Valami nagy humbug van az osztrák-magyar menekültvitában
- A magyar kormány nagyon aggódik, hogy rengeteg menekültet toloncolnak vissza Nyugatról. Főleg Ausztriából.
- Az osztrákok tudomásunk szerint három hete szóltak, hogy nem toloncolnak sok embert vissza.
- Csütörtökön az osztrák belügy azt mondta, hogy nincs konkrét szám, hogy mennyi embert küldenének.
- Ugyanazon a napon a magyar külügy 4136 főről tudott.
- Ki sumákol? És miért?
Küldik a tömeget az osztrákok?
Múlt hét szerdán megjelent egy kormányhatározat, ami így kezdődik:
„A Kormány sajnálattal értesült arról, hogy az Osztrák Köztársaság és további európai uniós tagállamok Magyarországra jelentős számú gazdasági bevándorlót kívánnak visszaküldeni.”
A magyar külügyminisztérium kérdésünkre azt írta csütörtökön, hogy Ausztria hivatalosan is jelezte, hogy
4136 főt készül Magyarországra toloncolni.
Az intézkedés alapja az úgynevezett Dublin III. nevű EU-s szerződés lenne.
Nem küldik a tömeget az osztrákok?
Június 10-én, vagyis alig két héttel az osztrákok viselkedésén sajnálkozó magyar kormányhatározat megjelenése előtt, volt egy osztrák–magyar találkozó Bécsben, ahol szóba jött a dublini szerződés szerint visszaküldhető menekültek kérdése.
Megbízható, az osztrák menekültpolitikát jól ismerő, ám neve és tisztsége elhallgatását kérő forrásunk szerint a találkozón Johannes Wimmer külügyi főosztályvezető közölte Perényi János magyar nagykövettel:
Ausztria júliustól sem készül nagyobb létszámú menekültet visszaküldeni Magyarországra, az erről szóló híreszteléseknek nincsen alapjuk.
Ha Ausztria mégis küldene vissza a dublini szerződés alapján menekülteket Magyarországra, akkor azok száma nem haladja majd meg az eddig visszaküldöttek létszámát, és az eseteket mindig előre megbeszélik a magyar féllel.
2015-ben május elejéig az összes EU-s országból összesen 522 főt küldtek vissza a dublini szerződés alapján Magyarországra. Még ha ezek többségét Ausztriából is küldték, az osztrák visszatoloncolások várható száma még ekkor is nagyon távol van attól a többezres tömegtől, amit a külügy, a kormányhatározat és Orbán Viktor állít.
Nincs arról információnk, hogy a 10-i egyeztetés óta az osztrák kormány változtatott volna az álláspontján, de nem zárhattuk ki, hogy a forrásaink lemaradtak valamiről.
Ezért megkérdeztük az osztrák kormányt, hogy a következő hetekben hány embert terveznek Magyarországra küldeni a dublini szerződés alapján. Az osztrák szövetségi belügyminisztérium szóvivője, Karl-Heinz Grundboeck így válaszolt:
„Ez a kérdés megválaszolhatatlan. Minden személy esetében külön eljárást végeznek a hatóságok. Ezeket a döntéseket előre megjósolni komolytalan volna.”
Ehhez képest meglepően magabiztos a magyar kormány a 4136 fővel.
A legvalószínűbb a szám nagyságrendje alapján az, hogy ennyi embert tartanak számon az osztrákok úgy, hogy az elmúlt fél évben Magyarországon regisztrálták őket először az EU területén, és így elvben vissza lehetne küldeni őket Magyarországra. Csakhogy az osztrákok 10-én megígérték, hogy nem küldik őket vissza mind, és csütörtökön azt állították, hogy nincs semmilyen létező elképzelés arról, hogy hányat küldenek vissza.
Számháborúzunk
Kósa Lajos június 4-én azt mondta a TV2-ben, hogy ezen a nyáron 160-200 ezer embert küldenek vissza Nyugatról Magyarországra. Orbán Viktor múlt pénteken Brüsszelben azt mondta, hogy mintegy 15 ezer embert akarnak mostanában visszaküldeni Magyarországra. A külügyminisztérium csütörtökön ez utóbbi számot erősítette meg, és részletezték is: Németország, Ausztria, Franciaország, Svédország, Csehország, Svájc, Belgium, Szlovákia, Egyesült Királyság, Hollandia és Dánia összesen 15 ezer ember visszaküldésére készülnek. A sorrend a legnagyobb potenciális toloncolótól megy a legkisebb felé.
Fel is mondtuk meg nem is
A múlt héten egész komoly diplomáciai bonyodalmat okozott Magyarország, amikor kedd este jelezte, hogy nem fogadja vissza azokat a menekülteket, akiket a „Dublin III.” nevű EU-s egyezmény értelmében visszaküldenének Nyugatról, például Ausztriából vagy Németországból.
Az egyezmény azt mondja ki, hogy minden illegálisan az EU-ba lépő személyt érkezésekor az első országban regisztrálni kell, aminek része, hogy ujjlenyomatot is vesznek tőle. Amennyiben regisztrálása után fél éven belül egy másik EU-s országban igazoltatják az illetőt, és még néhány körülmény teljesül (például nincsenek rokonai az adott országban), akkor visszaküldhetik oda, ahol regisztrálták.
Az európai menekültügyi gyakorlatot ismerő szakértő forrásunk szerint nem igazán jellemző, hogy élnek ezzel a lehetőséggel a tagállamok. Egyszerűen túl bonyolult és drága egy ilyen visszaküldés megszervezése, nem szokott az történni, hogy csak úgy felültetnek repülőre vagy vonatra egy csomó embert, és elviszik egy másik EU-s országba. Előfordul, de tömegesen nem volt jellemző.
Németország például 2015 januárjától május elejéig 42 embert küldött így vissza, miközben majdnem 3000 olyan embert azonosítottak ugyanezen idő alatt, akiket Magyarországon regisztráltak először, vagyis elvben vissza is küldhettek volna. A magyar külügy egyébként azt állítja, hogy tudomásuk szerint Németország mostanában 6000 főt készül visszaküldeni. Megkérdeztük a budapesti német nagykövetséget, hogy ők hány főről tudnak, de egyelőre nem válaszoltak.
Mindenesetre múlt hét kedd este több EU-s ország is bepanaszolta a magyar kormányt, hogy felmondták a Dublin III-t. Erről az Európai Bizottság, mint az EU-s szerződések őre semmit sem tudott, és idegesek is lettek a testületben. Elsősorban nem azért, mert Magyarország nem fogadna vissza valakiket, akikről senki sem tudja, hogy vissza akarják-e őket küldeni oda, hanem azért, mert az EU-s szerződések váratlan és egyoldalú felmondása sérti az unió működésének alapelvét.
Szerda délelőtt már a magyar kormány több szinten, több miniszterén keresztül is jelezte, hogy félreértés történt, Magyarország nem mondott fel semmit, csak néhány nap türelmet kér azoktól, akik éppen toloncolnának.
Szerdán például azzal indokolták a magyar diplomaták a haladék kérését Brüsszelben, hogy a visszaküldöttek fogadására ki kell építeni új helyeket, mert a mostani menekülttáborok megteltek. Péntek délután Orbán Viktor Brüsszelben pedig azt mondta, hogy azt kell megvárni, hogy a déli határra küldött szakemberek visszaérjenek a rendkívüli megbízatásukból. A miniszterelnök kérdésemre azt is elmondta, hogy nem blöff volt a Dublin III. felmondása, hanem egy pontatlanul megírt levelet értettek félre a többi kormánynál, és a technikai okok miatt néhány napos türelem kérését értették úgy, mintha felmondtuk volna a szerződést.
Egyébként úgyse fogadunk senkit
Egyébként a gyakorlatban teljesen mindegy, hogy felmondtuk-e a szerződést, vagy csak technikai türelmet kértünk, menekülttábor-építés vagy szakemberhiány vagy akármi miatt. A magyar álláspont ugyanis az, hogy a dublini szerződés alapján szinte senkit sem kell visszafogadnunk.
Ugyanis a Magyarországon regisztrált emberek a magyar kormány szerint nem itt léptek be először az EU-ba, hanem jellemzően Görögországban vagy esetleg Bulgáriában. Tekintve, hogy többségük Szíriából, Irakból, Afganisztánból és Pakisztánból indult, és Törökország felől közelítette meg Európát, ez teljesen reálisnak tűnik, hiszen nincs mód kikerülni ezt a két EU-s országot abból az irányból.
A magyar álláspont az, hogy ezeket az embereket a görög és bolgár hatóságok regisztráció nélkül, a Dublin III. megsértésével engedték be az EU-ba, tehát Magyarországra kellene visszaküldeni őket, csak azért, mert mi betartottuk a Dublin III-t, és levettük az ujjlenyomataikat. Ezzel nehéz lesz majd vitatkozniuk azoknak az országoknak, amelyek vissza akarnának küldeni embereket, még akkor is, ha nekik meg elvben nem kell tudniuk, hogy ki hogyan jött, csak azt, hogy kit hol regisztráltak. Ez egy teljesen értelmes vitának látszik.
De hogy a magyar kormány ebben a vitában miért riogat a várható tömeges visszatoloncolásokkal, az nem világos.
Főleg úgy nem, hogy Orbán Viktor lényegében mindent elért a múlt csütörtök-pénteki EU-csúcson menekült-ügyben, amit csak akart, hiszen
- nem kapta meg Magyarország hivatalosan a „frontország” minősítést, így nem épülnek EU-s menekülttáborok itt,
- viszont elismerte a többi ország, hogy nagyon sokan jönnek Magyarországra, ezért „speciális helyzet” van, így nem kell az EU-n belül szétosztásra szánt 60.000 menekültből egyet se befogadni,
- és kidumálta a Dublin III. felmondásának európai képzetét is,
- és napirendre vette a bolgár és görög regisztrációs problémát is.
Az viszont nagyon gyanús, hogy
- vagy a magyar kormány festi az ördögöt a falra, amikor az Ausztria felől képzelt tömeges toloncolással jön,
- vagy pedig az osztrák kormány 10-én átvágta a magyar követet, aztán az osztrák belügy meg 2-án a 444-et is.
http://444.hu/2015/07/03/valami-nagy-humbug-van-az-osztrak-magyar-menekultvitaban/
Orbán: „ez nem a te hazád, van neked sajátod”
A miniszterelnök ritkán szólal meg a nyilvánosság előtt menekültügyben, többnyire csak a Kossuth rádióban. Az az ő terepe, nincs keresztkérdés. Végig is beszéli a fél órát. Székely bácsizás, szigor és egy lépés előre. Ma is nagyot ment a kormányfő.
Életem legnehezebb csúcsa volt, utal vissza Orbán az uniós csúcsra, ahol a menekültkérdés volt a fő téma. „Ezzel a menekültüggyel az a feneség”, hogy összeadódik benne négy külön kérdés:
- van benne népvándorlás
- a menekült jó dolog-e, mert egyesek szerint igen
- a bevándorlás segíthet, okos bevándorlás-politikával lehet a népszaporulatot és a munkaerő-hiányt is orvosolni
- „és a keresztény elvekről még nem is beszéltünk”
Az uniós csúcson „senki nem akart Magyarországnak ártani”, a magyar cél pedig az volt, hogy megértessük, „nem vagyunk frontország.” Az például Görögország, de ők nem állítják meg a bevándorlókat, ezért Orbán szerint mi nehezebb helyzetben vagyunk még náluk is. A következő két évben 40 ezer menekültet fognak szétosztani az unióban, hoznak 20 ezret, de Magyarország kimarad a kvótarendszerből, „ezt jogilag megteheti”.
Kép: MTI / Máthé Zoltán
Mert mi ragaszkodunk a saját magunk által meghozott szabályokhoz, magyarázza a miniszterelnök. Az a kérdés, „kit engedek be a lakásomba, ez a legelemibb, az önvédelem elsőszámú kérdése.” Az unió „huzatos helyén fekszünk”, ezért ki kell tartanunk a saját szabályaink mellett.
„A határzárra mit mondtak?” – kérdi Kocsis Éva műsorvezető. „Nézze, nagyon mit nem tudtak.” Orbán szerint ha megvédjük Magyarországot, mármint a kerítéssel, azzal az uniót is megvédjük. Nem először, tesz hozzá.
„Akik szerint a menekült szép…” – erős mondatkezdet Orbántól, szerinte nem, nincs rájuk szükség. Európában általában a baloldal szimpatizál a baloldal, ők bélyegzik nacionalizmusnak azt is, amit a magyar kormány csinál.
Az a bizonyos székely bácsi
A szerb-magyar kormányülésről Orbán azt mondja, a szerb fél nem örült a kerítésnek. Teli vannak életerővel, ha rájuk néz az ember, vízilabdásaik jutnak eszébe, utal Alekszandar Vucsics miniszterelnökre is, aki szép szál legény, de érző szívű ember. Törekedni kell a közös álláspont kialakítására, összegez a magyar kormányfő.
Néhány héten belül meg lesz a kerítés, de a nemzetközi szervezetek félnek a jövőtől, a magyarok nem, mi teljesítjük az előttünk álló feladatokat. „Azt tudom mondani a nemzetközi szervezeteknek, amit a székely bácsi is, majd meglátjuk.”
Miért használja Orbán mostanában a népvándorlás kifejezést? Mert vannak, akik szerint az zajlik most, a magyarok ismerjék meg ezt a nézetet is. Az afrikaiak a kormányfő szerint megkapják a jó hírt Európából, hogy itt befogadják, fogja magát és útnak indul, ha kell neki, ha nem. „Olyan, mintha meghívót küldenénk nekik”, meg kell mondani, hogy „ez nem a te hazád, van neked sajátod.”
„Minden keresztényi meggyőződése” mellett tehát a szigor mellett van.
Orbán olyan, mint Béla, a köztévé mindenes szakértője, csak ő külpolban
Ki a felelőse a görög helyzetért? Orbán ehhez is ért. Tehát: olyan ez, mint a családoknál, akik bajba jutottak, ők azt hiszik, nem ők hibásak. A görögök is tehettek volna többet, azok is lehetettek volna kevésbé mohók, akiknek segíteni kellett volna rajtuk.
Mély, romantikus együttérzéssel van a görögök iránt, de a menekültek iránt ugye nem. „Nagyon szurkolok a görögöknek.” Von egy magyar párhuzamot is, mert ők megtették, amit meg kellett, a görögök meg nem, holott együtt álltak anno a szakadék szélén. Mi kihúztuk magunkat a bajból, ott a válasz nem az egység volt. Bezzeg mi!
Itthon átment a költségvetés, hurrá, eljutottunk a tervezhetőség és a kiszámíthatóság korszakához, nem leszünk se gyarmat, se Görögország. „Mindenki tehet egy lépést előre”, ezzel búcsúzik a 180 perctől és a Kossuth rádiótól Orbán.
http://www.hir24.hu/belfold/2015/07/03/orban-ez-nem-a-te-hazad-van-neked-sajatod/
Elfogyott a Menedék Egyesület pénze
Pénzt, határőröket és sátrakat küld az EU
„Magyarország nincs többé egyedül, Európa Magyarország mellett áll” - jelentette ki a görög Dimitrisz Avramopulosz, a migrációért, uniós belügyekért és polgárságért felelős uniós biztos június 30-án Budapesten. A biztos arról beszélt, hogy most már jobban érti az itteni helyzetet. Eddig csak Görögországról és Olaszországról volt szó migránsügyben, de most már Magyarországról is. Bejelentette, hogy az Európai Unió nyolcmillió eurót (átszámítva nagyjából 2,5 milliárd forintot) ad a menedékkérők fogadásának megkönnyítésére, és embereket is küldenek, akik segítenek a menedékkérelmek feldolgozásában vagy például az ujjlenyomatok felvételénél. Az EU civil védelmi mechanizmusán keresztül pedig többek között sátrak érkezhetnek.
Dimitrisz Avramopulosz arra figyelmeztetett, hogy
az egyoldalú megoldások csak áttolják problémát a szomszéd országokra.
A határőrizet viszont nemzeti feladat: próbálnak európai megoldásokat találni, de ez nem akadályozza a tagállamokat, hogy saját válaszokat adjanak ezen a téren, és a görögök, valamint a bolgárok is építettek korábban kerítést.
Szijjártó: minden EU-kötelezettséget teljesítünk
Magyarország teljesíti minden uniós kötelezettségét, utalt Szijjártó Péter arra a döntésre, hogy a nyugatról visszaküldött menedékkérők fogadását ideiglenesen felfüggesztették. Az EU-s rendelet (Dublin III) szerint oda kell küldeni a menedékkérőket az eljárás lefolytatására, ahol átlépték az EU határát. Ugyanakkor vitatta, hogy ide kellene őket visszairányítani, mert előbb minimum át kellett jönniük Görögországon, Macedónián, Szerbián. Görögországba viszont egyetlen tagállam sem küld vissza menedékkérőket, mert úgy ítélik meg, nem adottak a körülmények a fogadásukra.
Van mi elől futni
Azt Dimitrisz Avramopulosz is elmondta, hogy főleg Szíriából, Afganisztánból és Irakból érkeznek migránsok. Arról, hogy ezekben az országokban mennyire valós életveszélyben vannak emberek, az elmúlt pár héten többek között itt, itt és itt írtunk.
Több mint 67 ezren jöttek idén
Ma reggelig már kicsivel több, mint 67 ezer migráns érkezett, túlnyomó többségük Szerbia felől, ismertette a friss adatokat Szijjártó Péter, ami komoly nyomást jelent a magyar költségvetésre, idén ebből 15,8 milliárd forint pluszkiadás volt.
Ilyen helyzetben muszáj fizikai akadályt képezni, érvelt a kerítés mellett, de szerinte ez nem gátolja azokat, akik törvénytisztelő módon, útlevéllel jönnek egy határátkelőn keresztül.
Szijjártó Péter köszönetet mondott a biztosnak, amiért támogatja, hogy az afrikai migrációval foglalkozó magas szintű konferencia mellett Budapestre is szerveznek egyet, és itt a balkáni útvonalról lesz szó. Azt is bejelentette, hogy délután Pintér Sándor belügyminiszter a szerb és osztrák kollégájával fog találkozni, ahol a szerb-macedón és a szerb-magyar határőrizet erősítéséről fognak tárgyalni. Macedóniából olyan hírek érkeznek, hogy szerb, osztrák és magyar határőrök közösen védik a szerb-macedón határt, és nem engedik tovább a menedékkérőket. Úgy sejtjük, a macedón hatóságok nem repesnek az örömtől. Erről beszélt az EU-biztos, amikor a probléma másra hárítását emlegette.
Mennyire lettünk különleges eset?
Dimitrisz Avramopulosz az európai szolidaritás jelét látta abban, hogy a múlt héten az uniós állam- és kormányfők megállapodtak migránsok áttelepítéséről. Az eredeti tervet azért felvizezték a kormányfők. Az Európai Bizottság eredetileg azt javasolta, hogy negyvenezer embert vegyenek át a tagállamok a görög és olasz befogadóállomásokról kvóták alapján és további húszezret válságövezetekből, de végül egy önkéntes rendszerben állapodtak meg, ráadásul Magyarországot (és részben Bulgáriát) különleges esetnek minősítették. „Mégiscsak furcsa lenne, ha olyan országokból küldenének ide bevándorlókat, ahová kevesebben mennek, mint hozzánk” – mondta Szijjártó Péter, mert már többen jönnek a balkáni útvonalon, mint a Földközi-tengeren.
Ezek szerint magyar olvasatban a különleges eset azt jelenti, hogy senkit nem kell fogadnunk a két országból, ám az Európai Tanács végkövetkeztetése a húsz- és a negyvenezres programnál is azt írja, hogy azokban „minden tagállamnak részt kell vennie”. Csak a bel- és igazságügyi együttműködésből kimaradt Dániának, Írországnak és az Egyesült Királyságnak enged teljes kimaradást a görög-olasz programnál, Magyarországnak nem. Egy, a csúcstalálkozón részt vett forrás is arról beszélt az Eurologusnak az ülés után, hogy a kivétel valószínűleg azt jelenti, a korábban javasoltnál kevesebb menedékkérőt kell majd befogadnunk.
(A cikket az EUrologus Facebook-oldalán kommentálhatja.)
http://index.hu/kulfold/eurologus/2015/06/30/penzt_embereket_es_satrakat_kuld_az_eu/
