24 százalékra csökkent.

Összehasonlításul: az uniós átlag 2013-ban 9,6 százalék volt, de például a szomszédos Szlovákiában is csak 10,2 százalék, Lengyelországban 11,9 százalék. A felmérésből az is kiderül, hogy Magyarországon a lakosság 31,1 százaléka, több mint 3 millió ember az, aki ki van téve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának.

index.jpgForrás: index.hu

Az Eurostat mérései szerint ráadásul hazánk hét régiójából négy az Európai Unió húsz legszegényebb térségei közé tartozik.  Az egy főre jutó GDP alapján az Európai Unió 273 régiójából az Észak-Magyarországi a 8. legszegényebb térségA leginkább leszakadt régiók az elmúlt 4 évben semmit sem léptek előre.

Az utolsó, az Tárki által készített jövedelmi felmérés szerint 2014-ben a legszegényebb egymillió átlagos egy főre jutó jövedelme 30 ezer, a másodiké pedig 46 ezer forint volt. Valahol a negyedik tizedben érte el a 70 ezer forintot, a 80 ezret meg még följebb. A KSH pedig a mostani létminimum jelentésében azt írja, hogy a különböző háztartástípusokra érvényes egy főre számított [létminimum-] értékek 2014-ben a 70 ezer forintos átlag körül, az 54 ezer és 87 ezer forint közötti sávban szóródtak. (Az 54 ezer a nagy családokra érvényes szám.)

A két adatot egybevetve, Ferge Zsuzsa (MTA-tag, Széchenyi-díjas szociológus) szerint négymillió körül lehet azok száma, akik nem érik el a társadalmilag még elfogadható megélhetés szintet sem.

Amiről nem beszélünk, az nem is létezik?

Hogy a Fidesz mennyire nem szeret a szegénységről beszélni, arra jó példa, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumában a dolgozóknak megtiltották (az egységes kommunikáció érdekében), hogy olyan szavakat használjanak, mint például gyermekszegénység és mélyszegénység.

De nem csak a szegénység kapcsán figyelhető ez meg: a hátrányos gyerekek esetében például átfogalmazták a kritériumokat úgy, hogy kevesebben tartózzanak ide. Rengeteg a hajléktalan Budapesten? Egyszerűen kitiltották őket a város nagy részéből, így már nem is kell velük foglalkozni. Teljes foglalkoztatottságot akarnak, de valahogy sehogy nem jön össze az egymillió új munkahely? Turbózzuk fel a számot a közmunkásokkal, és számoljunk bele mindenkit, aki egy picit is dolgozott.

Ilyen módszerekkel kíván a kormány egy sor valós problémát megoldani, azonban egyszer csak robbanni fog az a bizonyos szociális bomba, amelyet, ha egy populista párt kihasznál, igen nagy veszélyekkel járhat.

http://tenytar.blog.hu/2015/07/09/magyarorszagi_szegenyseg_ha_nem_beszelunk_rola_nincs_is

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr717592298

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása