Keveset adott, sokat elvett a kormány
Eddig több mint hatszorosan fizették ki a háztartások a rezsicsökkentésen általuk elért megtakarításokat. A díjlefaragásokon megspórolt mintegy 155 milliárd forint több mint kétszeresét extra adók formájában szedte vissza, és a kormány négyszer annyit költött energiacégek megvételére. A most már állami tulajdonú, veszteséges közműszolgáltatók nonprofittá tétele, működtetése is sokba fog kerülni.
Az Orbán-kormány már eddig is többszörösen megfizettette az emberekkel a rezsicsökkentést a különböző extra adók formájában. Emellett a Fidesz ugyancsak a közműdíjak lefaragására hivatkozva százmilliárdokat dobott ki az ablakon az adófizetők pénzéből különböző veszteséges közüzemi szolgáltatók felvásárlására, illetve az árkorlátozások miatt a csőd szélére juttatott társaságok támogatására. A legnagyobb átverés a dologban pedig az, hogy az energiaárak akkor jobban csökkentek volna, ha kormány nem avatkozik be az árképzésbe, miután az utóbbi években drasztikusan mérséklődtek Európában a gáz- és árambeszerzési tarifák – nyilatkozta a Népszava.hu-nak Katona Tamás.
A közgazdász professzor számításai szerint a lakosság 2013 márciusától idén márciusig mintegy 130 milliárd forintot takarított meg az energiaárakon, a további kommunális díjlefaragások révén pedig hozzávetőleg 25 milliárd forint maradt az emberek zsebében. Ezzel szemben azonban csak a szesz és a dohány jövedéki adójának az emelésével megközelítőleg 170 milliárd forinthoz jutott a költségvetés.
A gyógyszerárak növelésével és az extra hírközlési adóval további 20-20 milliárd forintot, a pénzügyi szolgáltatókra kirótt különleges adók révén pedig plusz 160 milliárd forintot fizetett be a lakosság az államkasszába. Vagyis csak ezek a többletköltségek összesen mintegy 370 milliárd forinttal terhelték meg a családok zsebét, ami a rezsicsökkentésen elért megtakarítás több mint kétszerese.
Azt sem szabad elfelejteni – jegyezte meg a szakértő –, hogy a rezsicsökkentés rendkívül egyenetlenül oszlott el az egyes jövedelmi rétegek között. A tarifák mérsékléseinek legnagyobb haszonélvezői a magas jövedelműek voltak. A legjobban kereső 20 százalék tette zsebre a rezsimegtakarítások 80 százalékát, a fennmaradó szegényebb 80 százaléknak pedig csak a megspórolható összeg 20 százaléka jutott.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amíg egy gazdagabb, több energiát fogyasztó háztartás havonta 8–10 ezer forint árkedvezményt vehetett igénybe, addig egy közepes keresetű család legfeljebb havi 1500 forintot spórolhatott meg a közüzemi díjakon, míg a legszegényebbek, vagyis a társadalom döntő hányada csupán havi 300–800 forintot takaríthatott meg a „jóságos Fidesz-kormány” jóvoltából.
A kedvezményekből tehát jobbára a jómódúak részesültek, a legnagyobb adóemelkedésekkel viszont éppen a kisebb keresetűeknek kellett szembenézniük az elmúlt években – tette hozzá a közgazdász.
Katona Tamás szerint a kierőszakolt közüzemi tarifacsökkentések a hatalmas károkat okoznak a gazdaságnak. A bevételeiktől megfosztott, veszteségessé tett közműszolgáltatók ugyanis leállították a beruházásaikat. Ennek következtében munkahelyek szűntek meg és csökkent az egész gazdaság teljesítménye. Emellett a karbantartási és a fejlesztési munkálatok elmaradása miatt csökkent az ellátásbiztonság az egész közműszektorban.
Ezt igazolja egyebek mellett a szemétszállító cégek példája. A hulladékkezelő társaságok államosítása, illetve veszteségessé tétele miatt ugyanis több településen akadozott a szemétszállítás.
Érdemes megjegyezni: tavaly mintegy 54 milliárd forintjába került az adófizetőknek, hogy a kormányzat által az árkorlátozásokkal a csőd szélére sodort távhőtársaságok támogatást kapjanak a talpon maradáshoz. Idén erre várhatóan mintegy 60 milliárd forint megy majd el a közpénzekből.
A veszteséges hulladékkezelők életben tartása ugyancsak több tízmilliárd forintjába kerül majd az adózóknak. Így szakmai számítások szerint ebben az évben csak a kormány által tönkre tett közmű vállalatok megsegítése 100-110 milliárd forintjába kerül majd az adófizetőknek. Vagyis a lakosság csak a közműcégek támogatásán keresztül szinte vissza is fizeti a rezsimegtakarításait. Méghozzá úgy, hogy a rezsin keveset spóroló, keveset kereső nyolcvan százalék fizeti meg a költségek (adók) zömét, nem a tarifakorlátozásokon nagyobb összeget megtakarító, jómódú 20 százalék.
Átgondolatlan cégvásárlások
Az Orbán-kormányzat a rezsicsökkentés ürügyét használta fel az energetikai és a közműcégek államosítására is. Számítások szerint 2013 végéig a bruttó hazai termék (GDP) több mint két százalékát, több mint 650 milliárd forintot költött államosítási terveire a Fidesz.
A legdrágább vétel az E.ON német energetikai cég magyar gázipari leányvállalatainak államosítása volt. A vételár 280 milliárd forintra rúgott, ami piaci becslések szerint legalább a duplája a reális árnak. A tranzakció feleslegességét jól illusztrálja, hogy a kormány kezébe került egykori E.ON-gáztárolók jelenleg hozzávetőleg tizedükig vannak csak feltöltve, s ami gáz bennük van, az sem az államé, hanem a készletek felhalmozására kötelezett szolgáltatóké. Az üres tárolók fenntartása és a többi veszteséges állami közműcég működtetésének a költsége is az adózók zsebét terheli.
A ráfizetéses állami társaságok száma pedig egyre gyarapszik. Az állami tulajdonú MVM Magyar Villamos Művek Zrt. az E.ON Hungária Zrt. újabb hazai érdekeltségeinek a megszerzését jelentette be a közelmúltban. A tranzakció a lakossági ellátásért felelős E.ON Energiaszolgáltató Kft., az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt., az E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt., valamint az E.ON Ügyfélszolgálati Kft. vállalat üzletrészeit érintheti. A vételár előreláthatólag tízmilliárdokra rúg majd.
http://www.168ora.hu/buxa/keveset-adott-sokat-elvett-kormany-127426.html
Pocsékul működnek az állami cégek
Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint rendszerszinten át kellene alakítani a legnagyobb ellenőrző hatóságokat Magyarországon, és az állami cégek működését is közelíteni kellene a versenyszférához, „a különféle káros jelenségek, hibák, hiányosságok ugyanis általánosnak nevezhetők”.
Tízmilliárdos károk
A Napi Gazdaságnak adott interjújában az ÁSZ elnöke azt mondta: tízmilliárdos károk származhatnak abból, ha a köz tulajdonában álló vállalatok, intézmények rosszul működnek.
Márpedig rosszul működnek, az utóbbi időszak vizsgálatai több problémás pontra is rámutattak.
- Találkoztak például olyan, közpénzből működő felsőoktatási intézményekkel, ahol öt évig senki nem ellenőrizte, hogy a vezetők milyen munkát végeztek.
- Máskor egy önkormányzati cégnél derült ki, hogy a köztulajdonban álló vállalat saját magának szabta meg az elérendő célokat, feladatokat.
- A közlekedési társaságok vizsgálatakor pedig azt állapították meg, hogy jó ideje nem mérték fel, milyen a szolgáltatás színvonala, elégedettek-e az utasok a körülményekkel.
Ne a selejt menjen az államhoz
Domokos szeretné, ha egyes közszférabeli pozíciók betöltésekor a mostaninál hangsúlyosabban érvényesülnének a versenyszféra működési elvei. Lényeges lenne, hogy a köztulajdonban lévő vállalkozásokat, intézményeket a legfelkészültebb személyek vezessék, hiszen az adófizetők joggal várnak el megfelelő szolgáltatást befizetéseikért.
Ehhez persze szükség volna arra is, hogy a vezetők a mostaninál magasabb bért kapjanak, fizetésük elérje a versenyszférában hasonló pozíciót betöltő személyek keresetének legalább 70-80 százalékát. (Elfelejteni tehát a néhány éve a Fidesz-kormány által bevezetett bérplafont.)
Át kell alakítani a felügyeleti rendszert
Az ÁSZ elnöke szerint az utóbbi időszak vizsgálatai azt mutatják, hogy sem a NAV, sem a munkaügyi hatóság, sem az MNB nem működik elég jól, Domokos „tartalmi átalakulást” tart szükségesnek.
„Professzionális szereplők jelentek meg a hazai piacon, amelyek gyakran itthon ismeretlen, de máshol már kipróbált megoldásokat alkalmaznak. Ügyeik áttekintéséhez elengedhetetlen a nyelvismeret, a komoly szaktudás, a nemzetközi módszerek tanulmányozása. Nem személycseréket sürgetek, hanem a legnagyobb ellenőrző hatóságok munkájának rendszerszintű átalakítását” – mondta Domokos az interjúban.
Kifizetetlen, tízmilliárdos számlák gyűlnek
Mint a Költségvetési Tanács tagja, Domokos László elmondta, a költségvetésben várt adóbevételeknek csak 85 százaléka megalapozott. Pedig jövőre nem lép életbe új adónem, a pénztárgép és az ekáer is hozza a várt bevételeket, vagyis a tervezés lényegesen könnyebb volt, mint például tavaly. Akkor egyébként az adóbevételek mindössze 51 százalékát minősítették megalapozottnak.
A kiadási oldal sokkal rizikósabb, Domokos példaként említette az oktatás és az egészségügy tartozásait. Nem tartható fenn sokáig, hogy egyes állami szereplők hatalmas összegekkel tartozzanak üzleti partnereiknek.
„Milyen üzenetet hordoz, ha már maga az állam sem egyenlíti ki a számlákat a vállalt határidőre, miként tűrhetik el az állami döntéshozók hogy tízmilliárdos összegben halmozódjanak fel a kórházak, az oktatásügy lejárt számlái” – tette fel a kérdést.
http://index.hu/gazdasag/2015/05/26/pocsekul_mukodnek_az_allami_cegek/
Orbán volt minisztere szerint távolabb kerültünk Nyugat-Európától
Mesterséges fogyasztásélénkítés volt a rezsicsökkentés és a devizahitelesek kimentése - közölte Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere Baló György műsorában, az RTL II-n. A volt tárcavezető szerint Magyarország gazdasági szempontból az elmúlt 6-8 évben egyre távolabb került Európa nyugati felétől.
http://hvg.hu/gazdasag/20150526_Orban_volt_minisztere_szerint_tavolabb_ke
Tönkremenő szolgáltatókat és növekvő lakossági adóterheket hagyott hátra a rezsiharc
A „rezsiháború” miatt csupán idén több mint 100 milliárd forint adóbevételtől esik el az államkassza, amelyet a kormány az adóterhek növelésével pótol, nem is kicsit. Ha a megnövekedett lakossági adóterheket és a rezsicsökkentés miatti lakossági megtakarításokat összevetjük, nem várt eredmény kapunk. 2013 óta a megnövekedett adóterhek miatt összességében csaknem 140 milliárd forinttal kevesebb maradt a háztartásoknál, mint a rezsiharc előtti években.
A lakosság tehát veszített a kampányterméken, de mi a helyzet a szolgáltatókkal? Rosszabb helyzetben vannak , mint az elmúlt években bármikor. A leszorított hatósági árak miatt a szemétszállítók, az áramszolgáltatók és a kéményseprők is gyakorlatilag tönkremennek. A rezsiharc már korábban is szedett áldozatokat: a vidéki „vizes” cégek bevétele drámaian csökkent, a távfűtő vállalatoknak mintegy 60 milliárdos kompenzációt kellett fizetni, nehogy becsődöljenek, a kéményseprőknél is súlyos ellátási gondok jelentkeztek. A hulladékgazdálkodóknál már az elmúlt években is voltak problémák. A helyzet mostanra még tovább súlyosbodott.
Rezsicsökkentés: a baj az alapoknál van
A II. Orbán-kormány bevezette a hatósági árazást, amelynek keretében a piaci folyamatok alakulása helyett a fejlesztési miniszter személyes, politikai döntésén múlik a lakossági energiaszolgáltatás árszintje (nem pedig a világpiaci áraktól teszik függővé, ahogy az az Unióban megszokott). Ezzel együtt a rezsicsökkentés egyik legfőbb problémája, hogy semmibe veszi a közgazdaságtan alapfogalmait.
Alapvető ugyanis, hogy egy jószág fogyasztásának mértékét befolyásolja annak ára, tehát az alacsonyabb ár ösztönzőleg hat a fogyasztásra. Az intézkedés, a takarékosság helyett tehát pazarláshoz vezet, de ez nem minden. A csökkentés alanyi jogon jár minden lakossági fogyasztónak, függetlenül annak anyagi helyzettől, illetve a fogyasztás mértékétől. A gyakorlatban tehát nagyobb lesz azon rétegek megtakarítása, akiknek nagyobb az éves fogyasztása, ez pedig leginkább lakásméret-függő.
A közgazdasági szemponton túl a rezsicsökkentés szociális alapon is tévút. Egy szolidaritási alapon nyugvó, alsóbb társadalmi rétegeket célzó támogatási rendszer szükségessége valószínűleg indokolható lett volna, ellentétben a bevezetett egyetemes támogatással. Ez ugyanis nem szolgált másra, csupán a választások előtti „szavazatvásárlásra”. Politikailag viszont a fegyver bevált, nagy szerepe volt a Fidesz hatalmon tartásában.
A gazdagabbak számára aránytalanul többet juttató rezsicsökkentés azonban (az Orbán-kormány sok más intézkedésével egyetemben) csak tovább mélyítette a szegények és a gazdagok közötti óriási szakadékot.
Az Energiaklub nemrégiben hívta fel arra a figyelmet, hogy a rezsicsökkentés miatt kiesett milliárdok bizony nem maradtak az embereknél. A kormány a háztartásoktól kb. 480 milliárd forinttal több adót szedett be 2013-2014-ben, mint az azelőtti években, ennyivel haladták meg a befizetések összesen az azelőtti évek befizetéseit. A MEKH szerint a rezsicsökkentés 334 milliárd forint megtakarítást eredményezett a lakossági fogyasztóknál 2013 óta. Ha azonban ezt az adatot kivonjuk a háztartásoktól beszedett adókból, az adók még mindig 137.5 milliárd forinttal haladják meg a rezsiharc előtti befizetéseket.
Tehát a háztartások összességében csaknem 140 milliárd forinttal kevesebbet takarítottak meg a rezsicsökkentéssel, mint amennyivel nőttek az adóterheik az utóbbi 2 évben. Mindeközben ráadásul a szolgáltatók is egyre rosszabb helyzetbe kerülnek.
Forrás: mekh.hu
Tönkremenő gázszolgáltatók
A gázszolgáltatók a rezsicsökkentés és a különadók miatt mostanra annyira veszteségesek lettek, hogy menekülnek az egyetemes szolgáltatói piacról. Extraprofit helyett a gázszolgáltatóknak ugyanis ezen a piacon csupán vesztesége van. A 600 ezer ügyfelet kiszolgáló Főgázt az állam már felvásárolta, a 750 ezres ügyfélkörrel rendelkező GDF Suez és a 650 ezer ügyféllel rendelkező E.On is visszaadta az engedélyét. A legnagyobb szolgáltató, az 1,2 millió lakossági ügyféllel rendelkező Tigáz még kitart, bár az utóbbi két évben több tízmilliárdos veszteséget halmozott fel, döntően a piacot alapjaiban felforgató kormányzati intézkedésekből fakadóan.
Fontos megemlíteni, hogy a gázszolgáltatóknak eddig sem az egyetemes szolgáltatásból keletkezett hasznuk, hanem sokkal inkább az ipari fogyasztók piacán tudtak profitot realizálni. Az ipari fogyasztóiktól most sem válnak meg, az állam pont a veszteséges részlegeket vásárolta fel az új nonprofit rezsicégnek. Az Európai Bizottság egyébként pár hete indított kötelezettségszegési eljárást, többek közt azért, mert a magyar rendszerben az árszabályozó hatóság (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) helyett a hatósági árakat tulajdonképpen a kormány határozza meg.
A kormány vágyálma, a nonprofit alapon működő rezsiszolgáltató a gázszektorban már valóság: az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. veszi át a veszteséges cégektől az ügyfeleket és az adósságot. Mostantól tehát adóforintokból pótolhatja majd az állam a döntően jogszabályi környezet miatt katasztrofális veszteségekkel működő egyetemes szolgáltatási szegmens veszteségeit. Mindeközben az energiahatékonyság ügye semmit sem halad majd előre, sőt konzerválódik a jelenlegi pazarló energiafelhasználási rendszer, amelyben egyre messzebb kerül egymástól a hatósági ár és a tényleges világpiaci ár. A történet innen pedig már mindenkinek ismerős lehet, pár évtizeddel ezelőttről.
Hulladékgazdálkodás: háromszoros drágulás, káosz és óriási visszaesés az újrahasznosításban
A kormánynak mára a hazai, 15 év alatt kiépült hulladékgazdálkodási rendszert is sikerült teljesen lerombolni. A régi, problémákkal küzdő, de működő rendszert ugyanolyan eszközökkel verték szét korábban, mint amellyel most a gázpiacot szántják be. A korábban működő cégek helyett a hulladékbizniszben is pénzt láttak, és Illés Zoltán akkori államtitkár vezetésével 2011-ben létrehozták a központosított állami szuper szolgáltatót.
Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) ezután utólag írta ki a mutyigyanús közbeszerzési pályázatokat a hulladékbegyűjtésre, a szervezet vezetője pedig volt cégét bízta meg tanácsadással. A rezsicsökkentés és a szétbarmolt rendszer miatt jelenleg az egész iparág háromszor drágábban működik, miközben az áremelési tilalom miatt sorra jutnak csődközelbe a hulladékgazdálkodással foglalkozó közszolgáltatók. Eközben pedig az egész rendszer egyik kulcsindikátora, az újrahasznosítás mértéke is drámaian csökkent az elmúlt években az átalakításokból fakadóan.
A gödöllői Zöld-Híd már nem tudja kifizetni a munkavállalóit, ha a NAV inkasszózza őket, akkor a heteken belül becsődölnek. De nem ők az egyetlenek. A gazdasági értelemben teljesen átgondolatlan (ámde rövid távú szavazatszerzésre kitűnően alkalmas) kormányzati politika eredményeképpen mintegy 300 településen kellett úgynevezett kényszerszolgáltatót kijelölnie a katasztrófavédelmi hatóságnak.
A díjkorlátozások és az államosítások következtében ugyanis sorra mentek csődbe a szemétszállító vállalatok, s emiatt számos településen átmenetileg leállt a szemétszállítási szolgáltatás. Többek között a kormány rezsicsökkentési kényszere miatt januárban a Zempléni Hulladékkezelési Közszolgáltató Nonprofit Kft. (ZHK) került a működőképesség határára.
A kéményseprő cégek is lehúzhatják a rolót
A kormány új javaslata szerint a lakossági kéményseprő szolgáltatás teljes egészében a katasztrófavédelemhez kerülne. Ez már önmagában is sokat mond az ágazat állapotáról, azonban még érdekesebb, hogy erre miért van szükség.
A kéményseprők helyzete az utóbbi években szintén a rezsicsökkentés miatt vált válságossá, csökkenteniük kellett az áraikat, amiért a kormány semmiféle kompenzációt nem kínált nekik. Az adminisztrációs terheik eközben nőttek, mostanra a szolgáltatási zavarok rendszerszintűvé váltak, ami tűz és életveszélyes - ezért a kormány egyszerűen a katasztrófavédelembe terelné az ellehetetlenült kéményseprőket.
http://tenytar.blog.hu/2015/05/13/tonkremeno_szolgaltatokat_es_novekvo_lakossagi_adoterheket_hagyott_hatra_a_rezsiharc
Egyre nagyobb bajban az állam - rekordon a tartozás
Soha nem volt még áprilisban ilyen magas a közintézmények tartozása, mint az idén: az Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint a negyedik hónapban újabb 3,7 milliárddal nőtt a 677 közintézmény, költségvetési szerv lejárt, határidőn túli tartozása - így elérte a 116,1 milliárd forintot.
Ez minden idők harmadik legmagasabb tartozása - eléri a GDP 0,3 százalékát - ennél magasabb adósságállományt csak tavaly és 2013 októberben volt - az utóbbi időpontban 120,9 milliárd forintról számolt be a MÁK. Tavaly egy kisebb konszolidáción estek át a közintézmények, év eleje óta az adósság fokozatosan nő, miközben az idei költségvetésben az adósságrendezésre elkülönítettek 60 milliárd forintot - ám ennek kifizetése késedelmes, igaz már májusban megkezdődött.
Az államkincstár közlése szerint a 116,1 milliárd forintból 7,3 milliárd forint szállítói finanszírozású, döntően uniós projektekhez kapcsolódó tartozás, amely 1,1 milliárd forintos csökkenést mutat az előző havi adatokhoz képest. Szállítói finanszírozású projektnél a projekt végrehajtásában részt vevő intézményt megillető támogatás összegét közvetlenül a szállító számlájára utalja a közreműködő szervezet, de a kedvezményezett intézmény könyvelésében ki kell mutatni a szállító felé fennálló kötelezettséget mindaddig, amíg annak pénzügyi teljesítése meg nem történik. Amennyiben a kötelezettség lejárt, úgy azt a tartozásállományról szóló adatszolgáltatásban is szerepeltetni kell.
Az összes tartozásból 30 nap alatti 32,7 milliárd forint, 30 és 60 nap közötti 20,9 milliárd forint, 60 napon túli lejáratú 61,0 milliárd forint, átütemezett tartozás (esedékessége megállapodás alapján későbbi időpontra lett átütemezve) 1,5 milliárd forint. A tartozásállomány teljes összegéből az állammal szemben fennálló tartozás összege 9,5 milliárd forint, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben fennálló tartozás összege 0,1 millió Ft, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás állománya - amelyből 3,7 milliárd államháztartáson belüli tartozás - 106,5 milliárd forint.
A kórházak a fő adósok
A tartozásállományból 85,5 milliárd forint (az összes tartozás 73,7 százaléka) az egészségügyi intézményeknél halmozódott fel (beleértve a járó- és fekvőbeteg szakellátás intézményeit, az egészségügyi ágazati háttérintézményeket, valamint a klinikai központtal rendelkező felsőoktatási intézményeket).
A 85,5 milliárd forintból az állammal szemben fennálló tartozás összege 0,6 milliárd forint, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben fennálló tartozás összege 0,1 milliárd forint, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás állománya - amelyből 2,1 Mrd államháztartáson belüli tartozás - 84,8 milliárd forint.
Már 677 intézmény tartozik
Az adatszolgáltatásra kötelezett 677 intézményből mindegyik teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét. Az adós intézmények száma áprilisban 394, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 133 intézmény rendelkezik - magyarán minden második közintézmény lejárt adóssággal gazdálkodik.
A magas a tartozásállomány ellen Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, egykori fideszes képviselő is kikelt a Napi Gazdaságnak adott interjújában. Az ÁSZ-elnök szerint "nyilvánvalóan nem tartható fenn sokáig, hogy egyes állami szereplők hatalmas összegekkel tartozzanak üzleti partnereiknek. Bárki felteheti a kérdést: milyen üzenetet hordoz, ha már maga az állam sem egyenlíti ki a számlákat a vállalt határidőre? S miként tűrhetik el az állami döntéshozók, hogy tízmilliárdos összegben halmozódjanak fel a kórházak, az oktatásügy lejárt számlái? E témakör kapcsán ugyanakkor adódik még egy égető felvetés: megfelelőek-e azok a szabályok, amelyek az állami cégek, gazdálkodó szervezetek irányítóinak feladatait, felelősségvállalását, alkalmazási feltételeit és a fizetésük mértékét határozzák meg" - fogalmazott Domokos.
| 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | |
| Január | 12,4 | 21,5 | 39,2 | 49,9 | 62,2 | 89,8 | 98,6 |
| Február | 12,6 | 21,8 | 38,3 | 46,9 | 65,9 | 88,7 | 107,9 |
| Március | 13,5 | 20,5 | 37,9 | 47,1 | 72,1 | 89,9 | 112,4 |
| Április | 12,6 | 21,9 | 41,6 | 50,6 | 95,3 | 94,9 | 116,1 |
| Május | 14,0 | 23,8 | 37,4 | 53,8 | 87,1 | 96,8 | |
| Június | 14,9 | 26,8 | 39,8 | 54,7 | 90,7 | 99,4 | |
| Július | 17,6 | 28,2 | 40,2 | 56,9 | 93,5 | 113,8 | |
| Augusztus | 20,9 | 30,6 | 41,3 | 62,7 | 98,4 | 110,8 | |
| Szeptember | 21,3 | 31,0 | 37,2 | 64,1 | 97,7 | 110,7 | |
| Október | 24,5 | 32,7 | 40,4 | 68,8 | 120,9 | 118,6 | |
| November | 32,6 | 40,2 | 42,3 | 74,1 | 111,1 | 107,9 | |
| December | 29,8 | 41,1 | 35,5 | 66,6 | 88,9 | 98,2 | |
| Átlag | 18,9 | 28,3 | 39,3 | 58,0 | 90,3 | 89,2 | 108,7 |
| Forrás: MÁK | |||||||
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/egyre_nagyobb_bajban_az_allam_rekordon_a_tartozas.598221.html
Csapdahelyzetben Orbánék: sokba kerül ez nekünk
Sokba fog kerülni nekünk az Orbán-kormány újraállamosítási törekvése: az állami mamutbank létrehozása és konszolidációja százmilliárdos nagyságrendű, a közműholdingnál pedig évi több tízmilliárdos veszteség fenyeget.
Több hónapos késlekedés után igencsak felgyorsultak az események a Nemzeti Közműszolgáltató Holding körül. A céget az Orbán-kormány azzal a szándékkal hozta létre, hogy a gáz-, áram-, víz-, csatorna stb. szolgáltatások egyre nagyobb részét átvegyék, azzal a hivatalos indokkal, hogy így tudják megvédeni a rezsicsökkentést a multik profitéhségével szemben. Ennek alátámasztására eredetileg nonprofit céget ígértek, ami azonban ellentmond mind ezen ágazatok működési logikájának, mind pedig a piaci mechanizmusnak. Úgy tűnik, ezzel Orbánék is tisztában vannak, mert a holding létrehozását megalapozó szabályozásban már szó sincs nonprofit gazdálkodásról, annál inkább versenypiaci működésről.
A nulláról felépíteni egy ekkora vállalatot normális piaci versenyben nagyon nehéz, de a Fidesz csodafegyvere, a rezsicsökkentés ezt is megoldotta. Az erőszakos és a közműcégekre terhelt árcsökkentés miatt az érintett multinacionális cégek – ahogy Orbánék várták – egyre-másra úgy döntöttek, hogy kivonulnak a lakossági ellátás területéről. Ez mindenek előtt a gázszolgáltatóknál jelentkezett, ahol az E.on, a GDF-Szuez és a T-csoport már lépett, és hírek szerint az utolsó mohikán, a Tigáz olasz tulajdonosa is döntött. Az áramszolgáltatóknál szintén elindult a folyamat, és az ELMŰ-t mások is követik.
A kivonuló multik nem járnak rosszul: ezt a piacot ugyan egyelőre feladják, megszabadulnak viszont a veszteségektől és az eddigi tapasztalatok szerint Orbánék gálánsan kifizetik őket, mintegy pótolva az eddigi veszteségeiket is. Szakértők szerint az eddigi állami kivásárlások messze többe kerültek, mint amennyi a cégek tényleges értéke volt, de a jelek szerint a kormánynak a pénz nem akadály. Ennél is nagyobb baj, hogy míg eddig a rezsicsökkentés miatti veszteségeket a multi anyacégek állták, addig az állami holdingnál ez az adófizetőkre hárul. Hab a tortán, hogy a költségvetés az évi sok milliárdos közműadó-bevételtől is elesik.
A 2013-as adatok szerint a hazai lakossági gázszolgáltatók összvesztesége mintegy 30 milliárd forint volt. Az áramszolgáltatók együttesen ugyancsak veszteségesen működtek, olyannyira, hogy a tavalyi árcsökkentés terheit jórészt már az állami MVM viselte, emiatt a nyeresége a korábbi csaknem százmilliárdról néhány milliárd forintra esett. Az energiaárak jelenleg viszonylag alacsonyak, de ez a kegyelmi állapot nem fog örökké tartani: az olajár már felfelé kúszik, és a gázár előbb-utóbb követni fogja.
A Fidesz-kormány az államosítással csapdahelyzetbe hozta magát: a közműholding a mesterségesen leszorított árakkal hosszabb távon masszívan veszteséges lesz, amit az államkasszából kellene pótolni, de az uniós versenyszabályozás a közvetlen állami támogatást tiltja. Ezt megpróbálhatják trükkökkel megkerülni, de akkor Brüsszel eljárást indít ellenünk és még büntetést is kell fizetnünk. Áremelésre lenne tehát szükség, de azzal arcul köpik mindazt, amit a rezsicsökkentési demagógiára eddig építettek. Elvileg lehetne még a szolgáltatás hatékonyságát növelni, a költségeket csökkenteni, de ezt a multik már meglépték, és egyébként sem jellemző, hogy az állam jobban gazdálkodna a magántulajdonosnál.
Egyelőre nem látszik, mi lehet a megoldás. Kapkodásra nincs ok, a közműholding egyébként is még azzal van elfoglalva, hogy megszervezze a működését és fokozatosan átvegye a kivonulók helyét. Az európai gáz- és áramárak várhatóan csak jövőre indulhatnak növekedésnek, azaz a finanszírozási problémák is akkortól jelentkezhetnek. Annyi viszont biztos, hogy középtávon a jelenlegi helyzet nem tartható, és a lakosság így vagy úgy, de fizetni fog: vagy közvetlenül a fogyasztói árakban, vagy közvetve a közterheken keresztül.
Ne feledkezzünk meg a többi közműről sem, a vízről, a csatornáról, a szemétszállításról stb. A rezsicsökkentés ezeket is többnyire veszteségbe döntötte, és sokáig ez sem maradhat így. Jellemző, ami a kéményseprésnél történik: az állam teljesen ki akarja szorítani a lakossági ellátásból a magáncégeket, és helyettük a katasztrófavédelemre akarja bízni a feladatot, amelyet az idevágó rendelet szerint akár közmunkásokkal is elvégeztethetnek. Ez már tényleg akár katasztrófához vezethet...
Az állami terjeszkedés másik fő színtere a bankszféra. A napokban elhangzottak szerint gőzerővel folyik az MKB és a Budapest Bank összevonásának előkészítése, miközben még azt sem tudjuk hivatalosan, mennyiért szerezte-szerzi meg a kormány az utóbbit. Százmilliárdos vételárról hallani, ha ehhez hozzátesszük a bankok konszolidálására szánt másik százmilliárdot, nem csekély összegekről beszélünk.
Az MNB a hatáskörén jócskán túllépve vetette bele magát az állami mamutbank létrehozásába, az átszervezésből egyelőre annyit látni, hogy az MKB-nál fentről lefelé felső-középvezetői szintig mindenkit /!/ kirúgtak, összességében három tucatnyi tapasztalt szakembert. Csak remélni tudjuk, hogy a helyükre lépők képesek lesznek úgy menedzselni az átalakítást, majd pedig a létrejövő nagybankot, hogy az ne váljon a közpénzek újabb elnyelőjévé.
http://www.168ora.hu/buxa/gazar-aramar-kozmuszolgaltatok-135948.html
Így nyírták ki Orbánék a hulladékszállítást
V. Németh Zsolt szerint jelenleg hosszú távú építkezés folyik a hulladékgazdálkodás területén, ennek eredményeként ezt a tevékenységet állami, önkormányzati nonprofit cégek végzik. Valójában azonban rettenetes állapotban van a hazai szemétszállítási szektor.
A 2012. évi szinten befagyasztott árak (rezsicsökkentés) mellett a különböző jogszabályok tetemes többletköltséget róttak a szolgáltatókra. A lerakási járulék, a felügyeleti díj, a tranzakciós adó, az e-útdíj, illetve az EKÁER-rendszer is pluszköltséget jelent a szolgáltatóknak, a kényszerszolgáltatás pedig szintén óriási pluszköltség, amelyet a hulladékgazdálkodással foglalkozó cégek egyszerűen nem tudnak kigazdálkodni.
A gödöllői Zöld-Híd már nem tudja kifizetni a munkavállalóit, ha a NAV inkasszózza őket, akkor a heteken belül becsődölnek. De nem ők az egyetlenek. A Bihari Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (BH) ügyvezető igazgatója nyilatkozata szerint cégük a 2014-es évet 100 milliós veszteséggel zárta, 2015-ben 160 milliós veszteséggel számolnak, miközben az előző években korántsem voltak veszteségesek. De hasonló a helyzet a Hajdúságban és Debrecenben is.
Államosítással vegyes rezsicsökkentés: gondok a hulladékgazdálkodásban
Mi is többször írtunk arról, hogy a hulladékgazdálkodás kiemelt terepe volt a jobboldali közszolgáltatási politikának. A rezsicsökkentés mellett elsőként itt vezették be a nonprofit szolgáltatásokat, másrészt, itt írták elő a kötelező állami (önkormányzati) többségi tulajdont és irányító befolyást. A kormányzat szerint a hulladékgazdálkodás államosítása igazi sikertörténet. A tények azonban mást mutatnak. Egyrészt, az államosítással nem csökkentek a költségek, azonban a rezsicsökkentéssel csökkentek a bevételek. Így az immáron döntően állami szektorban megnőttek a veszteségek is. Ezt az is jól mutatja, hogy az eredetileg tervezett, lényegében a szükségszerűen veszteséges üzemeltetés kompenzálását célzó, a szolgáltatás megszervezéséért felelős önkormányzatoknak nyújtott pályázati támogatás összegét 2014 elején közel két és félszeresére kellett emelni.
Azonban ez az emelt összegű megoldás sem jelentett teljes sikert, ugyanis ott, ahol eddig is rendkívül nyomott áron szolgáltattak, a rezsicsökkentés miatt tovább nőtt a várható veszteség. Így számos, kisebb és elzártabb – jellemzően hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű településen – lényegében megoldhatatlanná vált a közszolgáltatás megszervezése.
Ez az amúgy is rossz helyzetű településeket érintette különösen negatívan. Ezeken a településeken ugyanis a katasztrófavédelemnek kellett – lényegében kényszerszolgáltató kijelölésével – megoldania az egyébként közegészségügyi és járványveszéllyel fenyegető helyzetet. Ez pedig nem 1, nem 2, hanem 252 települést (az összes település 7,99 százalékát) érinti Magyarországon. Ha megnézzük a miniszteri levél mellékletének listáját, akkor láthatjuk, hogy a települések között rengeteg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei.
Hulladékgazdálkodás: háromszoros drágulás, káosz és óriási visszaesés az újrahasznosításban
A kormánynak mára a hazai, 15 év alatt kiépült hulladékgazdálkodási rendszert is sikerült teljesen lerombolnia. A régi, problémákkal küzdő, de működő rendszert ugyanolyan eszközökkel verték szét korábban, mint amellyel most a gázpiacot szántják be. A korábban működő cégek helyett a hulladékbizniszben is pénzt láttak, és Illés Zoltán akkori államtitkár vezetésével (aki azóta többek között azzal vádolja Orbánt, hogy szétverte a környezetvédelmet) 2011-ben létrehozták a központosított állami szuper szolgáltatót.
Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) ezután utólag írta ki a mutyigyanús közbeszerzési pályázatokat a hulladékbegyűjtésre, a szervezet vezetője pedig volt cégét bízta meg tanácsadással.
Hulladékmutyi
Legutóbb a 2012-2013 közötti állami hulladéktendereken kartellező cégek tevékenysége felett hunyt szemet a kormány. Egy tavaly benyújtott salátatörvényben lévő Dankó Béla által benyújtott módosító szerint nem lehet megbüntetni a fogyasztókat is megkárosító, kartellező cégeket. Persze maga a tevékenység, az áregyeztetés nehezen bizonyítható, de a Gazdasági Versenyhivatal tavaly ősszel eljárást indított a cégek (Alcufer Kft., a FE-Group Invest Zrt., a Selector Kft. és az Elektronikai Hulladékhasznosító Kft.) ellen kartellezés gyanújával, és már a helyszíni kutatás is megvolt a cégek telephelyein.
A gyanú szerint „a cégek 2012-től egyeztettek és információkat osztottak meg egymással annak érdekében, hogy az OHÜ Nonprofit Kft. által 2012 és 2014 között kiírt közbeszerzési eljárásokat felosszák, és a beadásra szánt ajánlatokat és árakat egyeztessék” – írta az index.hu. A módosítót benyújtó Dankó Béla szerint pedig valóban történt a cégek között egyeztetés, ezt azonban nem kartellezésként, hanem szakmai szükségszerűségként kellene felfogni, hiszen az ilyen jellegű tendereken elengedhetetlen az egyeztetés az eredményesség érdekében...
A rezsicsökkentés és a szétbarmolt rendszer miatt jelenleg az egész iparág háromszor drágábban működik, miközben az áremelési tilalom miatt sorra jutnak csődközelbe a hulladékgazdálkodással foglalkozó közszolgáltatók. Eközben pedig az egész rendszer egyik kulcsindikátora, az újrahasznosítás mértéke is drámaian csökkent az elmúlt években az átalakításokból fakadóan.
Az OHÜ azóta már a múlté, a káosz pedig nem lett kisebb. A környezetvédelemért felelős ex-államtitkár, Illés Zoltán, aki többek közt a hulladékgazdálkodás államosítását is levezényelte, mára csupán egy lett a fideszes ex-államtitkárok közül, akik a partvonalról ekézik egykori kormányukat.
Lassan, de biztosan elvéreznek a szemétszállító cégek
A gödöllői Zöld-Híd már nem tudja kifizetni a munkavállalóit, ha a NAV inkasszózza őket, akkor a heteken belül becsődölnek. De nem ők az egyetlenek. A Bihari Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (BH) ügyvezető igazgatója nyilatkozata szerint cégük a 2014-es évet 100 milliós veszteséggel zárta, 2015-ben 160 milliós veszteséggel számolnak, miközben az előző években korántsem voltak veszteségesek.
A jogszabályi előírásokat nekünk is be kell tartanunk, függetlenül az anyagi helyzetünktől: így például magasabb minimálbért és ezzel együtt több járadékot fizetünk, az idéntől kötelező házhoz menő szelektív gyűjtés pedig több gyűjtőutat, több munkabért jelent, ezek miatt várhatóan évi 20-22 millió forintos többletköltségünk lesz. Nagyon megemelkedett a hulladéklerakási díj, ezen kívül van felügyeleti és útdíj is, miközben a rezsicsökkentés óta a lakosság kevesebbet fizet a szolgáltatásért - mondta Simon Péter, a BH ügyvezető igazgatója.
A Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (HHG Kft.) is óriási gondban van, bár 2013-ban még nyereségesek voltak, 2014-re 117 milliós veszteséget okozott nekik a piaci környezet átalakítása. A rezsicsökkentés 22 százalékkal mérsékelte a bevételeiket, ráadásul 2014. év során a hulladékgazdálkodási törvény több jelentős teher mellett bevezette a felügyeleti díjat, amelyre tavaly 20 millió, hulladéklerakásért pedig 160 millió forint adót kellett kifizetniük.
A Debreceni Hulladék Közszolgáltató Nonprofit Kft. alvállalkozójaként szolgáltató – AKSD Kft. szintén 42 milliós veszteséggel zárta 20014-et, ráadásul mindezt jelentős önkormányzati támogatás mellett. Januárban például a Zempléni Hulladékkezelési Közszolgáltató Nonprofit Kft. (ZHK) került a működőképesség határára. A kényszerszolgáltatásra kijelölt cégeknek a szolgáltatás elvégzése kötelező, ugyanakkor óriási veszteségeket termel, hozzájárul a csődközeli állapotok kialakulásához. Kényszerszolgáltatók nélkül viszont ezeket a településeket egyszerűen elöntetné a szemét.
Mindezek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a kormány által megdolgozott piacon a szolgáltatóknak a jelenlegi bevételek már egyáltalán nem adnak fedezetet a folyamatosan növekvő költségekre. A 2012. évi szinten befagyasztott árak (rezsicsökkentés) mellett a különböző jogszabályok tetemes többletköltséget róttak a szolgáltatókra. A lerakási járulék, a felügyeleti díj, a tranzakciós adó, az e-útdíj, illetve az EKÁER-rendszer is pluszköltséget jelent a szolgáltatóknak, a kényszerszolgáltatás pedig szintén óriási pluszköltség, amelyet a hulladékgazdálkodással foglalkozó cégek egyszerűen nem tudnak kigazdálkodni.
http://tenytar.blog.hu/2015/05/26/igy_nyirtak_ki_orbanek_a_hulladekszallitast
Itt pedig egy szemléletes példa a 4. sorban, hogy közpénzből kiket töm a kormány és hogyan fizeti mindenki:
A legjobb 10 magyar rezsicsökkentés 
2014. február 3
Ma benyújtotta a Fidesz a parlamentnek a harmadik rezsicsökkentés törvényjavaslatát. Ez ugyan nominálisan a harmadik, bruttó értékben mégis a sokadik rezsicsökkentés már. Sőt, lassan ott tartunk, hogy nem is tudjuk megkülönböztetni egymástól a remek rezsicsökkentéseket.
Ugye ön is került már bajba, amikor egy barátja sörözés közben megkérdezte:
És neked melyik a kedvenc rezsicsökkentésed?
Nem tudott mit mondani, ugye? Hát most segítünk. Itt vannak a mi kedvenc rezsicsökkentéseink. Szándékosan nem rangsoroltuk őket, hogy ön dönthesse el, melyiket szereti a legjobban.
Az első rezsicsökkentés
Az első, és egyben a legfontosabb. Minden rezsicsökkentés kezdete. A kormány nagyon bátor lépése volt, amikor rájött, hogy a szocialista kormányok évtizedeken (kettő évtizeden) keresztül aranytalicskákkal tolatták ki a multikkal Hegyeshalomnál a nemzeti vagyont. Lépni kellett tehát valamit. És léptek is. Minden csökkent 10 százalékkal.
A második rezsicsökkentés
A gázdíj a 2013. január 1-je óta érvényes díjhoz képest további 11,1 százalékkal csökkent, ahogy az alapdíj is ugyanennyit vágtak. Ugyanígy a villamos energia, a távhő, a vízközmű és a PB-gáz ára is. Így jött ki a 20 százalék. a legelső rezsicsökkentéssel együtt.
Szemétdíj rezsicsökkentés
Hadd beszéljen helyettünk a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal. “A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló törvény eredményeként 2013. július 1-jét követően a természetes személy ingatlantulajdonos részére kiállított számla szolgáltatási egységre jutó része 10%-kal csökkent a 2012. április 14-én alkalmazott és a hulladékról szóló törvény által korábban megengedett díjaihoz képest. A 10%-os csökkenés a társasházakban vagy lakásszövetkezetekben élő természetes személy ingatlantulajdonosok részére kiállított számlán is megjelenik.”
A harmadik rezsicsökkentés
Németh Szilárd rezsicsökkentő nem pihen. Február másodikán benyújtotta a harmadik rezsicsökkentést is, amit a kormány (a parlament) kivételesen sürgős eljárásban tárgyal majd meg. A gáz lakossági fogyasztói ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, az áramé szeptember 1-jétől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig október 1-jétől 3,3 százalékkal csökken majd. Sietni kell, mert az áprilisi választásig csak négy ülésnap van vissza.
A következő rezsicsökkentés
2015-re már be van készítve a rezsicsökkentés. Akkor a gáz árát fogja csökkenteni a kormány. Mert Rogán Antal fideszes frakcióvezető megígérte. Meg mert így helyes.
A tartályos és palackos gáz rezsicsökkentése
Júniusban számoltunk be róla nagy sietve, hogy a tartályos és a palackos gáz árát a 2012 decemberi árhoz képest kell 10 százalékkal csökkenteniük július 1-jétől a szolgáltatóknak, illetve a forgalmazóknak.
A kéményseprési rezsicsökkentés
44 százalékkal csökken a kéményseprés díja Budapesten 2014 július 1-jétől, számolt be róla említett időszakban az MTI.
A pénzügyi rezsicsökkentés
2014 február 1-től havi kétszer lehet majd ingyenesen készpénzt felvenni, összesen 150 ezer forintot – közölte októberben a Fidesz frakcióvezetője. Rogán Antal szerint ez a törvény a pénzügyi rezsicsökkentés első lépése.
A pályázati rezsicsökkentés
Egyszerűsítik az uniós pénzosztási rendszert, ez a „pályázati rendszer rezsicsökkentése” – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára január végén. A 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusban az uniós források új arculatot is kapnak Széchenyi 2020 néven.
És az egyetlen, ami még nem valósult meg, de nagyon nagy szükség volna rá.
A forint rezsicsökkentés
Év végére 340 forintos eurót várnak a szakértők, emberek. 340!!!
http://444.hu/2014/02/03/top-x-magyar-rezsicsokkentes/
Rezsicsökkentés 2015: újabb rezsicsökkentés 2014 Szeptembertől !
Megjelent az áram árát csökkentő rendelet, eszerint szeptembertől 5,7 százalékkal csökken a lakosság számára az áram ára.
A harmadik rezsicsökkentési törvénynek megfelelően megjelent a nemzeti fejlesztési miniszter rendelete a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló rendelet módosításáról, amely tartalmazza a szolgáltatók által alkalmazható maximális áramtarifadíjakat szeptember elsejétől.
A februárban elfogadott harmadik rezsicsökkentési törvény mondta ki, hogy az áram lakossági ára 2014 szeptembertől 5,7 százalékkal csökken. 2013-ban a villamos energia lakossági ára két lépcsőben: év elején 10, novemberben pedig 11,1 százalékkal mérséklődött.
A Magyar Közlönyben megjelent rendelet melléklete a négy áramszolgáltatóra külön-külön tartalmazza az egyetemes szolgáltatásban biztosított tarifák maximális árait. Így például a lakossági felhasználók 1320 kilowattóra/év fogyasztásig kilowattóránként az EDF DÉMÁSZ-nál legfeljebb 14,57, az E.ON Energiaszolgáltató Kft.-nél 13,71, az Elmű Nyrt.-nél 14,43, az ÉMÁSZ Nyrt.-nél 14,26 forintot fizetnek szeptember 1-től, míg eddig 16,35, 15,44, 16,20 és 16,02 forintot fizettek.
A rendeletben hasonló mértékben csökkentek az egyéb lakossági tarifák, változatlanok maradtak viszont a nem lakossági fogyasztók.
http://hirkozpont.eu/index.php/bulvar/737-rezsicsoekkentes-2015-ujabb-rezsicsoekkentes-2014-szeptembertol
Velünk fizettetik a Fidesz kampányát?
A kormányfő legutóbbi rádiós nyilatkozatából bebizonyosodott, amit már eddig is sejteni lehetett: a rezsicsökkentésnek a közvetlen politikai haszonszerzésen túli célja a közszolgáltató cégek visszaállamosítása. Ennek kikényszerítésére akár az alkotmányban is előírhatják a nonprofit működést és az áremelési korlátot, ami akár százmilliárdokkal növelheti az adófizetők terheit.
Alighanem a Fidesz propagandájának egyik lényegi elemét fogalmazta meg Orbán Viktor, mikor a napokban kijelentette: a választóknak a remény fontosabb, mint a tények, ezért olyan választási program kell, amely nem az eddigi tettekkel foglalkozik, hanem azzal, milyen lehetőségeket kínálnak. Ez tulajdonképpen a merjünk nagyot álmodni! szlogen kifejtése, és egyenes folytatása a korábbi választási kampánynak, ahol irreális ígéretek tömegével kábították a szavazókat. Miután azokból szinte semmi sem valósult meg, a jobban teljesítünk! üzenet felettébb harmatos annak fényében, hogy az emberek többsége a mindennapokban ennek pont az ellenkezőjét tapasztalja.
A fideszes kommunikációs stáb ezt jól tudja, és a nyilvánvaló tények tagadásáról a hangsúly fokozatosan a populista lépések propagandájára és a boldog jövő ígéretére tevődött. Ennek jegyében került a középpontba a rezsicsökkentés mellett a nagy gazdasági fordulat emlegetése, melynek nyomán néhány éven belül ismét éllovasok leszünk és minden szép és jó lesz, csak várjuk ki. Az ember mindig reménykedik a jobb sorsában, szívesen hisz a tündérmesékben és hajlamos elfelejteni azt, hogy hányszor hitegették már és csapták be eddig. Orbánék is immár három éve biztatnak azzal, hogy a következő évek jobbak lesznek, de az álom megvalósulása egyre tovább tolódik.
A rezsicsökkentésben az a nagy politikai fogás, hogy az ígéretek legalább részbeni teljesítésének a látszatát nyújtja, teszi ezt ráadásul úgy, mintha semmibe nem kerülő ajándékot adna a választóknak. Valójában azonban ennek a fedezetét közvetve vagy közvetlenül az adófizetőkkel, a lakossággal és a vállalkozásokkal fizettetik meg. Az érintett közüzemi cégekre rótt terhek százmilliárdos nagyságrendben csökkentik az állami adóbevételeket, amit más forrásokból, például a tranzakciós illetékből kell pótolni. Az elbocsátások, az alvállalkozói szerződések tömeges felmondása és az elmaradó fejlesztések következményei szintén a mi hátunkon csattannak, még ha azokat a nagy többség közvetlenül egyelőre nem érzi.
Vannak azonban közvetlen pénzügyi hatások is, bár erről a kormánypropaganda nem beszél. A távhő-szolgáltatók már az első 10 százalékos díjcsökkentést sem bírták volna ki, ezért kompenzációként 52 milliárd forintot /!/ kaptak a költségvetésből. Hírek szerint újabb hasonló összegre lesz szükség a novemberi 11 százalékos lefaragás után is, nehogy a fűtési szezonban működésképtelenné váljanak az érintett cégek. Összességében tehát az adófizetők pénzéből több mint százmilliárdot fordítanak Orbánék arra, hogy egy részterületen teljesülhessenek a rezsicsökkentési ígéretek. Emlékezzünk: még az első, év elejei díjcsökkentés idején azzal kampányoltak, hogy százmilliárd marad a lakosság zsebében – ennyi rögtön el is megy csupán a távfűtés központi támogatására. Ez aztán a csodás trükk: a Fidesz az adófizetők zsebéből finanszíroztatja a saját kampányát...
http://www.168ora.hu/buxa/kozmudijak-koltsegvetes-energiaarak-118741.html
